Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

JANUÁR 24. NAPLÓ 5 Kivágták a Zólyom utcai hársfákat Szomorú reggelre ébredtek a Zólyom utca lakói. Az ut­cán fűrészes, baltás embere­ket láttak, akik sorra vágták ki ennek a régi pécsi utcá­nak egyetlen díszét, a szép hársfasort. Akik az eset szemtanúi voltak, szomorúan állapít­hatták meg, hogy szegényeb­bek lettünk. Ha nem is vala­mi nagy dologgal, de egy ut­ca lakóinak kedves, árnyat adó fáival. Sajnos, hiába próbáltunk különböző szer­veket megkeresni a fák ki­vágásának megakadályozása érdekében — nem sikerült. Kár, hogy azokon a helye­ken, ahol hársfáink sorsáról döntötték, nem gondoltak ar­ra, hogy az utca hársfasora csak részben szolgált eszté­tikai szempontokat. Méltá­nyolni kellett volna, hogy a régi fák egészségünk meg­óvását is segítettek, amikor a nagyforgalmú utca porát részben felfogták. Egyébként is ésszerűtlennek tartjuk a fák kivágására hozott intéz­kedést, amikor az országban sok tízezer ember, szabad­idejét feláldozva, fásítással foglalkozik. Dr. Szabó Endréné Zólyom u. 2. Szakszervezeti tagok a szál szervezeti vá tisztásokról ! A Baranya megyei Tejipari Vállalatnál szakszervezeti ve­zetőket és funkció nélküli dol­gozókat kérdeztünk meg ar­ról. hogy milyen érdekes ese­mények vannak most a szak- ' szervezeti mozgalomban ná­luk. Elmondták, hogy a no­vember 30-i taggyűlésen jelölő bizottságot választottak, ame­lyik majd előkészíti a szak­szervezeti bizottság újjává- lasztását. A vállalat vidéki telepeinek szakszervezeti tag­jait küldöttek képviselték a jelölő bizottság választásán. A választás lebonyolításáról, a szakszervezeti bizottság je­lölésének módjáról és általá­ban a szakszervezeti választá­sok szükségességéről Schneider Ferenc elvtárs, a szakszerve­zeti bizottság titkára adott a taggyűlésen tájékoztatót. Hall­gassunk meg három elvtársat a megkérdezettek közül Schneider Ferenc szb-titkár: Kiállítás a Nádorban Az Országos Idegenforgalmi Szálloda- és Étterem Vállalat propaganda-kiállítása január 25- én nyílik meg a Nádor szálloda vadásztarmében. A kiállításon megtekinthetők a vendéglátó- és szállodaipar különleges szolgáltatásait pro­pagáló plakátok, étlapok, le­vélpapírok, stb. A Nádor szálló anyagából itt ismét ta­lálkozhatunk a „soványftó- étlap”-pal, az autósok számá­ra összeállított itallappal és a Bébi-presszó gyermek-ét­lapjával. A kiállítás január 26-én és 26- án tekinthető meg. teMetai ligrsi tapaszialalcseiéje Kínéi A megyei tanács kereske­delmi osztálya a Dunántúli Napló szerkesztőségével közö­sen tapasztalatcserét rende­zett Komlón az új kenderföl- di húsboltban a megye keres­kedelmi felügyelőd, és a Bm. Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat ellenőrei részére. A ta­pasztalatcsere oéija az volt, hogy bővítsék a meghívottak ismereteit, melyek a húsbol­tokban történő ellenőrzések­hez felitétien ül szükségesek. A megjelentek előtt teljesen ki­csontoztak egy sertést és egy marhát, majd Hoffmann László, a Bm. Élelmiszerke- reskedelmi Vállalat előadója ismertette, hogy milyennek kell llenniük a bolti forgalom­ba kerülő húsrészeknek. A tapasztalatcsere alkalmá­val a kereskedelmi felügyelők és vállalati ellenőrök elmon­dották, hogy milyen hibák­kal találkoznak leggyakrab- fc-n munkájuk során. A jelen­lévő előadók kifogásolták, hogy a húsüzemtől nem min­den esetben kapnak szabvány szerinti árut. Az elhangzott javaslatok főként arra irá­nyultak, hogy a tanács ipari osztálya folytasson tárgyalá­sokat a húsüzemmel a szab­ványok betartása érdekében. mérnökök, technikusok figye­lem! Tiszántúli ipari ,,A” vál­lalat azonnali felvételre keres fiépébzmérnököket, vili mosmérnököket, gépész- és viilpmostechnifcusokát Felvétel; mérnököknél mini­mum 4 éves. technikusoknál fi éves szakmai gyakorlat. (Tö­meggyártás. forgácsolás, lemez- munka, kikészítés.) — Meg­egyezés esetén családi ok ré­szére 1—lVi—2 szobás, összkom­fortos lakást, nötl'/n ."k részére központi fűtéses modern szál­lást biztosítunk. Jelige: „Vidék iparosítása”. — Ajánlatokat: Budapest. Vm.. Biaha Lujza tér S. Hírlapkiadó címére kér­tük; 47 A KAPUBAN tudok támaszkodni ebben a munkában. Igaz, hogy nem sok bérügyi panaszt adtak be 1961- ben az szb-hez, de kivizsgálá­sukkal, lelkiismeretes elintézé­sükkel mégis volt, munka. Pé­csett öt, az egész vállalatnál pedig 14 ilyen panaszt kellett megvizsgálnom és elintéznem. Bolla László elvtárs sokat se­gített ebben. A bérszabályza­tot is közösen dolgoztuk ki ta­valy, s az kisebb javításokkal jónak bizonyult. 1962-re is ki­terjesztették az érvényességét A választások előtt az szb be­számolójához adok anyagot, az elintézett bérügyi problémák­ról. Gyevi Károly Foto: Hillebrand L. Jó munkáért, jó muzsikát A Mecsek Együttes hangversenye Uj-Mecsekalja dolgozóinak A Mecsek Együttes ének­kara hónapok óta lelkesen ké­szül új műsorával. Hegyi Jó­zsef karnagy vezetésével lá­zas szorga’ommai ítészüknek a dalosok a közön*4!«« valc találkozásra. Uj műsorukat elsőnek Uj-Mecsek-c í do’oo- zóinak mutatják be ianuá’ 27-én este 7 órakor «ázván Művelődési Ház nagytermi­ben. Az énekkar a hangverseny, ajándékműsorként adja a er- melésben élenjáró bányá­szainknak. Az első sörökben azok foglalnak helyet, akik évi tervüket kimagaslóan tel­jesítették. Őnekik fog szólni elsősorban egy-egy műsor szám, a legszebb muzsika: az emberi hang, a kórus. Hor­nung Lászlóné kultúrneve-iési felelős mindent megtett an­nak érdekében, hogy ezt a munkások és öntevékeny mű­vészek találkozóját élmény- szerűvé tegye. / A hangver­senyre a banya minden do.­. gozóiát és az érdeklődő ven­dégeket szeretettel várják. A műsor első felében kiusz- szjkus. román’ikus m°s,or«'-:, ma-' magvar zeneszerzőt- mű­vei szólalnak meg A műsor második felében Kodály: Székely-fonó daliá ókának /■ ” szebb szóló- és kórussz-ma t mutatja be az együttes. A da - játék cselekményét dr. Siotnr Ernő mondja el az egyes sza­mok között. Szóló számokká; fellépne;,: Huber László. Kanizsai Lász­ló, Kiss Ágnes. Somos Tenő és dr. Teremi CIábomé. ’’áro­sunk ismert énekművészei; Zongorán kisérnek: Boros Er­zsébet, Hegyi Attila és dr. Péczely László. — Február második felében tartjuk a szakszervezeti bi­zottságot választó taggyűlé­sünket. Nekem, mint az ÉDOSZ megyebizottsági tagjá­nak és mint itteni szb-titkár- nak egyaránt sok tennivalóm lesz. Az ÉDOSZ-hoz tartozó többi szakmák dolgozóit is segítenem kell majd a válasz­tások előkészítésében és lebo­nyolításában. 1953 óta vagyok szakszervezeti vezető, ismerem jól az embereket, a mozgal­mait, ezért tudom a kötelessé­gem. Huszonnégy bizalmit vá­lasztunk előbb, s aztán hozzá­látunk az szb újjáválasztásá- nak előkészítéséhez, a beszá­moló elkészítéséhez is. Almásy Lász^né: — Az igaz, hogy még csak 22 éves vagyok, de már öreg szakszervezeti tagnak számí­tok. öt éve dolgozom a Tejipa­ri Vállalatnál s azóta vagyok tagja a szakszervezetnek is. Tudom, hogy a szakszervezeti választások célja az, hogy két év munkájáról adjanak szá­mot a vezetők, felfrissüljenek, megerősödjenek a szakszerve­zeti bizottságok. Úgy érzem, helyesen értem a szakszerveze­ti mozgalom fontos szerepét, hiszen az ifjúsági szövetségben is dolgozom. KISZ-tag va­gyok, voltam KISZ-vezető is, tudom, hogy a közösségben végzett munka nagyon hasznos lehet a közösségnek. Érdeklő­déssel várom a szakszervezeti választásokat. igyekszünk majd az arra legérdemesebbe­ket megválasztani. Baksa László, az szb. bérfelelőse: — Bérfelelős vagyok 1959 óta, de kitűnő munkatársakra Gyorshizlalás Szabadszentkirá-yon Tizenkét formt egy kiló sertéshús — Ezer hízott ser lés 196'2-ben Mindeniki elismeréssel nézi a szabadszen Lkirályi Uj Élet Tér melőszövetkezet ‘'50 férőhelyes sertéshizlaldáját. A kényelmes ólak felett egymással szemben terméssel teli kukoricagórék állnak. A kifutó tér tágas, víz­zel könnyen tisztítható s az ólak közt a keskeny sínen járó kis csilléből két perc alatt száz sertés etethető meg a friss, lan­gyosvizes kukoricadarával. Azt mondja az ember, ilyen helyen valóban lehet eredményt el­érni. Nagyon büszkéi a sertésekre a szentkirályiak. S ez a büsz­keség Óbert Béla tsz-elnök szerint elsősorban abból adó­dik, hogy a tagok tudják, hon­nan indultak el, s hogy az ered­mény nem csupán az új ól, ha­nem a szorgalmas, lelkiismere­tes munka következménye. Úgy tartják, négy dolog kell a jó állattenyésztéshez: megfe­lelő tenyészanyag, férőhely, gondozó és takarmány. Két évvel ezelőtt, amikor három kocával és négy malac­cal alapozták meg a sertésállo­mányt az Uj Élet Termelőszö­vetkezetben, a tsz elnöke is legelőször takarmányt vásá­rolt. Amikor már elegendő te- nyészkocát vettek, hozzáláttak a megfelelő körülmények bdzto sításához. 1961-et 90 kocával kezdték. Negyvenöt—negyven­öt állatot látott el egy gondo­zó. Azonos körülmények, ta­karmányozás stb. mellett a szak képzettebb gondozó 8.2 dara­bos választási átlagot, a má­sik pedig 5.7 darabos ered­ményt ért el. A jobbik 16—18 kilós súlyban, a másik pedig 13—14 kilós választási súlyban adta át a malacokat Itt mutatkozott meg igazán, milyen lényeges a gondozó sze­mélyének megválasztása, mit jelent a „hogyan gondozzák” az állatokat Szabadszen tkirályon a szak­képzett gondozót bízták meg az elletési és egyéb tenyésztési szempontból fontos feladatok, elvégzésével. A másik az ete­tést és az állatok járatását vé­gezte. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt év novemberé­ben a kritikus, esős, hidegbem ellésből elválasztott 124 malac­ból egy sem hullott el. A hízóknál is teljesen meg­szűnt az elhullás, mióta meg­épült az új hizlaló és rátértek a takarmánykeverék etetésére. Mert Szabadszentkirályon táp­pal etetik a hízókat és a szop­tatós anyakocákat is. Egy év alatt új alapokra helyezik a sertés­hizlalást. Választás után azon­nal felhérjedús takarmányra fogják a malacokat. Száraz, frissen almozott óllban tásztán- tairtva, táppal és darával meg­határozott rendszerben etetve átlagosan 24—25 százalékosra emelkedett a sertések daraérté kesítése. így tavaly több eset­ben hét, de átlagosan nyolc— kilenc hónapos korban 100— 110 kilós súlyban csaknem 600 Erélyes asszony a portás. Amikor Ilonka leblokkolja a munkaidő végét s menne hazafelé, rászól: — Menjen csak be az elő­adásra maga is! — Nem megyek. Sietek haza, dolgom van. Különben is ez a munkásakadémia elő­adásra, s arra én nem vagyok beiratkozva. Pali bácsi azt mondta, hogy nem kötelező, csak annak, aki beiratkozott. — Menjen csak be. nem tart sokáig! Aztán engem tol­nak le, ha senki nem marad itt! Ilonka duzzogva visszafor­dul s bemegy a kultúrterem­be. A többiek is. mind így jár­nak. Senki se mehet haza, amíg meg nem hallgatja az előadást. Kettőkor kezdődik, háromra vége lesz, vagy még hamarabb, menjenek csak be! — rnrr.dja az erélyes asszony a portásfülkében. — Te is menj be. Feri! Te fiatul vagy. neked nem is ké­ne külön mondani, hogy ma­radj itt! — szól rá egy fia­talemberre, amikor az is el altar menni a műszak végez­tével. A KULTÚRTEREMBEN * i * i S Egy asszony az előadóhoz, i alá türelmesen vár míg meg- í feltk # terem, így szólt VUuíáft a s&ftyet — Mondja, muszáj ezt meg­hallgatni'! Az előadó válaszol: — Édes lelkem, azért jöt­tem magukhoz Budapestről, hogy meghallgassanak! Az asszony izeg-mozog a széken és megjegyzi, hogy kár volt olyan hosszú utat meg­tennie, úgysem lesz teli a te­rem. S mire Reseterits József, a Selyemipari Vállalat közpon­ti laboratóriumának vezetője megkezdi az előadást, teli van a nagyterem, még a fal mel­lett is állnak. Elmondja, hogy őt a Textil­ipari Tudományos Egyesület selyemipari tagozata küldte ide a mohácsi selyemfonó­gyárba, hogy átadja az NDK- ban szerzett tapasztalatait. És beszél (egy teljes félórát!) az NDK selyemgyáraiban ta­pasztalt vizsgálati módszerek­ről, a fonal és a készáru vizs­gálatáról. a szakítószilárdság­ról. a színezésről, a hőkü­lönbségek szerepéről a színe­zésben. ' Csak néhány férfi van a te­remben á hallgatóság között. A jelenlevők kilencven száza­léka nő. Mivelhogy a mohácsi selyemfonógyár „női” üzem. (Érthető, hogy sietnek haza a műszak végeztével). És ahogyan teUk a* MS, ágy ül el a zaj, mind gyobb az érdeklődés, nő a fi­gyelem. Szakmába vágó kér­désekről van szó, jórészt olyanokról, amelyek a kere­setet is érintik. S az a dolog vége, hogy még az is tesz fel kérdést, aki nagyon sietett félórával előbb s be se akart jönni az elő­adásra. Vékony fonál, vastag fonál, „mattolt huszas” meg „csiza”- fonal, nylonba csomagolt anyag, formahibáz fonaláru, műrost, zselatinozás és még ezernyi szakkifejezés röpköd a vitában, A SZAKSZERVEZETI IRODÁBAN Nagy Erzsiké az szb-titkár — aki egy-két hónapja ugyan férjhez ment már, mégis így szólítják még — mondja, hogy érdekes az asszonyi lé­lek, meg a nagylányok egyi- ke-másika. Mindig ilyenek. Nem szeretnek gyülésezni, előadásokat hallgatni. De amikor már benn ülnek, s le­köti őket a téma és a jó elő­adó, akkor már nem bánják, hogy meghallgatták. Persze, igaz, hogy van otthon munka, sok, de azért a szakmai to­vábbképzésre, a művelődésre fordított idő se vész kárbal , MEGINT A KAPUBAN —■ Jó voU? — kérdezi az erélyes portás a hazamenők­től az előadás végén. — Jó volt. Igaza volt, nem tartott sokáig — mondja Ilon­ka. Azt a bizonyos Ferkét azon­ban nem látom sehol. — Kiengedte? — Ki. A rendőrségre kel­lett neki mennie. Hívatták. Félt, hogy nem ér oda háro­mig s akkor már nem lesz ott, aki beszélni akar vele. A KAPUN KÍVÜL Vegyes érzésekkel léptek ki c kapun. Merthogy ugyebár: ha tény­leg munkásakadémia előadás volt ez, akkor miért kellett visszatartani azt is, aki nem iratkozott be a munkásakadé­miára. De ha a gyár legjobb bri­gádjai számára szervezték az előadást, — mint ahogyan ké­sőbb megtudtam, — akkor a legjobb brigádok tagjai miért nem akartak ottmaradni, hogy meghallgassák? És mégis érdemes volt ott­maradni. Még az is belátta, aki a legjobban sietett volna haza. S ezt már csak halkan mon­dom: láttam, hogy a nagyon sietők közül egypáran még sokáig jól elbeszélgettek a piactéren, az előadás után! . Gyevi Károly sertést adtak át az Állatforgal­mi Vállalatnak. Sokat számolgatták már a termelőszövetkezetben, hogyan is kifizetődőbb az állattenyész­tés. Ober Béla is végzett ön­költségszámítást. amely szerin£ táp, fölözött táj és nagy menv- nyiségű zöMlucema etetésével 12 és 12.80 forint között állított élő a tsz tavaly egy kiló sertés­húst. Mivel az átvételi ár 17.í>0 forint, átlagosan 5 forint tiszta jövedelmet hozott a közös gaz­daságnak minden kiló sertés­hús. Szabadszentkirályon 1961- ben körülbelül egymillió forin­tot jövedelmezett a sertéste­nyésztés. Azt is kiszámították, hogy ha hét hónapos korban sikerül 105 kilós átlagsúlyban eladni egy sertést, 600 forint tiszta hkszoon marad rajta. Nyolchó­napos korban 3—400 forint a tiszta nyereség, 9 hónapos kor ban még kevesebb. A vezetőség úgy határozott, hogy az állattenyésztés továb­bi fejlesztése érdekében pré­miummal serkenti a dolgozó­kat lelkiismeretes munkára. Az állatgondozó minden héthó­napos korban 100 kilón felül értékesített sertés után 10, nyolc hónapos karban 3, kilenc hónapos korban ér­tékesített sertés minden darab­ja után 5 forint prémiumot kap. Ha azt számítjuk, hogy ezer sértésit sikerülne 'héthó­napos karban eladni, akkor ez 350 000 forint tervezeten felüli nyereséget jelentene a közös gazdaságnak. Ha ebből ki is fizetnének 10 ezer forintot pré- mumként, a fennmaradó 349 ezer forint 6 forinttal emelné minden munkaegység értékét a termelőszövetkezetben. Természetesen, ha 3 hóna­posán értékesítik a sertéseket, már kevesebb a tiszta haszon, de még így is nagyszerűen jö­vedelmez, jól jár a gondozó és az egész tagság. Nagy könnyebbséget jelent a villannyal, vízzel ellátott gépesített hizlalda, de a szabad szentkirályiak se így kezdték. Nagy akarattal és lelkiismere­tes munkával fejlesztették az állományt, míg eljutottak oda, hogy az idén már 100 hízott- sertést adnak a lakosság ellá- tásáraj Wesztl M. Időjárásjelen lés Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, legfeljebb kevés esővel, havasesővel. Mérsékelt nyu gáti, északnyugati szél. Néhány he lyen reggeli, délelőtti ködök. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai nő­mérséklet 0—mínusz 3, legmaga­sabb nappali hőmérséklet holnap plusz 2—6 fok között. A „NYUGAT’» KÖLTÖI c. irodalmi estet a rendkívüli si­kerre való tekintettel Pécs város Művelődési Háza február 4-éné vasárnap de. 10 órakor megis­métli. Jegyek 5 Ft-os áron vált­hatok a Magyar írók Könyvese boltjában és * ng feás­ban. t

Next

/
Thumbnails
Contents