Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-22 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJA». EGYRCfTr tttfr? un IBS ÜSKr ^twHiiiiffllíi!wattHílS!!lHSniiBiiiiiiuima 19«. M5CEMBER ss. | PÉNTEK | A MAGYAQ SZOCIALISTA MUNICÁSPÁBT BARANYA MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV1I1. ÉVFOLYAM, ARA: 59 FILLÉR m. szám A pangimi virágeső Amikor az SZKP XXII, kongresszusa etamearte a kö- lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének f lel tételeit és az imperializmus cselekvési szabadságát, korlátozó tényezőket számba vette, nagy nycmatékkal hangsúlyozta a gyarmati rendszer széthullásának jelentőségét. A legutóbbi egy-két esztendőben viharos gyorsasággal fejlődött a népek függetlenségi harca. Hruscsov szovjet miniszterelnök az ENSZ 15. ülésszakán világméretekben megérett igényt fejezett ki, amikor személyesen megjelenvén a kongresszus ülésszakán javasolta: határozza el a világszervezet a gyarmati rendszer intézményes megszüntetését. As ENSZ egyhangúlag jóváhagyta ezt az indítványt — még a gyarmattartó hatalmak sem mertek szembefordulni az árral. A 16. ülésszakon sikerült megakadáJ vozniok, hogy konkrét határidőt állapítsanak meg n gyarmatok felszabadítására, a ebből olyan következtetést vontak le, hogy időtlen időikig elodázhatják a szovjet javaslatra elfogadott határosat megvalósítását. A legutóbbi napok eseményed, a goad fejlemények újra bebizonyították, hogy aA imperializmus gyarmati hátországa már lég megszűnt létezni. P anginában és égés® Goálban virágesővel fogadta a lakosság azokat az indiai katonákat, akiknek bevonulása a 450 esztendős portugál uralom végét jelenti az India területén elhelyezkedő volt gyarmatokon, Damao. Diu és Goa felszabadításával vált teljessé India függetlensége. A goai események hatása máris jelentkezik Ázsiában: újabb lendületet kapott a gyarmatosítás ellen küzdő mozgalom. Az 1961. esztendő első napjaiban a tekintélyes New York Herald Tribune még arról elmélkedett. hogy Portugália szilárdan kézben tartja birodalmát. amely rendületlenül állja az an tikoloniaUzmus hullámverését. Lisszabon álamvilágban élt: szentül hitte, hogy gyarmatainak átkeresztelése Portugália tengerentúli tartományaivá megmenti a birodalmat, pontosabban azt a töredéket, amely az egykor világméretű gyairnatbirodalmábói az évszázadok viharában még megmaradt. Körülbelül az angolai szabadságharc megindulásával egyidőben bontakozott ki a függetlenségi mozgalom Goá- ban is. Januárban megszerveződött az ellenállási tanács, • már májusban nagy sikereket értek el a goal partizánok. A portugál hatóságok a hagyományos módszerekkel próbálkoztak: felszaporították a megszálló hadsereg létszámát, megerősítették a csendőrséget, tömeges letartóztatásokat fogana tositottak. Mindez azonban csak olaj a tűzre az ellenállás tovább erősödik, s lassacskán megérnek a népfelkelés feltételei. A goai belső erők érlelődése cselekvésre készteti az indiai kormányt. Nehru és az indiai politikusok ugyan már 1947- ben. az állami önállóság kivívásakor kitűzték a célt1 a portugál gyarmatok megszüntetésével teljessé tenni az ország függetlenségét, de bíztak abban. hogv a tárgyalóasztal mellett tudják maid rAeeaőlns Lesz szabont gyarmataik feladására. Portugália azonban nem hajlott a szóra. Az ötvenes évek közepén annyira elmérgesedett a helyzet, hogy India és Portugália között megszakadt a diplomáciai viszony. Az indiai kormány mégsem tudta elszánni magát a cselekvésre, tettejt a gandhista filozófiáiból származó „erőszaknélküliség” elve szabta meg. A gyarmatosítók pozícióinak fokozatos gyengülése, a világpolitikában kialakuló parázs antikolonialista légkor és a portugál hatóságok véres terrorja azonban fokozatosan módosította az indiai felfogást. Az idén, november végén. Nehru a parlamenti ülésén kijelentette, hogy kormányának elfogyott a türelme Goa kérdésében. Ez a közlés jelezte, hogy India az elvi deklarációkról áttérőben van a gyakorlati cselekvésre. Uj-Deffiti számára néni volt könnyű egy olyan döntés meghozatala. amely a goai kérdés megoldását katonai síkra terelte. E döntés meghozatalában több tényező játszott szelepet. Egyrészt azok a provokációk, amelyekhez a portugál katonaság folyamodott. Kezdődtek ezek a provokációk azzal, hogy az Anjadev-szigeten állomásozó egységek sorozatosan tárna- ! dásokat intézteit indiai halász- ■ bárkáit ellen. Folytatódtak har | társértésiekkel ' a goai—indiai' határ mentén. Az indiai köz- I vélemény, amelyet portugál 1 megszállók terrorakciói és Goa gyarmati helyzete egyébként is mélységesen felháborított, a provokációkra határozott választ követelt a kormánytól. Neliru nem maradhatott közömbös ezzel a tömegigénnyel szemben, annál js kevésbé, mert tekintettel kellett lennie a februárban esedékes parlamenti választásokra. Végül határozott cselekvést vártak az indiai kormánytól a nemzeti függetlenségi mozgalom soraiban is. Portugália a Biztonsági. Tanácsnál fellebbezett Goa elvesz tése ügyében, s panaszát valamennyi imperialista hatalom felkarolta. A Biztonsági Tanács vitájában teljesen egységesen léptek fél az angolok az amerikaiak és a franciák, de mégsem sikerült ínyükre való határozatot kierőszakolni. India teljes felszabadulása befejezett tény ma már. aminek hatása egész. Ázsiában érezhető. Nem hiába érvéit Anglia és Franciaország azzal. hoay amennyiben az ENSZ nem ítéli el India „agresszióját”, akkor esze] veszélyes precedens áll elő. Goa felszabad í tása valóban lökést ad az antikolonialista küzdelemnek. Nyilvánvaló az összefüggés a goai események és Szukamo indonéz sünök azon bejelentése között, amely kilátásba helyezi Nyugat-Irián felszabadítását a hollandok uralma alól Indonézia is évek óta hasztalan próbálkozik békés eszközökkel érvényesíteni jogait, elérni, hogy a holland gyarmatosítók takarod ianak ki Nyugat-Iriánból. Hollandia NATO és SEATO-beli partnerei segítségével ellenáll sraiek a jogos indonéz követelésnek, amelyet a Szovjetunió, a szocialista országok, a volt gyarmati népek egyaránt lám© ?atnak. Indonéziának is elfogyott a türelrpe s Szukamo a lapokban közölte: elérkezett SJyugat-Irián felszabadításának j---J— |i g üüsWWBg A KISZ megyei bizottságának ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. Kiss Dezső megyei titkár tájékoztatta a bizottság tagjait a KISZ KB december 15—16. üléséről. Ismertette a középiskolások és az ipari tanulók közötti KlSZ-münka legfontosabb feladatait.____________ A bizottsági ülés részletesen megvitatta a KISZ feladatait az SZKP XXII. kongresszus anyagának népszerűsítésében az ifjúság körében. ♦ A bizottsági ülésen részt vett és felszólalt Csendes Lajos elvtárs. az MSZMP megyéi bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője is. Felszólalásában sok segítséget adott a jelenlévőknek az SZKP XXII. kongresszusa legfontosabb útmutatásainak megértéséhez és azok megmagyarázásához a KISZ-tagok részére. A megyei bizottság határozatot fogadott el az SZKP XXII. kongresszusa anyagának feldolgozására a KISZ- vezetők között és a politikai oktatás keretében. A jeges széllel korán beköszö ntő tel és a Balaton szolMUu nul gyors befagyása váratlanul érte a balatoni hajósokat. Több hajó maradt kint a befagyott tavon. .4 hajósok megfeszített erővel vágják és fűrész élik a jeget} hogy csatornát vágjanak, a megrekedt hajóknak. A Siófoktól közel 3 kilométerre levő jég között megrekedt ..Acél” nevű vontatóba jó-” ál az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolgozói nehéz körülmények között — sok helyen 30 centiméteres jeget vágva — naponta 300 métert haladnak u part felé. *• MTI Foto-Finnes Tanyas félts. fldonla és Csőmbe tárgyalásai megegyezéssel érteit véget \yilránosHÚgra hozták Csőmbe nyilatkozatát Csütörtökire virradó éjjel OdotUa kongói miniszterelnök és Csőmbe, Katanga tartomány elnöke között végétért a tanácskozás az ENSZ katonai támaszpontján. A tárgyalás rövidebb-hosszabb meg&zakí- ! fásokkal 15 órán át tartott. Esi év alatt kétszeresére nőt! a termelőszövetkezetek barom f i-törzsei ti ománva és baromfihús-árutermelése a x oittmuveiesugyi Mmiszté-1 ríum. állattenyésztési főigazgatóságán dr. Kántor ístván, a kisállattenyésztés! osztály vezetője tájékoztatott a termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének helyzetéről és a jövő évi fejlesztés -előirányzataitól. Elmondotta, hogy míg 1959- ben 350 000 volt a közös gazdaságok barcrnfi-tta-zsáTliorná nya, az idei létszám már elérte az 1 800 000-eb és a jövő évi előirányzat két és félmillióra saóL HasarJó gyors iramú fejlődés tapasztalható a termelőszövetkezetek baromfi-árutermelésében: 1958-ban kereken egymillió baromfit adták feldolgozásra, illetve piacra a közös gazdaságok, 1959-ben már három és félmilliót, 1960- ban tíz és félmilliót, az idén pedig 20 milliót. Az 1962-es évre szóló tervek szerint 25 miMdó rántani, sütni való csirkét, illetve hízott Hibát, pecsenyekacsát és pulykát adnak közfogyasztásra a termelőszövetkezetek. A közös gazdaságok baromfiállománya jelenleg az országos állománynak csúfján 8 százalékát teszi ki, ugyanakkor a szerződésre nevelt árubarcmfinak 60, ezen belül a sütni, rátani való csirkének 05 százalékát adják. A baromfi! enyésztél nagyiramú fejlesztéséhez a keltető állomási hálózat évről évre nagyobb mennyiségben ad .jó minőségű naposbaromfit.. A múlt évben 38 millió naposfaa- romfit vettek át tőlük a termelő üzemek továhbten vesztés re, az időn 48 millió volt a for gátam, a jövő évi terv pedig 68 millió náposbaromfi gépi keltetését irányozza élő. A meglévő keltető állomások többségét most kibővítik, tovább kor srerűsítik, amellett több új-állomást is munkába állítanak a jövő év folyaméin Az AP és a Reuter arról tudósítanak, hogy a két kongói politikus maratoni hosszúságú megbeszélése idején a tárgyaló szoba közvetlen szomszédságában amerikai és ENSZ tisztviselők sürögtek-forogtak, s az alkudozások egyes szakaszai- j ba be is avatkoztak. Jellemző, hogy Adoula és Csőmbe helyett az ugyancsak jelenlevő Guttion leopoldville-i amerikai nagykövet tett nyilatkozatot. Kijelentette, hogy Adoula és Csőmbe között megegyezés jött létre. * LeopoldVille-ben csütörtökön közzétették azt a nyilatkozatot, amelyet Csőmbe írt alá az Aduola miniszterelnökkel folytatott tárgyalások nyomán. A nyilatkozat a következőképpen hangzik:-A katangai kormány elnöke 1. Elfogadja az I960, május 19-i alaptörvény alkalmazását. 2. Elismeri á Kongói Köztársaság oszthatatlan egyséig 3. Elismeri Kaszavubu elnököt államfőnek. 4 Elismeri a közpomi kormány fennhatóságát a köztársaság minden része fölött. 5. Beleegyezik abba, hogy a katangai tartomány képviselői résztvegyenek »z új alkotmányt kidolgozó kormánybizottságban. 6. Mindent megtesz annak biztosítására, hogy a katangai tartomány szenátorai él képviselői gyakorolják országos funkciójukat (vagyis: vegyenek részt a parlament munkájában. Szerk.). 7. Beleegyezik abba, hogy a katangai csendőrséget a köztársasági elnök fennhatósága alá helyezzék. 8. Tiszteletben tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának és közgyűlésének határ rozalait és megkönnyíti végrehajtásukat.” Csőmbe nyilatkozatával kapcsolatban Ileo, a központi kormány tájékoztatása minisztere kijelentette: „Nem akarjuk, hogy ismét becsapjanak — Csőmbe a múltban, nem tartotta be a megállapodó sofort" i Az Egyesült Államok különleges katonai kiképző- táboraiból megszökött magyar iiatalok beszámolója A kormány Tájékoztatási Hivatalának sajtóértekezlete A kormány Tájékoztatási Hivatala csütörtökön délután hazai és külföldi újságírók részvételével sajtótájékoztatót tartott, amelyen az Egyesült Államok különleges • katonai ki'kópzőtáboraiból megszökött magyar fiatalok számoltak be A Posta vezérigazgatóság számibavette az idei eredményeket. Énről Kövesi Béla posta-vezérigazgató tájékoztatta az MTI munkatársát. A telefonbeszélgetések száma néhány millióval növekedett. Vidéken mintegy 4800 állomással bővítették a központok befogadóképességét. Az év folyamán Budapesten 7000, vidéken pedig 4800 új telefonállomást szereltek fel, 1052-vel többet, mint az elmúlt évben. A helyi telefonbeszélgetések száma a fővárosban 336 millió, vidéken 176 millió. összesen több mint févmilliárd volt, csaknem 30 millió távolsági beszélgetéssel pedig 129 miliő parset töltött el a közönség; A televízió népszerűségét igazolja, hogy előfizetőinek száma már gyorsabban növekszik, mint a rádióeiőfizetőké. Az év elejétől ugyanis körülbelül 80 000 rádiókészüléket vettek nyilvántartásba, míg televíziót mintegy százezret jelentettek be. A televízió fennállása óta most novemberben érték el a csúcsforgalmat, amikor 13 400 készülék tulajdonost vettek nyilvántartásba. A számítások szerint a televízáő- eiőfizetők száma már karácsonyra eléri a kétszázezret. Nem végleges adatok szerint, az idei növök. désí figyelembe véve 2 300 000 rádióélőfizető wan hazánkban. arról, hogyan képezték ki őket kémkedésre, gyilkolásra, robbantásokra, egyéb diverziós cselekményekre. Naményi Gésa, & kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője bevezetőben a következőket mondotta: Az úgynevezett magyar kérdést az ENSZ most befejeződött ülésszakán napirendre tűz ték. vita folyt és határozatot hoztak. Minden szemlélő előtt teljesen világos, hogy ez az Egyesült Államok kormányának kezdeményezésére, különböző módszerekkel kifejtett nyomására történt így. Úgy is fogalmazhatnánk. — egyértelműbben —, hogy az Egyesült Államok ismét kierőszakolta e kérdés napirendre tűzését. Miért kellett, az idén különösképpen a nyomás és az erőszakolás eszközéhez nyúlnia? Azért, mert „magyar kérdés” egyszerűen nincs, nem létezik. S ezt szerte a világon egyre többen ’’felismerték olyanok ás, akik idejg-őráig hittek a Magyar Népköztársaság és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ellen megszervezett és megrendezett hadjárat torzításainak. hazugságainak rágalmainak A magyar kormány már többször kinyilvánította* hogy külpolitikájának alapelve a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ennek jegyében — ahogyan ezt például legutóbb Kállai Gyula, kormányunk etoöfche- lyettese a nyugati újságírók részvételével tartott sajtókonferencián kifejtette — helyesnek tartanánk, ha a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony megjavításának kérdéseit tárgyalások útján rendezhetnénk. Hoz* zá kell azonban tennem: minthogy a magyar kormány ebben az irányban már nem egy ízben tett kezdeményező lépéseket -— most az Egyesült Államok kormányán volna a 6or. Ebből a szempontból — őszintén szólva — nem tartjuk túlságosan bíztató előjelnek, hogy az Egyesült Államok kormánya ismét előkotorta a lomtábról a mondvacsinált magyar ügyet. Mire jó ez? Csak arra, hogy szítsa a hidegháborús hangulatot. tovább élezre az országaink közötti aiműgysem rendezett viszonyt. Hozzá kel? ehhez tennem: az Egyesült, Államok kormányának magatartása a magyar nép irányában egyéb vonatkozásban is ennek (Folytatás a 4. oídslonj I L ^ Több mint félinilliárd telefonbeszélgetés - százezer televízió — nyolcvanezer rádióelőfizető esy tv a’att
