Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
■ Mtt. JANUÁR 23. 3 Az eozin és a pécsi díszműáruk m mm f? * § //I jovojerol A tavalyi budapesti ipari vásáron brornzérmet nyeri; a Pécsi Porcelángyár eozin, illetve díszműáru kollekciója. Hízelgő eredmény ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a Herendi Porcelángyár kiállítási tárgyai nem kerültek be az első három helyezett közé. A zsiiri szigorúságára jellemző, hogy a felszabadulás óta először értek el helyezést a pécsiek, noha harmadszor vettek részt az ipari vásárok kiállításain. S ha években számolva csekély is az az idő, amely az első sikerhez vezetett, munkában, törekvésben annál küzdelmesebb. S ebben a törekvésben elsősorban Kovács Istvánt, a festészet üzemvezetőjét, továbbá Török Jánost és Sinkó András szobrászművészeket és nem utolsó sorban a gyár vezetőségét illeti elismerés. Kovács István nevéhez nemcsak a híres Zsolnay-eorin technológiájának kidolgozása, újbóli életrekeltése fűződik, hanem a nemzetközi hírnévnek örvendő zsugormázas eozin előállítása Is. SSnkó András érdemei közismertek, de kevesen ismerik még a fiatal és rendkívül ambiciózus Török János szobrász- művészt, aki mindössze őt éve dolgozik a porcelángyár műtermében, de az aránylag rövid idő alatt ő is tevékenyen hozzájárult a Zsolnay porcelán- díszmű tekintélyének megteremtéséhez. Amikor az Ipar- művészeti Főiskoláról ide került, bizony pangott még a díszműgyártás. Ekkor a porcelángyár jó hímevét az ipari porcelángyártás fémjelezte, ami azóta is nagy utat tett meg és a jövőt tekintve is elsőrendű célkitűzésként szerepel a gyár termelési tervedben. Mégsem lehet azt mondani, hogy a főfeladat mellett sutba dobták,, vagy mellőztek volna az égykor- olyan nagy hírnevet, adó eozin és általában a díszművek feltámasztását, mért a „nagy” gondok, mellett egyre nagyobb életteret biztosítanak ez utóbbinak is. Erre vall Kovács István eredményes munkája és Török János egyre biztatóbb alkotód tevékenysége, amely elsősorban a modern művészeti irányvonalat, a mai I Ízlést követi a maga izig-vérig I modem felfogásával, művészi felkészültségével. Kedvenc témái nagyobb részt hangulati, elvont plasztikákban s mégis életet, lendületet érzékeltető figurákban nyernek kifejezést, egyszóval nem hajlanak zavaros, az érthetetlen, a szélsőséges absztrakt „csodabogarak” irányába. Legújabb halésznadrágos, illetve copfos figurái, aktjai a szokatlan vonalak eüfenére is bájosak, kifejezőek, amit az is bizonyít, a fentieken kívül más ötfajta figurája került sorozat- gyártásra és ezen keresztül a hazai műértő közönség legbecsesebb trófeái közé. Tehát ezekből is kitűnik, hegy a Pécsi Porcelángyár nem adta fél híres művészeti águk, az eozin és a díszmű- porcelán „hadállásait” és a hagyományok ápolása mellett nemcsak merészen, hanem eredményesen művelik tovább a mai kornak, a mai Ízlésnek megfelelő modem művészi irányzatot Persze problémák is vannak. Anglia és az NDK évek óta a leghívebb megrendelőié az eozinnak, de rajtuk kívül ezddeág még nem igen jelentkezett más külföldi igény. Az ARTEX (kereskedelmi vállalat;) az egyetlen patronáltója az eozinnak, amá abban nyer kifejezést, hogy külföldi útjai során mintadarabokat, színes fényképfelvételeket mutat az érdeklődőknek. Szerintünk ez kevés és minden bizonnyal eredményesebb lenne, ha a külföldi képzőművészeti, vagy egyéb kiállításokon népszerűsítenénk a pécsi eozint Ami pedig a porcelán figurák hazai propagálását illeti, itt is nagyon szerények a jelenlegi I lehetőségek. Egyszerűen a kereskedelemre bízzék a pécsi díszműáruk népszerűsítését és ebből nem sok jó származik. A kereskedők leggyakoribb eladási módszere abban nyilvánul meg, hogy imigyen kínálják a vevőt: modem bútorhoz, modem figura dukál, — s ezzel a maguk részéről el is intézték a „mű pártolást”. Igaz, újabban a televízió is propagálja a modem porcelán díszműveket, de emellett nem ártana egy ennél is hasznosabb, célravezetőbb módszer alkalmazása. Nemrég egyik szerkesztőségi ankétünkön vetítettképes előadást tartott egy tervező mérnök, aki a modem lakásberendezésre hívta fel az érdeklődők figyelmét. Mondanunk sem kell, hogy ez a szemléltető előadás nagyon hasznos volt, mind a tervező, mind pedig a résztvevők részéről, miután vita formájában kicserélték egymás észrevételeit, tapasztalatait, and azon túl, hogy elősegítette a közönség ízlésbeli nevelését, a tervezőnek is új gondolatokat adott alkotói mun kájához. Körülbelül ez hiányzik a díszművek propagálásából, hiszen a porcelán dísztárgy is épp oly becses színfoltja a lakásnak, mint a modem bútor. Végül is tehát arról van szó, hogy a porcelángyár az ipari porcelán mellett csak korlátozott mértékben képes a díszmű áru gyártására. Csupán a jobb, oktató, nevelő hatású propagandán múHik, hogy az „öttor- nyos” pécsi porcelán, ilteve eozin újra teret hódítson az országban és a határokon túl is, <-■• gy) Negyedévenként 400 tonnával több öntvény A Mohácsi Gépgyárban már az új öntödei csarnokban is dolgoznak a formázok. Bár még a csarnok nem kész és csak ideiglenesen foglalták el, mégis negyedévenként 400 tonnával több öntvényt tudnak készíteni a gépgyár dolgozói. Ha az új csarnokot teljesen birtokukba vehetik, akkor pedig a műit évi termelést hétszere sére emelik vasöntvényből. Figyelni kell a munkát... Idöjárásjelen (és Várható Időjárás kedd estig: fel- hőátvonulások, több helyen esővel. Megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1— plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden plusz t—8 íok között. ÍÍW8 A Vörös Csillag Traktorgy árban hamarosan megkezdik a D 4 K négykerék-meghajiású traktor gyártását. 758 cigány él Mohácson A gyermekek 96 százaléka iskolába jár — Eoyre többen jelentkeznek munkára az ipari üzemekben Az MSZMP Politikai Bizottságának 1961. június 20-i határozata kimondja., hogy hathatósabban kell foglalkozni a cigányok problémáival, segíteni okét. hOigy minél hamarabb be- illeszkedjenek a dolgozók nagy .. közösségébe. A határozat megjelenése óta fnos intézkedés született. —> » r .' ihácson bizottságot alakítottak a cigánykérdés tanulmányozására, a napokban pedig a végrehajtó bizottság foglalkozik a kérdéssel; A városiban 758 cigány él. a lakosság összlétszámúnak 4,2 ST'ázaléka. Mohács déli részén két telepen laknak. A két_ telep azonban teljesen elkülönül egymástól, lakói között nagy az ellentét., nem is házasodnak ősz sze A Munkás utca környékén lakók fejlődése a gyorsabb Lakásaik tisztábbak, villany szinte minden házban van. rádiót is találni, sőt televízió antennája is magasodik néhány háztetőn. A másik nagy település 32 Afcódunasor környékén van. » li h p fl ná( kávai » rendszeresen munkába járó, egy-egy munkahely .kipróbálása” után szívesen visszatérnek a semmittevésihez. Az itteni cigánylakosságnak mintegy fele él vadházasságban. A városi tanács vb igazgatási csoportja feladatául tűzte, hogy nevelő munkával igyekeznek őket a törvényes házasságkötésre rábírni. Eléggé jó és határozott fejlődést mutat a cigánygyerekek iskolába járatása. A cigány lakosok közül körülbelül 96 százaléka járatja gyermekét iskolába. Az is tény. viszont, hogy a cigánygyerekek tanulmányi eredménye a többihez képest elég alacsony. Ennek számos oka van. Az egyik például: a cigányok 70—80 százaléka olyan körülmények között él, amelyek nem akalmasak arra. hogy zavartalanul tanulhassanak. Sok esetben még 10 —12 éves korukban is az első osztályba járnak. Történt kezdeményezés ennek a problémának megoldására is. A cigány és nem cigány szánma- gyengébb felfogású o»* rekek részére a belvárosi leányiskolában „koros osztály”-t állítottak fel, ahol egy-két év alatt megszerezhetik az alapismereteket és akkor felsőbb osztályba léphetnek. Ebben a városban cigányok már századok óta élnek. Foglalkoztak-e régebben ügyükkel? Igen, de úgy, hogv például egy 1775-ből származó hivatalos irat szerint kitiltották őket a városból. A városi tanács végrehajtó bizottsága most hozzálátott a megoldáshoz vezető út „Jtíkö- vezáséhez”. A cigányságot igye keznek bevonni a rendszeres munkába. A Mohácsi Gépgyárban például 26 cigányt foglalkoztatnak. A város öt legnagyobb ipari üzemében összesen 59 cigány dolgozik. Nagyon természetes, hogy őket is • többi munkással azonosan bírálják dl A tanács tervezi: ss írástudatlanság megszüntetésére alapismereti tanfolyaimot kezdeményeznek s törekednek arra. hogy a tanfolyamot minél többen végezzék els o. r. _ A vasas! külfejtések előkészítése miatt át kellett helyezni a sűrítettlevegó csővezetékét. Egervári Henrik, a Fető- fi-bánya lakatosműhelyének csoportvezetője irányítja a szerelést. Simlis sapkája majdnem a szemöldökéig konyái, élénk sas szemeivel nézi a vezetéket. Gumicsizma, rövid nagykabát Kezei olajosak. Segít ő is, nem nézi tétlenül a többieket. A vezetékkel kezdi: — Sokan hiányoznak az emberek közül, szolgálatban vannak a mentőknél, ketten a szabadnapjukat töltik, így hát nekem is meg kell fogni, hogy időre végezni tudjunk. Február elsejére keszneü kell lenni Most jól megy a munka, két nap szépen haladtunk, pedig három bevágáson is át kellett vezetni a csöveket. Úgy vélem, hogy elsején megindulhat a levegő. Igaz, Feri? A mellettem álló Hoffman- nak irányítja a kérdést, aki rábólint, mi meg Egervárival az újításokról beszélgetünk. Mi az a mozgató erő, ami Egervári Henriket az újításokra ösztökéli? — Az üzem is kívánja, no, meg a könnyebbségért — mondja vállat vonva —. Nem szabad csukott szemmel járni az üzemiben, ez az egésznek az alapja. Mindent látni kell és spekulálni. Olyan dolog nincs, amit ne lehetne még jobban csinálni, amin ne volna valami javítani való. Általában úgy jutok «1 én is az újításhoz, hogy figyelem a munkák menetét. Ismeri talán azokat a vastag légcsatornákat, amelyeket a vágatokban szoktak felszerelni? Nahát, azzal is úgy voltam, hogy néztem az embereket szerelés közben. Négy ember kínlódott vele, hogy felemeljék és a vágat felső sarkába szereljék. Egész úton azon spekuláltam, hogy miképpen lehetne azt kőny- nyebben csinálni. Készítettem egy légcsatoma emelőt Van egy vastag talp, annak a közepéből orsós tengely emelkedik. A tengely tetején két vinkll- vason fekszik a légcsatoma, csak az orsót kell hajtani és a csatorna a helyére kerül. Két ember könnyen szerelhet, nem kell négynek kínlódnia. Antikor készen lelt, odamentem az emberekhez és megkérdeztem tőlük: muszáj maguknak így erőlködni? Item lehetne ezt könnyebben? Mondják, hogy próbáljam meg. Hát én megpróbáltam azzal az emelővel A tJTy—r» MtI etmt too* dabnl estet e rendkfvaB Steam ▼aló tekintettel február I to. to sárnap de. » óraikor megtoeaW- ltk Pécs ▼áros Művelődést Rózában (Déryné n. 18.). Jegyek egységes, 5.— forintos áron válthatok ae srók KftnyveSboKjébaz áh a atOvettMM Mi kodáMbaz, Csak néztek — eldobja a cigarettavéget és széttárja a kezeit —. Látja, így születik meg az újítás. Mondom, csak figyelni kell a munkát és megy az magátóL Egervári Henrik 31 éve dolgozik a lakatosműhelyben, még két éve van vissza és nyugdíjba mehet Majdnem ötven esztendeje dolgozik, szereti a szakmáját, mindig is szerette, s mégis csak az elmúlt tíz esztendőben mutat" háttá meg, hogy mit tud. Az újítónaplóba huszonnyolcszor írták be a nevét. Mikor és melyik volt az első? — Nem is emlékszem pontosan. Valamilyen csapokat csináltam a sínpályához, aztán sínszögbeverőt, a kötélpályához tolósfeszítőt, amikor a pa- laválogató-rostát készítettem, még a filmesek is ott voltak... A naplóban megvan mindegyik. Most is dolgozom egy újításon, be is nyújtom hamarosan. Persze, ha nyugdíjba megyek, akkor majd több időm lesz az újításokra is. A csővezetékhez hívják az emberek. Elbúcsúzunk és Hoffman Ferenc visszakísér a bányához. Útközben még sok mindent megtudok Egervári Henrikről. Tavaly részt vett az újítók országos tanácskozásán, ahoi beválasztották az elnökségbe, és kormánykitüntetésben ré" szesítették. Évekkel ezelőtt megkapta a legjobb újítókat megillető aranyérmet. A laka- tosműhedyben szeretik munkatársai és ha valamilyen újításán dolgozik, akkor szinte mindenki ott van mellette és segíti a kivitelezésben. A légcsatomát emelő munkások jelennek meg előttem gondolatban, amint vesződnek a nehéz, vastag csővezetékkel, majd az újabb kép azt mutatja, hogy fele annyi ember erőlködés nélkül szereli helyére a vezetéket Egyszerű tettek erek. de nagy az értékük, hiszen nyomukban könnyebbé válik a munka. Gazdaph István Szervezett tuzelőellátás a tsz-tagsá«nak Országos határozatok bejelentése a bátyi jmsz-i küldöttgyűlésen Vasárnap délelőtt tartotta küldöttgyűlését a Bóly és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, valamint a Bólyi Takarékszövetkezet. A kétszáz küldött előtt először Lovász József főkönyvelő ismertette a földművesszövetkezet négy évi munkáját. Elmondotta, hogy 1958 éta 17 és fél millió forintról 26 millió forintra emelkedett az egy éves összforgalmuk értéke. Fennállásuk óta félmillió forintot fizettek ki a tagságnak vásárlási és értékesítési visszatérítés címén s így mindenki kétszeresen visszakapta a belépésekor kifizetett részjegy összegét. Botió Etelka takarékszövetkezeti ügyvezető arról számolt be, hogy a falusi bank túlteljesített» betét-, részjegy és nyereség tervé*. ■ nemcsak Baranyában, hanem a verseny-, táns Győr megye viszonylatában is az első helyre kerülitek a betétgyűjtési munkában. — Bólyben már olyan jó anyagi körülmények között élnek az emberek, hogy a kölcsönt is úgy kell kinálgatni nekik, állandóan 3—400 ezer forintos szabad kölcsönkeret van a takarékszövetkezetben. A hozzászólások során igen élénk vita alakult ki. A környező községek küldöttei meg- beszélték a bolthálózat további fejlesztésének, az áruszái.i- tás meggyorsításának kérdéseit Megjelent a küldöttgyűlésen Gombos Pál is. a SZÖVOSZ iparcikkforgalmi főosztályának vezetője, mint a bólyi földművesszövetkezet tagja, kérte a küldötteket, hogy az elkövetkezendő időszakban népszerűsítsék a háztáji gazdaságokból való felvásárlást Az országban először jelentette be, hogy A SZÖVOSZ három új akciót indít a falusi lakosság érdekében. Megszervezik az úgynevezett „Minden házból egy könyv” mozgalmat. Ennek az a célja, hogy házanként egy-egy könyvet vásároljanak a községek lakói a fa u könyvtárának fejlesztése céljából. Ezenkívül háromkerekű motorkerékpárokat szereztek be a Szovjetunióba s ezzel mintegy ezer kisközségben gyorsítják meg az áruszállítást. A legfontosabb bejelentése azonban az vcút. hogv közölte a tsz-tagok téli tüze’ó- ellátásáról hozandó új határozatot. Eszerint több tízezer vagon szenet biztosítottak már a jövő télre a falusi lakosságnak. A tsz-ek vezetői a tavaszi hónapokban összeírhatják, hogv a tagság mennyi tüzelőanyagot igényel, s a földműve^zövetkezetek a kívánt mennyiségben szállítják majd ezt a részükre; 4
