Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

% „musicai comedy —a szintiáz ötéves tervebea // Lapzárta előtt néhány perc­cel ritka szerencsének ör­vendhetett lapunk egyik munkatársa — sikerült a „Ko mór Tragédia” mé* komorabb díszletei között megtalálnia Dr. Gyalogos Estvánt. a Me­cseki Ensemble színház igaz gatóját. Mukatársunk termé­szetesen azonnal a jegvzetfü- zetért. nyúlt, és két monológ Töríéneim eviorauió (Folytatás az 1. oldalról) lyet soronkívül felvettek a 'próbafeltételek közé. A hu­szonhét es vonalon a forintos viteldíj helyett minden fel­szállónak egy sajtóhibát keil felmutatni. (Jellemző a moz­galom népszerűségére, hogy azóta megduplázott járatokkal sem győzik a nagy forgalmat) Szó van arról is, hogy a közeljövőben mesterséges automatikus korrektor-állomá­sokat lőnek ki az űrbe. Ott ál­lítólag csend és nyugalom van, és a korrektorok számára lehetővé válik a hibamentes korrigálás. A műszaki vilá­got élénken foglalkoztatja egy újfajta önműködő szedőgép terve is, amely állítólag olyan bravúrra is képes. hegy azt szed ki, ami a kéziraton van. A szerkesztőség sem tétlen­kedik. Éppen az elmúlt na­pokban kezdett tárgyalásokat a Tudományos Akadémiával egy olyan helyesírási szabnly- zat kidolgozása tárgyában, amely az egyes cikkírók és soros szerkesztők szájaíze szerint mindig azt tartja he­lyesnek, ami a lapban meg­jelenik. És mi van sajtóhibákkal? Megmaradtak. Talán az öt­éves terv. végéig. Ha addig nem, majd a következőkben, mert semmit sem szabad el­sietni. között nyilatkozatot kért la­punk olvasói számára. — Milyen volt az idei szín­házi szezon? Sóhajtás. — Nehéz. — Milyen lesz a jövő évi? Két sóhajtás. — Még nehezebb. — Milyen újdonságokat tér vez a színház a közönség szá­mára? — Kísérletezünk! Terveink szerint újabb kísérletező szín­házat nyitunk, de ezúttal a koránkelők számára, mert a későnfekvöknek már van A koránkelő színházban kizáró­lag csak kijózanító darabokat játszunk, minden esetben a chilei időszámítás szerint a koraesti órákban. Tehát, ná­lunk hajnalban. — És az új darabok? — Ja persze, az új darabok. Hát kérem nehezen bírjuk tüdővel a porlefúvást, de az­ért nincs baj. Tárgyalunk már néhány perzsa, kínai és görög tragédiaíróval. Meg magyar tragédiaírókkal is. A köny- nyűműfajról se feledkezünk meg, néhány véres drámát — megfelelő hosszúságú mono­lógokkal már beszereztünk. — És a musicel comedy? — Hát persze arra is van le hetőség. A színház ötéves ter­vében mindenesetre szerepel egy musicel comedy, ha igaz, akkor 1966 decemberében be­mutatjuk. — S végül a közönség szá­mára mi jót írhatunk? — Semmit. MOST gondoskodjék családja nyaralásáról VEGYEN nagy téli kiárusításunkon fürdőruhát Elutazott hazánkból o Nagy Ficus Szemüveg nélküli, néha vidám, néha morc ember a sofőr, aht & egyenesen a Venusról jött, hogy platójára szedje a Nagy Flcust, aztán irány: — a Mars. A kezét nyújtja, aztán a zsebében kotorász, amiből Nemmester Józsué kitalálja, hogy papírokat keres. — Minden rendben? A sofőr int a fejével: — Meghiszem. Van itt fuvarlevél, fekáliavizsgálat eredménye és igazoius arról, hogy a Mars talaja meg felelő a Nagy Flcus fogadására, mert kü­lönben nem is kezdenék meg a rakodást. És nem akárhogyan kül­dik ám a hosszú útra a Nagy Ficus-t! Nedves, gyaliUatlan forgács­csal bélelték ki a huzatosra ácsolt ládák aljzatát. A Nagy Flcus-okat tiszta selyempapírba csomagolták, aztán beáztatták, hogy bírják harminchat napon át, amíg a Marsra érnek. Addig a ládákat fel­nyitni tilos, de még a rakéiahajtású kocsit sem szabadi Aztán még plombát is kell ütni rájuk, másképp az istennek se fogadják be őket a Marson. De mi lesz a Nagy Ficus sorsa? — A Marson azonnal hozzáfognak kiállításukhoz » magyar,r.<a Nemmester Józsué. — És vajon mit ítélnek a Nagy Flcus-nak? Én megmondom. Aranyérmet várok. A holdlakókét láttam a múltkor, hát azok nagyon kicsinyek voltak. <— És magyarázatképpen két vonalat rajzol az üvegház földjére. Az egyik nagyobb, a másik kisebb. Az egyik a holdlakók Ftcus-át ábrázolja, a másik a földit.. 4— Legalább egy arasz az eltérés. Mondtam is nekik, hogy kár az övékét kiküldeni, mert csak leégnek vele a mienk mellett. . . Aggódik is Nagy Ficus-áért Nemmester Józsué. Egyre csak arról faggatja a sofőrt, hogy odaér-e vele időben a Marsra. Lesz-e mód rá, hogy a Nagy Ficus egy kicsit magához térjen a Mars-pavilonban, mire mások szeme elé kerülne? A sofőr csak röhög. — Odaér-e a Nagy Ficus időben? Meghiszem. Tudja, az én ma­sinám olyan szerszám, mint amilyen jármű a csavarkulcs. Ha ezzel nem érek oda, hát semmivel. Aztán mielőtt a sofőr szerszáma elhagyná a Föld légterét, a vámosok még megnézik a ládák tartalmát, lezárják, leplombálják. A szerszámot is ellenőrzik és elindul a Marsba. A Dunántúli Napló kará­csonyi számában Mi lesz 20 év múlva? címmel válaszokat közöltünk megyénk számos szakemberétől. Reális, érde­kes dolgokat mondottak el. A kérdésre a válaszadás azon­ban nem ment simán. Lát­szott rajtuk, hogy mondatai­kat alaposan akarják megfo­galmazni. A kérdés első hal­XXXXXXXaooCXXXXXSOCXXDOOOOOOCXXXXJOOOClOOOOOOCWXXiOOOOOOOOOOOÍJOOc XJOOCXJOOCJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO« Elérkezett a pillanat. Az árnyék hosszú, szürke sávban legurult a lábáról. — Most már fel tudott állni. A cikkhonoráriumot kajánul megcsörgette a zsebében — •lég kevés volt — majd csa­lóka fényekkel az arcán kilé­pett az oldalra dőlt melegből. Kinn megállt a verandán. — Szemben Zsofinka villája állt — kacagással, lesipus- kás bonvivánnal és „miegy­mással”. — Számomra meghalt — morogta magában epésen, de még hallotta a „miegymás” villából Kunigunda kiszűrő­dő hangját, — Színésznő akarok lenni! Színésznő akarok lenni! Szí­nésznő akarok lenni...! stb. Hősünk mit tehetett? Kö­télhágcsón felmászott egy ép­Csalóka Legenda a Vaskorból (Regény) pen arra haladó bombázógép re. Éppen a vaskor felett szál tak, amikor Ogmor a gépben ráparancsolt. — Fogódzkodjon meg!!! — Miért? — kérdezte hő­sünk rémülten. Ogmor kéklő szájjal vigyor gott. — Mert olyanokat mondok most, amiket két éve már el­olvashatott a Sunday Express- ben — mormogta a pilóta a fogai között, majd a célpont fölé érve egy harsány, az őrül tekre emlékeztető kiáltással kioldotta... (a cipőfűzőjét). A következő folytatásban — hogy a konfliktus megint kel lóképpen kiéleződjék — az ár­nyék ismét a lábára gurult. — Egy fehér, fehérarcú, fehér­kezű, fehérszemű, fehérlábú német őrmester óbégatott a hegy tövében, és már csak ar­ra volt Ideje, hogy hosszú lé­lekkel befúrja a fejét a föld­be. Janka meghalt egy lé­legző aknától, Ogmor meg­őrült, Kunigunda öngyilkos lett. A konfliktusnak megfe­lelően hősünk is örök álom­ra hajtotta a fejét. . Csak az olvasók maradtak élve. Szerencsére. (folytatjuk) iásra „megütötte’* őket, de aztán szinte ki sem fogytak a beszédből. Az érdekes válaszok arra buzdítottak bennünket, hogy újabb szakembereknek te­gyük fel ismét ezt a kérdést. Íme a feleletek: K. J. professzor: — Hogy mi lesz 20 év múl­va? 74 éves leszek fiam. N. B. közlekedési szakem­ber: Azt nem tudom. De hogy ma este mit kapok a feleségem tői — azt tudom. Tegnap — ugyanis, kimaradtam... I. L. mérnök: — Nyugdíjas mérnök le­szek. Időjárás\e\entés Várható Idő a következő 24 árá­ra: Egyes helyeken napsütés, má­sutt borús ég Felhőátvonulások, szélcsend, hideg, Illetve meleg Idő A tengenszintre átszámított mai légnyomás (szatmári kisüsti­ben mérve) 10 féldeci, Illetve at­moszféra. Céltudatos felkészülés j a kanári olimpiára A magyar kutya tenyésztés drámája Termelőszövetkezeteink eb­ben az esztendőben sajnálatos módon elhanyagolták a kaná­ri és a kutyatenyésztést, pe­dig különös tekintettel az aszályos évre és egyebekre — ezzel a kérdéssel alaposabban kellett volna foglalkozni. Nem közömbös hírünk a vi­lág színe előtt, éppen ezért a következő évben előtérbe ke­rül a kanáritenyésztés, hiszen a következő év nyarán rende­zik meg a kanári olimpiát. Ami a karácsonyi sz lmunkból kimaradt Mái- ismeretesek a versényszá- mok, és a magyar „négyes? kollekció” máris erős alapozó? edzésekkel készül a nagy ve­télkedőre. Az éneklés hosszú és rövid távon folyik. Pintyő­ke II. mails remek fÓlmában van, egyaránt bírja a kongva gördülő, a dörömbölő, a kong­va csengő, a fütty, a csengő és a csengve gördülő hango­kat. Pintyőke II. a hosszúléle- ki tsz mintapéldánya. A kutyatenyésztés problé­mái sokkal súlyosabbal!. Az ősi magyar kutyafajták, akiknek elődei együtt vonultak be a Vereckei szoroson át őseink­kel — lassan kipusztulnak, ha mezőgazdasági szakembereink nem fordítanak elegendő gon­dot a kutyatenyésztésre, ösz- sze kelQ fogná! A korcs kutyá­kat ki kell irtani, és hamisítat­lan, fajtiszta szelindeket, rö- vidíóbú erdélyi kópét és csa­varos farkú dakszlit kell te­nyészteni. Ez jelenleg mezőgaz­dasági problémáink sarkallatos pontja, és bízva a magyar ka­nári kvartett olimpiai sikeré­ben előre a magyar kanári és kutyatenyészet sikeréért Persze csak akkor, ha a tör- delosizerkesztőnk is így akarja! Variációk a hidegre A* asztalon áll egy vödör Mellette meg egy tál töpör- Tyű ... de hideg van! »V Büy hete a hideg gyötör Jó lenne egy tál meleg töpör- Tyü ... de hideg vant * Napok óla esik a hav De hideg van hat­ói oooooocoooooooooooooooooooooooooooocooooooty ' As as engedély... Riportírás céljából nem­rég az egyik kis hivatalba vitt utam. Azt akartam megírni, hogy városunk tisztaságá­nak javításáért hány papír gyűjtő kosarat helyeztek el az utcákon? A kapuban a portás állított meg. Elmondtam jövetelem célját. — Belépésre engedélye van? — kérdezte. — Nincs. De majd bent meg szerzem. Szerkesztői üzenetek Költő. G. K. Versét megkaptuk, elolvastuk. Ml is őszintén sajnál­juk. Kíváncsi. Azt kérdi tőlünk, hogy idén lesz-e elegendő taxi a szín­házi előadások után? Hol él ma­ga?? Többeknek Az élelmiszerüzle­tekben forgalombahozott citromok nem azért zöldeik, men éretlenek, hanem azért, mert vastag a hé­juk, és nem tud átütni a vastag héjon a sárga szín. — Értesítettek az illetékeseik bennünket. * Legutóbbi „Mit kössünk?’: című rovatunkban közölt „Miként kös­sünk sapkát?” kötési módjának leírásából hely szűke miatt a be­fejező rész kimaradt így azok az olvasóink, aikik a leírás alapján akartak maguknak sapkát kötni, tapasztalták, hogy a sapkának nincs teteje Se baj! Használják ermelegltönek. ­* K. I. kérdi: megnősüljön-e? Vá­laszunk: akár megnősül, akár nem — megbánja. — Már pedig anélkül egy tapodtat se befelé — mondta s fenyegető mozdulattal vet­te ki szájából a pipaszárat. — De... könyörgöm... ho gyan szerezzem meg az enge­délyt, ha nem ereszt be? — Hm ... hm .... Be nem ereszthetem, mert nincs en­gedélye. De az engedélyt csak bent szerezheti meg .... — dörmögte magában. — Látja mindig ilyen prob élma elé ál lítják az embert — fordult hozzám. — Most mit csinál­junk? — kérdezte. Hallgat­tam. — Tudja mit? Én meg­mondom a papírkosarak szá­mát. — Hozzám hajolt és meg­súgta. — De ha valaki meg­kérdi, nem tőlem tudta ám meg — kiáltotta utánam bú­csúzóul. De ez még csak hagyján. Az: egyetemről is csak rektori en­gedéllyel lehet írni. Ha nincs engedély, nincs az egyete­men egy ember sem aki szóba állna az újságíróval. A múltkor találkoztam az utcán az egyik professzorralI — Hogy van professzor úr? — kérdeztem. — Engedélye van a kérde- zősködésre? — Nincs. — Akkor nem nyilatkozha- tom — mondta és faképnél ha gyott. (—V) Egy néző levele a mozi előcsarnokából Én nagyon jól tudom, hogy a filmkritika nem azért van, hogy megtévessze és félreve­zesse a közönséget, hanem azért, hogy nevelje és alakítsa a közönség ízlését. Éppen ezért közlöm önökkel, hogy rendsze­res és szorgalmas olvasója vagyak a lapokban megjelent filmkritikáknak. Legutóbb Karpincsák Tiha­mér mélyenszántó filmkritiká­ját olvastam a „Hol van a sajt másik fele..." című alko­tásról Mondhatom, hogy ez aztán az igazi filmkritika! Csu­pa bátorság és harag, felien g- zősség és tudálékosság! Talán csak néhány mondatot idéz­nék a kritikából, íme: „...a film csupa kispolgári nyavaly- gás és romantikus melodrá­ma. A mi közönségünk ezen már régen túl van. Nekünk nem kell már a romantika és szórakozás, nekünk nem kell éizelmes történet és nem kell 'az operettre emlékeztető színéé álomvilág. Nekünk öntudat és mondanivaló kell. Éppen ezért feltesszük az illetékeseknek a kérdési: mi szükség ezt a fil­met játszani? A közönségsiker ne tévesszen meg senkit.. Csodálatos filmkritika! Min­denesetre most jegyet váltok és megnézem a „Hol van a sajt másik fele.;.” című szí­nes, kétrészes filmet. Biztosan jó lehet. Egyébként még közlöm önök­kel, hogy sikerült időközben elsajátítanom a szanszkril nyelvet, amelynek segítségével most már elég jól megfejtem a lapok filmkritikáit. Egy néző, aki olvassa a filmkritikákat, Lapzárta Sajátmagunk tudósítója Jelenti nekünk; saját külön rendelésünk­re: Egy Kopernikusz nevezetű len­gyel 1512-ben kiadott egy Com- mentarlóius című tudományos dol­gozatot, amelyben kifejti, hogy a Föld forog saj„t ten:elye körül. A kiküldött tudóscsoport megállapí­tása szerint a Föld valóban tqr- gásban van. A részletekre követ­kező számunkban még visszaté­rünk. (Lapzártakor a Föld forgása még tart.) PÉCS Az ületékís szervek nagy ap parátussal megkezdték a ny<» mozást, hogy talólható-e a vá rosban a Dunántúli Napló ka­rácsonyi számából egy olya* példány, amit el lehet olvas­ni. A szerencsés példánytulaj- idonos a Szikra Nyomdától tisz­teletdíjat kap. MOHÁCS A legfrissebb jelentések ar­ról számolnak be, hogy a vá­ros melletti erdőben ismeret­len tettesek keresztben vittel! y egy létrát. A további jelenté­sek arról is hírt adnak, hogy a városban megkezdték a fel­készülést a tavaszi árvízve­szélyre — a várost drótkerítés sei vették körül. FÉKED Illetékes hely közölte, hogy az új év első napjától Fekeden taxiállomást létesítenek. Egye­lőre csak mintegy száz kocsi bonyolítja le a forgalmat, ds meg nem erősített hírek sze­rint a pécsi taxikat is Fekedre irányítják, mert a mecsekaljai városban nem elég nagy az igény, HARKÁNY Közölték, hogy a harkányi víz jövőre Is megtartja kelle­metlen, átható Illatát. 1BAFA A múlt évi fapipagyártást 323 százalékkal túlteljesítették, a nyereségrészesedést termé­szetben adják ki. Hogyan lottózzunk Olvasóink kívánságára a Ho­gyan totózzunk? mintájára új ro­vatot nyitunk. Az új rovatunk cí­me: Hogyan lottózzunk? A jövő heti tippeket Mottó Ottótól, a hí­res háromszor öt találatot elért lottózótól kértük. íme a tippjei S, 16, 27 (vagy 26 kétesélyes!!) 32, 91, Korszerű fejes Indiában tiloö a szent teheneket megérinteni — következésképpen megfejni is. Ezen az áldatlan ál­lapoton segített Fejheö Mehs Thes hindu tehenész, aki a kígyóbűvö­lök ősi hangszerével babonázza meg a teheneket és kényszeríti őket tejük leadására. JVI1 LES Z ?

Next

/
Thumbnails
Contents