Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAO SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPM XVIII. ÉVFOLYAM. ÁRA: M FILLÉR 306. SZÁM »ÍWNJyi~i ■*.' wv>‘.ín -vvvy'vy>*' va'vwi «•y»v*vyvv*'*' -v.- .-vw*-•>■ Á «1141« *?itinniil* íai'lalmiahol I r«f easmétik a kom ni naiv ni un Me jeleni v 1950. évi néiszam álss baranyn menyei és pécsi kötele Számvetés a bicserdi ianáe?on • I év /ca jobb sportolói .3ÖOQOO©OÖC*ÖOGúÚCOOC*JOtXlGOOOGUOOOOüüVGCfcXlUÜOQQO^^ Zárszámadás 1961-ről Mielőtt ú8 naptárt a&aas­taruk a fiáira, vessünk egy pil­lantást a gyűrött régire is, amely egy eseményekben gaz­dag esztendő 12 hónapjának kiszolgált saáimlSló'ja. Persze, napomként vagy akár havwm- kérut pörgetve lapjait nehéz lenne az oesztendőról sommás mérleget, vagy ahogy a tsz-ek- bem szokásos, zárszámadást csinálni. Mindenesetre «st megállapíthatjuk már a leg­elején, hogy az emberiségnek legmegbecsültebb nyereségré­szesedés — a béke, amelyet állandóan fenyegetnek a nyu­gati háborús szövetségeseit, a revamsvágyó német militariz- mus. A béke szó után mind járt következzék a most nem köz­helyként csengő megállapítást 1961 történelmű dátum lett — új korszak kezdete: az ember első útja a világűrbe. Mint ahogy Kolumbus és Magellan utazásai űj korszakot nyitot­tak az emberiség számára, Ga- garinmak, a 27 éves szovjet űrhajósnak sikeres útja a vi­lágűrben ugyancsak új feje­zetet nyit aZ egész világ törté­netében. A Vesztek repüiőút- jával az ember átlépte a világ- űr küszöbét. S amikor azt mondjuk, hogy Gagarin telte az egész emberiség diadala, ta­gadhatatlan, hogy egyben a szovjet nép diadal« is. Április 12 dátumát augusztus 6 követi, amikor Tyitov őrnaggyal a fe­délzetén levegőbe emelkedett az’ embert szállító második szovjet űrhajó, hogy 24 órás földkörüli száguldásával jelez­ze a világűr ember által tör­tént személyes meghódításá­nak -immár kétségbevonhatat­lan tényét Az egész emberi­ség őszinte csodálattal adózott és adózik egész történelmén keresztül majd 1961. legna­gyobb eseményének, amely el­érhető közelségbe hozta azt az időt, amikor ember vezette űr­hajók, utat törnek a bolygók között a Holdra, a Marsra és a Venusra. De tekintsünk a földié, ahol legalább annyi problémával kell megküzdenie az ember­nek. mint amennyi titkot rejt még előtte a csillagos égbolt. Ezek a problémák az emberi­ség jelenének és jövőjének sorsát jelentik. A földi prob­lémák megoldására J 945-ben létrehozták az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, amely saj­nos még mindig nem tudott magasztos hivatala magaslatá­ra emelkedni. Az ENSZ éven­ként két „félidőt” szentel a világpolitika jelentős — és olykor nem jelentős — kérdé­seinek megvitatására. Ebben az esztendőben különösen sok szó esett a világszervezet „egészségi állapotáról”. Ami­óta a szovjet kormány a meg­változott világhelyaetnek meg­felelően javasolta az ENSZ szervezeti módosítását, nyuga­ti oldalról egyre növekvő nvugtalansággal tárgyalják e kérdés-komplexumot. Le­tagadhatatlan tény: ott ülnek az üvegpalota tanácskozó ter­meiben az utóbbi esztendők­ben függetlenné vált országok népének képviselői, akik űj erőt képviselnek a világszer­vezetben és megjelenésük a világpolitika porondján új hatalmi egyensúlyt hozott lét­re. A nyugati tömb a NATO és a SZEATO hatalmak cso­portja az utóbbi esztendőben számszerű kisebbségbe szo­rult az ENSZ-ben. A gyarmatosítók kétségbe­esett erőfeszítése területeik megtartására Algéria legfrap­pánsabb példa. Az „anyaor­szág” a plasztakbomba jegyé­ben élte át az 1961-es észten- «tít Az ország belpolitikája ugyanis tovább betegeskedett az algériai problémával,. de a gyógyulás útjára még min­dig nem tért rá. Ugyanakkor a nemzetközi kérdések, érdemi vitájától íb távoltairtwtta Fran­ciaországot. De GtawHe, aki e betegség orvoslására váMal- koaott. tehetetlennek mutat­kozik asjokkal. az erőkkel szemben, amelyek őt hatalom­ra emelték, s amelyek ellenez­nék mindenféle közeledést az algériai ideiglenes konmámy- nyal. Emiatt Frandaország egész esztendeje a szakadat­lan robbanások sorozata volt. Hruscsov és Kennedy bécsi találkozóját követően az Egye­sült Államok és partnerei gyors ütemben fokozódó fegy­verkezése, nyílt kihívásai és „erővel való” szüntelen fenye­getőzései következtében ismét sötét viharfelhők tornyosul­tak a nemzetközi égbolton. Az Egyesült Államok elnöke mindinkább engedte magát le­térítem a legszélsőségesebb amerikai körök nyomáséra a bécsi ■ találkozón tanúsított, realizmus útjáról. Augusztus 13-án végrehaj­tották az NDK Miniszter taná­csának határozatát, államha­tárként megerősítették Ber­lin szocialista szektorának ha­tárait. A demokratikus Berlin védelmére hozott intézkedések logikusak és ’szükségszerűek voltak, s .az azóta' eltelt, idő be­bizonyította ennék helyességét. Sikerült mogzabödáazú a nyu- gatberMmd kártevők. kémek és embercsempészek ’ több “mint egy évtized óta súlyosan káros felforgató tevékenységét. Az esztendő eseményeit, ne­héz lenne ilyen kis helyen felsorolni, de talán nem is feladatúink. Azonban szólni kell’ arról is, .ami nem csupán az év nagy eseménye volt, — hanem tágabb értelemben ese- mónj-e az új esztendőnek és eseménye lesz az új évtized­nek, egész korszakunknak is. Amikor egy hatalmas nép egyesíti erejét és a világ előtt bejelenti, hogy húsz év alatt lerakja a kommunizmus alap­jait — ez még hatalmasabb dolog, mint a világűr meghó­dítása! Elképzelhető-e hatal­masabb siker annál, minthogy egy nép, amely • alig- néhány évtizede még rettentő anyagi. és kulturális elmaradottságban sínylődött, céljául, tűzi ki,'sőt. tudja, teljes bizonyossággal, hogy tíz év múlva egy főre számítva is jóval többet, ter­mel, mint az Egyesült Álla-, mok, a föld leggazdagabb és. sokáig felülmúThaíatiannak tartott országa. A következő tíz évben pedig olyan anyagi és műveltségibeli bőségben lesz része, hogy lehetősége nyílik a javak szükségietszerinti el­osztásának fokozatos megva­lósítására. Egyben sietteti a ka­pitalizmus, az imperializmus hanyatlását, végső összeomlá­sát. A mi erőnk a szocialista tá­bor ereje egyre szőkébb térre szorítja vissza a monopolkapi­talizmus világgazdasági bázi­sát. azt a bázist, amelyből a háboj'úk keletkeznek. így vá­lik minden sikerünk, az SZKP kongresszusának világraszó­ló programja kézzelfogható valósággá. 1961-től úgy bú­csúzunk, hogy a béke eszten­dejének, de a nehéz nemzetkö­zi problémák évének tekint­jük. És az ember,, aki időtlen idők óta semmitől sem fél Úgy:, mint a nélkülözés és a háborúk okortá létbizonyta­lanságtól. békét vár az. új esz­tendőtől is, mert ez az egyet­len szívből fakadó óhaja, mert csak békében lehet alkotni & jólétet teremteni. Kádár János látogatása a Goldberger Textilmiívek kelenföldi telenén Kitüntetés A Népköztársaság Kínáld* Tanácsa Kalló Iván rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követnek a munkásmozgalorrv ban kifejtett több évtizedes tevékenysége eUsmehéfiáüi GO. születésnapja alkalmából, ~* a munka érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke pénte­ken látogatást, tett a Goldber­ger Textil-müvek 1. számú, fce- lenfoQjdi telepén. A kelenföldi telep több mint négyezer dolgozója nevében Nagy József né ' gyárigazgató. Berger Antalné párttitkár. dr. Jálcab József fő mérnök, Tor­rn ássy Sándor né, a szakszerve­zeti bizottság elnöke és Vörös István KISZ-titkái- fogadta a vendégeket. Az üzem tanácstermében Kádár János találkozott a te­lep gazdasági és műszaki ve­zetőivel, kiváló dolgozóival, s a teiéllkozás alkalmából a „há­zigazdák” részletesen beszá­moltak termelési eredrnényeák- roi, gondjaikról, problémáikról, az új év terveiről. Elmondták, hpgy a „két szamszédvár”, - a ■GoOdberger Textiliművek óbu­dai és kelenföldi részlege több mint 600 millió forint terme­lési' értéket adott ebben áz év­ben népgazdaságunknak. A ke­lenföldi telep -rriár deceinber közepén; tel jesí tette 1961.’ évi terVélőirányisaitaát, s az -újösz- tendőben niég jobb eredménye- ked várnák: mintegy 80 millió farintos beruházást valósítanak meg s a pénz jelentős részét a géppark moderniaáláisára, új, a réginél nagyébb teljesítmé­nyű gépek beszerzésére költik. 1962-ben eükészöL a 20 000 or­sós új üzemrész, amely körül­belül napi 50 000 méter pamut- szövettel növeli majd a gyár termelését. A közvetlen hangulatú, bará­ti beszélgetés után a vendégek felkeresték a telep több rész­legét. Először a fonoda tisz­tító üzemébe látogattak el, ahol Horváth Ferenc fonodave­zető, Németh György gyártás­vezető, Filipovics Ottó főmű­vezető és Garai Ida atapszervi párttitkár köszöntötte Kádár Jánost. Kádár János elbeszél­getett a műhely egyik' légié-' gibb munkásasszonyával, Ódor Lajcsiiéről, aki 32 éve dolgozik a textiiigyárban. A gyűrűfonőban Varga Fe­renc, a szocialista címért dol­gozó Gagarin-brigád vezetője tájékoztatta a vendégeket a gyártási folyamatról, s a mind nagyobb számban munkába állított modem gépeli teljesít­ményéről. Az 1. szövődében Markai Izidor főművezető ka­lauzolta a látogatókat, s büsz­kén számolt be arról, hogy a Szövődé húrom műszakja’ kö­zött folyó vetélkedést az ő mű­szakjának, dolgozói nyerték. Nagy szeretettél, szíves szó­val, virággal fogadták Kádár Jánost és a társaságában ’ levő pártvezetőket az előkészítő és befejező műhelyben is. Utób­biban rögtönzött szakmái be­mutató is volt: Molnár San dómé — alti éppen 25 éve dol­gozik a szakmában — vezette be a pamutszálak nyüstbe- fűzésének ,.rejtelmeibe” Kádár Jánost. A gyárlátogatás utolsó állomása a 2. szövődé volt, ahol ugyancsak sok, kitűnő eredményt elért szövőnő dől- I gozik. Kádár János külön is j elidőzött Váraljai Mikűósné,1 szövőgépénél. A gépnek, — de t elsősorban kezelőjének — nagy j hű-e van az üzemben: Váralja, j Mildósné 1956 óta minden al- í kákámnál elnyerte „a szakma! kiváló dolgozója” címét. Az üzemrészei: megtekintése után a telep műhelycsarnoka- j ban nagygyűlést rendeztek. A| gyűlésen Kádár János tájékoz- ! tatla a. telep dolgozóit az ide- j szerű bel-' és külipőthtikai kér­désekről. Elismeréssel szólt a | C-oldberger Textilművek 1961. évi eredményeiről,.s sikeres, jó \ munkát kívánt az új esztendő- j re. Bßieiezodött Somogy nieqye viílamosífáse Somogy megyében 1913 előtt a megyei, járási székhelyek­kel és a Éalaíon-parti közsé­gekkel együtt — mindössze, ötvenöt faluban volt villany­világítás. A felszabadulás óta 196 községet villamosítottak cs deeomber 29-én, báron község: Görgeteg, Kuntelep és Rinyaszentkirály bekapcsolá­sával befejeződött a "megye, falvainak villamosítása. • ipari televízió a pécsi hőerőműben? Jövőre még olcsóbb tííiőanyagot használnak—UzeiuJe helyezik a lávfuíést és a visszaíorgató állomást A pécsi az egyetlen hőerő­mű az országban, amely a nagy hamutartalmú iakásfütesre. de más, ipari célokra is alkalmat­lan szénféleséget, az. úgyneve­zett köasépteranéket . tüzeli el kazánjaiban, illetve alakítja át vil lamosemergiáv á. S a jövő év közepén még en­nél is tovább lép. A fe»tebb említett középtermék félesé­geknél is gyengébb minőségű anyagot. az eddig teljesen értéktelen­nek vélt palát is felhasznál­ja tüzelésre s ezáltal újabb jelentős meg­takarítást biztosit a népgazda­ság számára. A fajlagos költ­ségek további csökkentéséért .1963-ban üzembe helyezik az új' pakura-tároló berendezése­ket, ami.’ által- lehetővé válik hogy a kazánok begyújtásá­hoz az eddiginél lényegesen, ol­csóbb pakurát használjanak. A jövő év folyamán a villa- mosenergiatermelés minden fá sásának ellenőrzésére a legap­róbb részletekre is kiterjedő alapos méréssorozatokra épí­tett terveket dolgoznak ki, hogy ez is hozzásegítsen a ka­zánok, a turbinák legjobb ha­tásfokú és amellett gazdasá­gos energiatermeléséhez. E fel­adatok közé tartozik többek között l . Szombaton húzzák a 2., vasárnap a 3. és a 4. Békekölcsönt Az Országos Takarékpénztár december 30-án és 31-én ren­dezi a 2.,. a 3. és a 4. békeköl­csön 1961. második félévi hú­zását., s így igen sokan mér kisebb-nagyobb nyereményük tudatában köszönthetik az új- esztendőt. A sorsolásokat Bu­dapesten, az Egyetemi színpa­don (V. kerület, Pesti Barna­bás utca 1. sz.) tartják. December 30-án. szombaton délután tél 3 órai kezdett«/ a 2. békekölcsön 133 000 kötvé­nyére 26 millió forintot sorsol­nak. December 31-én. vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a húzás, s két óra alatt bonyo­lítják le a 3. és a 4. békeköl­csön sorsolását. Negyedszer avatták élüzemmé a Mecseki Erdőgazdaságot A Mecseki Állami Erdőgaz­daság az 1960—6‘1-es gazdasági év eredményei alapján ismét az ország legjobb erdőgazda­ságai közé került. Pénteken dél után Pécsett, a szakszerveze­tek megyei székhazában avat­ták él-üzemmé — immár ne­gyedszer — a Mecseki Erdő- gazdaságot. Az ünnepségen részt vett dr. Sáli Emil, az or­szágos erdészeti főigazgató he­lyettese és Dobi Ferenc, a ME.DOS2 országos titkára is. Az avatóühnepségen Kaűza Ferenc igazgató 'ismertette az erdőgazdaság eredményéit — Több mint 30 feltétéit kellett teljesíteniük a . dolgotoknak, hogy megkapják az éiüaem ki­tüntetést. A gépi fakitermelés­ben alkalmazott motorfűrészek teljesítményét például 39 szá­zalékkal növelték az elmúlt év során. Terven felül 140 hektár nyi területet fásitottak be az erdészetek. Ülszáz szerfás épü­lethez elegendő faanyagot ad­tak át a termelőszövetkezetek­nek, jórészt, ugyancsak terven felül. Igen jelentős eredmény az. is, , hogy az előző évhez ké­pest .23 százalékkal csökkent a balesetek száma. A dolgozók közül huszonnégyet küldtek külföldi üdülésre. Az erdőgaz­daság állandó fokozódó jó mun kajára jellemző, hogy amíg .1953-ban — a hároméves terv első esztendejében — ötmillió forint?, nyereségük volt. 1961- ben — az új ötéves terv első esztendejében — már ennek kétszeresét, közel tízmillió fo­rint nyereséget értek el a dol­gozók. Az cl üzem kitüntetést dr. Salai Emil adta át a Mecseki Erdőgazdaságnak, majd öt dol­gozónak átnyújtotta az „Erdő- gazdaság kiváló dolgozója” ki­tüntetést. Harminchétén, kap­tak ez alkalomal „Kiváló dol­gozó” jelvényt, illetve okleve­let és 260 dolgozó részesült pénzjutalomban. Az erdögazda ság dolgozói egyébként ebben az évben több mint egymillió forintot kaptak ’■prémiumként, illetve nyereségrészesedésként; a kazánból távozó füstgázok hőfokának utófütófelöletek beépítésével történő csök­kentése . : is, ami a- kazánok hatásfoká­nak-további javítását szoigái- ja. . ’ j" , A dubavísáogyasztás—s ez­által a villamos önfogyasztás — redukálása, érdekében m ár 1962-ben üzembe helyezik az úgynevezett „visszafargaytó ál­lomást”, amely a salalctérrul visszajuttatja a felesleges vi­zet a salaköblítő rendszerbe. Igen számottevő megtakarítás., származik a város távfűtésével kapcsolatos tervekből is. Jövő óv őszén üzembe helyezik az Uj-Me* csekalját forróvízzel ellátó távvezeték rendszert, amelyet egyelőre kz újhegyi régi erőmű lát el gőzenergiá­val, Az új hőerőmű 1963—64- ben kapcsolódik be a távfűtés­be, s a beépítésre kerülő fűtő«_ turbina használt gőzével tér-* melik a melegvizet, amely ősz- szehasonlíthatatlanul olcsób­ban oldja meg a távfűtést s minden eddig ismert, illetve alkalmazott rendszernél. Az erőmű fajlagos költségéi­nek továbbá otökkentésére, ki­hatással lesznek a munkaigé­nyes folyamatok automatizálá­sára, illetve gépesítésére ter­vezett intézkedések is. A jövő cvben például tanuknánv ké­szül az ipari televízió üzem­szerű használatának vizsgála­tára, s ha. e vizsgálatok siker­rel járnak, akkor ez is a faj- ! lagos költségek csökkentesét ! egyengeti; Ez a készülék a kazánoknál előforduló igen súlyos üze­melési problémákat hivatott kiküszöbölni. Például a változó szénminősé­gekkel együtt jár a kazánok gyakori ki alvása, amely -nem­csak üzemzavarokat idéz elő, haiiem jelentős tüzelőanyag veszteségekkel párosul. Ilyen esetekben a fentebb említett készülék fényelemes érzékelő­je azonnal impulzust ad, amit az erősítő készülék felfog, il­letve beavatkozó iel formájá­ban továbbít, az automatikus mágneses szelénnél vezérelt gyújtólándzsa felé. Egyszóval megakadályozza a tűa kialva-* sári)

Next

/
Thumbnails
Contents