Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

2 1962. JANUAR 21. Hég-y tsz-e!nök Ä mimkadífazásróf és preiaiízálásrél Látjuk a múlt évi hibákat premizálás. Azt mondták: ha hat százalék alatt lesz az el­hullás, akkor adnak prémiu­mot. méghozzá természetben. A sertéstenyésztők 0,5 száza­lékra csökkentették a malacok elhullását és 25 malacot kap­tak prémiumként. A szarvasmarhák hizlalását már nem segítette ilyen jól a premizálás. Látják most már a tsz vezetői is. Azt mondták annakidején: az első osztályú marha után 50 forintot, az ex­trém után pedig 100 forintot adnak darabonként. Igenám, de megfeledkeztek valamiről: arról, hogy jó lett volna meg­határozni milyen takarmány­értékesítés mellett és mennyi idő alatt kell előállítani ex­trém, vagy elsőosztályú szarvasmarhát. — A hibákat látjuk és az idén olyan premizálási for­mát alkalmazunk, amely megszünteti ezeket a hibákat. Mi is készpénzben szeretnénk fizetni A csertői termelőszövetke­zetben nem volt harmados, de nyomás itt is volt. Az elnök, Lőrincz János kísérletezni HtlIHIIU IIIIIHIIII síi lülllillill harmadában 1 hold kukoricát és 30 mázsa csövestermést ér el, akkor kap 10 mázsa csöves kukoricát. Ez hivatalos áron 110 forintjával 1100 forintot tesz ki., Ebben a termelőszö­vetkezetben is kísérleteztek kü lönböző premizálással. — Most zárszámadáskor kö- íülbeliil 30—31 forintot fize­tünk munkaegységenként és lia minden jól megy. akkor ebben az évben áttérünk a '•észnénz fizetésre és akkor mi is elsősorban célprémiumot alkalmazunk. 12 munkaegység + a kukoricatermés 10 százaléka Az újpetrei termelőszövet­kezetben is, mint ahogy Gere János elnök elmondotta, volt a múlt évben is premizálás. A terven felüli termés ötven százalékát adták prémium­ként. Rossz volt az év nem kaptak a tagok prémiumot, pe dig jól dolgoztak. Idén a szán­tóterületük 23 százalékán ter­melnek kukoricát, öt százalék kai többön, mint az elmúlt év­ben. Ügy határoztak, hogy 12 munkaegységet adnak egy hold kukorica megművelésé­ért és a megtermett kukorica tíz százalékát. Azért ilyen kevés munkaegységet, mert nálunk Orkánnál takarítják be a kukoricaszárat, ezzel a tag­nak nincs munkája. — És, ami igen lényeges. Mi nem egyénenként premizá­lunk. hanem az össztermés után. A tsz termésátlagát vesz szűk alapul és ennek tíz szá­zalékát kapja a tag attól füg­gően, hogy mennyi kukoricát FARSANG ELŐTT ha kapáláskor megritkították a kukoricát. Kevesebb termett és nem volt prémium. Törés­kor ugyanis minden 20 má­zsán felüli termésért 15 forint prémiumot adtak. Célprémiu­mot is alkalmaztak. Aratás­kor azt mondták: amelyik aratógép 12 nap alatt 6 hold álló gabonának megfelelő mennyiséget learat, az 150 fo­rint prémiumot kap, aki he­tet, az 200, aki nyolcat, az pe­dig 300 forintot. Az aratópá­rok ötven százaléka teljesítet­te a feltételeket Behordásnál 300, 200, 150 és 100 forintos célprémiumot tűztek ki na­ponta a legjobbaknak. Lett is verseny. A kocsisok este megkérdezték ki mennyit hor dott be. Volt, aki még késő es­te is kiment, hogy megelőzze az előtte levőt. A cséplőket is premizálták. Minden terven felül elcsépelt mázsa után 5 forintot kapott a cséplőcsa­pat. Volt nap, amikor 30 má­zsával is többet teljesítettek, mint amennyi a gép napi ter­Erről beszélt Szűcs János, a kétújfalusi termelőszövetkezet elnöke. A múlt évben a kuko­ricát úgy premizálták, hogy a terven felül termett ötven százalékát adták a tagoknak Ez nem vált be. Burgonyából 65 mázsát terveztek be hol­danként. Azt mondták: min­den mázsa burgonya után, — amit ezen felül termelnek 10 kilót kapnak a tagok. Hetven mázsa burgonya termett a szá razság ellenére. Azokat a pil­langós területeket amelyeket nem lehetett gépesíteni, ré­sziben adták ld; Lucernából 20 mázsát terveztek holdan- kint. Meglett az első kaszálás­ból. A második kaszálással együtt 28 mázsa lucerna szé­nájuk termett holdanként. Ha sonló volt a helyzet a lóheré­nél is. Két kaszálásra 25 má­zsát adott holdankint. A te­henészetben a kifejt tej li­terje után adták a prémiu- ; mot. 40 000 forintot fizettek ld ' a tehenészeknek prémium­ként. A sertéstenyésztésben la ' premizálták a gondozókat. Itt meghozta a várt eredményt a kezdett. Több parcellán több­fajta kukoricát vetett. Egyi­ket így művelték, a másikat úgy. Végül bebizonyosodott, hogy a legjobb művelés alatt, a legjobb műtrágyázás mellett sem tudnak lényegesen töb­bet termelni a jelenleginél. Ez meggyőzte a vezetőséget: hiá­ba lenne harmados a kukori­ca, akkor sem teremne lénye­gesen több. És így a tagok jö­vedelme is lényegesen keve­sebb lenne. Harmados kuko­rica mellett 20 forintnál töb­bet nem nagyon lehet fizetni munkaegységenként. Ha még a földjáradékot is kifizetik, akkor ez 13—15 forintra csök­kenhet Egy tag megművel kapált. így biztos vagyok ben­ne, hogy nem lesz veszekedés, így nem lesz senkinek Jobb, vagy rosszabb területe. SZALA1 JÁNOS 0 xxxxxx>ooooaoocxjocococcGocootX)Oooooooooo< Farsang előtt bemutatunk néhány estélyi és délutáni ruhát a buda­pesti „Párizs” divatszalon modell leiből. Kékszínü taftra dolgozott nagyestélyi csipke ruha 55 nehéz fehér csipkéből készült nagyesté­lyi ruha. — 53 295 LÁTOGATÖJ A ] volt 1961-ben az egyetemi könyvtárnak. A látogatók | 117 164 könyvet, illetve folyó ; iratot olvastak eL — ELUTAZOTT városunk­ból Iszlámov Tofík elvtárs, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kandidátusa. A szovjet professzor a Dunán túli Tudományos Intézet ven­dégeként két napot töltött Pécsett. — 77 TAGGAL és 5200 fo­rint betéttel megalakult a kölcsönös segítő pénztár a Szigetvári Sütőipari Vállalat­nál. — A KOMLÓI irodalmi színpad a „Szívélyes üdvöz­let Komlóról” című műsorral készül a dunántúli irodalmi színpadok pécsi bemutató­jára. 1 szabadegyetem heti program* Január 23.. kedd: Híradástechnika. „Hibahelymérések híradástech­nikai kábeleken.” Előadó- Betlehem László p. mű­szaki főfelügyelő. Január 24., szerda: Üzemgazdaság­tan. „A gyáron belüli anyag-. mozgatás biztosítása”. fc Előadó: Walkő Ernő főmérnök;? Január 26.. péntek: Csillagászat — űrhajózás. „A csillagok fizi­kája.” V Előadó: Litz József főiskolai tanársegéd. I Január 26., péntek: Jog. ;,A pol­gári személyek elleni büntet- i tek." Előadó: dn Bate tony i Sándor megyei bíró. Az előadások helye a n. sz. Bel­klinika előadóterme, ideje fél 7— - fél 9-ig. A jogi előadás helye a 5 Jogi Egyetem földszinti előadó- { terme, kezdete du. 5 óra. Vendé- > geltet szívesen lát a .titkárság, Ven- 5 dégjegy 4 Ft, diákoknak 2 Ft. Ven- í «tegjagyoket a hqliszhiea topnü * Nr.-.í (35.) A szája szélét harepdálta. Majdnem megsajnáltam. Da aztán átvillant az agyamon, hogy ez az ember még most is saját magát sajnálhatja. Egyedül maradt... És vajon Anna nem volt egyedül? Ha csak egy valaki mellette áll, őszintén és igazán, akkor Anna nem szánja rá magát erre a szerencsétlen lépésre. — Most mit kíván cseleked­ni? — tettem fel a kérdést Kutomak. — Mit tehetnék? Mondja meg a kartárs, mit tehetnék? Várok ... Anna előbb-utóbb életjelt ad magáról. Ha jóra fordul az élete, ha rosszabb­ra» — Szóval addig vár... — Mondjon okosabbat! Utaz­zam fel a fővárosba, vegyem nyakamba a várost és keres­sem? Házról-házra, utcáról- utcára... ? Vagy rendőrséggel köröztessem? Annakidején az anyját sem kerestem. Elment, szabad akaratából, én nem kényszeríthettem az ellenkező­re. Ezt tette Anna Is. Űjból dac, konok elhatáro­zottság ült ki arcára: | — Különben is nekem dol­gom van. Tizenötéve várom, hogy megjelenjen a könyvem. Most Itt a nagy pillanat. Meg­érti, kérem? Nekem szerződés ben kikötött kötelezettségem van! Nem várakoztathatom a minisztériumot, a kiadót, a nyomdát...! — Értem... — válaszoltam. így mindenesetre kényelme­sebb. Hagyni az események fo­lyását, és várni. Azzal mente­getőzni, hogy dolgom van. Vár a kiadó, meg a nyomda ... — És ön... — nézett rám gyanakvóan Kutor Árpád, mi­közben már búcsúzni kezdtem. — ön mit szándékozik tenni? — Amit a törvény előír — feleltem szűkszavúan. Nem elégítette ki válaszom. Rosszat szimatolt mögötte. A botránytól félt, vagy saját nyu­galmát féltette? Talán egy ki­csit Annát is? Mindegy. Nem mondhattam mást. Mert eltö­kélt szándékom volt, hogy tör­vényben biztosított jogaimat érvényesítem. Megmentem Annál Még próbált kérlelni, hogy ne tegyem... hogy várjak még egy kicsit... Minden rendbejön ... De én már nem törődtem Kutor Árpáddal. Em­berismeretem nem csal. Tud­tam, nem jutok vele dűlőre. Otthagytam hát kéziratai, ké­pei, könyvének anyaga kö­zött.^ Mentem tovább. Következő állomás Kolta Károly volt, a hórihorgas riporter. Bevallom, féltem ettől a találkozástól. Nem tudtam: segítőtársat ta­lálok benne, vagy ellenfelet. Rosszkor kerestem fel. Épp indult a szerkesztőségből. Ud­variasan megkért, hogy más időpontot válasszunk beszélge­tésünkre. — Alkotószabadságon vagyok — magyarázta hadarva. — Többnyire otthon dolgozom a drámámon. Javaslatára a következő este lakására mentem. Nem volt otthon. Háziasszo­nya bevezetett a szobába. Leül­tem és vártam. A polcról le­emeltem egy könyvet, azt ol­vasgattam. Az idő múlását a háztól nem messzire zakatoló vonatok, a tolatómozdonyok füttye jelezte csupán. Idegesí­tett a zaj, a pályaudvarról ide­hallatszó hangszóró állandó, érthetetlen lármája. Legszívesebben elmentem volna innen, amik'r végre húsz perces késéssel hazaérkezett Kolta. Nem egyedül jött, ha­nem egy alacsony, kopaszodó férfivel. — Darabos színházi rendező barátom! — mutatta be az is­meretlen férfit és mindketten leültek. Ez egy kicsit bosszantott. Koltával négyszemközt szeret­tem volna beszélni. — Arról van szó ugyanis, — kezdte bőbeszédűséggel Kolta. — mint már említettem, dara­bot írok. Régi vágyam és ter­vem. Most kezd a megvalósu­lás állapotába kerülni. Darabos barátom a segítőtársam, mond­hatnám úgy is, társszerzőm. — Ügyes gondolatai vannak Karcsinak! — bizonykodott a rendező, mintha engem akarna meggyőzni vállalkozásuk he­lyességéről. — Persze még meglehetősen embrionális álla­potú a darab, de majd helyre­rázzuk ... — Minden időnket erre szen­teljük! Megpróbáltam az én beszéd­témámra terelni a szót. — Persze, persze... önnek valami fontos mondanivalója van számomra! — udvariasko- dott Kolta. — A barátom előtt nyugodtan beszélhetünk ... — Talán mégsem... Diszkrét dolog, kedves Kolta kartárs, ezt ön is tudja... — Miért? Miről van szó? — kapta fel a fejét. — Kutor Annáról. Kolta mintha zavarba jött volna. Néhány pillanatig ült, nem jutott szóhoz. Egy radír­gumit morzsolt ujjai között, majd a tintatartót rakta odébb néhány centivel. Darabos fel­állt, hogy magunkra hagyjon, de Kolta túlzott hangoskodás­sal visszanyomta a székre. Ez­alatt összeszedte magát és most már hozzámfordult: — Mit tudhatok én Annáról? — Épp ezt szeretném meg­tudni. — Nagyon régen láttam .. Illetve néhány napja, a Kacsá­ban beszéltem vele... Az ap­jával Volt. Táncoltunk egy ke­veset. Kértem, találkozzunk ... Meg is beszéltünk esv időpon­tot. De Anna nem jött el. (Folytatjuk^ — K1SZ-TAGGYÜLÉSE- KEN és nevelőtestületi érte­kezleteken vitatják meg a me gye ipari tanuló intézeteiben a KISZ Központi Bizottságá­nak irányelveit az ipari ta­nulók közötti KlSZ-munlca feladatairól. — KÉPZŐMŰVÉSZETI ki­állítás nyílt Komlón a városi tanács épületében. A kiállí­táson Czene Béla, Béres Je­nő, Bótos Sándor és Veress Pál alkotásait mutatják be. Pécs—bukaresti színházi találkozás A román főváros együk legna­gyobb tekintélyű színháza, a Teatrul C. Nottara Január máso­dik felében mutatja be Barte La­jos „Szerelem” című klasszikus színmüvét. Baxta színművében a cázadelejl pécsi kispolgári világ mutatkozik be Bukarestben. A színház a bukaresti magyar kö­vetségen át az íróról és művéről szóló Irodalmi és színházi anya­got kért. A szerző gondoskodott arról, hogy a pécsi bemutató al­kalmából a színház részéről meg­jelentetett színe« művész) kiad-, vány, Gergely István alkotás« Is -tt legyen a küldeméryben. A Pécsi Nemzeti Színház művészi kiadványa nagy tetszésre talált a román főváros színházi világá­ban« — EVA, a kígyó, meg a töb bíek címmel zenés, tarka mű­sort rendez az Országos Fil­harmónia a Pécsi Nemzeti Színházban január 29-én fél 6 és háromnegyed 9 órai kez­dettel. Fellépnek: Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Főnay Márta és még mások. — TSZ-TAGOK részére 2 éves kertészeti szakiskola nyílik Villányban. Az éven­ként 5 hónapig tartó oktatás ingyenes, a hallgatók kereset térítést kapnak. Jelentkezhet minden tsz-tag, 22 évtől, akit a tsz közgyűlése javasol. Je­lentkezési határidő: január 31. Cím: Mezőgazdasági Szak iskola, Villány, Rákóczi út 9/a. Telefon: 26. — 56 PÉCSI FIATAL uta­zik január 24-én a Szovjet­unióba. — BÁDOG mosóteknőt is gyárt ebben az évben a Szi­getvári Kisgépgyártó Válla* lat. 4 i ve volt. Még a traktorosok premizálását is megoldották; mégpedig úgv, hogy a 'traktor éjjel-nappal dolgozott. A gép­hez köíötték a teljesítményt. Azt mondták, ha a gép a 270 műszaknormát teljesíti, min- . den ezen felül teljesített mű­szak-norma után 25 százalék­kal több bért kapnak. Hasonló egyszerűséggel pre­mizálták az állattenyésztőket is. — És nem fize+tünk rá. Most zárszámadáskor 70 000 fo­rintot nyereségrészesedésként is kifizethetünk, pedig 35 fo­rint jövedelmet garantáltunk munkaegységenként. Csütörtökön termelőszövet- \ kezeti elnökökkel beszélget- { tünk a szerkesztőségben. A té r ma a következő volt: a mun- i ka díjazása és a premizálás 1 problémái a közös gazdaságok J ban. Erről mondta el vélemé nyét négy termelőszövetkezeti. c elnök. s Pénzben iizetnek, pénzben premizálnak i Bizony irigykedve néztek kollegái Oláh Jeremiásra, a z bári termelőszövetkezet el- r nőkére, amikor arról számolt i: be, hogy náluk mindent v pénzben fizetnek, ha kell azon r nal. Azt mondta Oláh elv­társ: a premizálásnak olyan­nak kell lennie, hogy kötve legyen a többtermslés- hez, jogtalanul ne jusson sen- i ki jövedelemhez és ne szüljön i aránytalanságot. Ök is sokáig j küzdöttek főleg az utóbbi kér- j dés megoldásával. Például, | amikor kapával húzták ki a I tagok a paprika-ültetésnél a 1 barázdákat, akkor volt olyan [ nap, hogy egy-egy tag hét | munkaegységet is tudott tel- j jesíteni. Persze mindenki ide j akart menni. Ezeket az úgy- I nevezett jó munkahelyeket | megszüntették. így nagyjából j kiegyenlítették a különböző | munkahelyeken a jövedelmet. I Mindenhová egyforma szí- i vesen mentek a tagok. Pre- I mizálási módszerük is egysze- 8 rű és világos volt. A kukori­ca kapálásáért ha holdanként , megvolt a 20 000 tő, akkor 109 K forintot kapott a tag, ha ez- e alatt volt, akkor csak 96 fo- £ rintot. De nem jártak jól a ta- " gok a kukoricatöréskor sem, *

Next

/
Thumbnails
Contents