Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

2

NAPL6

1963. JANUÁR 89.

Téli tanfolyam A bal igeien

— Ml LESZ azzal áz emberiéi a kommunizmusban, aki Bem. akar dolgozná?

— Mikor érünk el oda, hogy a munkaidőt csökkentsük minden iparágban, esetleg a mező- gazdaságban is?

— Áz iskolareform, meg az új tanterv mit ad a népnek?

— Hány. kultúrházat lehetne építeni egy hadirepülőgép árából?

— Lesz-e teljes leszerelés a világon? S ha igen, mikor és mik a kilátások azután?

... ötven ember ül együtt, jó nagy a dohányfüst, kicsi a tsz gyűlésterme, az előadás már régen elhangzott, de senki sem mozdúL Egyik kérdés még csak. félig tisztázódott, a másik még annyira sem, de már elhangzik a következő.

György Ferenc, a -tapasztalt 'kőbányász ül az előadói asztalnál és válaszol. Mellette az abaligeti párttitkár. Dobler Ferenc.

A falusi 'téli tanfolyam harmadik foglalkozásán 'vagyunk Abaligeten. Gyereket, felnőttet összesen véve nyolcszáz lelket találunk a községben, könnyű tehát megállapítani, hogy az ötven jelenlévő az egész falut képviseli. Az ő közvetítésükkel minden családhoz eljut, ami ott elhangzik. Hazamemmek s beszámolnak:

— A kommunista társadalomban ma-gasíokú társadalmi kötelességtudat jellemzi majd az embereket. Aki megsérti a társadalmi érdekeket, azt a társadalom erkölcse fogja kényszeríteni, hogy jóvá tegye bűnét. Aki nem akar dolgozni. azt megszégyenítik, s nem engedik meg, hogy a társadalom javaiból részesedjék. Ezt mondta az előadó és bizonyára így is lesz. A pártkongresszuson elfogadott programiról is így beszéltek a kongresszusi küldöttek.

— A munkaidő csökkentése már több iparágban megvalósult nálunk is. nemcsak a Szovjetunióban. Vannak a szénbányászatban olyan munkahelyek. ahol már hát órát dolgoznak, van ilyen a' vegyiparban is. A kőbáhyászok napi munkaideje hét óra — mondja az előadó és nem ad annak igazat, aki azt állítja,

hogy a mezőgazdaságban sohasem lehet rövidebb a munkaidő a mainál.

A VITÄBAN megértik, hogy ott is lehet rövidebb. ha a gépesítés foka Imagas lesz és ott is be lehet vétetni majd a több műszakot.

Tényleg! Erre nem is gondoltak.

A leszerelés, a béke, a hadi kiadások teljes megszüntetése, az jó lesz nagyon. Legalább hamarabb lesz kultúrház, modern fürdő, nagyobb iskola, több tanerővel Abaligeten is. Ide kanyarodik a beszélgetés az ötéves terv ipari célkitűzéseiről elmondott tájékoztató után. * . ,

, i Petőcz István, a falu kulturális felemelkedésének idős korú, de fiatal lelkű, lelkes harcosa tovább fűzi ezeket a gondolatokat. Mint iskolaigazgató, mint a tsz 'vegyeskár' karmestere — és mint a téli tanfolyam" szorgalmas hallgatója, követendő példát mutat a község minden . lakójának, a köz érdekében végzett önzetlen munkára.

Amikor a kultúr házról, — vagy legalább egy tágas kultúrteremről álmodozik — sokan felszólalnak. Kérik a földművesszövetikezetet, adja vissza a községnek a régi kultúrházat. amelyet bolt céljaira sajátítottak ki. Boltot ..építeni -talán olcsóbb lenne, mint kultúrházat

— Ipar? ötéves terv? Szocialista' mezőgazdaság? .Igen. ez szép, de nézzük csak, mi jut ebből Abaligetnek? Mit kell itt helyben -tenni, hogy a tervből valóság legyen?

Ezt tanácskozzék este hat óra óta. Mindjárt nyolc óra lesz. Ott hátul valaki közbeszól, hogy befejezetnénk már, a televíziót alkarja nézni. Egy asszony megjegyzi, amikor az iskolabővítésről, meg a ku-ltúr- házról, s könyvtárról esd-k szó, hogy kár erről beszélni.

Pedig nem kár.

Az egész esti összejövetel azt bizonyítja, hogy nem kár.

Mert végül a társadalmi összefogás, az önkéntes munka megszervezése is szóba kerül. Sokkal jobban kéne ösz- szefogni — állapítják meg — s akkor minden célkitűzés gyorsabban valósulhatna meg.

Vállalati reklámkiállítás

Kiváltképpen ha még a komlói kőbányászok is hajlandók segíteni.

. S így aztán mégis csak megvitatják az abaligeti tsz kis gyűléstermében az ötéves tervet. Ezen a párt által szervezett téli tanfolyamon ilyen módon nemcsak politikai nevelés folyik, de önmagukhoz is közelebb jutnak az emberek. Jobban megértik mit akar a párt, miért akar békét, leszerelést. miért tervez iparfejlesztésit. gépesítést a mező- gazdaságnak. S mert ennek megértéséhez közelebb jutnak, jobban fognak dolgozni érte. S. ha jobban fognak dolgozni, jobban fognak élni. .

‘ Persze; még jobb lenne, ha a következő előadásban már nem lenne olyan sok számadat; százalék, tonna, meg liter, hanem inkább .szemléltetés, egyszerű összehasonlítás és helyi példa hangzanék el helyette. Jobban megértenék az emberek.

ILYEN VOLT a téli. tanfolyam harmadik estéje Abaligeten.

Az elsőn harmincán, a másodikon 35-en, a harmadikon ötvenen voltak. A negyedik előadáson még többen lesznek.

Egészen biztosak lehetünk benne.

Ha beférnek a terembe ...

» *• Gyevi Károly

Televíz ókiáilitás és vásár

Február 3-án impozáns kiállítás nyílik Pécsett a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében. A kiállításon bemutatják a ,,Kékes” típusú, kisképemyős tizenkétcsátomás televíziókészüléket, mely a Székesfehérvári Híradástechnikai Gyár „Munkácsy”-hoz hasonló jólsikerült konstrukciója.

A kiállítás nyitvatartási ideje február 3-tól 11-ig min dennap 12 órától 8 óráig tart annak érdekében, hogy az érdeklődők működés közben is megtekinthessék a televíziókészülékeket. A tervek szerint egyszerre 10—15 készüléket helyeznek üzembe. A vásárlók ezek közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet.

A kiállítás rendezői érdekességnek szánták az úgynevezett Pey-kamera működtetését, melynek segítségével a kamera előtt elhaladók megtekinthetik magukat az erre a célra beállított televíziókészülékben.

Mint ismeretes ■ Székesfehérvárott elkészült a sorozatgyártásra szánt „Alba Regia” elnevezésű tv-készülék

mintapéldánya, mely ugyancsak a pécsi kiállításon lesz megtekinthető.

Bili

lllllllullll SS

miitmn

illllllllll

lllllllll

Lecsnpolás előtt

fii

Azt mondják, a civilizáció meg a sár összeférhetetlen Kérem, én ezt megcáfolom Éppen az ellenkezője jgaz. Aki nem hiszi, menjen Uj- Mecsekaljára ama ház elé. ahol majd a posta és áruház kap helyet. Nézze meg: a le- geslegszebb, valósággal hip *r modem épület, s akkora előtte a sár, mint a lecsapódás előtt a Kis-Balaton vidékén

Beszéltem a ház lakóival is Nevetve emlegete k, milyen nagyszerű szilveszterük vök. Kétpárcipős muri. Az egyik párat a lábukon hordták, '< másikat a szatyorban, hogy legyen miiben táncolni. Azt ’s mondták, hogy a tanító- néni ógre-földre dicséri gyermekük sáros lábbelijét. És azt, hogy egész nap mossák a lépcsőházat, mert nagyszerű ám a sár, nem engedi, hogy elpuhuljon az ember.

Amikor megkérdeztem tóAz Országos Idegenforgalmi Szálloda- és Étterem Vállalat Nádor Szálloda vadásztermében csütörtökön és pénteken, a fejlődő magyar vendéglátóiparnak igen érdekes és szemléltető gyűjteményét mutatta be, amely először Budapesten. majd Szegeden és most «hi törtökön és pénteken Pécsett került közönség elé. A jövő héten Miskolcra költözik a kiállítás. ,

Ügyes fényképek és plakátok érzékeltették' áz utóbbi évek gyors' fejlődését. Az újjáépített Gellért Szálloda és ez év augusztusában megnyílt Royal Szálloda, a legmesszebb- menő igényeket kielégítő berendezésével, éttermeivel, presszóival és cukrászdáival, a képekből már azoknak a tetszését is megnyerte, akiknek eddig nem volt módjukban azt személyesen megtekinteni. De megmutatta a kiállítás az utóbbi két évben mind több és több külföldit fogadó ég szépségével elkápráztató balatoni szállodák és motelek, éttermek és vendéglátóipari üzemek fejlődését, újításait. Egy külön tabló a Magyarországon használt böröndcímkék sokaságát, míg egy másik helyen a művészien megrajzolt és kivitelezett étlapok és persze a különféle ötletes szalvéták mind. mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a vállalati reklámki állítás sikert könyvelhetett eL A terem «Szépén pedig egy üvegvitrinben a Royal, Gellért és Gun- lel, valamint a pécsi Mecsek mkrászdában használatban lé vő, művészi kivitelű csészéket, tányérokat, evőeszközöket, teás, kávés .kannádat, gyü- mölcsmosót és egyéb, reprezen- Élki,' afeaimavai

használatos tárgyakat mutatta be. Egy külön tabló a Nádor Szálloda . reklámtényikedéséről és ötleteiről számol be.

Kenedi Mihály

— A 40 ÉVES, korszerűt-] len iparvágányt gépvontalá- sú targoncákkal cserélik fel a Pécsi Bőrgyárban. A belső szállítás korszerűsítésével 3(1 ezer forintot takarítanak meg évente.

— A SZAJKI Úttörő Termelőszövetkezet 77 ezer forintért megvásárolta a helybeli téglaégetőt. A tervek j szerint ebben az évben még üzemeltetik, de jövőre kacsatenyészetet létesítenek a helyén.

— A PÉCSI Dózsa első tavaszi mérkőzésére különautó- buszt indít február 25-én Szegedre a péc-si 1BUSZ- iroda.

— 140 CIPŐIPARI porelszívó-gépet gyárt ebben az! évben a Szigetvári Kisgép- i gyártó Válaűiat.

— KORSZERŰ vegytisztító ' gépet és importból származó j gőzbabát kap rövidesen a | Patyolat. Az új gépek üzembeállítása után javul a vegy- tisZtítás minősége és csökken a vállalási idő.

— A TERVEK szerint 40 ezer köbméter folyamkavicsot termel ebben az évben a Baranya megyei Építőanyag- ipari Egyesülés.

— SZÉKELY János „Kisértés” című regényét előreláthatólag tavaszra elkészíti a Pécsi Szikra Nyomda.

(40.)

e—> Köszönöm, inkább ón keresem meg őt. Félek, -hogy ei- riasztom;:. Hol találom meg?

— Most dolgozik, de fél kettő kor lejár a munkaideje.

— Megvárom odalent a portán . .i

— Ahogy tetszik. A portás majd megmutatja, melyik az.

A titkár szívélyesen kezet rázott, én pedig kimentem a napsütötte utcára. Az emberek már könnyű, nyári ruhákat viselitek, mert idén meglepően korán köszöntött be a jó idd; Nézegettem az embereiket, a kirakatokat Néha az volt az érzésem,. hogy Annával találkozom .;. De mindig idegen, közömbös arcok tekintettek mám vissza

Ebédelni sem volt türelmem;

Jóval fél kettő előtt visszatértem a színházhoz. A portás már tudott rólam, nyilván a titkár szólt néki.

— Tessék csak leülni, ide a kispadra. — mondta a portás, — Majd én szólok, ha jön Dobrai.

Vártam. Nagyon hozzászoktam az utóbbi hetekben, hogy mindig és mindenütt vámom kell. •

Végre a portás integetni kezdett. Felálltam és odamentem, «jggjgepát*

fénvek

nőm arcvonásé férfi állt előttem. Ezeket a vonósokat azonban már összekuszálta az idő, a szenvedés vagy talán a tömérdek szenvedély? Legkülönösebb a szeme volt, mely szinte élettelenül pihent üregében.

— Dobnád vagyok. — nyújtotta a kezét. — Hallom, beszélni óhajt velem.

— Igen... — feleltem, és bár tízszer is elgondoltam magamban, mit mondok majd annak az embernek, aki elrabolta Anna édesanyját, mo6t mégis alig találtam meg a szavakat. — Ha lenrte egy kis ide je... Talán beülhetnénk valahová ::.

— Ahogy tetszik — válaszolta közömbösen. — Én most ráérek.

Iménti bolyongásom alatt kinéztem már egy közeli éttermet. Oda mentünk be. Gondoltam. fehér asztal mellett könnyebben megy « beszélgetés.

Leültünk.

— Ebédel? — kérdeztem.

Fejét rázta.

— Köszönöm, majd otthon...

Este.

— Ha megengedi, én rendelek valamit...

Jött a pincér, és míg én az étlapot tanulmányoztam. Dobni elnézést kárt és kxnenU

Csak nem szökik el? — villant át agyamon, de néhány perc múlva Dobrai visszajött. Rögtön éreztem rajta: a szomszédos söntesben lehetett, mert szesz szaga áradt belőle.

Előbb még merengésen élettelennek tetsző szeme is fényt kapott, az egész ember .élni kezdett.

. A levest kanalaztam. . és magamban újból mondókám szavait ismételgettem.

— Régi-régi históriát kell megbolygatnom — kezdtem. — Ugy-e ön fiatal korában színész volt.

A férfi bólintott.

Aztán megnősült és idejöttek a fővárosba...

Ismét bólintott.

— Annak az asszonynak, akit elhozott ide, már volt férje.

Újabb bólintás.

— Meg egy kislánya.

A férfi rámnézett. Valami furcsa, szinte ördögi tűz lobbant a szemében. Mintha Me- fisztót alakítaná a Faustban, vagy Jágót az Othellóbam ... Talán valamikor, vidéken játszotta is ezeket a szerepeket és most újraéli öltét.

A pincér hozta a második fogást. Mellé sört rendeltem. Dobrainak is. Az súgott valamit a pincér fülébe. A pincér bólintott, elsietett..

Féldeci töménnyel tért visz- sza, Dobrai beidegződött, meg' szokott mozdulattal öntötte bele a töményt a sörbe. Felhajtotta.

Ez a mozdulata, szintén szerepjátszás volt. Talán már ma ga sem emlékezett rá, hogy

melyik darabból való. De egyetlen mozdulatát sem éreztem a sajátjáénak. Mindegyiket egy-egy régi szerepből kölcsönözte.

Ez a kis intermezzó megzavarta szépen induló, bár egyelőre még teljesen egyoldalú

beszélgetésünket. Nehezen találtam meg újból a fonalat.

— Szóval annak az asszonynak volt egy kislánya, r;

— Tudok róla — szólalt meg végre.

— Ez a kislány:: igaz, azóta nagy lány lett... anya nélkül nőtt fel ön intelligens ember, el tudja képzelni, mit jelenthet egy lánynak anya nélkül felserdülni. Mennyi

problémája akad, mennyi kérdésre vár feleletet... És nincs, akitől megkapja...

A színészből lett díszletező ■kifejezéstelen képpel ült és az üres poharat bámulta. Amikor épp a leglíraibb és legszív- hezszólóbb szavakkal ecseteltem Anna sorsát, megszólalt:

— Nem innánk még egyet?

Intettem a pincérnek, aki

máris hozta a söröket, Dobrainak a féldecit is.

— Nem akarom hosszúra [ nyújtani a dolgot, — mondtam, j mert láttam, sietnem kell, mi- | előtt Dobrai végleg leissza magát. — A lényeg az, hogy annak a kislánynak most nagyon nagy szüksége lenne az édesanyjára.

— Tudom — ismételte a férfi.

— Honnan tudja?

— ö mondta.

(folytatjuk.)

lük, hogy mit szólnának, ha

megírnám, összetett kézzel könyörögtek: ne tegyem. \z istenért se! Ne bántsam szegény tanácsot és az építőipari vállalatot, hiszen hosszú ám uz a tíz méter, amit betonkockával kellene kirakni. Nagyon hosszú. Tönkremenne bele. Egyébként sincs fel- emelőbb látvány, mint a ház környéke Nincs zeneibe hang, mint a sár cuppogása, s nincs felségesebb érzés, mint amikor az ember cipőjébe befolyik a puha és jéghideg latyak. Azám!

így, a sár dicséretét zengve, csordultig telt szívvel fejezem be ódámat, hőn óhajtott kérésüket megisméielva: NE RAKJAK KI BETONKOCKÁVAL A TIE MÉTERT! Maradjon meg emléknek, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, a világ minden mocsara dicséretére!

— Magyar —

— 46 SZÁZALÉKKAL növeli ebben az évben a lakossági szolgáltatást megyénk helyiipara.

— A CIGARETTÁK ragasztásához 30 mázsa ragasztót gyárt negyedévenként AZ Agrárla Keményítőgyár • a Dohánygyár részére.

— FEBRUÁR első napjaiban nyílik meg a Kossuth La jós utca 50. 6zómú házban a Bm. Kiskereskedelmi Vállalat leértekéit iparcikkeket árusító boltja. A boltban csők kantett áron hoznak forgalomba bizsuárut, edényeket, porcelánokat, bőrdíszmű árukat és minden olyan leérté» kelt cikket, melynek árusítása a meglévő bolthálózat* ban eddig nehézségekbe ütközött.

$ új ifjúsági

szövetkezet

Az elmúlt héten falusi ifjúsági szövetkezet alakult a pécsváradi járás három községében. Püspöklakon 60. Vé- ménden 79, Szebényben pedig ötven általános iskolás tanuló egyesült, hogy egy-egy ka- tasztrális holdon kukoricát 1«T mel'jen, vagy kis részben zöldséget. illetőleg a nyúlitenyész- téshez szükséges lucernát vessen. Ezzel tízre növekedett a pécsváradi járás ifjúsági szövetkezeteinek száma. Mind három községben a termelőszövetkezet adja majd a földterületet és a gépi munkát.

— BEFEJEZÉS előtt áll * Mohácsi Gépgyár öntöde bővítése. A rekonstrukció befer jezése után, a tervek szerint, mintegy 40 százalékával nő a; üzem vasöntvény-termelésc.

— 34 UJ LAKÁST ÉPÍT

eméletráépí léssel ebben az

évben a Baranya megyei Épi tőipari Vállalat.

— 88 LAKATOS és 29 esztergályos első éves ipari tanulót képeznek ki a MŰM 500 Iparitanuló Intézetben.

— A „SZÁZ házas lakodalom” című 3 félvonáscs drámával nevezett be a pócsai KlSZ-szervezet kultúrcsopont ja a Steinmetz Miklós kulturális szemlére. A körzeti bemutatók előtt, február 4-én Pócsán, majd azt követően még három községben bemutatják a színdarabot.

— 18 EZER forint értékű bútort vásárolt a KPVDSZ, a Petőfi Sándor Művelődési Ház klubszobájának berendezéséhez.

— A LAKOSSÁG régi és jogos kívánságát téliesítetté a Patyolat Vállalat. Ä mosatott és tisztíttatett ruhaneműk gombjait nem kell ezentúl otthbn feLvannni, mert bevezették a gombfedvarrást is.

— 50 FORINTOT fizetnék munkaegységenként a vajsz- lói Zöld Mező TcrmelöszövcU kmeibtn.

k

i

6 kszsépfe!!es?lcsií'l tárgyalt a Hazaiias Népfront megyei elnökségi ülése

A Hazafias Népfront Báránya megyei Elnöksége tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülésen megjelent és felszólalt Egri Gyula elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő. Az elnökségi ülésen Actóte Imre országgyűlési képviselő, a Népfront megyei elnöke elnökölt.. Megnyitó sza- ! vai után Papp Sándor elytárs, a népfront megbízott megyei j titkára tartott tájékoztatót a1 népfrontbizottságoik és az elnökség 1962-es feladatairól.

A vitában néhány szervezeti kérdésről, a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítéséről, művelődésügyi, valamint ; város és községpolitikai tennivalókról hangzottak el felszólalások.

Az elnökség határozatot fogadott el a mezőgazdaságiban szervezendő szocialista brigád- mozgalom támogatásáról és arról, hogy javasolja a tsz-eknek, hogy létesítsenek erre jutalmazási alapot.

Gyulai János elvtárs, a megyei tanács községfejlesztési csoportjának vezetője beszámolt az 1961 éti községfejlesztési munkáról és ismertette az 1962-es községfejlesztési felada tokát. Kiegészítő referátumot mondott Duga Jánosné elvtársnő, a népfront megyei irodájának munkatársa.

A vitában a községfejjeszté- si alap és a tsz-ek fejlesztési alapjának együttes felhasználásáról, az együttes felhasználás lehetőségeiről tárgyaltak. Az öntözés, a törpe vízművek létesítésének fontosságát, a víz ellátás javítását, annak módozatait is megvitatták. Megbízta az elnökség a megyei népfrontbizottság elnökét, al- elnökeit és titkárát azoknak a formáiénak és módszereknek a kidolgozásával, amelyekkel a népfront aktivistái támogatni tudják majd ezeknek a feladatoknak legjobb megoldását.