Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-02 / 284. szám

mi. DECEMBER 2.

Szöktetés a szerájból

Mozart operájának bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban

BÄR a színházi évad már három hónapja tart, a szépen növekvő számú pécsi operakedvelők mind ez ideig kénytelenek voltak nélkülözni az új operabemutatót. December elsején véget ért ez a kissé indokolatlanul hosszúra nyúlt 6zünet, a várakozásért pedig kárpótolt W. A. Mozart első halhatatlan remekművének, a i,Szöktetés a szerájból” című operának bemutatója;

Mozart életének döntő esztendejében született meg a ^Szöktetés a szerájból.” Ez az az idő, amikor Mozartnak annyi megaláztatást kell eltűrnie, hogy végül is otthagyja a nyers Hieronymus hercegérseknél elfoglalt állását, amit az érsek főétekfogómestere, Arco gróf egy rúgással is tetéz. Emellett összekülönbözik apjával, aki helyteleníti fia „függetlenné” vált életmódját

— félti a Bécsben élő és nem túlságosan jó hírnevű Weber családtól. Mozart azonban már férfivá érett és szembeszáll apjával. Tanítás, hangverse- nyezés fárasztó napi robotja közben készül az új opera, a i.Szöktetés”, melynek lapjait egy bimbózó szerelem napsu- garazza be. Mozart szíve a középső Weber lányért, a „Szöktetés” női főszereplőjével azonos newú Konstamzáért lobban lángra. Atyja minden tiltakozása ellenére az opera 1782. július 16-i bemutatója után Mozart is megszökteti a maga Konstanzáját és augusztus 4-én feleségül veszi.

Ezen életrajzi összefüggések ismertetésére a kritikust nem csupán a bírálat megírásának hagyományos formája kötelezi. A pécsi „Szöktetés” teljes rendezői felfogása, dr. Németh Antalnak a legapróbb részletekig átgondolt és önmagában kiérlelt elképzelése ezen alapul. Nála Mozart élete, a történeti valóság és a mozarti muzsika az egyedül hitelesnek elfogadott, az előadás stí lusát meghatározó iránymutató. Ez a következetesen keresztülvitt elv meglepő újszerűségeket csihol elő a közel kétszáz esztendős műből, igazolja, hogy a már mogcson- tosodottnak hitt klasszikus operajátszásban is lehet szokatlannak tetsző újításokkal kísérletezni. Míg a prózai és balett-műsoroknál már eddig is nyilvánvaló volt a pécsi szín ház állandó útkeresése, az operánál most jutottak el oda, hogy ha nem is darabválasztás ban, de annak színrevitelé- ben, rendezői megoldásaiban újat, a megszokottól eltérőt produkáljanak. Ez az új természetesen néhol még meghökkentően hat, még berzenkedünk tőle és vitatkozunk helyessége felett. De alapjában véve elfogadjuk és örülünk neki.

Németh Antal egyik ilyen vitatható rendezői ötlete abból fakad, hogy a „Szöktetés” zárt áriákból, együttesekből áll, és ezek hangulata egymástól eltérő, gyakran ellentétes. Németh az egységes han gulatú, zárt részeket más és más díszletek, pontosabban jel zések között játszatja, így például Konstanza vágyódó, lírai jelenetének hangulata a szín- változás folytán nem szűrődik át Blonde és Ozmin derűt sugárzó jelenetébe. Ezáltal azonban az előadás, az opera három felvonása számtalan apró jelenetre, mozaikra törik szét, a cselekmény pergését egy-egy ária végén generálsötét, alatta díszletezés — egyszóval néhány másodpercnyi szünet akasztja meg; Viszont ezek a hangulati aláfestő díszletjelzések roppant ötletesek és szellemesek. Hol a jobb

— hol a bal, hol mindkét oldalon leeresztett függönyökről van szó, amelyek stilizált gobelinképe minden alkalommal egy-egy állatfigurát ábrázol. Ugyanis valamennyi szereplőnek megvan a szimbolikus ál- látképe, és ezek megfelelő formában való ábrázolása további segítséget nyújt az opera megértéséhez.

Maradéktalanul sikerült Németh Antal rendezésében a szereplők mozgatásának meg- komponálása. Elképzelése itt visszakanyarodik az előbb elmondottakra: Németh számá- ta nem a szövegkönyv, a gyen

ge libretto a fontos, azt szinte el is hanyagolja: Mozart zenéjét helyezi előtérbe, azt a zenét, mely a leggyöngédebb rajongástól a legkéjesebb kárörömig minden érzelmet kifejez. E zenére szinte ütemről ütemre megkomponálta a szereplők mozgását, mely nem ötletszerű, hanem előre meghatározott és már a pantomim határát súrolja. >— Igen jellemző példája ennek Ozmin X. felvonásbeli áriája, amikor Pedrdlilo pantomimd- kus táncával megeleveníti a zene mondanivalóját. Hasonlóképp igen sikerült a II. felvonás fináléjában a négy szerep lő mozgatása. A mozarti operák realitásához közelebb állónak tartja a kórus oratórikus elhelyezését, mint a romantikus vagy újabb kori operák tömegeinek állandó áradását, kavargását. Erre itt a rendkívül kis létszámú kórussal amúgy sem lenne lehetősége.— Ha az imént megdicsértük Vincze Győzőnek a rendező ötletes elképzeléseit megvalósító díszleteit, ugyanazt tehetjük Gombár Judit jelmezeivel, bár érzésünk szerint Kon- stanzát, mint a hűség és állhatatosság jelképét szerencsésebb lett volna a lila és sárga ruhaszín helyett a jellemét jobban szimbolizáló fehér ruhába öltöztetni, mig a pulykakakassal szimbolizált Ozmin egyéniségéhez harsányabb, rikítóbb színiek illetnének. És ha már Ozminnál tartunk, hadd tegyük szóvá, hogy a rendezésnek semmiféle újszerűsége nem szenvedett volna csorbát, ha a háremőr megkapja immár hagyományos és indokolt pocakját' (

E RÉSZLETESEN ’elemezett rendezői elképzeléseket az előadás még nem tudja teljes következetességgel valóra váltani. A szereplők némelyikének még furcsa a szokott laza mozgástól eltérő, a zenére megkomponált mozgás. Főleg akkor, ha egyidőben kell énekelni és mozogni, mint például az L felvonást lezáró tercettben. Ez magyarázható azzal is, hogy Belmonte szerepében vendégként fellépő dr. Sikolya Istvánnak még nem volt ideje e számára nyilván szokatlan szerepfelfogás meg- érlelésére. Alapjában véve helyeselhető, hogy a színház Belmonte eléneküésére vendégénekest hívott meg. Sikolya, mint gyakorlott Mozart-ének es, az előadásnak biztonságosan megalapozott pillére, akire megbízhatóan lehet építeni. A későbbiek során bizonyára a most még észlelt hiányosságok is eltűnnek. Konstanza szerepét Bárdos Anna énekli. Legfőbb érdeme, hogy a gyengéd, álmatag, szenvelgő nőalakot nem hidegíti el: különösen akkor válik éneke melegen csengővé, amikor a mozarti muzsika gazdag érzelemvilágát ábrázolja, de az énektechnikai bravúrokra épülő koloraturá- kat is bírja hanggal. Énekkultúrája a nagy C-dur áriában talál igazán önmagára, bár hangja előnyösebben érvényesül a kisebb erővel megszólaltatott részekben. Rendkívül nehéz feladatot oldott meg elismerésre méltóan, aminek csúcspontja talán a zeneileg is kifogástalanul sikerült III. felvonásbeli Konstanza—Belmonte duett volt. Pedrillot Hotter József alakítja. A fiatal, tehetséges énekesnek ez első komoly szerepe. Jelentős fejlődés tapasztalható nála, különösen jellemábrázoló kész sége és mozgása kelt figyelmet Második felvonásbeli áriája jól sikerült jellemrajz, bár hangja még kissé harsány és nem ártana nagyobb zened precizitásra törekednie. A Blondét játszó Illés Éva szikrázóan jókedvű, ügyes és eszes kis komorna, akinek ragyogóan csengő szopránja egyik erőssége az együttesnek. Temperamentuma és biztonságos énekhangja a második felvonásbeli Blonde— Ozmin duettben bontakozik ki legtökéletesebben. Szelim basa prózai szerepében Berzott figura Ozmán, akinek modellje Mozart szemében a gonosz Arco gróf lehetett. Matézis Demeter is ezt a figurát mintázta meg és nem enged a szerepben rejlő bohóckodási lehetőségek csábításainak. Bár Marczis nem kimondottan profondo-basszus, sikerül mind énekhangi lag, mind színészileg kiváló alakítást nyújtani. A sikerre jellemző, hogy a híres Akasztófa-áriát meg kellett ismételnie.

A ZENEKAR, amelyet Paulusz Elemér vezényelt egységes, szép hangzása ellenére ezúttal nem eléggé mozarti an könnyed és játékos. Bár érezhető az a nagy munka, amelyet Paulusz a zenekar előkészítésén végzett, a zenekar tagjai számára úgylátszik még szokatlan az eddig nem játszott mozarti operastílus. Ugyanez mondható él summázva az énekesekről is. Laky György és részben Kardos György lelki- ismeretes betanító munkája zeneileg pontos, a leírt kottát eléneklő produkciót eredményezett. De épp a Mozart stílus szokatlansága, a kottafejekhez kötöttség miatt még nem láthatunk és hallhatunk olyan sziporkázóan pergő, elevenen lendületes előadást, mint amilyet a zene megkívánna; E sok szokatlan tényező ellenére a „Szöktetés” bemutatója újabb lépést jelent az operarepertoár bővítésében, méghozzá olyan operával, mely a legnépszerűbbek és legérthetőbbek egyike. A pécsi közönség örömmel köszönti a bemutatót, mélynek sikere további tömegeket nyer meg az opera műfajának. A kulturált pécsi előadás legfőbb értéke ebben rejlik.

Dr. Nádor Tamás

Egy évvel ezelőtt látott nap világot az új bányatörvény.

Az új törvény minden fejezete hangsúlyozza azt az igazságot, hogy a szocialista társadalomban legfontosabb érték az ember és ennek szellemében szabja meg a feladatokat. Kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban a bányászat joga az államot illeti. Ugyanakkor megszabja azt is. hogy bányász termelőmunka kizárólag biztonságos körülmények között folyha- tik. Bő fejezet foglalkozik a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésével, kitüntetések, jutalmak adományozásával. Sőt arra is kitér hogy gondoskodni kell a magyar bányászat és bányászélet haladó hagyományainak ápolása ról, a műszaki történeti s a magyar bányászatra vonatkozó emlékek felkutatásáról és megőrzéséről. Meghatározza a bányahatóság feladatait s ezek között elsősorban azt, hogy a bányahatósag gondoskodjék a bányákban dolgozók életének. testi épségének megőrzéséről. biztonságos üzemvitel megteremtéséről.

Ez évben megjelent már a törvény végrehajtási utasítása is. A bányák jogügyi osztályain — most már nem a száz év előtti törvényt lapozgatják, hanem az újat. amelyet mi alkottunk a szocializmus felépítése és a bányászok érdekeinek védelmében

A (olló nyeiramat

A 48. játékhétre 4,099.973 szelvényt küldtek be a fogadók. igy egy-egy nyerőosztályra 1,537.489 forint jut A kihúzott nyerőszámok a következők:

4. 31, 72, 82 85

Ezután bonyolították le az év utoisó lottó jutalomsorsolását. amelyen a 44. játékhét szelvényei vettek részt. Ezen a húzáson összesen 735 értékes tárgynyereménv jutott a szerencsés nyeleseknek. Egy visszamaradt öröklakással együtt most hét főnyereményt — öt öröklakást, egy bárhol felépíthető családi házat és egv Moszkvics személygépkocsit sorsoltak ki.

Egy év alatt

20 forinttal nőtt a munkaegység éttéke

Görcsönyben

A tavalyi viharos zárszámadó közgyűlést még nem felejtették el Görcsönyben. Csak úgy zengtek az öreg épület falai a vitatkozástól, kiáltozástól, amikor az Uj Március Tsz akkori vezetői bejelentették, hogy

mindössze 10 forintot ér

a munkaegység.

— Ennyiből nem lehet megélni. Osszuk szét a terményt, osszuk szét a kukoricát! — kiáltották többen, de a nagy zűrzavarban valaki mást is mondott:

— Úgy von, kiabáljunk csak, tíz forint nagyon kevés, de ha jövőre sem dolgozik a tagság, egy év múlva nem tíz, de még nyolc fariét sem lesz.

A zsivaj lassan elcsitult, hiszen igen kevesen mondhatták a tagok közül, hogy már pedig mi becsületesen dolgoztunk,

Mindenki tudta és mindenki röstellte is elmondani, hogy az elmúlt nyáron idegenek aratták a búzát a görcsönyi határban és más faluból valók dobálták a kévéket a cséplőgépnél is.

A termelőszövetkezet párttitkára kiszámította, hogy az aratóknak fizetett több mint 300 mázsa gabona, az étkeztetés és utaztatás ára 2.50 forinttal csökkentette a munkaegység értékét.

Talán még tíz forintot is kitesz munkaegységenként az az összeg, amelyet a tagság a sertésgondozás elhanyagolásával dobott ki saját zsebéből.

Előfordult, hogy napokig nem gondozták a sertésállományt és a jószágok térdig jártak a pocsolyában. Nem csoda, hogy megbetegedtek az állatok és több mint 400 malac elhullott. A tagság szeme- láttára ment tönkre a gazda,,At ommozdony(i-javítók

Nem új és nem is párját ritkító kezdeményezés az. amit a MÁV fűtőházban néhány hete bevezettek, hiszen minden nagyobb üzemben évek óta és sikerrel alkalmazzák. Pécsi példával élve a Sopiana Gépgyár tanműhely-rendszerére gondolunk, ahol a fiatalok szakavatott mester irányításával önálló munkát végeznek, ami nagy mértékben elősegíti a szakma alapos elsajátítását. Persze egy olyan üzemben, mint a Sopiana könnyebben megolható ez, mint a kisebb és jórészt javító jellegű műhelyekben, ahol nincs biztosítva a szintté szalagszerben folyamatos munka.

A MÁV Fűtőház javító részlegeiben (mozdonyjavítók, kocsijavítók) legtöbbször nagyon sürgős beavatkozásra van szűk ezeli Tibor iUuziótkeltő, míg a i ség. miután a javításra beálló leghatározotabban megmintá-1 mozdonyoknak néha perceken

belül forgalomba kell állniok. Ilyenkor azután nincs arra idő, hogy ipari tanulókat állítsanak a javításra s a ténykedésük legtöbbször abban merült ki, hogy a gyakorlott szakemberek körül foglalatoskodtak. Kézre adták a szerszámokat, elfutottak ezért, amazért, s ez bizony elvette az idejüket, de a figyelmüket is a munkafolyamat alapos megfigyelésétől.

Érthető volt hát a lelkesedésük és örömük, amikor a fű- tóházfőnökség új munkarendet tett lehetővé a számukra. Ez lényegében abból állt, hogy a kevésbé sürgős 2—3 napos határidejű mozdonyjavításokat a fiatalokra, helyesebben a har madéves tanulókra bízták. így alakult meg körülbelül három hete a III. éves tanulókból álló úgynevezett részlegvizsga brigád, élükön fiatal, de kiváló

képességű szakemberekké!*

Mint Rajczy Kálmán csoport- vezető is. aki elmondotta, hogy e három hét alatt máris nagy változást észlelt az önállósított fiatalok körében, akik eddig soha nem ismert ambícióval igazolták és igazolják a kezde- ménvezés életrevalóságát.

Szinte ,.megfériLasodtak'’ e három hét alatt, ami különben nem csoda, hiszen az eddigi részletmunkák helyett egész mozdonyokat kapnak javításra. E mozdonyokat szinte alkatrészenként „kibelezik” s így módjuk, alkalmuk nyílik részleteiben a legapróbb porci- kájával is megismerni a mozdony felépítését, működési elvét. Például az armatúra szerelésnél most már pontosan ismerik a szelep rendeltetését, tudják, hogy becsisz olásánál, felszabályozásánál előforduló legkisebb pontatlanság tetemes károkat okozhat. Például a helytelenül szabályozott szelep olyan rendellenességeket okoz. hogy a már utrakész befutott mozdonyból ki kell oltani a tüzet és csak a szelep ismételten történő szabályozása után gyújthatják újra be. Márpedig egy-egy begyújtás 140—150 kilogramm jóminőségű szenet igényel, nem is beszélve az ilyenformán fellépő késésekről, amelyeket már ezer forintokban lehet csak kifejezni;

Ezidáig már két mozdonyt javítottak ki a tengelyszabályozástól, a függőagy öntéstől a legkényesebb szelepekig, amiért megérdemelt dicséretet kap tak a fűtőháztól és a műhely- főnökségtől. Nagy öröm az, amikor szorgalmas munkájuk nyomán elkészül egy-egy .,atam-mozdony”: Vasutasnyelven így becézik a javításból kifogástalanul kiadott mozdonyokat, amelveken egyetlen szelep, vagy tömítés nem engedi kiszökni a gőzt;

(— sgy —)

1 ság, mégsem mozdult meg bennük a lelkiismeret, nem jöttek segíteni. Sajnos, a vezetésben sem volt erő, amely talpraállította volna a közös gazdaságot.

A rossz munkafegyelemnek tudható be, hogy a lucemama- got, amelyből olyan sok bevételt terveztek, későn takarították be és szégyenszemre csak az idén csépelték ki.

Az emlékezetes Közgyűlésen

leváltották a régi vezetőket

és újak jöttek a helyükbe. Az új elnök Bakonyi Lajos, s a szakképzett és a közösség ügyét szívén viselő dr. Pázmány András könyvelő és Cseh Józsefeié, a szövetkezet ügyes, kardos agronómus- asszonya rövid időn belül rendet teremtett. Nem tettek mást, csupán betartották az alapszabályban lefeketett dolgokat, az idevonatkozó törvényeket és rendeletéket és a tagoktól is megkövetelték azok betartását.

Év közben még gyakran kísértett a múlt. Sokan féltek attól, hogy úgy járnak, mint az elmúlt esztendőben. Aztán látták, hogy elsősorban akkor gyengül meg a közös gazdaság, ha újra rendszertelenül járnak dolgozni a tagok. Megtört a jég Görcsönyben, aratáskor nem kellett idegenből hívni a munkásokat. Több mint 300 holdat kézzel, 400 hold gabonát pedig géppel vágtak le a görcsö- nyiek.

ősszel úgy ment a betakarítás, mint a parancsolat. November elejére már mindenütt letakarították a földeket, beleértve a kukoricaszárat is. A termelőszövetkezetből 20—25 asszony még az állami gazdaságba is elment segítem a kukoricaszedés befejezéséhez.

Egy 350 férőhelyes süldőszállás már elkészült a 20 férőhelyes sertésfiaztatóval együtt. Most saját rezsiben egy 250 férőhelyes sertéshizlaldát építenek, amelyet december 15-re szeretnének elkészíteni. Az idén tervezett 22 forint helyett előreláthatólag 30 forintot fizetnek munkaegységenként Mivel a termelőszövetkezet az áruértékesítésből jut pénzhez, ha több a munkaegység értéke, akkor azt jelenti, a tsz jóval több árut értékesített idén, mint az elmúlt évben. Tavaly a termelőszövetkezet 400 mázsa, az idén pedig ezer mázsa kenyérgabonát adott az államnak. Tavaly elhullott a sertés- állomány jelentős része, idén azonban már ezer darabot hizlalnak eladásra.

Hiba természetesen még nagyon sok akad, de Görcsönyben már

egy lépést sem lesznek visszafelé.

Ez az esős tavaszú esztendő az aszályos nyárral nem mondható éppen jó évnek. A gör- csönyiek szemében azonban ez az első sikeres esztendő a közösben, a legdöntőbb érv »■? egyenletes munka mellett.

Egy éves az új magyar bányatörvény