Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

198L BBCEWIBER 8, 5 Köszönet az SZTK-nak Amikor a november 27-ről kelt határozatot megkaptam, nem akartam hinni szemeim­nek. Nem szégyellem bevalla­ni, hogy örömkönnyek jöttek a szemembe, mert hiszen az 500 forintos nyugdíj hátralé­vő napjaimra a megélhetése­met biztosítja. Hogy ezt kinek, vagy kik­nek köszönhetem, nem ta­dom. Egy azonban tény, aki vagy akik ezt eselekedték, ér­ző szívű emberek, fin ezért a legmélyebb köszönetemet fe­jezem ki, s azt kívánom, le­gyenek egész életűkre oly szerencsések és boldogok, amilyen boldoggá engem tet­tek. Mindig szeretettel és hálá­val fogok jótevőimre gondol­ni! őszinte tisztelettel és meg­becsüléssel, maradok TANKOVICS KARÓÉIN, Baranya Jenő. Javítsák meg a presszógépet! A mohiad kirí»*» bejáratén*! van egy cukorkából», ahol Időn­ként teketét is főinek. A betegek szeretnének néha egy-egy kávét meginni, de ex most lehetetlen, mert a kávéfőzői;ép már négy he­te rossa. A szerelők már tSbbszSr megnézték, de nem csináltak sem­mit. Kérjük, hogy az Illetékesek legyenek tekintettel a kőrháx be­tegeire, s végeméit «I végre a Ja­vítást. A MOHÁCSI KŐHÁZ BETEGEI, To!ib hízott sertést adunk a lakosságnak örömmel jelentem, hogy ter­melőszövetkezetünk, a nagy- harsányi Ságvári Tsz az őszi mélyszántás kivételével befe­jezte a munkákat Áruértékesí tési tervünket már októberben 108 'Százalékra teljesítettük és az év végéig előreláthatólag 135—140 százE’ékra teljesítjük. Tervünk túlteljesítéséhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy terven felül 100 hízott sertést szerződtünk le, amit még ebben az esztendőben le is szállítunk. Ezzel egyrészt hozzájárulunk a. lakosság jobb húsellátásához, másrészt szö­vetkeztünk is jól jár, mert áruértékesítési tervünk túltel­jesítéséért jelentős állami ked­vezményben részesülünk. Jeszenszky Sándor MSZMP-titkár. Mi létesül Mohácson? Lapunk november 29-i szá­mában Mohács város fejleszté­séről írtunk. Mohács városi tanács v. b. községfejlesztési csoportja ezzel kapcsolatban a következőket közölte. A kö­vetkező években megvalósuló, létesítmények ismertetése fél­reértésekre adhat alkalmat, mivel a közölt adatok Mohács ötéves fejlesztési programter­vezetében szerepelnek. A cikk­ben felsorolt létesítmények és azok költségei nem a végleges és az ötéves terv során tény­legesen megvalósuló tények, hanem ezekből a szükségletek fontossága szerint kiválasztott a város anyagi erejéből és ál­lami támogatásból anyagilag kellően megalapozott létesít­mények kerülnek évről évre a jóváhagyott tervek szerint megvalósításra. Így mindig csak egy évre előre lehet meg­állapítani, mi valósul meg. A jövő évi községfejleszítési terv szerint serbésfiaztatót építenek községfejlesztésd alapból az Oj Barázda Termelőszövetke­zet telephelyén. A tisztasági Félünk a téltől Nem azért, mert ..nincs fűtőanyagunk, s nem is azért, mert csak egy tűzhe­lyünk van a kony­hában, amellyel a főzést és fűtésit meg oldjuk. Szobánkban nincs kályha, mert olyan kicsi, hogy nem tudnánk hová tenni. De lakásunk nyirkos, s est még tetézi az, hogy rossz az ajtóink és a számpia ablakokon állandóan áramlik be a hideg. Ha be­köszönt a hidegebb időjárás; meleget csak a tűzhely kö­zelében érzünk, nagy szélfúvás ese­tén pedig minden meleget kivisz a huzalt. Ha télen hó­fúvás van, a rése­ken keresztül kony­hánkba hordja a havat a széli Ezt a panaszomat minden évben el­mondom a PIK-nél és kérem, hogy ja­vítsák meg a kony­haajtót és a szimpla ablakok helyett ké­szítsenek dupla szárnyat Eddig még nem tettek semmit, csak min­den alkalommal meghallgatták és feljegyezték pana­szomat Ez történt idén is, s félünk, hogy ez a feljegyzés Is csak feljegyzés marad a PIK-néL Ezért félünk a tél­től. Nagy Sándor, Pécs; Majtényi u. STs EGÉSZSÉGÉRE válik a gyümölcslé meggylé Almnska—hhrh»“<Jszrbaraek —ananász és KAPHATÓ a Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi összes fűszerboltjaiban. Vállalat 72 278 TOKTS­TOLL Ke^ut KAPHA to BOLTJAIBAN SZÁSZVÁR Hl PA 9, P ■i/imj/n““ J\ MOHÁCS, u-it U'.y,\w>. < \ M O S SZUMETEHY, , / S.RcÓS ''^HARKÁNY, / \ ’jnuuiut' _______ f ürdőt befejezik, a Kossuth Lajos utca villamosítását vég­zik el. A városi vízvezeték­hálózat építésének tanulmány- és beruházási programterveze­tét készítteti el a városi .ta­nács. Üj-Mohácson tűzoltó- szertár épül, s az új tizenkét- tantermes iskolánál politech­nikai tanműhely létesül. A vá­ros útjainak felújítását, gya­logjárók építését tovább foly­tatják jövőre, stb. A jövő évi városfejlesztés­sel kapcsolatban a lapban kö­zöltek megegyeznek a tényle­gesen tervbevettekkel, csupán az adhat félreértésre okot, hogy távlati tervekben közöl­tek nem mind valósulnak meg s ezt különösen ki kell hang­súlyozni, hogy az olvasókat ez ne vezesse félne. Mohács városi Tanács VB községfejlesztési csoport. Még mind!» nem pihenhetünk ! A Rét utcában három új há­zat építettek. A Szénbányászati Tröszt szolgálati lakásai vannak ezekben az épületekben. Az építő vállalat az esőlevezető csatornákat a járda alatt ve­zette el s ezeket vaslemezekkel fedte be. Azonban a lefnezeket nem rögzítették s így minden járókelő Lépésére hatalmasat csörrennek. Egyszer már a Du­nántúli Naplóban is megírtuk panaszunkat, s sokszor fordul­tunk az illetékesekhez is, de a vaslemezek még mindig zö­rögnek s sem nappal, sem éj­jel nem alkatunk a zajtól. Ed­dig semmiféle intézkedés sem történt. A Rét utcai lakók nevében: FOGAS ISTVÁN, Rét utca 31. Mint a Luca széke... ß love Hezö szállítmány A Dunántúli Napló december 1-i számában megjelent egy le­vél „Milyen aiapon osztották el az olajtüzélésű kályhákat?’ — címmel. A panaszos Bodó Pál vállalatunkhoz is hasonló szövegű levelet küldött, amely­re mi az alábbi választ adtuk: „Hivatkozva november 21-én kelt levelére, melyben érdek­lődik. hogy miért nem kapott gázolaj-kályhát, a következő­ket válaszoljuk: Megvizsgáltam az ügyet és sajnálattal állapí­tottam meg, hogy mint az igénylők között a 113., valóban nem kapta meg az olajkályhát. Kérésem, hogy legyen türelem­mel, legközelebbi szállítmá­nyunkból. mely 1962. I. negye­dében érkezik, az ön részére minden körülmények között biztosítunk egy olajkályhát FERENCZ SÁNDOR igazgató, PÉCSI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT. Jó és hasznos az olajkályha, ezért kedvelik és keresik annyian. Ám, ha már megvan, oűaj is kell hozzá. Van is bőven, minden üzem­anyagtöltő állomáson, kivéve és ezt nem tudni miért, a Kór­ház térin, ahol megszüntették a gázolaj kiadását. Hogy mi­ért, azt senki sem tudja, egy­szerűen nem hoznak bele ola­jat. Pedig nagyon kellene, hiszen gyúlékony anyagot az autóbuszokon nem lehet szál­lítani és 20—30 litert nem olyan könnyű cipelni a város egyik végéről a másikra. Ezért nagyon aktuális lenne, ha az ÁFORT úgy intézkedne, hogy a Kórház téri kútnál is lehes­sen újból gázolajat kapni, ha a gépkocsiknak nem is — gon­dolom a torlódás miatt — leg­alább az olajkályhásoknak. — Mert a jelenlegi állapot nem a legideálisabb, ugyanis a Szi­geti városrész olajkályhás la­kóinak a villanyrendőri kút- tól kell a tüzelőt hazacipelni, ami egyáltalán nem kellemes. Nagy Géza Mi is bízni akarunk az eladókban Három héttel ezelőtt, felesé­gem születésnapjára 120 forin­tos porcelán balett-táncosnőt vásároltam a Kossuth Lajos utcai önkiválasztó üveg- porce­lán boltban. A szőke pénztá­rosnő, — aki kiszolgált — nem vette ki a vitrinből az árut, azt mondta hoz a raktárból. Ezt természetesnek tartottam, s bízva az eladóban, csak fe­lületesen néztem meg és becso- magoltattam az árut. Másnap nagy örömmel ad­tam át feleségemnek az aján­dékot. de örömünk csak ad­dig tartott, amíg a kicsomago­lás után kiderült, hogy a tán­cosnő tüll-ruhájából hiányzik egy darab. Amikor a következő napon fe leségem az üzletben reklamált majdnem kizavarták. Kedden személyesen mentem be a boltba, de velem is nagyon kurtán végzett a boltvezető, mire panaszomat bejegyeztem a panaszkönyvbe. A Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója az­óta „kivizsgálta” az ügyet és az csak természetes, hogy a mi meghallgatásunk nélkül, a boltban dolgozóknak adott iga­zat. Sérelmesnek találom az ügy ilyen módon való kivizsgálását és .elintézését. Főleg az báint, hogy a boltban visszaéltek a bizalommal. Azt hiszem sok vásárló kívánságát tolmácso­lom amikor azt mondom, hogy mi is bízni akarunk minden eladóban* Villányi Lajos Porcelángyár A sok huzavona ered;.'lé­nyeként ott tartanak Bodán, hogy ígéretet kaptak :'á: idén még 50 ezer forint ér­tékű munkát elvégeznek. Tanítani természetesen csak a következő tanévben lehet az iskolában. Az sem vigasz­talja nagyon a tanítókat és a tanácselnököt, hogy az üszkös gerendákat és a va­kolatot eltávolítják az épü­letről s a belső munkákat megkezdik. így semmit sem ér az egész, hiszen télen az épület fedetlen marad, álla­ga erősen romlik, arról nem is beszélve, hogy a szolgá­lati lakás padlása is nyitott és beázik. A tantermek alatti pincébe is csorog a víz és ha télre tető nélkül marad az épület, félő, hogy a pint ?- boltozat is megsínyli ai eső­zést, havazást. A bodai lakosok vállalták volna társadalmi munkában azokat a munkákat, amiké- elvégezhettek volna, de azi sem engedték. Hiába szalad­gáltak fűhöz-fához. semmi r sem értek el. Megértik B - dán. hogy a vállalatoké- c terv szerint kell dolgozniuk, csak azt tartják érthetetlen^ nek, hogy majdnem egy év kellett ahhoz, mire az iskola újjáépítését beütemezték. Még azt hozzátehetjük, hogy igazuk van, mert az iskoia felépítése bizonyára fontos­sági sorrendben is megelőz sok más létesítményt. AUTÓSZERELŐKET, esztergályosokat, laka tu sokat azonnal felvesz a Pécsi 21. sz. Autóközle­kedési Vállalat, Pécs, Rét utca 43. 406 AZIDEQENEK Egy MOTORSZERELŐT és egy esztergályozásban jártas LAKATOS . szakmunkást felveszünk a Baranya megyei Tégla­gyári ES pécsi javító- műhelyébe. Jele-ntVezö- p.7. ES központjában Rá­kóczi u. 11. alatt. 72 294 Nemrég riportot ir­tunk Mezőföldi mama nehéz sorsáról. Arról az idős asszonyról, akit négy felnőtt, s jól kereső gyermeke közül csak kettő se­gített valamennyié®- két. Aki teljesen egye dűl tengődött — a férje vagy húsz éve elhagyta — s nehéz, Ínséges napokat élt át, volt idő. amikor alig evett. Az egész környék háborgott, amikor a mama sor­sa napvilágra került, a tanács gyorssegélyt utalt ki, a bíróság tár űyalást tartott, s száz forint tartásdíjra kö­telezte mind a négy gyereket * *: Alig jelent meg a riport, csörgött a te­lefon. Mezőföldiné Ilona nevű asszony­lányának férje, Tóth László volt a drót túl- - só vértén. „Miért ír­tak róla?” —- mér­gelődött. majd tagad­ni próbálta, hogy a mama éhezett. Kifej­tette: nem fogja meg­fizetni a száz forin­tot, Környezettanul­mányt készíttet a mama lakásánál, de nem fog fizetni. Ugyanebben az idő­ben jött egy levél SásdxóL A beszélge­tés után újra elolvas­tam a gömbölyű gyér mekes betűkkel írt sorokat: „Kedves Mezőföldi nénil Mi, a Sásdi Általá­nos Iskola IV./a osz­tály Gagarin rajának kisdobosai a Dunán­túli Napló vasárnapi számában olvastunk Mezőföldi néni Ínsé­ges napjairól. Ra­junk elhatározta, hogy anyagi segítsé­get ad Mezőföldi né­ninek. Az egyik cso­magot pontos címé­nek megtudtával azonnal feladjuk, melyben zsírt, burgo­nyát, hagymát, ba­bot. cukrot küldünk. A második csoma­gunkkal boldog bé­kés karácsonyi ünne­peket akarunk szerez ni Mezőföldi néni­nek.” A kisdobosok után tanítónénijük, Nagy József né írt néhány meleghangú sort. A kispajtások nem beszéltek a levegőbe. Mezőföidi mama meg kapta a csomagot, méghozzá mekkora csomagot! —• Minden volt abban: még só, dió és sárgarépa is. Szegény mama. azt se tudta hova legyen örömében. Tehetetle­nül tipegett-topogott a sok jó körül, s csak úgy ragyogott a sze­me. Csak akkor ko­morul t el a képe. ami­kor megkérdeztem: mi van Ilona lányá­val? Meggondolta magát? Nem. dehogyis gon­dolta. Ama környezet tanulmány, mely arra lenne hivatva, hogy száz forintot kive­gyen a mama zsebé­ből — kegyetlenül igaz. No de —, hogy a szimbólikus ellen­téteknél maradjunk — ezzel még nem fe­jeződött be az ügy. Alig jöttem vissza a szerkesztőségbe, újabb levelet hozott a posta. Ha jól látom, „özv. Huleg Miháiy- né termelőszövetke­zeti tag” az aláírás* Csánybszróról. Azt mondja: „Tisztelettel kérem a szerkesztő­séget. hogy közölje velem Mezőföldi néni pontos címét. — Sze­retném közelebbről megismerni. Én is öz­vegy vagyok, anyám­mal együtt átérezzük a sorsát. Tőlünk tel­hetőén segíteni sze­retnénk rajta”.:;* A bíróság — min­den bizonnyal —Me­zőföldi mama Ilona lányával is megfizet­teti a száz forintot. Addig a tanács is se­gíti a nénit. Bár most jól jön néki a cso­mag. később nem lesz rá szüksége. Ennek el lenére is örömet kel­tő, hogy ilyen levele­ket írtak hozzánk, hi­szen nem maradt pusztái» kiáltott szó, amit a mama nehéz napjairól frbuhk! Az „idegenek” nem készítenek környezet­tanulmányt. Az „ide* genek** segítenek. Magyat í 1 Február 25-én éjjel, tűz ütött ki Bodán az iskola padlásán. Két tanterem a tűz martaléka lett. Csupán a tanítói lakás maradt épen, bár ennek is erősen megron­gálódott a padlásrésze. Tanításról ebben az épü­letben szó sem lehetett. Ideiglenesen áthelyezték az iskolát a kultúrházba. Nem megfelelő hely ez, de a bo- daiakat vigasztalta, hogy hamarosan úgyis visszaköl­tözik az iskola a régi épü­letbe. Elmúlt a tavasz, a nyár, s most már az ősz is, az üsz­kös gerendák, falak pedig éppen ügy állnak, mint a tűz után. Az iskola újjáépí­tési költsége 194 ezer forint — már a nyár óta rendelke­zésre áll, csak éppen a mun­kát nem kezdték meg a mai napig sem. Mindössze az történt, hogy néhányan ott jártak „terepszemlén”, ter­vet készítettek az újjáépí­tésre, Később kiderült, hogy a fafödémes tervezés nem jó s kezdődött az egész élői­ről. A községben lakik egv építésztechnikus, aki az is­kola leégése után hozzálátott a felépítés terveinek elké­szítéséhez. Társadalmi mun­kában megcsinálta. Ezt azért nem fogadták el, mert nem fizetett érte senki, holott nem is fafödémes. hanem betongerendás terv volt. Csak azután készült el a második és rossz terv, majd a harmadik. A különbség az elfogadott és a társadalmi munkában készült között mindössze a költségvetésben mutatkozó 2000 forintos el­térés. No és hogy el ne fe­lejtsük, az a 11 ezer, amit az utóbbiért kifizetett a községi tanács.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents