Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-12 / 292. szám

IMI, DECEMBER TZ. WAPLd 5 Szakembereket a mezőgazdaságiak! 1" A utóbbi időben több fóru­mon is szóbakerült a mező­gazdasági szakemberek képzé­sének problémája; Bármely bizottság tárgyalta is a kér­dést, egyöntetű az az álláspont, hogy a szocialista mezőgazda­ságunknak igen sürgősen a hozzáértő szakemberek százai­ra és ezreire van szükség — megyei viszonylatban is. Ez az igény természetes mó­don kerül napirendre most, amikor mezőgazdaságunkban általánossá és uralkodóvá vált a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás. A több száz — és a kis termelőszövetkezetek egye­sülésével egyre inkább több ezer — holdas nagygazdasá­gok vezetéséhez több hozzáér­tés. tudás kell mint a néhány- holdas kis- és középparaszti gazdaságokban. A tudományos felkészülésen alapúié vezetés a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben a kisgazdasá­gok termelékenységének, ho­zamának többszörösét is elér­heti. Tehát nagyon közvetlen, a tagság anyagi érdekeit érin­tő kérdés az. hogy elsősorban a vezetők, s minél több tag is kellő szakértelmet szerezzenek, országos szinten pedig a szo­cialista mezőgazdaság megszi­lárdításának, a mezőgazdaság ötéves terve végrehajtásának alapvető feltétele, hogy minél előbb minél több jól képzett szakember kerüljön a mező- gazdaságba. A mezőgazdasági szakembe­rek képzése — nálunk nem tartott lépést a termelőszövet­kezeti mozgalom rohamos fel­lendülésével. Megyénkben a termelőszövetkezetek alig felé­nek van olyan elnöke, aki többé-kevésbé kielégítő szak­képzésben részesült, a termelő- szövetkezetek több. mint felé­ben nincs megfelelően képzett agronómus, a brigádvezetők több mint öthetede minden szakképzettség nélkül végzi munkáját. A tsz-tagságnak pe­dig csák egészen kis hányada rendelkezik valamilyen szak­mai jellegű végzettséggel. A gyakorlati gazdálkodásban szerzett tapasztalatokat termé­szetesen nem szabad lebecsül­ni. de pusztán arra támasz­kodni sem lehet ma, amikor a mezőgazdaságban is elkerülhe­tetlen a tudományos termelési módszerek és a fejlett techni­ka alkalmazásai. A több ezer holdas gazdaságokká egyesülő termelőszövetkezetek irányí­tása egyre inkább elképzelhe­tetlen lesz olyan vezető nélkül, aki feladatait mérnöki szinten tudja ellátni; Fokozza a probléma súlyos­ságát, hogy a szakmunkások és vezető szakemberek képzése a mezőgazdaságban nem csak hosszabb időre szóló távlatok­ban jelentkező gond, , hanem már most is az. s megoldása igen sürgős. A technikumok­ban. felsőfokú technikumok­ban. főiskolákon, egyetemeken történő szakemberképzés a fel­adatok sürgősségéhez mérten igen lassú, sok évig tartó fo­lyamat. Gyorsabb, a termelés­ben dolgozók „menetiközbeni” továbbképzését szolgáló mód­szerek alkalmazására is szük­ség van. A szakképzés egyik tömeges formájánál, a szakmunkáskép­zésnél például az az elavult nézet jelent akadályt hogy szakmának csak valamelyik ipari jellegű szakmát tartják. „Szakmát tanulni” sok falusi dolgozó számára egyértelmű az iparba vándorlással. Ez az egyik oka annak, hogy az idén működött hat szakmupnkás- képző tanfolyamra igen kevesen jelentkeztek, s össze­sen 112 tsz-tag tett szakmun­kásvizsgát Pedig megyénk ter­melőszövetkezeteiben hozzáve­tőleges számítás szerint és igen sürgősen mintegy hatezer szak munkásra lenne szükség. A 14—17 éves fiatalok mezőgaz­dasági tanulóképzése nem fo­lyik kielégítően. Járási adatok szerint ez évben 106 mezőgaz­dasági tanulónak kellene részt vennie a termelőszövetkezet­ben végzett munka mellett el­méleti oktatásban. De a szer­ződések megkötése óta még ez a minimális szám is csökkent. Vajszlón például mindössze há rom fiatal jelentkezett mező- gazdasági tanulónak, de m'nd­A szabadegyetem heti programja December 12. kedd. HÍRADÁS­TECHNIKA. „BTO típusú vi­vőfrekvenciás távbeszélő készü­lék.” Előadó: Heszberger Antel, a Távbeszélő Kutató Intézet munkatársa. December 13. szerda. ÜZEMGAZ- DASAGTAN. A vállalat vezetése. Előadó: dr. Laczkó Béla, megyei tanács. December 15. péntek. CSTULAGA- SZAT-ÜRHAJŰZAS, „Csillagá­szat kialakulása, fejlődése és je­lenkori helyzete.” Előadó: dr. Görcs László, gimnáziumi igaz­gató. Az előadások helye a H. sz. Bel­gyógyászati klinika előadóterme (Széchenyi tér 5.), ideje fél 7— fél á-ig. Az előadásokon vendéghallgatók is részt vehetnek. A vendégjegy ára 1 forint, tanulóknak 2 forint. három felbontotta a szerződést, hogy inkább ipari tanulónak menjen. Hasonló jelenségek másutt is tapasztalhatók, A maradi nézeteket azonban nemcsak a dolgozók­nál és fiataloknál találjuk meg. Szűklátókörűségről, maradi- ságról tanúskodik az is. hogy számos termelőszövetkezetben nem biztosítják a tanulás fel­tételeit. nem nyújtanak ked­vezményeket a tanulóknak, s rendezetlen még a szakmun­kás képzettséget megszerzett »mezőgazdasági dolgozók meg­felelő munkakörbe helyezése, •a nagyobb képzettséggel járó nagyobb jövedelem biztosítása is. Elsősorban ezeket a fékező nézeteket kell felszámolnunk. Termelőszövetkezeteink ve­zetőinek meg kell érteniük, hogy nem „kidobott pénz” a továbbképzésben részt vevő ta­gok segítsége, technikumon vagy egyetemen tanulók ösz­töndíja. A magasabb képzett­ségen alapuló jobb munkát pedig jobban is kell fizetni, hogy érdemes legyen tanulni, hogy a várható előnyök is ta­nulásra ösztönözzék mind a fiatalokat, mind a dolgozókat. Ki kell használni minden le­hetőséget: termelőszövetkezeti akadémiát. ismeretterjesztő j előadássorozatokat. tanfolya- I mókát, levelező tagozatokat | technikumokon és egyeteme­ken, hogy termelőszövetkeze- j teinkben minél többen legye- j nek a jól képzett. feladata;kat I magas színvonalon megoldani | képes vezetők és dolgozók. Dr. Mészáros Ferenc — ........ A posta felhívása a csomag- és levél feladókhoz A csomagok késedelemmentes kézbesítése érdekében a nem rom­landó csomagokat legkésőbb de­cember 15-ig, a romlandó tartalmú csomagokat pedig legkésőbb de­cember 20-ig adják postára. A várható torlódás miatt a posta csak e határidő betartása mellett tudja feltétlenül biztosítani a cso­magok karácsony előtti kézbesí­tését főként a budapesti, a Buda­pesten túl fekvő és az autóbusz- járatok melletti rendeltetésű he­lyekre. * A karáosomyi és újévi üdvözle­teket az említett ünnepek előtt 5—6 nappal adják fel a zavartalan és Időben történő kézbesítés biz­tosítása céljából. Munkásakadémia Szászváron A Természettudományi Isme retterjesztő Társulat szászvári csoportja a helyi művelődési otthonnal közösen kétéves munkásakadémiát szervezett az idén. A munkásakadémiá­nak gépipari tagozata van, a résztvevők száma 46. A hall­gatók többsége a bányászok közül kerül ki, de eljárnak az előadásokra a DÉDÁSZ szász­vári kirendeltségének és az ot­tani KISZ dolgozói. Ugyancsak a TIT-csoport kezdeményezésére rendszeres jogi tanácsadást szerveztek a tsz-tagok részére. Az első ta­nácsadáson a termel őszövetke­zeti tagok jogairól és köteles­ségeiről voÄt szó. Újdonság Szászváron a nyelvtanfolyam ás. A Pécsi Munkácsy Mihály Szabadegyetem nyelviskolájá­nak tagozataként kezdő és ha­ladó fokon német nyelvoktatás folyik a községben 27 hallga­tóval. Egy hét az országutakon Az elmúlt héten mindössze négy alkalommal kellett a közlekedési rendőröknek helyszínre Tr.enniök, hogy megállapítsák a közúti bal­eset okát. Ez a szám nem nagy, sajnos azonban: a közúti balese­tek csökkenését inkább lehet a rossz időjárásra, mint az óvato­sabb vezetésre fogni. December 4-én Czékus József tsz-tag (Drávaszerdahely, Kossuth D. u. 48.) motorkerékpáron közle­kedett Kémes felpl Drávacsepely községbe. A Dózsa Gy. út 2. sz. ház előtt elütötte Lászfló Zoltán 4 éves kisgyereket, aki féktávolsá­gon beiül meggondolatlanul sza­ladt át az úttesten. A kisfiút 8 na­pon belül gyógyuló sérüléssel a siklósi kórházba szállították. • December 5-én Walczer Vince (Birján, Beretváspuszta) motorjá­val ittasan hajtott a Pécs, Koksz­művek felé vezető úton. Előtte a 7-es ÉPFU tehergépkocsija haladt. A tehergépkocsi ajpikor a Koksz­mű elé ért, irányjelzés alkalmazá­sakor ez üzem területére kanya­rodott. A motorkerékpáros a gon­datlan, ittas vezetés következté­ben a tehergépkocsi jobb hátsó -kerekének ütközött. Walczer Vince az összeütközés miatt könnyű testi sérülést szenvedett. Ugyancsak 5-én történt a kővet­kező baleset. Nagy Dezső (Vecs, Üj-Mecsekalja) motorkerékpárral a kővágószőlősi útelágazásnál be­lehajtott az előtte szabályosan ka­nyarodó gépkocsiba. A motor­kerékpár vezetője könnyű’serülést szenvedett. Nagynak vezetői iga­zolványa nem volt, ellene eljárás indult, December 7-én ismeretlen sze­mély az általa vezetett személy­gépkocsival Kacsó ta községben az úttest jobb oldalán elhelyezett villanyvezeték tartóoszlopnak haj­tott. Az ütközés következtében a vezeték leszakadt és az úttesten hajtott sertéscsorda közül az egyik sertés a földön fekvő veze­tékre lépett s az áram agyon­ütötte. Az ismeretlen személygép­kocsi vezetője az összeütközös után tovább hajtott. A rendőrség azonban rövid Mőn belül kinyomozta a tettest: Hor­váth István, Budapest, Derkovits u. KP—12. sz. alatti lakost, aki a közúti karambolt a Budapesti Bú­torértékesítő Vállalat gépkocsijá­val követte el* Egy levél nyomában Több éves probléma „Ne gondolják rólam, hogy rosszindulatú ember vagyok, de már annyira felgyülemlett bennem minden, hogy képte­len vagyok hallgatni róla ...” — így kezdődik a levél, amely tel van sérelemmel, hogy a Dunántúli Napló nem­rég elismerő sorokat írt a Porcelángyár vezetőségének példamutató tevékenységéről, amelyet a dolgozók egészsé­gének védelmében folytat, de nem nézi meg, hogy ez helyt­álló-e minden tekinttben. „Ha kijönnek, hogy személyesen is meggyőződjenek pana­szunk igazáról, akkor ne a vezetőséget, hanem bennün­ket keressenek fel, majd mi elmondjuk, megmutatjuk, hol szorít a cipő...” Aláírás: Egy porcelángyári dolgozó. Először a fürdőt néztük meg. Látszatra semmi hiba, hiszen van öltözőhelyiségük, zárható ruhásszekrényekkel, van kézimosdójuk és zuha­nyozójuk is. A kazánházban két gőzkazán is van, igaz csak egyik üzemel, de a fűtő sze­rint egyelőre nincs is szük­ség mind a kettőre. Hol ak­kor a hiba? Salamon József égetőmun­kás éppen kéznél van, ő „ped- zi” meg először a bajokat. Csak úgy kapásból sorolja: hideg az öltöző, a betonpad­lóra farács kellene, de leg­jobb, ha megkérdezzük a „kályhásokat” vagy a körke- mencéseket, azok többet tud­nak mondani. A kályhagyártó részlegben asszonyok dolgoznak, ma.jd 30 fokos melegben, ami így tél idején elég kellemes, de csak addig, amíg nem kerül sor a fürdésre. Tóth István- né, Andics Jánosné, Horváth Józsefné szinte egymástól ve­szik át a panaszos szót: — így, ilyen izzadtan kell munka után átmennünk a hi­deg, huzatos udvaron a für­dőig. Eleinte kértünk, vesze­kedtünk, most már hallga­tunk ... Lent a masszakezelőknél Dunai Sándor már harcia- sabb: — Tudtommal több mint egymilliót költöttek a fürdő­re, s mihaszna? Megtörténik, hogy mezítelenre vetkőzve félórákat kell várni a meleg­vízre. Azt mondják, pocsé­koljuk a melegvizet. Hát csak számítsák ki, mi jut egy dol­gozóra, amikor egyfolytában hat-hétszáz ember fürdik s a két gázbojlerből legfeljebb 10—15 liter víz jut egy-egy emberre. A körkemencéknél is hoz- zátoldanak valamit a fürdő- problémához: — Régóta kérjük, hogy a fürdőhöz építsenek valami­féle összekötő folyosót, ötven fokos melegben dolgozunk, kész kisértés ez a tüdőgyul­ladásra, a reumára és más nyavalyára, amikor munka után csuromvizesen a fürdő­höz megyünk. Es a gyár pártszervezete, szakszervezete ? Vörös Márton elvtárs. az üzemi pártszervezet titkára igazat ad a panaszosoknak. — Több éves probléma ez a gyárban és azt kell monda­nunk, nem rajtunk múlott, hogy idáig fajultak a dolgok. Ez év márciusában is meg­tárgyaltuk, sőt a gyár vezető­sége elé vittük a fürdő hely­zetét. Gál Tibor, a vállalat igazgatója külön értekezlet keretében adta ki utasítás­ként a tarthatatlan helyzet megoldását. Mi kellene hoz­zá? A két gázbojler mellé másik kettő, ami legfeljebb száztízezer forintba kerülne. A gyár beruházási részieae azonmód fel is küldte az igényt az Építésügyi Minisz­térium finomkerámiai osztá­lyára, ahonnan csak három hónap elmúltával kaptak rá választ. Méghozzá rövidet és velősét, ami szerint a közgaz­dasági főosztály beruházási osztálya kerethiány miatt el­utasítja a kérelmet, de javas­latként felveti, hogy a prob­lémát saját erőforrásokból oldja meg a vállalat. Mit tehettek mást, mint azt, hogy azóta is e „saját erőforrásaikból” gazdálkod­nak. A többi között a keve­rőberendezést felhelyezték a fürdőbe, zuhanyozórózsákat szereltek fel, s újabban úgy­nevezett pedálos megoldást kívánnak bevezetni a zuha­nyozóba, ami valamivel jobb a fogantyús zuhanyozónál, de semmiesetre sem oldja meg a problémákat. Az egyetlen és helyes meg­oldás csakis az lehetne, ha a fentebb említett felettes szer-, vek jobb belátással viseltet­nének a gyár több év óiá* fennálló problémájával szem­ben. — P- RV. — Jól képett rádió-, televízió MŰSZERÉSZEKET alkalmazunk. Érettségizet­tek előnyben. Jelentkezni lehet GELKA kirendeltség. Széchenyi tár 6. Reggel 7-től 16 óráig. Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat 73 991 miERY*ÁBPKD : (2.) Hosszú éveken át a vémán- dá antifasiszta ellenállás köz­pontja volt a „Szegény em­berhez” címzett kocsma. A falu haladó érzelmű értelmi­ségiéi itt teremtették meg a „polgári olvasókört”, amely akkor is az ellenállás felleg­vára maradt, araikor Monosz- laiék, Martosék és a többiek bevonultak. Itt jöttek össze vasárnap délután, vagy vasárnap estén­ként. Itt dolgozták ki egy-egy volksbundista megcsúfolásé­inak „haditervét”, itt nevethet­tek igazán és jószívből a fel­sült fasisztákon. Itt tárgyal­ták meg a háború titkos híreit — az emlékezetes moszkvai és volgográdi csata, az afrikai partraszállás sikerét. És a ne­hezebb hetekben, hónapokban -r vasárnap esténként — itt dugta össze a fejét negyven­ötven ember — gyakran zár­óra után — és reménykedő szívvel hallgatták egymás biz­tatását. — Ne hagyjuk magunkat!... Igaz, hogy átmenetileg most rossz nekünk, mindenre fel kell készülnünk, de ez nem tarthat már sokáig ... Megfor­dult a háború. Hintették maguk között az erőt, tartották magukban a lelket. Schmidt János kocsmájába volksbundista nem igen tehet­te be a lábát, ök a Trábert- féle nagyvendéglőben tanyáz­tak. Ott vigadoztak, ott gyűlé- seztek, ott rendezték a nagy bálokat, a teaestélyeket — de a másik kocsmába nyíltan nem mertek átlátogatni. Eset­leg spicliket küldtek, hogy ki­puhatolják: mát beszélnek a „haza-árulók”? Közben egyre jobban mér­gesedett a helyzet. Annak a néhány tucat embernek, akik az ellenálláshoz tartoztak — és akiket nem vittek él még a frontra — nagyon nehéz lett az élete. A volksbundisták egyre jobban . a nyeregben érezték magukat, és a fajgyű­lölet már a gyerekeket is meg­mérgezte. Egyik délután — mint ké­sőbb kiderült: a szülők bizta­tására — a véméndi volks­bundista gyerekek egy része csoportba verődve „megroha­mozta” a görögkeleti temetőt, ahova hajdanában a falu szerb lakosai temetkeztek. — Azok ott fenn rácok! Ezek rokanai voltak a jugo partizánoknak! Intézzük el őket! — kiáltozták a gyerekek a domb aljában. Megrohamozták a temetőt. A homokkő sírkereszteket ledöntöttek, összetörték vágj' megcsonkították. A kétszázötven sírkeresztből mindössze hét maradt meg épen. A hét sírkereszt még ma is áll a domb tetején. És elkövetkezett 1944 már­cius tizenkilencedike. A megpróbáltatások és a harc ideje. « * Egy SS-alakulat Véméndre is jutott a náci megszállás után. Az iskolát hamarosan kiürítették. Betelepítették a ka­tonákat, majd nem sokkal ké­sőbb megkezdték a németek a sorozást az SS-a! akutotokba. A volksbundisták széltében- hosszábam hangoskodtak a fa­luban. — Minden igazi és becsüle­tes németnek az SS-ben van a helye! Senki se húzhatja ki magát!... A sorozás hírével csaknem egyidőbem érkezett a faluba — néhány német katonatiszt tár­saságában — egy magyar ez­redes is, mint a sorozó bizott­ság tagja. Akik össze jártak a Schmádt- féle kocsmában, akik elkezd­ték a volksbumdásták és a fa­sizmus elleni harcot, azok most sem akartak meghátrál­ni. V Herbert János még a soro­zás előtti napokban megkeres­te az egyik tanítót. — Tanító úr, mi tudjuk, hogy maga jószíwel van ve­lünk. Eddig is maga mondta nekünk, hogy mit tegyünk... Adjon tanácsot... Mi nem akarunk SS-katomák lenni. Semmilyen katonának sem aka runk menni, de ha már a két rossz közül kell választani, ak­kor inkább önként jelentke­zünk magyar katonának. On­nan könnyebben meg is lép­hetünk, és nem kell az SS-be menni ... Tudna-e nekünk va­lami lehetőséget tanító úr? A tanító szomorúan és tehe­tetlenül széttárta a kezét — Próbálják meg a magyar ezredesnél, aki a német tisz­tekkel jött sorozni. Talán ... Másnap öttagú küldöttség kopogtat az ezredes szobájá­nak ajtaján. — Ezredes úr alázattal azt szeretnénk kérni, hogy köves­sen el mindent... md önként jelentkeznénk a magyar had­seregbe... Az ezredes figyelmesen hall­gat. Néha előrehajol, azután hátra. Lassan, szórakozottan hintáztatja magát a széken. Talán Tiboré panaszához hasonlít a küldöttség kérése? — Ezredes úr kérem, mi nem akarunk SS-katomák len­ni ... Ezredes úr kérem... Az ezredes türelmesen vé­gighallgatja az öt embert, az­után feláll. Egy pillanatig gya­nakodva végigméri az öt el­szánt embert, azután sajnál­kozva felhúzza a vállát. — Emberek, nagyon szép, amit elmondtak, de én sajnos nem tehetek magukért sem­mit ... Semmit... Az öt ember csalódottam ki­hátrál az ezredestől. Mást vártak. Valami biztatót, valami bá­tor, hősies választ, amilyent ők adtak volna, ha az ezredes helyében lennének. * Sötétedés után — természe­tesen a volksbundisták kivéte­lével — valamennyi sorköteles kimenekült a faluból. A kör­nyék pincéiben kerestek mene­déket. Másnap délelőtt a sorozás­ból hajtóvadászat lett. Reggel a volksbundisták el­árulták, hogy a sorkötelese*: kiszöktek a pincékbe. A «é­metek autókra ültek — ki a dombok közé, az emberek után. Pincéről pincére jártak. Rátörtek a bujdosókra. A ke­züket szíjjal összekötözték, fél zavarták őket az autókra. A faluban valamennyit a so­rozó bizottság elé állították. Fényképet csináltak róluk és a fegyveres SS-őrök asszisztál ása mellett el kellett tűmiök, hogy a falu volksfoundistái leköp- dössék őket. Az igazsághoz tartozik, hogy az erőszakkal besorozott vé­méndi ek közül mindössze né­gyet tudtak bevonultatni az SS-be, de rövid idő után azok is megszöktek. A véméndi csúfos sorozásra öt bátor véméndi ember tette fel a koronát. Milter Pétert, Stefán Józsefet, Winter Jánost, Farkas Józsefet és Trábert Mihályt a németek a mai Me- cseknádasdra idézték soro­zásra. Milter befogott a kocsiba. Az ülés alá ..szíverősítőt’' is tettek, a kocsi oldalára egy hatalmas, háromszínű magyar zászlót tűztek — és úgy vo­nultak be Mecseknádasdra a sorozó bizottság elé. Es amikor a sorozótiszt meg­kérdezte tőlük — gyanakodva —, hogy hová kézbesítsék majd a behívóparancsot — Stefán Mihály ravaszul, gú­nyolódva rá vágta: — Az erdőbe! És rázendített egy Kossuth nótára... fMytatáxj következiki 3 * fc k I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents