Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

1062. JANUÁR 4. NAPLÓ 5 Őszinte szülői szeretet? Szocializmust építő államunk igen nagy gondot fordít a tár­sadalmunk sejtjeit alkotó csa­ládra, s ezen belül a gyermek nevelésére és érdekeinek védel mére. Különböző jogszabályok és intézmények biztosítják a gyermekek erkölcsi nevelései s anyagi érdekeiknek érvénye­sülését, Egyik legjelentősebb törvényünk e vonatkozásban is a családjogi törvény, amelynek egyik rendelkezése szerint a szülőknek arra kell töreked- niök, hogy a gyermek egészsé­ges, művelt, erkölcsös, néphez hű, hazáját szerető, a szocializ­must építő tagja legyen. Amikor azonban a szülők házassága zátonyra kerül, ak­kor sajnos legtöbb esetben megindul a kíméletlen harc a gyermekért, de nem minden esetben a gyermek érdekeit né­zik a szülök, hanem önző anya­gi előnyök végett, vagy hogy a másik szülőn bosszút álljanak, azért ragaszkodnak minden áron a gyermekhez. Pedig a 6zülők szétválása esetén mind­kettőjük feladata marad to­vábbra is a gyermeknek szo­cialista emberré való formálá­sa. A közelmúltban vizsgáltuk a megye területén lévő bírósá­goknál a gyermek elhelyezési perekben folytatott ítélkezési gyakorlatot és találtunk több olyan „édesanyát”, aki nem dől gozott, hanem a gyermektat ás díjból élt. szórakozott, a gyer­meke gondozását elhanyagolta, úgy hogy a gyermeket elvették tőle és állami gondozásba he­lyezték. A mohácsi járásbíróság előtt folyó perben pedig a bíróság kénytelen volt a nagyszülőknél elhelyezni a gyermeket, mert az egyik szülőnek sem kellett, de tartásdíjat sem akartak fi­zetni. A Legfelsőbb Bíróság ez év tavaszán meghozott XXI. elvi dön tésében igen alapos és részletes útmutatást adott a gyermek elhelyezési perek­ben figyelembe veendő elvi és politikai szempontokra vonat­kozóan. Ezek közül egyik fon­tos szempont annak vizsgála­ta, hogy az apa nem a tartás- díj fizetési kötelezettség alóli szabadulás végett kéri-e a gyér meknek nála való elhelyezését Ezzel kapcsolatban is azt ta­pasztaltuk. sok olyan apa van, aki a fenti okból követeli, hogy a gyermekiét őnála helyezzék el. nem törődve azzal, hogy ez a gyermek érdekeivel ellentét­ben van, s nincs is olyan kö­rülmények között, hogy meg­felelően tudná gondozni, ne­velni gyermekét. A sásdi járás- bíróságon tárgyalt egyik ügy­ben az egyik gyermek az apá­nál. a másik az anyánál volt elhelyezve. Az apa részeges, egyébként vidéken dolgozott és hetenként csak egyszer megy haza, a gyermeket nem ő. ha­nem a gyermek nagyanyja ne­velte, és az apa a gyermek tar­tására nem adott semmit sem. Ennek ellenére mégsem volt hajlandó a gyermeket az anyá­nak átadni nevelésre, azért, hogy ne kelljen a két gyermek után tartásdíjat fizetni. Előfordul több esetben az is, hogy csak akkor ébred fel „az apai szeretett” a gyermek iránt amikor az anya tartásdíjat kö­vetel az apától. A sásdi járás- bíróságon egyik ügyben olyan apa kérte, hogy a három gyer­meket nála helyezzék el. aki 8 évig egyszer sem látogatta meg a gyermekeket, de tartásdíjat sem akart fizetni. A sellyei já­rásbíróság előtti perben az apa négy éve nem törődött a gyer­mekével és csak akkor kérte, hogy a gyermeket nála helyez­zék el, amikor a volt felesége gyermektartásdíj fizetésre kér­te őt kötelezni. A mohácsi járásbíróság előtt egy olyan apa kérte a gyerme­két. aki tartási kötelezettség elmulasztásának bűntette mi­att el volt ítélve. A komlói vá­rosi bíróságon hasonló helyzet­ben lévő apa kérte gyermekét- Mivel az Alföldön lakott, az ottani bíróság hallgatta ki és azt adta elő. hogy a gyermek­tartásdíjat mindig pontosan fi­zette. holott tartási kötelezett­ség elmulasztása miatt már el volt ítélve és amikor ez a per folyt a városi bíróságon, ugyan akkor a városi ügyészség ismét eljárást indított ellene tartási kötelezettség elmulasztása mi­att. A bíróságaink amikor ilyen esetekkel találkoznak, minden­kor élesen rámutatnak arra, hogy nem a szülői szeretet az indító oka a pereskedésnek, hanem a tartásdíj fizetés alóli szabadulás vágya. Rámutatnak arra is, hogy az ilyen törek­vés a gyermek érdekeinek sem mibe vevő. a szocialista er­kölcsi felfogással szöges ellen­tétben van és ez a magatartás mindennek mondható, csak őszinte szülői szeretetnek nem. A bíróságaink tehát amikor az ilyen perekben döntenek, egyrészt nevelik a szülőket a gyermekükkel kapcsolatos fel­adataik megtartására, és igen sok szempontot kell vizsgál- niok, hogy a gyermeket annál a szülőnél helyezzék el. akinél biztosítva van a gyermeknek oly irányú nevelése, hogy az szocialista emberré váljon. Dr. Sánta János megyei bírósági elnökhelyettes 22 halálos közúti baleset 1961-ben Az „ittas vezetés“ a statisztika első he yen — Félmillió forint kár a gépjármüvekben — 12 százalékkal nőtt a gépjármüvét -zárna A megyei rendőrfőkapitány- ság elkészítette a közúti bal­esetek 1961. évi statisztikáját. A számokból kitűnik, hogy megyénkben 1961-ben 1960-hoz képest — ha elenyésző csekély mértékben is — nőtt a közúti balesetek száma. Ennek oka elsősorban a KRESZ szabályai­nak megsértéséből adódik. A balesetek számának növekedé­sét még az sem menti, hogy a gépjárművek száma 1961- ben 1960-hoz képest me­gyénkben mintegy 12 száza­lékkal nőtt. A gépjárművezetői igazol­vánnyal rendelkezők számának növekedése pedig még ennél is nagyobb, hiszen például sok esetben előfordul, hogy nem­csak a férj, hanem a feleség is megtanul autót vezetni. A közlekedés szabályainak megsértéséből 1961-ben me­gyénkben 22, halállal végződő közúti baleset történt. Szomo­rú statisztikai adat ez, 7-tel több mint 1960-ban. Ha a balesetek okait vizs­gáljuk, a számok azt bizonyít­ják, hogy az első helyen az „ittas vezetés” áll. Több mint V A KÁCIÓ Javában tart a téli szünet, s ilyenkor sokan gondolunk ar­ra: de jó is volna újra diáknak lenni Kiváncsiam bekopogtat­tam három diák otthonának ajtaján, vajon mivel töltik a szünidőt? — Nagyon házias kislány, sokat segít a házimunkában. Szabadidejében olvas, zongorá­zik, énekel szereti a balettet, zenét, operát. Bejött a konyhából Jutka is. Beszélgetés közben aztán el­árulta; titkos vágya, hogy rá­dióriporter vagy TV-bemondó lehessen. Megkértem, énekeljen vala­mit. Kár, hogy nincs elterjed­ve még a „zenélő újság”, iga­zán szépen énekelt el két slá­gert. Legtöbbet a közelgő érett 'égire gondol és igyekszik, hogy jól sikerüljön. Több min! száz pálvamü érkeze t a KISZ táncdai- páljfázatára A megyei KISZ bizottság és a Janus Pannonius Leánygim­názium könnyűzenei szakköre az elmúlt év novemberében pályázatot hirdetett a Dunán­túli Jíaplóban táncdal, zene és szöveg megírására. Ezidáig több mint száz pályamű érke­zett a megyei KISZ bizottság­ra. Sajnos, egy részük nem fe­lei meg a pályázatban előirt követelményeknek, mert a ze­ne nélküli szöveg beküldésére csak táncdal esetére adott le­hetőséget a pályázat. Sokan magyarnóta szöveget küldtek, az ügyes, jól sikerült nótaszö­vegeket megzenésítésre kiad­ják a pécsi nótaszerzőknek. A beérkezett pályamunkák fel­dolgozását folyamatosan végzik és az eredményhirdetésre kö­rülbelül május közepén kerül sor. A pályázatnak nemcsak a győztes szerzőit ismerheti meg a nagyközönség, hanem a töb­bi díjazott és jól sikerült mű­veket a nyilvános szakköri gyűlésen elő is adják, amelyen a nagyközönséget is szívesen Garő Karcsi a 39. dandár tr általános iskola hetedikes ta nulója. Vele mór találkoztuni a lapban, mint az „Elveszet erszény” c, színdarab főszerep lőj évei. Tagja az iskola iroda, mi szakkörének. Éppen diavetítőjével volt el foglalva, új filmet fűzött be az „Egri csillagok”-at. — Ez a legkedvesebb fii mem, de szeretem a többit is a „Láthatatlan ember”-t, r „Miir.chausen báró katemdjai” it, (Felsorol még vagy tucatnyi címet)'. Másik kedvenc szórakozó-'a az olvasás. Egész kis könyv; - ra van már, most is 1 tápott egy ju tálamkoryvet, a „Fiúk év­könyvé”-!. Kitűnő tanuló, so­kat tanul a szünidőben is. — Már most gondolok a leen dő iskolámra és politechnikai eszközöket készítek szertára számára. Ezzel én is tanulok, meg az iskolának is haszna lesz belőle. Szerepelt a riportban általá­nos, közép- és főiskolás. Kik maradtak ki. Akik dolgoznak is, meg tanulnak is. Hát — a mi számunkra nincs téli szün­idő. Végezetül azt kívánjuk min­den diáknak: használják ki jól a vakációt, pihenjék ki magu­kat, és érjenek el jó eredmé­nyeket az új évben. Czakó L, félszáz közúti balesetnél ke­rült a jegyzőkönyvbe ez az ok, A legsúlyosabban kell elítél­ni azokat a gépjárművezető­ket, akik ittassan ülnek a volán mellé, nem gondolva arra, hogy nem­csak a maguk, de embertár­saik testi épségét is veszélyez­tetik. Ugylátszik számos gép­járművezető a füle mellett en­gedi el az intő szót, de nem szívleli meg a különböző elő­adásokat sem, amelyek a köz­lekedés szabályainak betartá­sáról hangzanak el. Pedig a megyei rendőrfőkapitányság közlekedési csoportja az elmúlt évben üzemekben, vállalatok­nál, intézményeknél, sőt, isko­lákban is tartott filmvetítéssel egybekötött előadásokat nem kevesebb, mint 114 esetben, amelyeknek több mint 21 ezer hallgatójuk volt. Ezen kívül egyéb rendőri szervek több mint 1500 előadást tartottak mintegy 50 ezer fő előtt. Nem beszélve a sajtó és a rádió tevékenységéről, ahol számos riport-előadás hívta fel a fi­gyelmet a helyes közlekedésre. Ha az ittas vezetés statisztiká­jához még hozzátesszük azt a mintegy 130 esetet, amikor a gépjárművezető spicces álla­pota miatt „csak” személyi sérülés nélküli karambol for­dult elő, akkor még szembe­tűnőbb a felelőtlen, a meggon­dolatlan közlekedés. Az adatok még számos ér­dekes dologról tanúskodnak. Igen „előkelő” helyet foglal el az okok között a gyors­hajtás. Nem kevesebb mint közel 40 közúti baleset származott eb­ből. Bár azt is meg kell mon­dani, hogy ez a szám mintegy 20-szal kevesebb, mint 1960- ban, de úgylátszik még mindig vannak olyanok, akik nem akarják elhinni, hogy jobb öt perccel később a célba érkez­ni, mint a kórházba jutni. A balesetet kiváltó okok kö­zött a számok nagyságának a sorrendjében „az elsőbbségi jog meg nem adása” szerepel mintegy 30 alkalommal az I960, évi 18-cal szemben. Mi másból adódhat ez is, mim a KRESZ nem alapos tudásából, vagy az elméleti tudásnak a gyakorlatban való elhanyago­lásából. Ugyancsak a szabá­lyok semmibe vevését bizo­nyítja a „követési távolságnan be nem tartása” mellett sze­replő 10-es szám. Az előtte haladó gépjármű például hir­telen fékez és már kész a bal­eset. A szabálytalan előzés — mint balesetet kiváltó ok — mintegy 15 alkalommal szere­pel. Nem szabad a gépjárművel úgy elindulni, hogy az indu­lást ne előzze meg alapos „műszaki szemle”. Az elmúlt évben mintegy 15 esetben „műszaki hiba” oko­zott karambolt. A gondatlan vezetés, a szabálytalan ka­nyarodás, mind mind előidéző­je lehet a „mentőautó sziréná­zásának”. A személyi sérüléseken kí­vül még egy adat is a körül­tekintő közlekedésre figyel­meztet; az elmúlt évben több mint félmillió forint volt az a kár, ami különböző közúti baleset miatt a gépjárművek­ben keletkezett. Nem kis pénz ez. másra, hasznosabb dolgok­ra is lehetett volna fordítani... De nemcsak a gépjárművek vezetői a hibásak. Az úttesten való „szaladgálás”, a tilos jel­zés figyelmen kívül hagyása, és még egyéb okok miatt — nem kevesebb mint 50 alka­lommal — a gyalogosok hibá­jából eredt a baleset. Ne gon­dolják a gyalogosok, hogy a közlekedés szabályai csak a gépjárművezetőkre vonatkoz­nak! A gyalogosok hibájából csaknem annyi baleset for­dult elő, mint az ittas ve­zetés miatt. Elgondolkoztató adat ez... Ez tehát az elmúlt év bal­eseti statisztikájának mérlege. S ez a mérleg fokozott óvatos­ságra int. (Garav) //ftlcgUal/ Ua non ad pénzt" 1 fc ­‘. | ii. A harmadik r'portalany még topén vizsgára készül, s így mondanom sem kell, mivel lölíi a szünetet. Ő „politechni­kád” tanárjelöl, a Pedagógiai Főiskola III. évfolyamán. S hogy be is mutassam: Bokor Piroska. A családban ő lesz a hetedik pedagógus. Mikor meg’átogattam, éppen saját készítésű kémcsőállványá val foglalatoskodott. Ismét a rendőrségre került — a börtönök régi ismerőse — Szauter János. Mindössze 25 éves, de szinte már második otthonának számít a fogda. Életrajzában megtalálható a könnyű testi sértés bűntettétől a sikkasztásig minden, ami­nek „honoráriumát” a bíró­ság utalja ki. Bűnlajstroma első állomásá­nak éve 1952. A Herceghaimi Állami Gazdaság munkaerőto­borzásra küldötte. Kapott „to­borzási pénzt”, de mi sem ter­mészetesebb. hogy elsiikzasz- i tóttá. Két hónapi börtönre ítélték. — Kiszabadulásom után a Budapesti Autófuvarozási Vál­lalatnál helyezkedtem el — mondja. Még véletlenül sem ügy mondja, hogy „dolgoz­tam”, vagy „dolgozója lettem”. A munkának ő mindig hátat fordított. De úgy látszik itt megunták a semmitevését és eltanácsolták. Turkevére került. „Turkevén egy ismerősöm motorján mo­toroztam s ezért 6 hónapi bör­tönre ítéltek” — vallja. Mo­torozásért 6 hónapi börtön? Szó sincs erről. Nem a moto­rozásért ítélték el. hanem a Jler Jutka az idén végez a Leőwey G mnnziumban. Édes anyja nyitott ajtót, mivel 5 éppen süteményekkel volt el­foglalva; Közkívánatra megismételve GIBSON: LIBIKÓKA c, színműve 1962. január 6-án és 13-án éjjel 11 órakor a Kamaraszínházban motor ellopásáért. Lényeges különbség! Második börtön- büntetésének kitöltése után Komlóra ment, bányában „he­lyezkedett el”. Innen önkénye­sen távozott. Csavargóit, vere­kedett. A sásdi járásbíróság 1959-ben könnyű testi sértés miatt 3 hónapi börtönre ítélte. Kiszabadulása után ismét Komló, ismét bánya és újra le- lépés. Ezután Pécsre tette át székhelyét. Újabb munkahe­lye: István-akna. Ezt a mun­kahelyét is önkényesen hagy­ta el. Ezután az Aknamélyítő Vállalatot „boldogította”. Nem sokáig. A múlt hónapban „hozzájárulással” távozott. Mennyi munkalehetőség és sehol sem tud megállapodni. — Most miből él? — Állandó munkám nincsen, felvételem a Pécsi Hőerőmű­nél folyamatban van. Míg felvétele „folyamatban van” úgy gondolta, hogy „néz valami után”. Pécsett rádiót, kabátot lopott... Néhány napja Cserdi.be uta­zott, gondolta, ott is körülnéz. Pár forint csörgött csak a zse­bében, ezért elhatározta: ha törik, ha szakad, valahonnan „utánpótlást” szerez. Még tip­pet is kapott hozzá. Miközben a cserdi szőlőhegyen bolyon­gott, egy asszony megkérdezte tőle, hogy nem a DÉDÁSZ-tól jött-e, mert nem fizetett még villanyszámlát s tartozását szeretné kiegyenlíteni. Pénz áll a házhoz — örült meg Szauter és „kapcsolt” azon­nal. A DÉDÁSZ-tól? Hogyne néném, éppen on­nan, mindjárt ki is fizetheti nekem a villanyszámlát. — mondta: Az asszony azonban gyanút foghatott, mert a vé­gén mégsem adta át a pénzt. Ez a „villanyötlet” azonban nem hagyta nyugodni. Látta, hogy az egyik présházba nincs bekötve a villany, mert a ve­zeték csak elhúzódik a ház fö­lött. Hátha be akarják vezetni — gondolta s ebből is pénzt lehet szerezni valamiféle csa­lafinta módon. Egy idős em­bert, Szabó Ferencet találta a présházban. A pénzügyőröket várta. Az öreg talán még örült is, hogy nem kell egye­dül várakoznia, borral kínálta meg a hirtelen jött vendéget. Borozgattak, beszélgettek, köz­ben megérkezett a pénzügyőr is. Szabó a boradó tartozását is ki akarta egyenlíteni, de a pénzügyőr közölte vele, hogy azt csekken kell befizetni. Ha vendéglátója fizetni akar, akkor pénze is van — gondolta Szauter, s mindjárt elhatározta: az idős ember pénzét megszerzi. — Azt mondom majd neki, hogy meghal, ha a pénzt nem ádja oda. De arra is gondoltam, hogy ha nem adja. összekötö­zöm és úgy veszem el tőle — vallja. I A pénzügyőr dolga végezté­vel elment. Szauter pedig elő­állott a furcsa kéréssel. Az idős ember azonban nem volt ijedős, de Szauter az ágyra nyomta. Dulakodni kezdtek. A hívatlan vendég ököllel ütötte vendéglátóját. Szabó már vér­zett az ütésektől, de mégis el- lentállt támadójának. A pénzt végül is nem sikerült megsze­reznie, még örült, hogy elme­nekülhetett. Nem bújdoshatott sokáig. A rendőrség ^zemélyleírás alap­ján Szautert másnap Pécsett elfogta. Az ügy vége ismét a börtön lesz. De a „vendéglátó” ep'".la máskor kétszer is meggondol ja, hogy érdemes-e ismeretlen embert borral kínálni... . («»I J. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents