Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-10 / 291. szám
WSL DECEMBER 10, NAPLÓ 5 A jól végzett munka jutalma Átnyújtották a KISZ KB zászlaját a Leőwey Gimnázium KISZ-szervezelének Tegnap délután a bólyi ku- korica-címerező és a babarci gyümölcsszedő nyári önkéntes ifjúsági építőtáborokban részt vett lányok gyűltek egybe a Leőwey Klára Gimnázium dísz termében. A KISZ Központi Bizottsága hívta • őket össze, hogy- értékeljék a nyári táborokban védett munkájukat. ' - Míg kiAfá sétatéren a decemberi hidegben fázósan húzták össze magukon a kabátot a járókelők — ide a díszterembe újra visszaszokott a nyár. A várakozás perceiben felelevenedtek a nyári táborozás számtalan kedves emlékei. Egymás szavába vágva kezdődtek az „Emlékszel?” szóval a véget nem érő történetek. A vidám hangulatból, miként a forrásból a víz. fakadt a dal a százötven leány ajkán. A DÍVSZ induló, a Fel vörösök proletárok, a Munka hadának a lépésé dobog, mind a nyári építőtáborok hangulatát idézték. Pákolitz Gabriella a nyári táborokban szorgosan dolgozó, overálos, pöttyöskendős. serény kezű lányokról olvasott fel egy verset. A Leőwey Klára Gimnázium tanulói jó munkát végeztek a nyári építőtáborokban. Erről szólt az elismerés hangján a KISZ Központi Bizottsága nevében Kiss Dezső elvtárs megyei KISZ-titkár. Elmondotta, hogy megyénk valamennyi középiskolája közül a leőweyis- ták szolgáltak rá a legjobban a dicséretre, az elismerésre. Tetteikben bebizonyították, hogy készek a KISZ I. kongresszusának határozatait végrehajtani, nemcsak a tanulásban. hanem az országépítő munkában is. A KISZ a jövőben is számít rájuk. Minél többükkel szeretnének találkoz ni 1962 nyarán a megye ifjúsági építőtáboraiban. Van ok a bizakodásra a vidám és lelkes munkára, hiszen számúikra is nagyszerű távlatokat nyitott meg az SZKP XXII kongresz- szusán elfogadott, a kommunizmus építésének programja, második ötéves tervünk célkitűzései: A jó munka jutalma nem maradt el. A KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlóval és egy televíziós készülékkel jutalmazta meg az iskola KISZ-szervezetét. A jutalom átadása után egymást követve mondották el az iskola tanulóiból alakult brigádok vezetői, hogyan versengtek egymással a legjobb brigád címért. Ebben a versenyben született meg az iskola tanulóinak közös kiváló eredménye. Az ünnepi gyűlés résztvevői lassan távoztak el. Nehezen tudták befejezni a nyári emlékeket felidéző beszélgetést, melyben mind többször hangzott el a fogadkozás: jövőre is ott leszünk a táborokban. Az egyik lány mosolyogva mondta Kiss elvtársnak: — Mondják meg az elvtársak a KISZ Központi Bizottságánál, hogy jövőre ne televízió legyen az első díj, mert ez most már van nekünk és biztos, hogy legközelebb is mi nyerjük el a jutáimat! Mitzki 1 A Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árának leszállítására A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács a belkereskedelmi miniszter és az Országos Árhivatal elnöke előterjesztése alapján határozatot hozott több fogyasztási cikk árának leszállítására és egyes fogyasztási cikkek árának felemelésére. Az árváltozások december 10-én, vasárnap lépnek életbe. A kormány határozata értelmében mától olcsóbb a kávé, a tea, a kakaó, a csokoládé és cukorka, a narancs, citrom és más déligyümölcs, bors és más fűszerféle, a vendéglátóiparban kiszolgálásra kerülő étel, továbbá a legtöbb cukrászsütemény, valamint néhány iparcikk, viszont drágább lett a sör és a cigaretta. Az áremelés, illetve az árleszállítás kihatása kölcsönösen kiegyenlíti egymást. A kormány az árváltoztatás elrendelésénél alapvetően abból indult ki, hogy az árak alakításával is kedvező irányba befolyásolja a lakosság fogyasztását. A mától kezdve olcsóbban vásárolható cikkek jelentős részénél a várhatóan megnövekvő fogyasztás kívánatos az egészségesebb táplálkozás szempontjából. A sör és a cigaretta árának emelése fedezi az egészségesebb táplálkozás céljából nagyobb mennyiségben eladásra kerülő élelniicikkek árának leszállítását. Az áremelés a dohányipari termékeknél átlagosan 17 százalékos. A „Terv” cigaretta ára 16 fillér, a „Kossuth” cigarettáé 14 fillér, a „Munkás” cigarettáé 12 fillér lett. A szivarok ára darabonként átlag 30 fillérrel emelkedett. A pikoló világos sör ára 20 fillérrel, a pohár söré 30 fillérrel, a korsó söré pedig 50 fillérrel lett magasabb. Valamelyest nagyobb mértékű a palackozott sörök árának emelkedése. A déligyümölcsök közül a citrom ára 21 forint helyett 19, az I. osztályú narancs 36 forint helyett 25, a banán 40 forint helyett 25 forint lett. 31 százalékkal csökkent a füge, 37 százalékkal a datolya, 20—22 százalékkal a mazsola ára. Jelentősen olcsóbb lett a kakaó és a csokoládéáru. A 130 forintos kakaópor ára ezután 100 forint, a 18 forintos csokoládéé pedig 11 forint. Egyidejűleg csökkent a különböző táblás nougátáruk, valamint a kimért és előrecsomagolt cukorkák ára. A 400 forintos pörköltkávé ára 200 forint, a 360 forintosé 160 forint, a 320 forintosé pedig 130 forint lett. A vendéglátóiparban (eszpresszókban) kiszolgált dupla fekete új ára 3 forint, a szimpla adagé pedig 1.50 forint. A bors ára 500 forintról 300 forintra, a tea ára pedig 300 forintról 200 forintra csökkent. 22—33 százalékkal lett olcsóbb a szegfűszeg, a szegfűbors és a fahéj. Az osztályon felüli éttermek kivételével a vendéglátóiparban kiszolgálásra kerülő ételek ára átlagosan 10 százalékkal lett alacsonyabb. A cukrászsütemények ára átlagosan 5 százalékkal csökkent. Az árleszállítás kiterjed néhány iparcikkre — közöttük importált fényképezőgépekre — is. JELENTKEZÉS egyetemi, főiskolai, akadémiai felvételi vizsgákra előkészítő ta nfolyamokra A munkás és dolgozó paraszt származású fiatalok, valamint az érettségi után egy vagy' több évet termelő munkában tölltött fiatalok, egyetemi, főiskolád tanulmányainak elősegítése érdé kében, továbbá az esti és levelező tagozatra pályázók felkészülésének segítése céljából Pécs mj. város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya a megyei KISZ-bizottsággal egyetértésben a Művelődésügyi Minisztérium vonatkozó rendélete értelmében az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokat szervez. Tanfolyamaink az alábbi egyetemek, főiskolák felvételi vizsgáira készítenék elő: Valamennyi műszaki egyetem, mezőgazdasági gépészmér nöki kar, vegyészmérnöki kar, TTK vegyész szak, TTK fizikus szak, TTK biólógia, földrajz szak, bölcsészkar, magyar, történelem szak, valamennyi agrárintézmény, gyógypedagógiai főiskola, erdőmémöki főiskola, építészmérnöki kar, TTK matematika, ábrázoló geo metria szak, TTK kémia, fizika szak, bölcsészkar magyar, orosz szak, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. Az előkészítő tanfolyamok a nappali ,esti és levelező tagozatok felvételi vizsgádnak tananyagát adják. A tanfolyamra jelentkezhetnek: a) azok, akik 1961-ben vagy régebben érettségizitek, 30. élet évüket nem lépték túl és igazolják, hogy tanfolyami felvételükkel a munkaadó szerv vezetője — munkaviszonyban nem állók esetében az érettségiztető középiskola igazgatója — egyetért; b) munkaadójuk javaslata alapján azok a 22, életévüket elért, de 40. életévüket túl nem lépett dolgozók, akik egyetemi levelező-, esti oktatásban való részvételre jogosultak; c) a párt- vagy állami ösztöndíjra javasolt 30 évnél idősebb személyek, — az előképzettségre vonatkozó feltételektől függetlenül. A tanfolyam hallgatói a választott egyetem felvételi tárgyaiból kéttárgyas tanfolyam esetén 234, egy tárgyas tanfo- gyam esetén 120 órát hallgatnak. Az egy tárgyas tanfolyam részvételi díja 230.— forint, a kéttárgyasé vagy többtárgyasé 450.— forint, amelyet a tanfolyam kezdetén egy összegben kell befizetni. Jelentkezni lehet Pécs mj, város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztályán. A jelentkezési határidő 1961. december 16. Későbbi jelentkezéseket nem veszünk figyelembe, 1WECY*AEP«D 1. .. Méltatlanul elfelejtették őket. A második világháborúról minden valamirevaló író, újságíró vagy szemtanú megírta már a maga hősi, megrázó és figyelmeztető személyes élményét. Ismerjük a volgográdi hősök és a varsói felkelők, az oradouri és a lidicei mártírok. a náci börtönök és koncentrációs táborok történetét, — de méltatlanul megfeledkeztünk a névtelen hősökről. Pedig — a névteleh hősök millióinak áldozatával, szenvedéseivel és bátor helytállásával együtt igaz és értékes az antifasiszta ellenállás története. Véménd és a környékbeli falvak — nem a világ közepe, talán még a helyi útikalauzokban sem szerepelnek. A második világháború históriája nem jegyez fel itt kemény és véres csatákat, a környéknek nincsen háborús „hímévé”, és elfelejtették feljegyezni a véméndi és a környékbeli — német nemzetiségű — antifasiszták nevét. Elfelejtették a Szalonna Jánosokat, a Tordai Mártonokat, a Wágner Györgyöket, a Monoszlai Endréket, a Stefán Józsefeket, a Martos Jánosokat, a Hoff Pétereket, a Kér-» ner Pálokat — és nagyon sok német antifasiszta nevét, akik éveken át, a legnehezebb időkben és a legnehezebb körülmények között harcoltak a fasizmus éllen. Tizennyolc—húsz éve történt. Az SS-verések, a német ka-. tonai behívók összetépése, a volksbundisták elleni szervezett bojkott, a „Szegény emberhez” címzett véméndi kocsma ellenálló csoportja, a Gestapo hajtóvadászata a német antifasiszták ellen, a híres véméndi „német sorozás” emléke ma már' csaknem feledésbe merült. A német nemzetiségű antifasiszták érdemeit a háború befejezése után e’mosta a „német az német” jelszó, majd a későbbi igazságosztás idején pedig a fele- dékenység mellé az indokolatlan ellenszenv is párosult. Ma már csak egy-egv meghitt, bizalmas, órákig tartó beszélgetés után lehet a bátor, hősi történeteknek egy-egy nyomára akadni. A hősök javarésze ma is él. — Ha meg meri tenni.: -. ■— mondják csendes, emlékező sóhajjal, írja meg, hogy a német embernek akkor nagyon nehéz volt német községben magyarnak lenni.. * Ma már rossz hangzása van annak, ha az ember elmondja: nagy szó volt akkortájt német ember létünkre egy- egy volksbundistának a szemébe vágni: — én magyar vagyok! .. .Pedig az is ellenállást jelentett akkor. Nagyon sokat szenvedtünk a hitleristáktól, mert gyűlöltük a fasizmust, és harcoltunk ellene. .; Kár, hagy olyan gyorsan elfelejtették. Vagy talán senkinek se jutott eszébe... Nagyszerű történetek elevenednek meg. Beillenek az ellenállási mozgalom történetének lapjai közé.:. * A magyarországi német nemzetiség megszervezésének egyik jelentős, kezdeti eseménye volt 1926-ban az a gyűlés, amelyet Huber kanonok Sopronban hirdetett. A kanonok úr meghívta a nagy- környék minden német nevű értelmiségét, — de főleg pedagógusokat és orvosokat. Bár az összejövetel alig hozott számottevő eredményt — Huber kanonok után akadták propagandisták, akik ezt a gondolatot megnyergelték, és néhány év múlva az egész Dunántúlon erőteljesen megkezdődött a „nagynémet” propaganda. Véménden is és a környéken is — a harmincas évek derekán már egymást érték a fajvédő propaganda ügynökei. Gyűlés gyűlést ért. Hol Kuzbach jött, hol Pfaul Farkas, hol pedig Basch Ferenc. — Ne hagyjátok magatokat elnyomni! — szónokoltak a véméndi nagykocsmában Basch Ferencék. — Felvirradt a nagy német birodalom napja! Hitler megvilágította a németek előtt ez utat, és ez az út a világtörténelem legszebb útja lesz a németek számára... Ti is felelősek vagytok! A temetőben a ti őseitek, a német ősök fekszenek, de hogyan tudnak nyugodni, ha ti tétlenül álltok? Az emberek egy része félrehúzódott a hangosan helyeslőktől és szótlanul, gyanakodva hallgatták a szónokot. Tekintetük hiába kereste a falu német nemzetiségű értelmiségeit — az orvost, a tanítókat —, Tordai Mártonét:, Monoszlai Endréék hiányoztak. — A mi köszöntésünk Heil Hitler! — rázta az öklét a szónok. — De jól tudjuk, hogy ebben a faluban is van néhány becstelen közülünk, aki nem is közülünk való, mert megtagadja az őshazáját. De tudjátok meg, hogy ezek csak papírmagyarok. . ! És eljön majd az idő, amikor leszámolunk velük.. ! Megkezdődött és egyre szélesebb méreteket öltött a volksbundisták szervezkedése. A negyvenes évek elejére a falu hetven százaléka belépett a Volksbundba. De harminc százalék nem. Burjánzott a harag és a gyűlölet. Gyűlölték egymást az ismerősök és a barátok, a rokonok és a testvérek. A volksbundista szülők kitagadták a nem-volksbundista gyerekeket, ha betegek voltak, nem mentek el az édes. fiú betegágyához, ha meghalt a gyerek, nem mentek el a temetésére. Az elvakult, fanatikus fiatalok kegyetlenül szélnek eresztették az öregeket, ha azok nem léptek be a fasiszta szervezetbe. Kegyetlen és sötét testvérharc kezdődött. A háború első napjaiban már kifestették a volksbundista házakra a „győzelmet” szimbolizáló ..V” betűt, ahol pedig antifasiszták laktak, ott éjszakánként „titokzatos kezek” a házak falára horogkereszteket kapartak. Az utcákon mindennapos lett a verekedés. A volksbun- disták mindenkinek hangos „heil Hitlert” köszöntek, de az antifasiszta németek nem fogadták, nemhogy viszonozták volna. Az ijyen utcai találkozások vége rendszerint verekedés lett, s rendszerint a volksbundisták húzták a rövidebbet. Schapp Ferenc „Ortsgruppenführer” — a helyi Volksbund vezetője — valóságos rémuralmat teremtett Véménden. Szakadatlanul szította a testvérharcot, mélyítette az emberek között a gyűlöletet. A nem-volksbundista fiatalokat kizáratta a fonóból, a táncból, és szüntelenül fenyegetőzött. — Még leszámolunk veletek! Ti hazaárulók, papírma- g\ árok vagytok.. ! A fali német értelmisége tulajdonképpen már évekkel korábban megkezdte a volksbundista gondolat, a' hitleri fasizmus elleni tüntetést, hiszen nem véletlen, hogy a legtöbbjük szinte egyszerre magyarosította a nevét, hogy a tanítók, az orvos, a postamester távolmaradtak a Volks- búndtól, és egyre inkább nyíltan is a fasiszták ellen fordultak. Hiába hirdették meg a német tanítók számára az ingyenes propaganda utazást a fasiszta Németországba: csupán egy vállalkozott közülük az útra. Az egyszerű emberek — Szalonnáék, Stefánék, Wág- nerék —, akik gyakran csak belül, ösztönösen érezték, hogy a volksbundisták és a hitleri fasizmus ellen harcolni kell. — Tordai Mártoméktól, az értelmiségtől tanulták a bátorságot, a példát. Korábban évtizedeken át' a népszámlálási statisztika szerint Véménden általában két-háromszáz ember vallotta magát magyarnak a német nemzetiségiek közül. Az 1941- es népszámláláskor ez a szám hatszázra ugrott. És ezt a számot még csak véletlenül sem szabad összetéveszteni az álmagyarkodó, hazug nacionalizmussal, mert az adott, konkrét helyzetben — ezzel kezdődött a véméndi antifasiszták ellenállása. A népszámlálás után, az egyik volksbundista nagygyűlés másnapján két német ember állítja meg az utcán az iskola egyik népszerű tanító* ját. — Tanító űr? — Tessék? — Mondja meg nekünk^ hogy a volksbundisták meg a hitleristák, az ugye egy cég? — Igen. — Mi is úgy gondoltuk tanító úr — bólogat a két em* bér. Sokáig csak zavartan ácsa» rognak, rugdossák a villany» karó tövét, majd a fiatalabbik, keménykötésű. barna fiatalember — a későbbi történetek egyik szereplője —, felnéz a tanítóra. — És mi csak úgy hallgatunk? Csak eltűrjük, hogy ezek a bundusok úton-útfé- len belénkrúgjamak? Hogy szidalmazzanak? Hogy a sáros lábukat belénk töröljék’ A tanító jól fhegnézi magának a két embert, a fiatalabbat is, meg az idősebbet is. Sokáig vár a válasszal. — Idefigyeljenek! Jöjjenek el vasárnap délután a Schmidthez. A „Szegény en>- berhez”-féle kocsmába... (folytatása köveikezfSf i í Kiss Dezső átnyújtja a KISZ K. B. zászlaját
