Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

2 1962. JANUÁR £6. SZÓVÁ TESSZÜK Reklámok Akkor hatásos a reklám, ha friss, ötletes, értelmes, felkelti a vásárlók érdeklő­dését. Kevésbé mondható ilyennek a Dunántúli Napló ez évi fali naptárának egyik hirdetése. A Pécsi Kiskeres­kedelmi Vállalat ugyanis mindenkinek a figyelmébe ajánlja a Lehel hűtőszek­rényt. De hogy teszi? Ezt írja: „Melegen ajánljuk!” Hát lehet 'ilyent írni? Ami­kor a kápráztató kánikulá­ban szinte mindenki „halá­losan” esdekel egy kis hűs helyért, akkor még a hűtő- szekrény is meleg legyen? Ilyen rosszat valóban nem lehet kívánni annak, akinek 6 400 forintja fekszik egy olyan szekrényben, amelyre ráadásul rákényszerítik, hogy ne hűtsön, hanem me­legítsen. Most már lártom sohasem lesz Lehel-em, inkább a tü­dőmet kilehelem, de az er­re a célra tartalékolt forint­jaimat más célra fogom fel­használni. Hogy mire? Bol­tot veszek. A szóbanforgó reklám második fele ugyanis ügye® hírveréssel ezt közli velem: „Kapható 18 havi rész­letfizetésre 36-os bolt és a 47-es bolt”. Reméljük a ki­árusítás első részletéhez élég lesz a meleg Léhel-re félre­tett összeg. Hogy hogyan lehetne ezt helyesen inni? Talán vala­hogy így: „Melegben ajánl­juk! Lehel hűtőszekrény kap ható a 36-os és a 47-es bolt­ban. * Pontos kelléke a reklám­nak, hogy friss is legyen. Nem nagyon mondható ilyen nek a Zetkin Klára és Kos­suth Lajos utca sarkán lé­vő játékbolt hirdetése. Bent a kirakatban kerti székek, asztalak a közelgő tavaszt juttatják már az ember eszébe. Amikor azonban fel­néz a kirakati üvegre, ar­ról ez az ajánló szöveg mo­solyog ránk: „Karácsonyi játékvásár! Játékot kará­csonyra!"­• Sokan kifogásolják, s ezért vmi is szóvátesszük a Kórház téri húsbolit fénycsöves rek- 1 apuját. A piros betűk mind­két oldalon ezt hirdetik: Hús — Hús. Másutt minde­nütt helyesen világít reánk az üvegbetű: Húsbolt —■ hosszú ú-val. Itt viszont még a fali reklám is. így író­dott: „Friss húsok állandóan kaphatók.". Pedig a hús szót meg kell vesszőznd. A „rö­vid" húsokat nem szeretik a vevők. Még a Kórház téren sem. De ha már a Kórház té­ren járunk, szóvá kell ten­nünk a gyógyszertár mellett elhelyezett üvegreklámot is. Talán egy évtizede hirdeti ez a reklám, hogy a Bem ut­ca 3 számú üzletben külön­féle gumiárukat lehet vásá­rolni. A Gumiház évek óta már a SaPai utca elején áru­sít, jó lenne ezt az idfejét- múlta hirdetést is lekaparni. Intézkedést kéiünk A' Dunántúli Napló hasáb­jain ka^ ztüT Szeretném felhív ni az illetékesek figyelmét ar­ra, hógy közel két hónap óta fekszik közelünkben (a legkö­zelebbi lakóháztól kb. 50—60 méterre) egy ló hullája. Egy kis nádas, ingoványos helyen érte utói végzete szegény pá­rát. Nyilván kószálás közben keresett magának valami élel­met. Lehetetlen gazdája, mint ahogy életében, úgy kimúlt állapotában sem törődött sor­sával. Amíg fagy voílít, úgyszólván konzerválta a körülvevő .i ég. De most, mikor felolvadt a jég, nem egy épületes ■ látvány a felpuífatít tetem. Igen sürgős intézkedést kérünk ennek ..el­szállítására, tekintettel a mind jobban felmelegedett nappa­lokra. A Rigó és Fürj utcai lakók nevében: Móricz Károly, CÉBB> Eürj «j 15. sz. Film Film Film Fii m Kilencedik kör Jugoszláv film SAJNOS, gyakran méltatla­nul koptatjuk a filmrecenziók­ban a „drámai” jelzőt — és ilyenkor, a drámaiság a film teljességének — vagyis szer­kesztésének. mondanivalójá­nak, képi erejének és egész hangulatának — jellemzője lenne: a szó bizony kevés. A mai jugoszláv filmgyártás né­hány produkcióval már eddig is bebizonyította, hogy meg tudja találni a nézőkhöz a legegyenesebb utat — de amit ezúttal, a Kilencedik kör cí­mű filmben a képi szuggesz- cióval művel — az már-már iszonyatos. A legharcosabb antifasiszta filmek egyike, bár tulajdon­képpen a fasizmust csak az időnkénti külsőségek és egy- egy vázlatosabban ábrázolt fi­gura jeleníti meg. Mégis — kivéve a feliratok előtti rövid, játékos expozíciót — az egész filmet elárasztja a dermesztő hideg, a fasizmus szent és olt- [ hatatlan gyűlölete. Minden a ' „levegőben” van. A levegőben van a szerény, félénk zágrábi zsidólány szomorú tragédiája, a levegőben van Ivó, a keresz­tény egyetemista fiú — időn­ként vaskosabb — belső, lelki harca, akit a szülők emberi felelőssége a zsddólány férjé­vé avatott és a levegőben a film sűrű atmoszférájában van az a rendkívüli hatás is. amit a Kilencedik kör okvetlenül kivált a nézőből. Ruth, a kis zsidólány elvesz­ti a szüleit, akiket a nácik el­hurcolnak és a leányt a szülők barátjai. — egy »becsületes polgárcsalád fogadja magához. Úgy vélik, a vérzivataros idő­ket átélheti Ruth — biztonság­ban — ha Ivó, a fiuk elveszi feleségül a keresztényi szer­tartások szerint. De Ruth így se menekülhet meg. a fasizmus ellen kevés a jószándékú, hu­Pécsett vendégszerepelnek a Leningrads Filharmonikusok Február 1-én jelentős zenei esemény színtere lesz a Pécsi Nemzeti Színház. A hazánk­ban vendégszereplő világhírű Leningradí Állami Filharmó­nia Szimfonikus Zenekara városunkba is ellátogat. Bér a falragaszokon hirdetett két koncert közül a második el­marad, a közönség méltán várja nagy érdeklődéssel egyetlen pécsi hangversenyü­ket, melyen a zeneirodalom két értékes alkotását mutat­ják be, Jevgenydj Mravinszkij vezénylésével. Az egyik Bar­tók Béla Zene húros-, ütő­hangszerekre és cel-esrtára cí­mű négytételes műve, mely­ben a régi műfaj, a fuga tel­jesen új értelmezést kap, ugyaniakkor Bartók a végső­kig kihasználja az ütőhang­szerek technikai lehetőségeit. Rendkívül sajátos és egyéni a zenekar összeállítása: a kama­razenekar intim hanghatásai merészen vegyülnek az ütő­hangszerek újszerű színeivel. A műsoron szereplő másik al­kotás Sosztákovics XXL szim­fóniája, amelyet elsőnek a Le- ningrádi Filharmőnilkusok mu­tattak be, Mravinszkij vezény­letével. A pécsi hangverse­nyen tehát a művet eredetileg bemutató művészeket hallhat­juk. A Pécsett vendégszereplő Leningrad! Filharmónia Szim­fonikus Zenekara — minit Pé- tervári Filharmonikus zenekar' — a múlt század 80-as éveiben alakult. Ugrásszerű fejlődését a szovjethatalom létrejötté­nek köszönheti. 1921-ben ala­kult Állami Fiiharmónikus Ze­nekarrá. Azóta több, mint száz tagjával magas színvonalon teljesíti művészi feliadatát, mind a Szovjetunió területén, mind pedig a külföldi álla­mokban rendezett hangverse­nyeivel. A zenekart olyan ki­váló karmesterek vezénylik, mint Jevgenyij Alekszandro- vics Mravinszkij, aki 1903-ban született Pétervárott. A Lenin- grádi Konzervatóriumban ze­neszerzést és karmost érképzést tanult. Eleinte operákat, ba­letteket vezényelt. 1931 óta dolgozik a Leniimgrádi Filhar­monikus Zenekarral. Ezzel az együttessel mutatta be töb­bek között 1937-lben Boezta- kovics V. szimfóniáját. Számos nemzetközi karmesiterverse- nyen nyert díjat. 1957-ben kapta meg a Munka Vörös Zászló érdemrendet, 1960-ban pedig a Lenin-díjat manista polgárcsalád áldozata. A leány egy légitámadás alatt kiszalad a térre a szökőkút­hoz, de a visszafelé vezető út már a koncentrációs táborba vezet. Itt találja meg Ivó, aki kamasz szíve teljes melegével megszerette már a „kényszer­feleséget”, és megrendítő ha­láluk bizonyítja be — nem elég a jószándékú polgári hu­manizmus a fasizmus ellen. A DERMESZTŐ HANGU­LATÚ filmet csak itt-ott oldja fel egy-egy líraibb képsor — a két fiatal halk. nagyon fino­man ábrázolt szerelme, a kis Ruth remekül érzékeltetett vá­gyakozása a szabadság, a nap­fény után. A film csaknem mindvégig zord. megrázó és rendkívül szuggesztív erejű. A filmben nagyon kevés a machináció, a dolgok túlnyo­mórészt a második világhábo­rú politikai életének fasiszta logikájából erednek. A fasiz­mus megjelenítése helyenként Brechtre emlékeztet — han­gulatában, nyers, gyakran dur­va ábrázolásában, mint pél­dául a Rettegés Birodalmában levő „krétakereszf.” jelenet az egyetemi képsorra, amikor Ivó kabátjára is felrajzolják a megszégyenítő jelet. Kétségte­lenül, hogy a film drámai szuggesizeiója elfedi a Kilence­dik körben található gyenge­ségeket, többek között a mel­lékszereplők vázlatosságát, a kamasz Ivó kezdeti ellenséges hangulatát Ruth-tal szemben — de eddig kevés filmben si­került olyan jeleneteket kom­ponálni. mint a lány és Ivó éjszakai játéka a hóban, Ruth szökőkút jelenete a város fő­terén a sűrű és komor bomba­robbanások közepette, a „já­tékpark” jelenet, vagy amikor a fasiszta katona nyájasan „te­reli” a megtévesztett gyereke­ket a gázautóba. S legvégül — az utolsó képsor, amely drámai és lírai szépségében is a film csúcspontját jelenti — a két szerelmes fiatal, az egykori „idegenek” — a koncentrá­ciós tábor szögesdrótkerítésén veszti életét. MEGRENDÍTŐ FILM. Nem csodálatos, hogy a nézők egy- része valósággal kitámolyog a nézőtérről. (Tliiery) Ifjú csellisták A komlói Erkel Ferenc Zeneiskolában 239 növendék ta­nul. Az iskola hat évvel ezelőtt nyílt meg Komlón, s az akkori 110-cs létszám■ ma már közel megháromszorozódott. A. növen­dékek között igen sok a bányászszülők gyermeke. Nagy Er­zsébet tanárnő Laczhegyi Zsuzsának, Szász Krisztinának és Marosán Gizellának „dirigál” a hangjegyek között. — 618 NYUGDÍJAS terme­lőszövetkezeti tag van a pées- váradi járásban. A januári jelentések szerint a tsz-ek nyugdíjasainak több mint a fele még rendszeresen dolgo­zik, a nagyabb munkaidősza- kokban önként kér munkát a tsz-ekben. — TAVASSZAL elkezdik a homörudi ifjúsági ház épí­tését. A községi tanács ebben az évben 463 5P0 forintot költ az építésre. A terv szerint legkésőbb 1954-re elkészül az új létesítmény. — A KAPOSVÁROTT meg rendezésire kerülő „Dorottya- bálra” külön autóbuszt indít február 3-án a pécsi IBUSZ- iroda. TAMÁS GYÖRGY — Tudod anyácskám . .. hi­vatali ügyeik... Fiatalkorúak sorsát intézem. Nagyon szeren­csétlen teremtésekét. Néha rám nehezednek a látottak... Ezt elhitte. Újból megsimo­gatta kopaszodó fejemet. Ki­csit húzogatta gyérülő hajszá­laimat, mint aiki azt mondja: ejnye, fiacskám, neked leg­utóbb még sokkal több hajad volt! A többiek egész nap együtt ültek ás beszélgettek. Család­ról, gyerekekről, munkájukról. Fényképek kerültek elő és vég nélküli történetek. Jólesett vol­na belekapcsolódnom a beszél­getésbe, de valamilyen ürügy­gyei inkább megszöktem. Kint az utcán, amikor egye­dül maradtam, megpróbáltam gondolkozni. Megpróbáltam magam Anna helyébe képzelni. Mit tehetett Anna, miután egyetlen biztos támpontja, Mik lós címe tévesnek bizonyult? Hová mehetett? Haza nem, mert akkor még otthon értem volna... Kije lehet Annának a fővárosban? A külváros kertes házai kö­zül már a forgalmasabb utcák­ba értem. Előttem a közleke­dési lámpa pirosra váltott. Eb­ben a pillanatban villant át agyamon: Anna az édesanyját kereste meg! Kézenfekvő meg oldás! Indulni akartam, gyorsan és futva a meglelt új cél felé. Le léptem a járdáról, a rendőr rám is sípolt. Végre zöldre váltott a lámpa és futni kezdtem. Aztán lelassultak a lépteim. Hová futok tulajdonképpen? Hói keressem Anna édesany­ját? Eszembe jutott, amit nyomo­zásaim, beszélgetéseim során Zakariástól, öreg színészbará­tomtól tudtam meg, hogy An­na anyja egy színésszel szökő’ t meg annakidején, alti aztán lezüjlött és most dísziotmun- kás a Körszínházban. Anna is bizonyára tudja ezt, ő is ugyanazt az utat járta meg, amire én készültem. Villamosba ültem és a Kör- színházhoz utaztam. Közben idegességemben ror zul száll­tam át, de végre irégiscsaik megérkeztem. A titkárságra mentem és a hatás kedvéért hivatalos minő­ségben igazoltam magam. El­mondtam, hogy díszletező mun kast keresek, pontosabban an­nak a feleségét, mert a leánya ügyét én intézem a gyámható­ságon. A titkár a gépírónőre nézett — Maga kire gondol? Ki le­het az, akit az elvtárs keres? — kérdezte tanácstalanul a titkár. A gépírónő vállat vont. — Nagyon nehéz így megta­lálni, ha közelebbi adatokat nem tud. — Színész volt valamikor — tettem hozzá gyorsan. A titkár telefonált. A sceni- ki’ : kérdeste, az jobban isme­rd a műszakiakat. Újra tárcsázott. A ta’npad- mesterrel beszelt ®n álltam és lestem a tele­fonból kiszűrődő szavakat, — Fehér azt mondja, hogy talán Dobrai lesz az — for­dult hozzám a telefonálás után a titkár. Idehdvassuk? (Tolj/tatjuk.) — NYIKITA Iv^novics Makarov szovjet történész január 26-ra Jel­zett ankétjiát február 1-én. csü­törtökön délután 6 órakor tart­ják meg a TIT Bartók Béla klub­iában ..Állam és kommunizmus” címmel. — VIRÁGCSERÉP gyáttó üzemet létesít az idén a Pécsi Kertészeti és Parkérntő Vál­lalat A dísznövénytermelő üzemben létesített részleg a virágcserepeken kívül a di­vatos virágegyveleg készíté­séhez szükséges égetett cse­répedényt is gyárija majd. — KÉTMILLIÓ forintos költ seggei csaknem hatszáz ser­tés- és szarvasmarha-férőhe­lyet építenek az idén a pécsi terme! őszö vetkezet el: így le­hetővé válik, hogy a tavalyi 1000 hízott sertéssel szemben 1700-at, s a tehénállomány növelésével a tavalyi 400 ezer liter tej helyett 1962-ben 600 ezer liter tejet adjanak. — BARANYA megye ter­melőszövetkezetei 1962-ben 1175 hold kertészetei, 1635 hold szánlót és 170 hold lege­lőt öntöznek Ezen kívül az állami gazdaságok is több mini ezer hóidon folytainak majd öntözéses gazdálkodást. — AZ SZMT szerve zésében titkári tanfolyamot szervez­nek a MErÖSZ alapszerve­zeti titkárok részére március j 26-tól április 21-ig. A kultú£- nevelési felelősök tanfolyama március 12-től 26-ig a társa- datombíztosílási felelősök tan folyama pedig március 5-től 10-ig tant. 1 — A KIOSZ pécsi járási helyi csoport vezetősége értesíti a Ba­ranya megye területén lévő Kis­iparosságot, hogy a a-ádió- és vil­lanyszerelő szakosztály január 27-én du. 13 órakor villamosmun­ka védelmi előadást tart. Előadó: Küvesdi József, a UfarAsZ köz­pont osztályvezetője. Ezen elő­adáson a.rádiú- és villanyszerelő ipari tanulók megjelenése kivé­tel nélkül kötelező. A vezetőség szívesen látja mindazokat a. kis­iparosokat, akik ipari tevékeny­ségükből kifolyólag árammal dol­goznak. Az előadást a KIOSZ pécsi járási helyi csoport szék­házában. Pécs, Rákóczi út 24 sz. alatt tartják meg. Belépés díj­talan. Idő hír ás je en (és Vár ható Időjárás pénick estig: megélénkülő északnyugati szél. fel hős, az évszakhoz képest enyhe idő. Több felé eső. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—plusz 3, legmagasabb ■nappali hőmérséklet holnap pham 5-9 fok között. •— Na. menjen már a gyu­fáért! — sürgetett. K i botorkáltam a szobából, lementem az utcára, kerestem egy trafikot. Vettem három do­boz gyufát. Visszamásztam a harmadik emeletre. Az ajtó zárva volt. Csengettem, kopogtam, nem ni’ílott. Megértettem. A nő nem haj­landó tovább tárgyalni. Le­tettem az ajtó elé a küszöbre a három doboz gyufát, aztán 'lebaktattam újból a lépcsőkön, melyeken Anna is járt. Fel­felé menet talán Inég bizakod­va, de lefelé már futott, sírva és reménytvesztettem. Ki tudja, hová? * Anyám kertes háziban lakott Macáékkal. Otthonos és meg­hitt volt a két kis szoba, tá­vol a főváros zajától, ahol most összezsúfolódtunk mi, testvérek. Mindnyájan derűsek voltak és boldogok, amiért anyám megérte a nyolcvanadik' évet. Csak én nem tudtam feloldód­ni. , Anyám meg Is kérdezte, mint azelőtt annyiszor, rneg- simogatva .fejemet: — Mi bánt, fiacskám? — Semmi ... édesanyám, igazán semmi .:. — mentege­tőztem. Megdorgált az űjjával •«! Előttem tagadod? (39) — Mi lett volna? — folytat­ta a nó. — Kérdeztem, miért itt keresi, miért nem odahaza? Akkor megint elsírta magát és "azt felelte, hogy Miki otthagy­ta a színházat, feljött Pestre. És neki megígérte, hogy itt szerephez juttatja. Ezért uta­zott fel utána. Úgy tudja, ez Miki címe. Megmondtam ne­ki, hogy ez az én lakásom, bár Miki elég gyakran megfordul benne. Ennek ellenére most nem tudom, hol lehet. Hívtam, maradjon itt éjszakára, mert már erősen esteledett. De 6 csak megrázta a fejét, kapta a kis táskáját és futott, mint a bolond nyúl. •— Ez rettenetes! — suttog­tam döbbenten és meg kellett törölnöm gyöngyöző homloko­mat. — ö volt az, Kutor Anna. — Lehet —* felelte közönyö­sen a nő. — Az előbb mintha azt Ígérte volna, hogy gyufát hoz. — Igen ...' rögtön hozom; *. Csak még annyit: Igazán rom ,tudta, hol .találhatnám meg Lehelt? — Nem tudom — felelte, bár ez a felelet égy cseppet sem nyugtatott meg. Az volt az érzésem: hazudik a nő. Ha tudná, sem árulná el Lehel efcná^ r ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents