Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

1981. DECEMBER 10. NA91Ő 7 Jubileumi ünnepség az Ój Komló szerkesztőségében Szocialista bányavárosunk, Komló napilapja — az Oj Komló tegnap ünnepelte fenn­állásának 10. éves évforduló­ját. A lap szerkesztő bizott­sága szombat délután baráti találkozót rendezett, amelyen a megyei és a komlói városi pártbizottság képviselőinek, valamint az Űj Komló tudó­sítóinak és levelezőinek jelen­létében ünnepélyesen méltat­ták a lap 10 éves munkássá­gának jelentőségét. A benső­séges ünnepséget Gábor Ba­lázs elvtárs, a komlói városi pártbizottság agitációs és pro­paganda osztályának vezetője nyitotta meg. Ezután Ditrich József elvtárs, a komlói váro­si pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi megemlékezés után Ditrich elvtárs oklevele­ket, tárgy- és pénzjutalmakat adott át a lap munkatársai­nak, tudósítóinak, levelezőinek és bejelentette, hogy Rajnai József elvtársat, az Űj Komló felelős szerkesztőjét a műve­lődésügyi miniszter elvtárs a Szocialista kultúráért ki tűnte-» tésben részesítette. Az oklevelek és jutalmak át­adása után Rajnai edvtárs megköszönte a szerkesztőség­hez küldött jókívánságokat, dísztáviratokat és a szerkesz­tőség kollektívája nevében to­vábbi jó munkára, a lap szín­vonalának megjavítására tett igézetet. A jubileumi ünnep­ség „hivatalos” része után a megjelentek sokáig együtt ma­radtak és baráti beszélgetés keretében tárgyalták meg a szocialista Komló pártsajtójá­nak fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. — 26 EZER forintos költ­séggel megépítették Kékesd— Erzsébet között á salakjárdát. A lakosság 6 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával •járult hozzá a járda építésé­hez. 155 millió forintos export tíss hónap alatt Tizenegy baranyai ipari vállalat szállít külföldre Négyszáz százalékra teljesíti exporttervét a Tejipari Vállalat Az ország exportjából me­gyénk üzemei jelentős mérték­ben veszik ki részüket. Első­sorban a Porcelángyár, a So- piana Gépgyár, a Szigetvári Cipőgyár, a Pécsi Kesztyű­gyár. a Pécsi Fémipari Válla­lat valamint a Baranya megyei Helyiipari Vállalat export- termelése a mérvadó, noha raj­tuk kívül egy sor KTSZ is exportra termel. A tizenegy exporttervvel rendelkező vállalat és szö­vetkezet ez év első 10 hó­napjában nettó folyóáron szá­mítva több mint 155 millió fo­rint értékű terméket adott át a külkereskedelmi vállalatok­nak. vagyis egyharmaddal töb­bet, mint a múlt év hasonló időszakában- Kereken 100 szá­zalékkal teljesítették túl ki- szállítási tervüket; A Pécsi Kesztyűgyár, a Pécsi Parcel án­gyál-, a Szigetvári Konzerv­gyár, a Pécsi Cipész, valamint a Kesztyűs és a Járműkészítő KTSZ az év végére előrelátha­tólag jóval 100 százalék felett teljesíti az exporttervet. A Ba­ranya megyei Tejipari Vállalat pedig feltehetően 400 száza­lékra teljesíti tervét; Persze nem miaden tekintet­ben állunk így az exportterv teljesítésével; A Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei Igaz­gatósága évvégi számadást ké­szített vállalataink exportfel­adatainak állásáról s megálla­pította, hogy a teljesítés körül hiányosságok vannak. Vonat­kozik ez elsősorban a Sopiana Gépgyárra, a Szigetvári Cipő­gyárra és a Pécsi Fémipari Vál lalatra. Lemaradásuk oka sok esetben vállalaton kívül kere­sendő. Ugyanis az exportter­melés folyamatosságát, de sok­szor még az előkészítést is, Börtönre ítélték a furfangos állatfelvásárlót Buzásd József, a Baranya megyei Aliatfargalmi Vállalat állatfelvásárlója furfangos mó­don szerezte meg magának a síellek jövedelmet”. Feladata volt minősíteni az állatokat a felvásárlás sarán. Volt osztá­lyon felüli K kategória és I— IV. osztályba tartozó kategó­ria. Buzási állapította meg, hogy melyik állat melyik ka­tegóriába tartozik és ennek alapján drágább, illetve ol­csóbb vételárat fizetett az ál­latokért. D. An tal kisdéri la­kostól is vett többek között két szerződéses tinót. Az állatok közül az egyik K kategóriájú, extrém volt. a másik I. osz­tályú. A vádlott mindkettőt csak I. osztályúnak akarta át­venni, azonban az eladó és a felvásárló megegyeztek abban, ha 200 forintot fizet Buzási- nak. akkor mindkét állatot K minőségben veszi át. A vétel­árból Buzási 200 forintot visz- sza is tartott magának. Egerá- gon például egy 510 kilós K minőségű • tinót csak I. osztá­lyúnak vett át. de az eladónak kijelentette, hogy K minőség­ben könyvelte s ezért az I. ősz ály szerinti árnál csak 170 forittal adott többet az eladó­nak. míg 718 forintot magánál tartott. Volt olyan nap, mint például 1960 február 5-e, ami­kor ehhez hasonló fondorla­tokkal közel 700 forint „mel­lékest” keresett. A tanúk vallomásából is ■bieg/iijepíiható volt hosv a vád lőtt kihasználta a parasztok függőségét és anyagi érdekelt­ségét. A tanúk szinte egybe­hangzóan vallották azt: azért ad'ak Búzáéinak pénzt, mert tartottak, hogy a jövőben a vádlott a minősítésnél a ter­hűkre jár majd el. Buzási ma­sat nr!ása nagyfokú bizonyta­lanságot váltott ki a szerződé­se:; termelést és az állatfelvá- sávlá^t illetően. ígv a vádlott súlyosan sértette a mtinkás­,7nvrc^daa algnnló politikai és gazdasági célkitű­zéseket. A pécsi járásbíróság Buzási Józsefet egy rendbeli társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett csalás. 11 rendbeli vesztegetés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek és ezért 2 évi börtönbüntetésre ítélte. rajtuk kívül álló. illetve a fel­sőbb szerveik részéről jelent­kező hiányosságok akadályoz­zák. Például a Sopiana Gép­gyár tervszerű munkáját nagy­mértékben hátráltatta egyes prototípusok kipróbálásának el húzódása, a gyártási engedé­lyek, rajzok stb. késedelmes megadása. A Sopiana Gépgyár például egy sor export cikk­ben túlteljesítette a tervét (vákuumos, húskeverő, barom- fikopasztó. zöldborsófeldolgozó gépek stb.) ugyanakkor egyes termékekből (univerzális hús- autómata és a folyamatos hús­töltőgép sorozatgyártásával) adós maradt. Pedig a két gép mintapéldányát 1960. novem­berében, illetve 1961. márciu­sában elkészítették, de a fővá­rosi vágóhíd kísérleti üzemé­ben a vártnál tovább halasz­tották a kísérleteket. Ezért csak júliusban kapta meg a gyár az átalakításihoz, módo­sításihoz szükséges rajzokat, s így a két gép sorozatgyártását csak ez év utolsó negyedében kezdhették meg. Érthető tehát, hogy a megrendelt sorozatok elkészítése áthúzódik a követ­kező év első negyedére. A Szigetvári Cipőgyár sem teljesítette maradék nélkül a tervét. 12 500 pár cipővel ma­radt le exportterv teljesíté­sében. A Pécsi Fémipari Válla­lat exporttermelési tervlema­radása nagyrészt a helytelen tervezés következménye. A vállalat eredetileg 70 tonna mezőgazdasági tömegcikket, főleg láncárut tervezett /ex­portra, kb 2 millió forint ér­tékben. Az értéket azonban úgynevezett bruttó értékben számították, amit a felsőbb szervek viszont — a gyakorlat­nak megfelelően — nettó áron értelmeztek. Az így jóváha­gyott tervet azonban már nem módosították és ezért a válla­lat képtelen lesz exportelő- ü-ányzatát teljesíteni. így fest dióhéjban Pécs és a megye exporthelyzete, amely­ben — mint ahogy a fentebbi adatokból is kiderül — igen sok még a javítanivaló. Éppen ezért exportra termelő üze­meinknek. vállalatainknak el­sőrendű érdeke az exportter­vek maradék nélküli teljesíté­se és a végrehajtás előfeltéte­leinek biztosítása, ami viszont az illetékes felsőbb szervek jó munkáján állhat vagy bukhat. Az év eseményeiből MÁJUS 29: Megnyílik a Műszaki Könyvtár Mi tagadás, évek óta várják a pécsiek a Műszaki Könyvtár megnyitását. Ha az üzemek, vállalatok technikusainak, mérnökeinek, vagy éppen újí­tóinak szükségük volt néhány műszaki adatra, legjobb eset­ben is csak hosszas utánjárás végén tudták a kívánt köny­vet beszerezni. Nos, a minap Nikolai László, a Pécsi Mű­szaki Könyvtár vezetője öröm­mel adott interjút a könyvtár anyagát, megnyitását és ren­deltetését illetőleg A Gedsler Eta utcai Megyei Könyvtár épületének renová­lása hamarosan befejeződik és az itt elhelyezést nyert Mű­szaki Könyvtárt 1962 január közepén ünnepélyesen átadják rendeltetésének. A könyvállományt Illetőleg: sok érdekes-'és főleg hasznos anyag van összegyűjtve, úgy hogy az igények nagyobb ré­szét ki tudják elégíteni. Mű­ködését illetőleg: egyik leg­fontosabb feladatának az úgy­nevezett gyors tájékoztatást tekintik, ami annyit jelent, hogy az üzemek műszáki dol­gozói a legrövidebb időn be­lül megkaphatják az őket ér­deklő felvilágosításokat. A gyors tájékoztatás mellett a háziasszonyokra is gondoltak. Tekintettel arra, hogy ma már igen sok háztartás valóságos kis laboratórium, megtalál­ható a porszívó, hűtőszekrény, parkettkefélőgép és sok elekt­romos berendezés is, ne okoz­zon gondot ezek szakszerű ke­zelése. Tél az állatkertben Egészen a legutolsó napokig igen jól érez ték magukat a me­cseki állatkert lakói. A plusz 15—20 fokos melegben még az ér­zékenyebb oroszlán sem fázott,* a mada­rak meg éppen élvez­ték a kellemes ősz­utót. Szerdán délután azonban váratlan erős széllel tört be a városba a hideg. A madárházak rácsaira sebtében felkerült a védő üvegfal, s az éj­szakai fagy ellen biz­tonságba helyezték a halakat is. Több munkát, gon­dozást kívánnak ilyenkor az állatok. A téli álmot alvó sünnek és pelléknek külön kis kamrát ké­szítenek. amelyben a hőmérséklet egyenle­tes. Ha a hőmérsék­let fagypont alá süly- lyed, a kis alvó állat megfagy, ha viszont 6 fok fölé emelkedik az állat felébred s ha egyszer felébredt, rö­videsen el is ptisztul. Egyik félreesőbb helyen takarmány- kamrát és raktárt építenek. Ez nagy gondot szüntet meg. Eddig ugyanis nem tudták a takarmányt tárolni, még az abra­kot és szénát sem, úgy kellett minden héten felfuvarozni a hegyre. A sok-sok külön­böző fajú állat napi étrendjét összeállíta­ni nem könnyű dolog. Ráadásul, mint Deli Mátyás, az állatkert állattenyésztője el­mondotta, a kérődzők kivételével egy vad­állatnak sincs megad va a szakirodalom­ban a napi tápanyag- szükséglete. ügy kel­lett kikisérletezni a napi adagokat, hogy az se túl sok, se pedig túl kevés ne legyen. — Csaknem har­minc féle takarmányt etetünk — mondja — többek között árpát, zabot, kukoricát, a baromfifélékkel kö­les- és cirokmagot, napraforgót, ezt kap a mókus is, és a sze­mes termények közül még rizst. Mefigyelé- sem szerint a madár­félék élettartama rizs etetés mellett megnő a fogságban. — Hasonló jó hatá­sú a húsevőknél a keltetői torz vagy élet képtelen csibe, amit ingyen kapunk a vál­lalattól. További ta­karmányok a répa, burgonya, sárgarépa, zöldség, a moslék, — ezt a vaddisznóval etetjük — a gyümölcs melyet a medvével, nyuszttal, nyesttel, mókussal ős borzzal etetünk. Hiút enf-edül a mókui kdj., mézet a medve. A legválto- zalosabban a medve táplálkozik nyolc-ki- lenc féle ételt kap s nincs is panasz mac­kóink kondíciójára. — A nyershúst a vágóhídról kapjuk. Ez legtöbbször lóhús, vagy olyan hús, amely kényszervágás, törés, bevérzés vagy egyéb miatt emberi táplálkozásra alkal­matlan. Az oroszlán hat-hét kiló husi fo­gyaszt el naponta, ez­zel szemben a mocsá­ri teknős vagy a sün egészen kis mennyi­séget. A gólyának és vidrának halról, bé­káról kell gondos­kodni, míg a sas vagy a vadmacska élő állattal, fehér patkánnyal táplálko­zik. Persze nemcsak a takarmány beszerzé­séről, hanem annak megfelelő adagolásá­ról is gondoskodni kell. Az öz például az állatkert legérzéke­nyebb, legfinnyásabb jószága. Sokféle ta­karmányt fogyaszt és mindenből csak épp egy kicsit csipeget. A húsevőknél hetente egy-két koplaltat.ó na pót iktattak be. Ezzel kívánnak alkalmaz­kodni a természet­hez, a vadállatok ter­mészetes körülmé­nyeihez. Az oroszlán­nak például hetente két koplaló napja van, ezeken a napo­kon csak tejet kap, és ez természetes, hisz az állat a vadon­ban sem jut minden nap zsákmányhoz, emésztőrendszere így alkalmazkodott a kö­rülményekhez s ezt a fogságban is figye­lembe kell venni. Hogy csak néhány féleséget ragadjunk ki, hetente 240 kiló húst, 100 kiló szemes terményt, 10 kiló gyű mölcsöt, 25 kiló zöld­séget fogyasztanak el az állatkert lakói. Az állatkert .kitűnő alkalmat nyújt a vadállatok szokásai­nak, ösztöneinek ta­nulmányozásához. — Deli Mátyás megfi­gyelése szerint az őzsuta a régi hiede­lemmel szemben nem fekteti el a kicsinyét, míg ő távol jár, ha­nem. maga a kis őz keres búvóhelyet, ha még az anyját nem tudja követni s az tá­vol van. A medve anya megfürdeti ki­csinyét még akkor is, ha az vonakodik. Csodálatos világ az állatoké. Mint nyi­tott könyvben, úgy olvashat benne, aki szeretettel és hozzá­értéssel fordul feléje. Rné Szukarnó indonéz elnök világkörüli útja soróv P-rinpestre érkezett. MÁJUS 31: Meggyilkolták Rafael Leonidas Trujillót, a Dominikai Köz­társaság diktátorát. A Nerv Yorkban élő dominikcial tüntető felvonuláson ad*nlt r 'ejezést örömüknek a >••:<. »•>.’. uldsa felett. JŰN1US 3: Becsben megkezdődik a Hruscsov—Kennedy-találkozó. JÜNIUIj 4: Stevenson, az USA ENSZ-képviselöje elindult latin-amerikai kőrútjára. Stevensont útja során ameríkaellenes tüntetések­kel, sztrájkokkal fogadták. A tüntetést megakadályozni akaró rendőrség több tüntetőt megölt.

Next

/
Thumbnails
Contents