Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

■ 1038. JANUÁR 5. Ferencsik János moszkvai nyi.a kozala Moszkva (MTI). Ferencsik János, Kossuth- díjas, a Magyar Állami Ope­raház főzeneigazigatója nyilat­kozott Sugár Andrásnak, az MTI moszkvai tudósítójának a Magyar Állami Hangverseny- zenekar csaknem kéthetes szovjetunióbeli vendégszerep­léséről. — Moszkvában három, Let ningrádban öt, Rigában két hangversenyt adtunk — kezd­te nyilatkozatát. A közönség mindenütt rendkívül szívélye­sen fogadott bennünket. Törekvésünk volt, hogy be­mutassuk hazánk kél nagy zeneköltőjének, Kodálynak és Bartóknak á műveit. Minden darabjukat nagy tetszéssel fo­gadta a szovjet közönség. Hétezer új jelmez a farsangolóknak­Gazdag ruhatár várja a far­sangolókat a jelmezkölcsönző­ben, ahol több mint százezer öltözékből választhatnak a bálozók s a jelmezversenyek részvevőd. A mostani báli idényre jól felkészültek, hét­ezer új öltözékkel frissítették íel ezt a népszerű ruhatárat. Budapestről a Vidékieknek postán is elküldik a kért ruhá­kat, ha időben megküldik á szükséges igazolásokat. Január közepétől egyébként a magán- személyek számára megköny- nyítik a jelmezkiváltást, ezen­túl nem kell garancialevél, elég ha bemutatják a munka­adói, illetve a személyi igazol­ványt ... —■H-lílll — Délibáb minden mennyiségben Mi« »var filmszatíra A burtesek eszközeivel, a fo­nák jelenségek végletes felna­gyításával bírál ez az új ma­gyar film. Hogy mit bírál? Az más kérdés. Talán a múltbeli túlzásba vitt, délibábbal, mé­nessel, Longőgatyájú csikósok­kal fűszertízeit idegenforga’m' propagandát. Talán egy kicsit a maiit is, mert azért itt-ott találkozik az ember olyasféle nézettel, hogy már a külföl­diek ideesítlogat ása érdekében is hasznos feleleveníteni a be­tyár-romantikát, s ami vele jár. Á szatíra éle azonban legin­kább azok felé a külföldiek felé irányul, akik „bedőlnek" ennek a szirupos, mézeskalá­cson, délibábos átromantiká- nak. Persze ennek csalt akkor lenne igazán értelme,- ha sike­rülne valóban külföldön is for­galmazni a filmet, mart így „belföldi forgalomban” csak a szatíra halványabb tendenciá­ja érvényesül: azoknak a bírá­lata, akik a magyamóták és a magyarkodás egyéb giccses kel lékei előtt hódolnak. Remek ötleteket kínál a film már az indulásnál^ A „Busuló Kanász” Angyal Bandiját hoz­za össze a külfölod társasággal, amely a pusztára, a délibábra és főleg a betyárokra kiván­csi. Kacagtató jelenetek egész sora váltja egymást, miközben olyan „szívdöglesztően” szól a magyar nóta, hogy az ember jóidőre csömört kap tőle, A film közepe táján azon­ban mintha a film készítői fel magnetofcmszal agra. így magnószalagra vették Gagarin hangját a világűrből, egy iro­dalmi összeállítást Szibériából, szalagra játszották a korábban nálunk szerepelt Rajkán ma­gánszámát, valamint híreket, idő járásjelentést és más köny- nyű, ismétlődő szövegeket. Ma­guk a nyelvtanárok is részt vesznek a felnőttek oktatásá­val foglalkozó továbbképző tan folyamon és ez lehetővé teszi, hogy folyamatosan alkalmaz­hassák a felnőtt tanítással ösz- szefüggő leghasznosabb mód­szereket. vvvwvv<y«ymmX)OC)CmXXXXXXlOOOOOŰOŰŰ megsokallták volna saját ötle­teiket, vagy elfáradtak, eset­leg az ötleteik fogytak ki, min dereseire a hortobágyi csárdá­ban játszott jeleneteknél le­lassul, elnyúlik, vontatottá vá­lik a film, az ötleteket nem túl szellemes trükkök váltják fel. Az egész filmben talán a hortobágyi csárda gyors át­rendezése talál Leginkább a célba. Emlékezetünkbe idézi, hogy hány szórakozóhelyet lát­tunk már szerfelett gyorsan átváltozni egyszerű, szolid és otthonos helyecskéből agyon­magyarított (vagy éppen túl- modemizált) vendégcsalogató­vá Ez a kritika kétségtelenül a vendéglátóiparnak szól. Helyenként jó, a film stílu­sába illő operatőri trükköket is láthatunk: a táncoló társa­ság fejreállítását, a kép gyors közelbozását, a mozgás gyorsí­tását, bár ezek a trükkök nem újak. A film befejezése, „poén­je” is elfogadható azzal, hogy a bőgatyábnn a repülőtérre ér­kező „búsmagyar” Angyal Eandit éppen maskarája miatt külföldinek nézik. A közmon­dástól eltérően azonban ez a film nem azért jó, mert a vé­ge jó, hanem azért, mert az eleje jó. Hl !nmni!{ nimmt! ItlUiiliil Hcvcn’a 75 tonna vascinyaa Békét az érkezőnek Szovjet film Kátyus, gödrös úton száguld I a teherautó. Platóján ketten hányódnak: a légnyomástól sü­ketnéma szovjet katona, aki­ben már csak az az elszánt gyűlölet és bosszúvágy tartja a lelket, amit a németek iránt érez, s a német asszony, akit a hitleri propaganda a végső­kig elvakított, s még altkor, a szülés előtti percekben is ar­ra készteti fanatizmusa, hogy jóakaróit, akik kórházba szál­lítják, az orvul megbújt fasisz­ták tüzének vezesse. A hábo* rúban a végletekig eltorzult emberi szenvedélyek csapnak össze ebben a filmben. A film készítői ezesetben is ahhoz az egyszerű, de sokat­mondó, tömör drámai nyelv­hez folyamodtak, amely any- nyira meglepte a magyar né­zőközönséget a „Ballada a ka­tonáról” című filmben. Nem akarnak többet mondani, mint amennyi kell, de annyit fel­tétlenül; A film főszereplője mind­végig láthatatlan. A főszereplő ugyanis nem a háború utolsó napján a frontra érkező had­nagy, nem is a bátor gépkocsi- vezető, aki a kórházig vezető úton hősi halált hal, nem a sü­ketnéma szovjet katona és nem a Vajúdó német anya, hanem a születendő gyermek. Érte indulnak a látszólag egy­szerű, mégis életveszélyes fel­adat végrehajtására a szovjet katonák, s érte, az 5 megme­neküléséért, megszületéséért aggódik mindvégig a nézőkö­zönség. A süketnéma katona alakja talán szokatlan. De talán ép­pen szokatlansága miatt any- nyira megrendítő. Nem hall, beszélni sem tud, az arca is fásult, érzéstelen, mégis, ami­kor a teherautón az esőtől óv­ja a német nőt, tudjuk, hogy ez már nem csak a parancs gépies teljesítése. Amikor az elfogott német orvlövészekről kiderül, hogy még éretlen fia­talok (a háború végei elé Hit­ler vezérkara már a 14—15 éves gyerekeket is „bevetette”) ismét csak cselekvéssel fejezi ki érzéseit: nadrágszíjjal veri el az „ellenséget”. A gépkocsivezető figurája is­merős a szovjet filmekből, ö az a természetes bölcsességgel, egyszerű, vaskos humorral megáldott katona, amilyent ezrével találhattunk a szovjet hadseregben. A tiszt alakja már elnagyoltabb, kissé fe­lületesen megrajzolt. Tanulságos és érdekes, ho­gyan használják fel tudatosan a film készítői a játék ritmu­sának gyorsításával és lassítá" sával elérhető hatásokat, a közelképeket, az egyik véglet­ből a másikba ugró „vágáso­kat”. Elzák segítségével mégin- kább érthetővé válik a film központi mondanivalója: az „érkezőnek”, a gyermeknek — bármely ország gyermeke is ■— békére van szüksége, mert a háború ellensége az embernek. Havonta 75 tonna vasanyag felhasználásával egymHuo 100 ezer forint értékű vasszerkezeteket, oszlopokat készítenek a Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatosüzemében. Itt ké­szülnek a vállalat építkezéseihez szükséges erkélykorlátok, vas épületszerleezetek, vasszerkezetű üvegfalak, távvezeték tar­tóoszlopok. A képen a Jókai utcai közvilágítás ostornyel.es lámpaoszlopait csiszolják a szerelőcsarnokban. — SZERDÁN délelőtt tar­totta alakuló ülését a pécsi földművesszövetkezet nyúlte- nyésztő szakcsoportja. — TIZENÖTEZER háziszőt­tes szoknyát készít a Szovjet­unió részére a Pécsi Háziipa­ri Szövetkezet. Az első szál­lítmányt februárban indítják útnak. »icioaooocoooooooooooooooooooroociiMaonooooncnonoreooooooooooewKjcmoQonocQ (21.) Csak ennyit mondtam, egy kicsit hasonlított a szerencsét­len .Lujza Malter apjának, a muzsikusnak a szavaihoz, az­tán ismét Annához fordultam. — Tehát egyszerűbben, mé­lyebben csinálja, Annácska, ahogy szokta.. Lehellel nem törődtem. Az csakhamar ki is ment a te­remből. A próba végén érez­tem. hogy beszélnem kell An­nával. A folyosón megvártam, félrehúztam egy ablakmélye­désbe. — Ne hallgasson rá, An­nácska. ö nem művész. Csak sztár. Legalábbis annak kép­zeli magát. Mutatok én magá­nak másokat, akiket követhet * Ezt mondta Zakariás, és én szerettem volna magamhoz ölelni ezt a kedves öreget A ponyváss2jekérrel országot járó Thalia papjainak késői uno­kája megtett mindent, hogy megmutassa Annának a szí­ni szélet komé1 óságát, kínló­dásokkal teli fáradságosságát, de szépségeit is. El /itte An­nát, meg néhány fontosabb szereplőt a színházba, egy pró­bára. Milyen szeretettel vet­ték körül a kollégák Annát és a többieket! Igyekeztek taná­csokkal, gyakorlati útmutatás­lány. mint valami béka... De azért helyes béka. — gondolta Miklós. Bizonyára meg lehet szédíteni ... Hiszen máris be­kapta a horgot..: Az én ruti­nom sohasem hagy cserben... Persze, ügyesen elő kell készí­teni mindent. Ilyeneket kell mondani a kislánynak: — Majd meglátják a filmet a szakembereik, felfigyelnek rád többen is. Megkérdezik Kardost: Ki ez a helyes kis­lány? Nagyon tehetségesnek látszik!... És a nagy Kardos elmeséli, titokzatosan moso­lyogva, hogy ez a kislány egy vidéki tündér, ő fedezte fel, és már Íratja is számára az új filmet. .. így beszélt Lehel Miki, An­na meg összehúzott szemmel hallgatta... Kicsit hitetlenked­ve nevetett.:. A kocsiban hát­rahajtotta fejét és úgy neve­tett. Miklós nem tudott éllent- állni... Föléje hajolt és... .;. Elképzelheted a továbbia­kat Miki szájon akarta csókol­ni a lányt. De Anna felriadt: — Ne... ne bántson — sut­togta kérlelve. Miklós hangosan felkacagott Megijedtünk? Ugyan mitől? Egy kis csóktól ? ... Na, nem baj. Miklós bácsi nem ember­evő. Tud várni ... Néhány nap múlva ismét kiautóztak. A laps síi vadászház- nál kiszálltaik. Miidós nagy hévve1 magyarázott: — Te még nem ismered a művészeket.... Engem sem is­mersz. Nem tudhatod, mennyi­re szeretném az utadat egyen­getni .. , Bízd rám magad. An­na .;. Meglásd, nagy művész­nő tesz belőled. Karja már átkarolta a lány vállát, i húzta maga felé. — A nagy művésznővé válás itt kezdődik? — nézett Miklós szemébe Anna. Miklóst ez már bosszantotta. Megszokta, hogy a lányok, asszonyok nem sóikat ellenkez­nek. — Mindig ilyen komoly vagy, kislány? — próbálta el­ütni a felsülést Miidós, és leült a fűbe. Anna melléje. Most... meg kéül próbálni a nagy attrakciót... Ami min­dig biztos sikert hoz. Miklós énekelni kezdett, azon a lírai tenorhangon, mely a legtöbb nőt elszédíti. Anna hátradőlt a fűben, úgy hallgatta lehunyt szemmel a dalt Mikor befe­jezte, Miklós ismét megkísérel­te a csókot, de a Hány felug­rott, futni kezdett. Miklós utá­na. A meghiúsult csókból vi­dám kergetőzés lett. És ez így ment napokig, he­tekig. Miklós még mindig nem adta fel a reményt Egyik al­kalommal elhozta a szöveg­könyvet is. — Remekül játszol, — ma­gyarázta Miklós — de van még néhány jelenet, melyet csiszolni kellene..: Egy erdei tisztáson ültek. MildóS azt a jelenetet lapozna fel, amikor a darabbeli Péter ügyetlen vallomás után meg­csókolja A..nát. Miklós hosz- szar magyarázta a szituációt. A sötét padlásszobában bim­bózó halvány szerelmet... A minden neszre, külső rezdülés­re szívet dermesztő félelmet.,. (TolytceUuß Uvefkatk} sál segíteni nekik. Anna piros volt az izgalomtól és boldog­ságtól. Zakariás egészen meg­nyugodott. Talán mégsem kell féltenie Annát... Nem rajta múlott, hiszen nem is vette talán észre, hogy a próbált után Lehel Miklós egyre gyakrabban várta az épület előtt autójával Annát. Kétüléses sport-Skodája volt, piros színű. Feltűnő, mint a gazdája. Anna ezekben a hetekben benne élt a dráma sodrában, én azt is feltételezem, hogy nem gondolkozott különöseb­ben, amikor beült Lehel mel­lé a kocsiba, és megindultak a hegyeik az erdő felé. Miklós ügyesen, biztonságo­san, de merészen vezetett. A volán mellett is szeretett hen­cegni, dicsekedni. Anna eleinte csalk hallgatta, és ha megszó­lalt, halkan válaszolt, szinte iskolás szerénységgel. Ez Miklóst dühítette: — Ugyan — mordult rá — ne beszélj ilyen islco1 ás mo­dorban! Elvégre te már félig- meddig közénk tartozol, mű­vész vagv!... Igaz is, mi van a filmeddel? — Már hirdetik... Jövő hónapban lesz a bemutató. Lehelnek mosolyognia kel­lett magában. Kis béka... „Igen, olyan ez a fekete ide — SZOMBATON tartotta megalakulásának jubileumi ünnepségét a Vasas KTSZ tag sága az SZMT Színház téri székházéban. — AZ VJ-MECSEK ALJAI ifjúsági politikai kör harminc tagja január 6-án megtekinti a Pécsi Nemzeti Színház „Glória” című előadását. A színházlátogatás után anke­tot rendeznek a Ságvári Kul- túrotthonban, amelyre meg­hívták Medgyesi Máriát és Krencsey Marlant. — A TERVEZETT 3,5 mil­lió forinttal szemben 4 millió forint volt 1961. első három­negyedévében a pécsi földmű­vesszövetkezet vendéglátó for galma. A kiskereskedelmi for­galom pedig 22 millió forintot tett ki. — JANUÄR 15-én Pécsett ad műsort Gabos Gábor, az 1961-es nemzetközi Liszt— Bartók verseny győztese. — JANUÁR 15-én indítja be az év első nemhivatásos gépkocsivezetői tanfolyamát a KPM Pécsi Autóközlekedési Tanintézete. A tanfolyamra jelentkezéseket még elfogad­nak. — BARANYA megye mű­emlékeiről, szocialista alkotá­sairól és természeti szépségei­ről Reirman János fotómű­vész által készített több mint 150 fényképpel és örsi Fe­renc pécsi író szövegével Kin­cses Baranya címmel könyvet ad ki a Panoráma Könyvki­adó Vállalat. — MINTEGY 90 millió fo­rintot irányzott elő a máso­dik ötéves terv egészségügyi beruházásaira a Baranya me­gyei tanács. — 3740-EN TETTEK LE moíorkcrékpirvezptői vizsgát 1951-ben a KPM Pécsi Autó­közlrlcedcsi Tanintézeténél. — AZ IDÉN tovább folytat­ja és befejezi a Janus Panno­nius Múzeum a Boly—Szie- bert pusztai avarkori temető feLtáráoáji __ _ | 1 É lénk levelező kapcsolat szovjet dolgozókkal Ötletes módszerekkel segít! az orosz nyelvtanítást az MSZBT Btranpaa ' Baranyáiból sokan tartanak kapcsolatot a Szovejtunió kü­lönböző intézményeinek dolgo­zóival, így többek között a Dél-Dunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat fiataljai, a pécsi Mecsek Művészeti Együttes ve zetői és tagjai, a Baranya me­gyei Könyvtár, a Pécsi Bútor­gyár dolgozói, a mohácsa járási Művelődési Ház, a Pécsi Ifjú­sági Klub és a Pécsi Pedagó­giai Főiskola vezetői, hallga­tói leveleznek Lvov város és megye hasonló intézményeinek dolgozóival, a tallind bútor, a leningrádi porcelángyár mun­kásaival, kerszond diákokkal. Fényképalbumokat is külde­nek egymásnak, kicserélik és hasznosítják egymás tapaszta­latait, barátságok szövődnek közöttük és a pécsi üzemek fia táljai, gyakran vállalkoznak a városba látogató szovjet turis­ták kalauzolására is. A Pécsi Bútorgyár dóSgoaói viszont a náluk gyártott legmodernebb d bútorok rajzait, mintakol- ekcióját küldték el a taliini bútorgyár, dolgozóinak, levede- aő-partnereiknek kérésére. Egyre gyakrabban fordul elő i levelezők személyes találko­zása. Az elmúlt nyáron a Pé­csi Porcelángyár ifjúsági bri­gádja a leningrádi porcelán- gyárban dolgozó levelezőtársaik hoz látogatott ed testületileg és igen kellemes volt a pécsi fiúk meglepetése, amikor azt látták hogy a leningrádi levelező­brigád tagjai kivétel nélkül csinosabbnál-csinosabb lányok. Ennek következtében a későb­biekben még élénkebbé vált a levelező kapcsolat. Az MSZBT Baranya megyei vezetői számos ötlettel törek­szenek arra, hogy az orosz nyelvtanfolyamokon résztvevő 350 baranyai, pécsi hallgató mi nél könnyebben és jobban el­sajátíthassa az orosz nyelvet. A nyelvtanfolyamok jelentős ré­szét a dolgozók munkahelyein tett iák, a tanárok a nyelvta­nulást összefüggésbe hozzák a ha1 Igatók szakmájával, felhív­ják figyelmüket a munkájuk­hoz kapcso'ódó széfjét s ak- folyói rútokra. Az orosz szavak gyakorlására s helyes kiejtésé­nek elsajátítására a moszkvai rádióból, szovjet emberektől érdekes, illetve a gyakorlásra megfelelő szövegeket vesznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents