Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-22 / 301. szám
19«1. DECEMBER ZZ. fc!APl6 3 Négyezer holdas tsz a Tenkes alján Húszforintos munkaegység-előlee! — Czemáa,i munkaszervezés Hatalmas kertészet és oltványieiep Tanu’mányi versenyek a középiskolákban November 30-án egyesült a siklósi Táncsics Tsz a terehe- gyi és máriagyűcü szövetkezettel. A vár lovagtermében hangzott el a döntő igen, amellyel a három falu végleg összekötötte a sorsát. Ama nevezetes közgyűlés . óta gyakran megfordulnak a filmesek a termelőszövetkezel portáján, örsi Ferenc pécsi író és Borsodi Ervin rendező doku men l u m i ilmet készít a tsz egy esztendejéről, egyesüléstől a jövő évi zárszámadásig. A közbe eső időszakban mindén fontosabb eseményt megörökít a filmszalag a bajokat éppúgy, mint a munkát vagy a sikert. A termelőszövetkezet új vezetőit azonban, akik ezekben a napokban már gyakran ülne« össze közös tanácskozásra a tsz jövőjét illetően, nem a készülő film kötelezi nagy teltekre. Őket a fűmtől függetlenül kizárólag az érdekli, hogyan tehetik virágzóbbá a szövetkezetét, jobbá a tagság életét Nem is olyan egyszerű dolog ez még akkor sem, ha az egyesülés nagy távlatokat nyitott meg a tsz fejlődése előtt. A boldoguláshoz meg van a feltétel, de márol'hol- napra mégsem megy, hisz egyik év a másikból következik s ez a gazdasági év bizony mindhárom tsz-ben nagyon . nehéz volt. Az aszály mellett Siklóson és Gyűdön még a jégverés is nagy károkat okozott. Siklóson más baj is volt, a területhez képest kevés volt a munkaerő, úgyhogy 10 hold szántó megművelése esett egy tagra s ez sok. Ezért kénytelenek voltak a kapásokat kiadni harmadából. Dárdai János, a tsz volt elnöke s az új tsz üzemági agronómusa elmondja, hogy ami igazán ritkaság számba megy szövetkezetükben, alig volt nőd dolgozó. Pedig a siklósi asszonyok szívesen eljöttek volna a tsz- be dolgozni, mégis inkább a kesztyűgyárba mentek havi 400—500 forintért, mert azt minden hónapban megkapták. A szövetkezetben ennek kétszeresét is megkereshetik az asszonyok, s ha ragaszkodnak a havi fizetéshez, jövőre az is megoldódik. Az új vezetőség úgy tervezi, hogy január elsejétől 20 forint munkaegység- előleget osztanak minden hónapban. Készül a közős terv 6 milyen egyszerű lenne, ha csak annyiból állna, hogy ősz-, szeadják a három tsz már elkészült tervét. Egyszerű, de nem jó, hisz az egyesülés nemcsak mennyiségi, de minőségi változással is jár. A három tsz egyesülése új feltételeket, új perspektívát teremtett. Más, fejlettebb módon lehet irányítaná a munkaszervezést, a gazdálkodást. Főleg azt kell eldönteni, hogy melyik módot válasszák. Roskó Zsig- mond tsz-elnök mindjárt a legkorszerűbb módszert vár lasztotta az üzemági szervezést, ami helyeslésre is talált azzal a módosítással, hogy jövőre még a kettő keveredjen .s így az üzemági és üzemegység) rendszert egyaránt fenntartják. A növénytermelési, állattenyésztési és kertészeti üzemágnak is önálló szakvezetőié van Ezeknek az üzemáffi agronómusoknak mindhárom falura kiterjed a hatáskörük, de csak a saját szakágukban. Minden üzemág saját gépparkot kap. Az állattenyésztés gépéit például — darálóit, takarmányelőkészítő gépek, motorok, a takarmányfuvarozást, kaszálást, betakarítást végző traktorok stb. — csak az állat- tenyésztési üzemág vezetője diszponálhatja. A növénytermelési üzemág megkapja a növénytermesztés összes erő és munkagépeit, és a kertészeti hasonlóan független gépparkkal rendelkezik majd. Természetesen ha nagy kampány- munkáról van szó, pL szénabetakarítás vagy aratás, akkor a központi vezetés dönti el, hogy a munka fontosság sorrendjétől függően hova csoportosítják át a gépeket Itt kell megemlíteni, hogy a termelőszövetkezet jövőre komplex gépesítést akar megvalósítani részben saját erőből, részben állami támogatással. Ezt már jövő évi tervükbe be is állították. Traktorosokról jó előre gondoskodott a vezetőség, már eddig 20 traktoros van előjegyezve, akik ugyanolyan díjazásban részesülnek majd, mint a gépállomási traktorosok. A gépek kijavításra szolgáló gépműhelyről is gondoskodtak, a villányi gépállomás harkányi gépjavító műhelyének egy részét veszik át. A gépesítés létfontosságú a 4500 holdas szövetkezetben, mert az egyesülés ellenére a munkaerőhelyzet nem sokat javult. Most 7,4 hold szántó jut egy tagra s mindössze 4 erőgépük van. A tsz vezetői elmondták, hogy ha FOGY A HEGY és eltűnik a völgy a vasasi határban. A hegybontó kanál belemarkol a földbe és aztán viszi terhét a dózerek fölé Táncol a kékre festett hatalmas kotrógép, nyújtogatja nyakát, markolás egy, föl kettő, jobbra három, ürítés négy.;. így megy ez folyamatosan egész nap..; Az út sarkáról nézem a mun kát. A „kubikosok királya” középen dirigál, a sok dózer és billenőplatós autó meg nyüzsög, jön-megy körülötte. A masina „kalitkájában” gjj^zs József főkotmmester ül. Kezei a botkormányokon, lébaj a pedálokon. Minden idegszála, figyelme a gépé.: 1 Műszak után végre beszélgethetünk. Azt szeretném tudni, milyen érzés lehet ekkora nagy gépen dolgozni, megsemmisíteni a természet évezredes munkáját, leradirozmi a hegyeket és völgyeket a tájról, a szikkadt alföldi homokba csatornát húzni... De csak kurta válaszokat kapok. — Nem különös ez. Csinálni kell, annyi az egész. — Ritka mesterség kotrógépen dolgozni. Mikor tanulta ezt a mesterséget — próbálkozom tovább. — Loptam, ügy loptam a mesterségem, — mondja, s aztán végre felenged és ellmeáéli az egész kotrógépes vándor- utat. — Huszonhat évvel ezelőtt keveredtem a Dunavöltgyi Társulat kunszentmártoni telepére. Mindjárt sikerült kifognom egy helyet a gőzös exkavátorú kanalas kotrónál. Annál segédkeztem, kenőlegény voltam. Építettük a Pest megyei Átok csatornát. A Sándor kotrón (a mérnökről, Linder Sándorról kapta a nevét) úgy ült a mester, mint valami császár. Az istenért föl nem engedett volna bennünket, még az esőben is kinn áztunk. Féltették a tudományt nagyon. Az országban nem volt több kotró, mint tizennégy. így hát mester se sokkal több. Nem volt más mód, mint ellopni a tudományt. Nekem sikerült egy kis protekciót szereznem a mesterhez és néha-néha felengedett a gépre, Az igaz; hogy a protekvalami oknál fogva nem sikerül a gépesítés, akkor terveiket sem tudják teljesíteni maradéktalanul, hisz a tervet már erre építették feL Gépesítés nélkül nem tudnak belterje- sebb kultúrákkal foglalkozni, a kertészetet sem bővíthetik, s nem vethetnek 200 hold cukorborsót a gyűdi hegyvonulatba, amiből korai primőrként értékesítve pedig komoly jövedelme lenne a termelőszövetkezetnek. Igen jövedelmező üzemágnak ígérkezik a szölőoltvány szaporítás is. 1962-ben 20 holdas szőióolt- vány telepet létesítenek s évente 2,5 millió vesszőt, illetve oltványt értékesítenek. Az előhaj tatást a harkányi és má- riagyűdi hajtatóházakban végzik majd. A Siklósi Állami Gazdaságtól átvették Csukrna pusztát, mely a tsz szomszédságában van s már a jövő hónapban megkezdik az állatok összevonását, célszerű átcsoportosítását. Már meg is kapták az engedélyt 3 csőkul fúrására s jövőre öntözni fogják a legelőt, s vülanypásztorral őrzik majd a növendékmarhákat. Jövőre a tsz több mint 1000 hízottsertést, 150 hízott marhát és 25 000 barom fit állít elő. Ilyen tervekkel indul a jövőbe a siklósi tsz. Ezek még csak az első lépések. Mint járási székhelyen levő szövetkezetnek jelentős hatása és szerepe lesz a siklósinak. Sok sok ember kíséri majd figyelemmel a munkáját. — Rné — dót a talpammal szereztem, mert annyit futottam neflti, mint egy versenyló. Egyik munkatársa tép haz- 1 zánk. Egy fiatal brigádtag, késett a műszakról — annak az ügyét beszélik meg Balázs József nem indulatosan, csak úgy baráti alapon mondja társának: — Azzal a gyerekkel jó lesz, ha beszéltek, mert nálam ez nem volt divat. Akkor késsen, ha én is kések! AZ ÁTOK CSATORNA után a csepeli Nemzeti Kikötő építése következett és altkor érkezett ez a hatalmas Dieselmotoros kotrógép is Németországból, s 120 lóerejével a legimpozánsabb masina lett a sok kanalas között. Csak a helységneveket jegyeztem fel a következő állomásokból: a dömsödi övcsatorna, Bősárkánytól a Rábca szabályozása, a zirci vasútépítés, a dunai roncski- emeüések, a Duna—Tisza-csa- torna, a nyékládházi kavicsbánya, Miskolc Argd-telep, Tisza vasvár, a Keleti főcsatorna, Oroszlány külfejtés, Pusztavám, Mizserfa, Bántapuszta. Gyoma, Tótkomlós. — Vándor élet, de azt mondom szép élet — véld a mester. — Az embernek ugyan se családja, se otthona, csak a kotrógép vigasztalja, ha baja van. Nekem jó. Sokan azt mondják, hogy megyek műszakra, mert muszáj dolgozni. Az igaz, hogy muszáj, ha élni akar az ember, de én még egyszer se jöttem úgy, hogy muszáj. Születni kell erre a kotrós mesterségre, az is igaz, nem lehet ezt muszájból csinálni. Arról érdeklődöm, mi volt a legemlékezetesebb munkája? — Nekem mind az volt. Itt a külfejtések földmunkáinál nem nagyon lehet látni az ered ményt, legalábbis nem olyan szemléletesen, mint mondjuk a csatornáknál, de azért ez is tetszik. Amikor a Keleti főcsatornát csináltuk, az szép volt, annyi halat ettünk, hogy a végén már ránézni se volt jó. Amikor a Rábcát szabályoztuk, az is érdekes volt. A partmenti fákat hirtelenjében mind kivágták, de «lég magas A művelődésügyi miniszter az érdekelt Szaktárcákkal egyetértésben az 1961—62-es tanévre meghirdette a középiskolai tanulmányi versenyt, valamint az Arany Dániel matematikai versenyt. Valameny- nyi tantárgyból a tanulók egyénileg versenyeznek, történelemből azonban az egyes szakkörök együttesen készített pályamunkával is részt vehetnek. A szakköri és az egyén: pályamunkákat külön-külön bírálják el. A középiskolák igazgatói fel hívják a tanulók figyelmét arra, hogy a pályaművek terjedelme ne haladja meg a 30 gépelt oldalt. El kell kerülni azt is, hogy a beküldött pályaművek túlzottan díszes, drága kiállításban készüljenek, s vigyázni kell arra, hogy a tanulók szüleiket ne terheljék felesleges költséggel. Alkotmányunk 42. paragrafusa értelmében a törvényesség megtartása felett az ügyész ség őrködik. Ügyel .arra. hogy államunk és társadalmunk rend jét senki se veszélyeztethesse büntetlenül, védi a társadalmi tulajdont, gondoskodik arról, hogy a vállalatok, intézmények szocialista törvényeinket betartsák, s hogy állampolgáraink az alkotmányban biztosított kötelességek teljesítése mellett állampolgári jogaikat is élvezhessék. derék maradt a tuskókra. Azt a kotrógép kiemelte, s amit a gép kiemel, az a kotrómesteré Volt is áldomás a csárdában vasárnapomként. Nem idős ember még Balázs József, hisz innen van az ötve- nem, de amikor arról esik szó, hogy most miként lehet elsajátítaná a mesterségeit, hogy most vajon lopni kell-e a fiataloknak, hirtelen kész a válasszal: — Az én gépem valóságos iskola. Ahányat én magam lg- tamítottaim. már az Is sok, de van egyébként rendes tanfolyam, ahol megkapják az elmé leti kiképzést, itt a gépen meg a gyakorlatit. Nem kell már lopni ezt a mesterséget. Más világ ez, mint az volt. MINT A SZORGALMAS HANGYÁK, úgy sürögnek- forognak a gépek. Elhordjók a hegyet és betakarják a völgyet. A nagy gép nyújtogatja a nyakát, markolás egy, föl kettő, jobbra három, ürítés négy... így megy ez folyamatosam egész nap és egész éjjel.; ? Gazda gh István | A Mohács városi Uj Ut Tér- 1 melőszövetkezet több mint félmillió forintot fordított az idén építkezésekre. Régi épületből egy háromezer férőhelyes baromfiólat alakítottak és ugyancsak átalakítással létesült az 50 férőhelyes növendékmarha- istálló is. Két 120 férőhelyes hizlaldát, három 20—20 férőhelyes sertésifi aztatót. egy 250 férőhelyes süldőszállást, négy öt- vagomos górét és egy ásott kutat építettek állami kölcsön segítségével, Az új ólakat az idén csak részben népesítették be, de jövőre már sokkal köny nyebben láthatnak az állat-tenyésztés fejlesztéséhez. A mohácsi Rákóczi Termelőszövetkezet 707 ezer forintért 100 férőhelyes növendélkmarfia A díjak odaítélésekor csak a helyesírás és a stílus szempont jából is megfelelő dolgozatokat veszik' figyelembe. A pá lyázó tanulók dolgozatukba:- kötelesek feltüntetni a felhasz nált irodalmat, valamint az át vett szövegek és idézetek for rását. Rajzok, fényképek, gra fikomok. kimutatások esetén • forrásmegjelölés ugyancsak szükséges. A magyar irodalom bél készült versenydolgozato kát 1962. március 15-ig kel! postára adni az illetékes megyei tanácsok művelődésügyi Budapesten pedig az oktatás: osztályoknak címezve. A történelem, a földrajz, a biológia és a kémia dolgozatok közül a legjobbakat az iskoláknak a megyei művelődésügyi osztályokhoz 1962. április 1-ig kell eljuttatni. Dr. Haszon János elvtárs, a Pécs város és a pécsi járás vezető ügyésze a pécsi párt-végrehajtó bizottság és a városi tanács vb. együttes ülésén beszámolt a törvényesség helyzetéről. Mivel a téma közérdekű, célszerűnek látszik, hogy a Haszon elvtárs tájékoztatójával kiegészített beszámoló legfontosabb elemeit közzétegyük az újságban. A korábbi években megtörtént. hogy az ügyészségnek óvást kellett emelnie egyes tanácsi határozatok ellen. Előfordult ugyanis, hogy egyes határozatok bizonyos vonatkozásokban törvénysértőknek bizonyultak. Az idén egyetlen esetben sem volt erre szükség. A kollektív vezetés elvei érvényesülnek tanácsaink műn kajában, határozataik, döntéseik általában helyesek. Fejlődés tapasztalható a panaszintézésben is. A városi tanács vezetői — mint isimert — meghatározott időkben fogadónapokat tartanak. Ez a panaszok egyik forrása. A másikat a tanácshoz küldött írásos panaszok képe-! zik. Egy évben több ezerre te- ; hető az ilyen panaszok száma. A tanácstörvény szerint a Pa naszokat harminc nap alatt el kell intézni. A gyakorlat: általában elintézik, jobban mint a korábbi években, bár még ! nem hiánytalanul A panaszok bizonyos részét még nem intézik el ennyi idő alatt Ez abban az esetben, ha a panasz kivizsgálása hosszabb időt igényel, még nem volna hiba, ha engedélyt kémének az elintézési határidő meghosszabbítására. A gyakorlatban azonban nem kémek engedélyt. A birtokháborítás! ügyek orvoslásában is előrehaladtunk istállót, 120 férőhelyes sertés- hizlaldát, két 20 férőhelyes ser tésfiaztatót és két ötvagonos górét épített. Az újonnan létesült 250 férőhelyes süldőszállást a hizlaldával és a fiaz- tatökkal együtt azonnal benépesítették. Teljesítette beruházni tervét a mohácsi Uj Barázda Tsz is, ahol állami segítséggel 205 ezer forintos költséggel építettek 120 férőhelyes hizlaldát. 3000 férőhelyes baromfiólat és meglévő épületekből 100 férőhelyes nővemdékmarha-istállót is létesítettek. Ezenkívül saját építőbrigádjukkal átalakítással sok új férőhelyet biztosítottak. így a mohácsi tsz-ek összesen több mint másfélmillió forintot fordítottak 1961. év folyamán állati férőhelyek btotcaf tágéra. Súlyos vasúti baleset Budapesten December 20-án, szerdán a Budapest—Ferencváros vasútállomás egyik vagánján a iartányvonat az előirt helyen nem tudott megállni, áttörte a vágányzáró bakot és megrongálta az állomás épületét is A torlódás köve’kéziében az első tartánykocsi megsé- .ült, a benne levő olaj szét- olyt a vágányok között és meggyulladt. A tűz átterjedt az épületre is. Az összerom- :olt és ^gő épületből ,'semez ősigmond kocsiátmenesztő. Baranyai Lajos von» tanén eszlő és Horváth Imre Kocsirendező nem tudtak kimenekülni és életüket vesztettek. A fővárosi tűzoltóság a vasutasok és a rendészeti szervek segítségével a tüzet lokalizálták. A baleset okának kiderítésére és a felelősség megállapítása céljából a vizsgálat megindult. 4 Hogy a kérdés világosabbá váljék: Ha például a társbérlők összevesznek, s az egyik elzárja a másik elől a konyhát, birtokháborításról beszél a „jogásznyelv.” Az ilyen ügyeket a tanácsnak kell kivizsgálnia, or vosolnia. előbbi példánkhoz visszatérve a konyhát a károsult társbérlő előtt megnyitnia, A birtokháborításnál akkor beszélünk tanácsi törvénysértésről. ha a tanács munkatársa nem megy ki a helyszínre, hogy a tények állásáról meggyőződjék, vagy pedig felületes vizsgálat alapján dönt — rosz- szul. Az utóbbi évben nem akadt erre példa. A bűnüldöző munka adatait vizsgálva örvendetes számokra bukkanunk. A többi között: 1961 első háromnegyed évében 9 százalékkal csökkent a büntető eljárások száma, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ez a törvényesség megszilárdulásáról tanúskodik. Persze korai lenne maradéktalanul örvendezni. A csökkenés ugyanis nem minden téren egyenletes. Egyes területeken ellenkező tendencia tapasztalható. Ugyanebben az időben például háromszorosára nőtt a társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopások száma. A társadalmi vagyonban okozott károk mértékénél 24,5 szá zalékos az emelkedés. A termelőszövetkezetek vagyona eile ni terménylopások a leggyakoribbak. Itt még sok tennivaló vár ránk. A neveléstől kezdve a bűnüldözésig minden eszközzel harcolnunk kell a köztulajdon herdálása ellen. A gazdasági vezetők nagy többsége igen komoly erőfeszítéseket tesz a vezetése alatt álló gazdasági egység termelési fegyelmének, munkafegyelmének, a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítása érdé kében. Üzemeinknél, vállalatainknál fokozott mértékben el lenörzik a közvagyon biztonságát. a fegyelmi eljáráson klvülá igazgatói figyelmeztetéseket, néhol a társadalmi bíráskodást is beállítják a közvagyon védelmére. különösen a Sörgyárban. Bőrgyárban és a Cement- ip>ari Vállalatnál. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi — mármint a társadalmi bíróság meg szervezése — elég ritka, üzemeink többsége — Sopiana, Baranya megyei Építőipari Vál lalat stb. — inkább a köny- nyebb és kevesebb munkával járó fegyelmi eljárást választja. Fejlődés tapasztalható a bűnüldöző szervek munkájában fa. 1960-ban tovább csokiként a fe1 derítetlenül maradt tettesek száma. Rendőrségünk a feljelentésekre támaszkodva az esetek túlnyomó többségében meg találja az „ismeretlen” tett» eeket rj* ;•*•>» » .y. r \ Valóságos iskola cuz in gépet* A törvényesség helysete Pécs város terűdén Javult a tanácsok munkája — Nőtt a lopások száma Hatékonyabb lelt a bűnüldöző szervei munkája ■m, ------------M ásfél millió forintért építettel istállókat a mohácsi tsz-ek t » Sertések szállítását az Állatfargalimi V. Megyeri úti telepéről a 21. AKÖV az alábbi díjtételekkel vállalja: 5 km-es körzetben 40,— Ft darabonként, 5—10 km-es körzetben 50,— Ft. 10 km-en felül Pécs területén 60,— Ft. Megrendelés a helyszínen.
