Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
1963. JANUÄR 81. Matematikai elemző módszerek alkalmazásának szerepe a szénbányászai! munkában Jtlin de fik üt e h.. • Harminc éve liati me« V. I. Lenin TRÍÍSZTÜNK műszaki és gazdasági vezetői az elmúlt érvekben mind jobban és jobban ara« irányították a műsz»* ki és gazdasági dolgozók figyelmét és tevékenységét, hogy a statisztikai számszerű adatok közt lévő összefüggéseket megismerjék és a gyakor latban ezeket alkalmazzák. Trösztünk műszaki osztályának dolgozói az elmúlt hónapokban megfelelő számítási módszerrel a feltárásra, a fejtés-előkészítésére és a fejtési» jellemző adatok segítségévei a fennálló összefüggéseket függvényekbe foglalták. A műszaki feladatok helyes megfogalmazásához, a fejlesztés irányának. a bányaművelés követelményeivel összhangban álló feladatok elemzéséhez, elsősorban megfelelő vonalas vázlatot kell készíteni. A pécsi szénterület« » jellemző meredek dőlésű többtelepes művelés rendszerének vázlatát a mellékelt rajz tartalmazza, Ezen a vonalas vázlaton lényegileg minden jellemző mun kafolyamat megtalálható a feltárástól a lefejtésig, A feltárást feküben hajtott és a szén- telepes rétegsor főirányát követő irányvágattal és ebből kiinduló és egymással párhuza mos keresztvágatokkal végezzük. Egy keresztvágathoz tartozó fejtési mező csapás irányú határa megközelítően fél keresztvágat távközig terjed. Az alkalmazott fejtési mód, a csapásirányban hazafelé vagy mezőben haladó frontfejtés. A vonalas vázlat elkészítése és ta mulmányozása után következik a megfelélő adatok összegyűjtő se és ezen adatok csoportosítása. A számadatok feldolgozása során alkalmazott eljárások kő zül a láncbehelyettesítéses mód szert választottuk, mert a vizsgált jelenségekre egyidőben több tényező gyakorol befolyást. E módszernek lényege az egyik tényező változásának hatását oly módon vizsgáljuk, hogy a második és a többi tényezőt változatúmnak tételezzük fel. A második tényezővel kapcsolatos változás hatásának vizsgálatakor pedig az első tényezőt már változottnak, míg a harmadik és a többi tényezőt még változatlannak tételezzük fel és így tovább a tényezők számától függően, E MÓDSZER segítségével a naponként szükséges munka- mennyiségeket és egy munkahely sebességét határoztuk meg. Az összefüggéseket no- mogramokbain ábrázoltuk melyeken a meghatározott fejtési széntenmeiéshez tartozó jellemzők könnyen megállapíthatók, illetve mód nyílik a változatok gyors elemzéséire, és a pillanatnyilag fennálló muta-' tók műszaki helyességének bírálatára. Számításainkat a fejtési mutatók, szintes előkészítő vágatok mennyiségére, a dőlésmenti előkészületi vágatok mennyiségére, az előkészítő vágatok sebességére mezőben haladó fejtéseknél, előkészítő vágatok sebességére hazafelé fejtéseknél, feltáró vágatok mennyiségének meghatározására, a feltárásra kerülő készlet alapján, a feltáró vágatok mennyiségének meghatározására, a lehetséges koncentráció figyelembe vételével, s végül a feltáró vágatok kihajtási sebességének meghatározá 6 ára végeztük. Elemezve az egyes jellemző mutatók számítását azt találtuk hogy a fejtési mutatók számításánál az alábbi tényezők változása a legnagyobb jelentőségű- A fejtés produktivitása. mely kifejezi egy méter f-onthossz.ról egy nap alatt kitermelt szénmennyiséget, a frontssebesség. amely a csapás irányú napi előrehaladást mutatja, az a fejtésekből termelt napi szénmennyiséget, * redukált összes fronthossz és végül a művelt telepek átlagos telepvastagsága. E tényezők se gítségével könnyen számítható, illetve a szerkesztett Monogramokról leolvasható a napi fromthossz. a fejtések napi dara bszáma, a produktivitás, valamint a termelés biztosításához szükséges fejtési teljesít- mény, A szintes előkészítő vágatok mennyisége, a terv időszakban az előkészítettség helyzetétől függően előkészítésre kerülő szénkészlet a fejtési méretekben fejezhető ki E számításnál a leglényegesebb tényező: a vizsgált időszak üzem- napjainak száma, az egy üzem- napra jutó cdőkészített készlet, a fejtések összesített csapásirányú előrehaladása az idősza kom belül, átlagos dőlésmenti művelési hossz, valamint az átlagos telepvastagság. A dőlésmenti előkészítő vágatok mennyiségének meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az előkészítés a támadó gurító valamint a fejtést kísérő gurítókból áll. A tervidőszakban kitermelendő szénmennyiség előkészítéséhez szükséges támadó gurító össz- hosszát a fejtésre jellemző méretekkel kell kifejezni: Jellemző tényezők a fentieken kívül: egy fejtés lehetséges csapásirányú előrehaladása, a pillérek nagyságára és gyakoriságára jellemző szorzó tényező, s végül a mezőben haladó fejtések darabszáma. A kijáró gurítók mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a telepek gázkitöréses jellegéből adódó többlet- írilhajtásL AZ ELŐKÉSZÍTŐ VÁGATOK sebességének meghatározásánál abból keffl kiindulni, hogy előkészítő vágataink legkisebb sebessége a folyamatos fejtés feltételének biztosítása érdekében az alapvágat és a fejtési mező hossza között fennálló aránynak megfelelően nagyobb kell legyen, mint a front sebessége. A számítás elvégzésénél külön kell számítani a mezőben haladó fejtés előkészítésének sebességét és külön a hazafelé haladó fejtés előkészítését. A számításokat az eddig közölt tényezőkkel el lehet végezni. A feltáró vágatok mennyiségének meghatározásának alapja, hogy a fejtett keresztvágatok élettartamával egyező idő alatt szénkészletükkel azonos készlet kerül feltárásra, figyelembe véve a szükséges mértékű tartalékokat és a termelés megváltozásénak hatását is. E számításnál újabb tényezők hatását kellett figyelembe venni, mégpedig: fejtéssel telepített keresztvágatok darabszámút, a keresztvágatok szénkészletét, az egy kereszt- vágaton telepített fejtések számát. mely egyben a koncentráció mértékét is kifejezi, a ksresztvága/tok lefejtésének idő tartamát napokban kifejezve, keresztvágathajtás össkhosszát a lefejtési idő alatt, az átlagos keresztvágat hosszát, egy ke- resttvásat átlagos széntelep vastagságát, a feltárásra kerülő összes szénkészletet, két keresztvágat közötti átlagos irány vágat szakaszhosszat, s végül a keresztvágatokkal nem telepíthető irányvágat szakaszokat SZÄMITÄSAINKAT a kereszt- és irányvágatok napi mennyiségének meghatározásánál a lehetséges koncentráció figyelembe vételével végeztük. A feltáró vágatok kihajtási sebessége az előkészítésükre rendelkezésükre álló és az előzőkben már ismertetett időszak tényező és a feltárás térbeli helyzetének függvénye. A feltárás azon esetében, amikor a keresztvágat kihajlását ugyanazon területen irányvágat hajtásnak kell megelőznie, a keresztvágat, vagy egy irányvágat szakasz elkészülte után indulhat s a tovább haladó irányvágattal időben párhuzamosan készül, vagy az összes szükséges irányvágat befejezése után egyszerre több keresztvágatot hajtanak ki, A nagyobb mélységben folytatott pécsi bányászatban az utóbbi eset az uralkodó. Mindkét megoldásnál több kereszitvá- gat hajtható egyidejűén, ezért az irány vágathaj tás sebességére gyakorolt befolyásuknál csak egy átlagos hosszúságú keresztvágatot kell figyelembe venni. Az irányvágatokból pedig az a nagyság játszik szerepet, amelynek a keresztvágat indítását meg kell előznie. Az irányvágat és a keresztvágat hajtásának szükséges sebességét a már eddig ismertetett tényezőkkel számítani lehet s csak egy újabb változót kell bevezetni, mégpedig időrendben az első keresztvágat kihajtását megelőző irányvágat hosszát. Az elemzés módszerének, valamint a számítások technikájának ismertetése után szám szerű példával vizsgálva az arányos sebességek alakulását hazafelé haladó fejtéseknél a következő eredményt kapjuk. Például 0,92 méter/nap átlagos frontsebességnél, az átlagos! dőlésmenti művelési hossz, vh- lamint a - csapásmenti ossz elő-, rehaladás viszonyszáma 04 és a gurítóhajtásnál 2 méter/nap $ sebességet’ tételezünk fel, úgy £ a szintes vágat előkészítésének sebessége 1,4 m/napnak adódik. Ebből következik, hogy a műszakilag szükséges sebességek alacsonyabbak egy-egy helyen, mint amit a jelenlegi technikai és szervezettségi szín vonalon elérhetünk. Viszont, ha az egyedi sebességeket ösz- szességükben vizsgáljuk, akkor egy csapattal az ésszerű sebességet produkálni nem tudjuk, ebből következik, hogy e téren a technikai és a szervezettségi színvonalat növelnünk kell. és ebben az esetben a szintes, valamint a dölésmenti előkészítő vágatokat időben, egy csapat el tudja végezni, BEFEJEZÉSÜL megállapít- \ ható, hogy a bányászat tér-! me’ési tervezésénél, valamint j az időszakos ellenőrzésre megfelelő tényezők összegyűjtése 5 és csoportosítása és ezek | függvénybe való foglalásával elemző módszerek alakíthatók^ ki. Műszaki és gazdasági dől-1 gozóink jövőbeni egyik fontos) feladata az elemző módszerek^ tanulmányozása és ezek alkalmazása munkájukban, hogy < termelés: tevékenységüket a leggazdaságosabb termelési 5 eredmény érdekében tudják kij fejteni, Sebestyén Béla odd, bányamérnök 1924. januárjában szibériai fogalmak «..Tint is szokatlanul zimankós, hiideg tél borította viharos, fehér fátylába a végeláthatatlan szovjet földet A közlekedés néhány hallatlan erőfeszítéssel járhatóvá mentett vasútvonal kivételiével csaknem tel jesen megbénult. A járhatatlan utak, az emeletnyi hótorlaszok és az akkori eléggé fejletlen híradástechnika hetekre, hónapokra elszigetelte egymástól az ország különböző vidékeit. Legtöbb helyen a távirda akadozó forgalma jelientette az egyetlen kapcsolatot az ország szivével. Pedig talán soha nem várták oly szorongó izgalommal a távolból érkező híreket, mint ezekben a napokban. Lenint virrasztották a hatalmas ország legkisebb zugában is, — a nagybeteg Lenint,, akinek halála bármelyik percben bekövetkezhetett. Tudták, hogy betegség ge gyógyíthatatlan, ■ titokban mégis mindenki reménykedett. Egyszerűen képtelenek yoltak elképzelni, hogy .Lénán, az ő örökké lobogó,,fáradhatatlanul dolgozó, percig is alig pihenő Leninjük ajkáról lefagyjon az élet mosolya, kialudjanak jövőt látó szemei, elnémul jón ajka, amellyel új élet diadalára vezényelte a győztes szovjet népet. Ezekben a szívtépő, gyöt- relmes percekben történt a sepetkovai vasútállomáson. Két fiatal távirásznő, meg egy öreg távirász ült a távirda egyhangúan kattogó géped ellőtt. Az öreg nem is néz te a gépből kígyózó szalagot. Agya szinte önműködően regisztrálta a miliiószor hallott ismerős jeleket, és közben arra is volt ideje, hogy az ablakon kitekintve számba- vegye a távirda előtt topogó embereket. Sokan és egyre többen álltak a hideg hóban, csendben, szomorúan készültek a döbbenetes hír fogadására. És akkor pillanatnyi szünet után kopogni kezdett a távíró: — Mindenkinek ... mindenkinek ... Január huszonegyedikén hat óra ötven perc kor Gárkiban elhunyt::. — Lenin — tört fel az ellenállhatatlan zokogás az öreg távirász tarkán és a drága nevet ismételve az ajtóhoz tántorgott. — Meghalt — zokogta el- csuMó hangon... és ráborult a legközelebb álló vállára. Az emberek, mintha vezényelte volna valaki, egyszerre nyúltak sapkájukhoz. Lehajtott fővel, halálos csendben álltak, s nem törődtek azzal. h_ogy a kavargó szé pillanatok alatt hóval borítja fedetlen fejüket. Meghalt Lenin... A hírt a világon mindenütt gyász és döbbenet fogadta. Legjob! fiát, méltó megrendüléssé gyászolta a dolgozó emberi ség. Harmincnyolc év te'ít el azóta. Aranykezű művészek lánglelkű költők azóta szám tálán formában megörökítették Lenin alakját, de a legékesebb toll, a legélethűbb szobor, a legzengőbb verssor sem tudta úgy, olyan meggyőzően kifejezni Lenin jelentőségét, mint az a tény hogy eszméi ma már a megvalósult szocializmus országában, a Szovjetunióban testet öltöttek. Ha élne, a " szokványos emberi mércévé. ;már öreg ember lenne, de Lenint öregnek elképzelni képtelenség. Lenin és a szocializmus édestestvérek és a szodalizibus a szabad ember örök ifjúsága. Még dúlt., a véres, harc Oroszországban, de Lenin már a jövendőbe tekintett. . Merész, megvalósíthatatian- nak tűnő tervekben jelölte ki a Szovjetunió jövőjének, a szocializmus, a kommunizmus útját. Azóta a második világháború szörnyű pusztításai ellenére is felépült a szocialista ipar, megvalósult a mezőgazdaság kollektivizálása. A 20 éves program — amelyet a XXII. kongresz- szus elfogadott, — a kommunizmus útjára vezeti a világ legboldogabb népét. A szocialista tudomány és technika nagyszerű fejlődése eredményeképpen a szovjet ember immár az eget ostromolja. Milyen boldog lenne Lenin, ha élne és látná, hogy az Elbától a Sárga tengerig! lenini zászlók lobognak, ’ hogy a gyarmati világ szem- i látomást zsugorodik, pusz- f túl, hogy elérkeztünk a kom-,' munizmus előestéjéhez. Halála 38. évfordulóján Lenin él, élőbb, mint valaha, Ma Leninre emlékezik az emberiség. A diadalmas életet köszönti ezen a napon a szocializmus, a kommunizmus világát, amely az ő nevével épül és győzedelmes kedik, Munkásokból lett vezetők Tapasztalt ember a kenderfonó főmérnöke. A gyárban el töltött három évtizedben szíve összeforrott a munkásokéval,, akik legalább annyira tisz telik benne a jóakarót, mint a főmérnököt. Jócskán vannak Harcz Miklósnál idősebb emberek a gyárban, ő mégis úgy beszél valamennyiről, mintha gyermekei volnának. — Igyekvő emberek mind.„ — kezdi válaszát, amikor aziránt érdeklődöm, hogyan alakult ki a gyári gárda, miként jutottak el addig, hogy „saját” embereikkel kísérletezzenek. Néhány éve a minisztérium valósággal halálra ítélte a gyárat s az ítélet megmásítása után új műszaki gárdát kellett kialakítani. Eléggé késve, de még nem későn született a gondolat, — hnmt a műszakiakat a régi, jó munkásokból kell kinevelni. Legtöbben úgy indultak, — mint Wingert József, aki kocsisként kezdte, ma pedig már egy egész üzemrészt irányit hozzáértéssel, s legalább akkora szerénységgel. — Nem történt velem semmi különös — mondja — csak úgy látták, hogv még van ben nem valami, amit ki lehetne venni. Hát ezért lettem lakatos. majd művezető. Tarján Lajos főtechnológus esetében nincs semmi rend kívüli. — Csalt azt csináltam, amire lehetőségem volt... — Én meg úgy jártam mint Wingert — vélekedik Steer János főművezető. — Nekem azt mondták, hogy itt van rám szükség, de hagyjam abba a rovátkolást. Abbahagytam hát és maradtam. Mindezt utólag kijelenteni könnyű, de nem volt az, amikor az új munka mellett Valinkra kellett venni a tanulás tengernyi gondját. Sokszor ösztönösen dolgoztak, keresték, kutatták a jó módszereket. Tarján Lajos ma már csak mosolyog a kezdeti tétova lépéseken. — Technikummal a hátam mögött most már jobban csinálok mindent. Sőt, ha újra kezdhetném talán gépészmérnök lennék.... Tarján Lajos itt lakik a gyárban. Néha éjszaka is előveszik, ha tűz van, baleset akad. vagy valamiért leáll a munka. Pedig mire eljön az este, éppen eléggé megdolgozott akár mint főtechnológus, akár mint pártinstruktor, tsz-patronáló, szeminárium- vezető. Nem bánja ha felkeltik és nem neheztel érte a felesége sem, akinek nem volt ugyan alkalma, hogy maga is tanuljon az elmúlt tíz esztendőben, de nem is ellenezte, ha férje iskolába ment. Dolgozott a gyárban, foglalkozott a gyerekkel, ellátta a háztartást. S most nem vitatja el tőle senki, hogy a férje munkájában, kitüntetésében az ő munkája is benne van. Wingert Józsefnek nehezebb volt az asszonyt meggyőznie arról, hogy neki tanulnia kell. Most persze együtt örülnek, hogy közben azért felépült a ház is, felnőttek a gyerekek s mégiscsak más művezetösködni, mint napban-fagyban bakonülni. Nem csoda hát, hogy a család ezután már csak a gyárban kereste a jövőjét, boldogulását. Az asszony, aki addig csak az otthoni munkát is merte — szálanyújtó lett. a fiúk pedig ipari tanuló a gyár ban. Nincsenek már különösebb gondok a családban. Ha csak az nem, hogy kevés gép van Wingert József műhelyében, s amíg nem lesz több, nem szüntethetik meg az éjszakai műszakot, noha az ott dolgozó 28 asszony ezt kívánná. — Hát igen, valahogy családi gond lett ez is... Steer János főművezető akár kötetre való elbeszélésbe kezdhetne, ha saját munkájáról, pályafutásáról kérdezik. Mindig szerelmese volt a gépeknek, s legszebb napja életének, amikor új útra terelték a gyárban. — Harcz főmérnök beszélt rá, hogy tanuljak. S talán éppen azért, mert az ő útját mások egyengette egész szívvel segíti a fiatat kát, neveli az új garnitúrái Horváth János, Nagy Jánoi Mező József már az ő kez< alatt válnak emberré. Tiszteletreméltó, ahogyan ezek a deresedő fejű munká sok tanulnak és megható d szeretetük is a gyár iránt. H, megkérdezzük őket, hogy pil lanatnyilag mi a legnagyo'ot gondjuk, egyik sem egyén ügyeivel kezdi a felsorolást Íme a gondok. Tarján Lajoé — Elevenebb munkaverseny- a gyárban; eredményesen befejezni a szilágyi tsz-ben a téli oktatást; bővíteni az üzemet, hogy helyet teremtsenek a három műszakhoz szükséges új gépeknek. Winger; József: — Űj gépeket szerezni; még nagyobb egyetértést a műhely dolgozói között. Steel János; — Mielőbb elindítani az új gerebenezőgépet, hony ne. kelljen más gyárból drága pénzért megvenni az anyagot. Nem csoda hát. ha Harcz Miklós főmérnök úgy nyilatkozik. hogy a Pécsi Kender- fonó munkásokból lett vezetői kivétel nélkül törekvő, igyekvő emberek. Cseppet sem furcsa az sem. hogy a főmérnök és az igazgató ma már csa.k mosolyognak azon a: egnkori törekvésen. hogy ..fogni”, „imnortálni” kell Hirdre az embereket. HARSÁNY1 MARTA >
