Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-21 / 300. szám
19*1. DECEMBER 2t, NAPLÓ „Riport helvett kizigyekhei" „Riport helyett közügyekben ’ cím alatt igen elgondolkoztató, komoly cikk jelent meg a Dunántúli •' Napló nov. 26-1 számában. A cikkíró a fiatalkorban kötött házasságok kérdését vizsgálja. Az anya" könyvi adatok alapján megállapítja, hogy a gyakorlatban minden második házasságot viszonylag rövid együttlét után felbontanak és hogy a válások eléggé magas százaléka a fiatalon kötött házasságokra esik. Kifejezi azt a véleményét, hogy a házasságok felbomlása nemcsak családi, hanem társadalmi ügy. Mint gyámügyi előadó hoszszú éveken át foglalkoztam a fiatalkorúak házassági ügyeivel. Úgy vélem, nem lesz haszontalan, ha hozzászólok az ügyhöz, mégpedig elsősorban abban a részében, amely a gyámhatóságok szerepére vonatkozik. Mindenekelőtt kijelentem, hogy teljes mértékben osztom a cikkírónak a kérdés lényegére vonatkozó véleményét Itt valóban kényes* nehéz, de mindenképpen komoly és nagyjelentőségű dologról1 van szó. Érdemes és szükséges tehát, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Míg 1953 előtt a kiskorúak házasságkötéséhez törvényes képviselőjüknek beleegyezése volt szükséges és a gyámhatóság csak abban az esetben döntött, ha a törvényes képviselő a beleegyezést nem adta meg, az 1952. évi IV. te. 10. § érteimében azóta kiskorú csak a gyámhatóság engedélyével köthet házasságot A törvény értelmében elvileg egy 12 évet betöltött gyermek is köthet házasságot ha ehhez a gyámhatóság engedélyt ad. A gyámhatóság határozathozatal előtt a kiskorú törvényes képviselőjét meghallgatni tartozik, de annak véleménye nem köti. Nyilvánvaló tehát hogy ez idő szerint a fiatalkorúak házasságkötésében a felelősség csaknem kizárólag a gyámhatóságok, illetve gyakorlatilag elsősorban a gyámügyi előadót terheli. Vajon helyes volt-e flyem nagyjelentőségű kérdésben az eljárásnak ilymérvű leegyszerűsítése különösen akkor, amikor a törvény csak egészen általános rendelkezést tesz és nem tartalmaz részletes utasításokat. Véleményem szerint a jelenlegi helyzetet nem lehet megnyugtatónak tekinteni. Mert gondoljuk csak el, milyen nehéz a helyzete annak a gyámügyi előadónak, aki úgyszólván egymaga kénytelen ellenállni a házasulandó fiatalok, a szülők és rokonok követelésének, akik mindenáron ki akarják erőszakolni a gyámhatósági engedélyt akkor is, amikor a gyámhatóság azt a kiskorú érdekéből és közérdekből is nem látja meg- adhatónak. A legenyhébb ha csak azt kívánják ilyen esetben a gyámügyi előadótól a leány* szülei, hogy 6 tartsa el a menyasszonyt, vagy ő vállalja a felelősséget azért, ha a fiatalok öngyilkosok lesznek. Hozzátartozik a dologhoz az is, hogy igen gyakran órákon belül kívánják a gyámhatóság döntését azért, mert a lakodalomra már felkészültek, az aprójószágot már levágták, a vendégek is megjöttek. Kérdezem, mit tehet ilyenkor az a szegény gyámügyi előadó? Azt, amit a cikkíró ki mond: „megelégszik néhány formasággal és máris kész az engedély a házasságra". Hogy aztán hogyan alakul tovább a fiatalok élete, az már más lapra tartozik. Az 1952. évi IV. tv. életbelépése óta kb. 8 év tapasztalata beigazolta, hogy bizonyos változtatásokra van szükség e téren. Ismételten felmerül ez a megállapítás a sajtóban, társadalmi szervezetek ülésein, szakemberek tanácskozásain, stb. Mint szakmabeli egy-két gondolattal szeretném én is közelebb vinni a kérdést a megoldáshoz. Elsősorban a jogszabály módosítását látom szükségesnek. Mindenekelőtt meg kellene szabdni egy alsó korhatárt, amelynek elérése előtt semmiképpen vagy csak miniszteri engedéllyel lehetne házasságot kötni. Ez leányoknál legalább a 16., fiúknál pedig a 18. év betöltése lehetne. Továbbá azt a törvényi rendelkezést, hogy 18. évüket betöltött személyek minden beleegyezés és engedély nélkül házasságot köthetnek olyképpen kellene módosítani, hogy e jog leányokat a 18., fiúkat pedig csak a 20. életév betöltése után illeti meg. Módosítandó volna a gyámhatóságnak a házassági ügyekben követendő eljárása is. A gyámhatósági intézkedés alaposabbá, komolyabbá tétele érdekében szükséges volna, hogy'ilyen célra 3 tagú bizottságot szervezzenek, amelynek tagjait minden határozathozatal előtt meg kell hallgatni és akiknek joguk lenne arra, hogy a gyámhatóság határozatát .megfellebbezzék. A bizottságban legyen képviselve a fiatalság is, de a tapasztaltabb idősebbek is. Nem lehet vitás, hogy ilyen szervezéssel mód és lehetőség lesz az eddiginél sokkal alaposabb, körültekintőbb vizsgálatra, véleménynyilvánításra, a házasulandók eddigi magatartásának, életmódjának, jellemének alaposabb kivizsgálására és annak eldöntésére, megvannak-e a jó házasság előfeltételei. Természetesen így is meg fog történni az, hogy az engedélyezett házasság nem lesz szerencsés, de kétségtelen, hogy ez lényegesen kevesebb esetben fog előfordulni, mint eddig. A gyámhatóság is bátrabban, erélyesebben tud majd szembeszállni a neki szegezett kő vételezéseknek és esetleges fenyegetőzéseknek, ha nem ájí egyedül, hanem több hozzáértő és lelkiismeretes személy osztozik vele a •felelősségben. Hasznosnak tartanám, ha mások is hozzászólnának a kérdéshez és segítenék a megoldáshoz közelebb vinni ezt a komoly problémát. Dr. Somfai Andor Manyiit Pécs e si reprozenlatfí aiáadiio fia a Szícienvi tárén Hogyan dísz lsük a Karácsonyfái? A szép, ízléses karácsony- ! fa elkészítése nem is olyan egyszerű. A túlzsúfolt karácsonyfa sem szép, éppen úgy, mint az, amelyiken alig néhány dísz, cukor van csak. A díszítést legjobb a szaloncukrok felrakásával kezdeni. Ha elegendő színes díszünk van, aklcor a szaloncukor lehet teljesen egyszínű (fehér). A cukrot egyenletesen elosztva rakjuk fel. Ahol színes villamos lám- pácskákat alkalmaznak, ott ezeket a szaloncukor után kell felszerelni, hogy a vezetékeket a további díszítéssel eltakarhassuk. A gyertyák utoljára kerülnek fel. A cukor után az üvegdíszeket helyezzük el. Itt arra kell ügyelni, hogy egyforma nagyságú s színű díszek ne kerüljenek közel egymáshoz. Igen kedvelt díszítőelem az üveggyapot (angyalhaj). Gondoljunk arra, hogy ez a bőrre jutva kellemetlen, viszketést, sőt, gyulladást is okoz s ezért kesztyűvel rakjuk fef.. Ahol apróbb gyermekek is vannak, ott mondjunk le erről. Inkább több arany és ezüstszálat, valamint ebből készült hosszú díszt rakjunk a fára. Ezeket szépen szálankint helyezzük el, mert nem szép ha egy-egy csomóban van a fán. Az arany és ezüst szálak igen szép csillogást adnak a karácsonyfának. Fűtsiink helyesen! Egyaknás vaskályha. — A samotbélésű egyaknás vaskályha fajtái a legismertebbek. Koksszal, kokszbrikettel, félkokszbrikettel fűthető legjobban, de a barnaszenek is jól égnek benne. Megrakásának módja: először a darabos tüzelőt (szenet, kokszot) öntjük a kitisztított kályhába, hogy a tüzelő teteje valamivel a felső ajtó alsó széle alá érjen. Ezután apróiéval vagy alágyújtóssal rakjuk meg a tüzet a szén tetején. Mikor a tüzelőanyag már begyulladt, még egy-két lapát szenet teszünk rá, Újabb rárákásnál mindig kevés tüzelőt tegyünk egyszerre a parázsra. Fatüzelésű vaskályha (Zephir, Marabu). — Ugyanúgy fűthető, mint a fafútéses cseMERT MA OLYAN NAP VAN Különös hangulata van egy gyermekkórháznak. A gyermekek itt mindig látogatókat várnak. Várnak, várnak... — Néni, máma jön nek ám a szülők — rángatta meg szoknyám szélét jelentőségteljesen egy kisfiú és mindjárt ineg is magyarázta, hogy miért jönnek a szülők. — Azért —mond ta —, mert máma olyan nap van ..; Amikor este újra láttam rácsos ágyacs- kájában ült és éppen azt bizonygatta Erikának, Józsikának és Zsuzsinak, hogy hozzá eljön az anyukája, pedig sokat kell utaznia a vonattal, míg ideér. — Az enyém is eljön ... — Az enyém is ... De egyiké sem jött «1, s ezt époen Gyurira fedezte fel, aki vilit végeztével elsősek ugrott ki az ágyból és mezítláb végig szaladt a folyosón. — Mész vissza! Hol a papucsod? —• szélt rá a nővér, 8 hogy Gyurka ne kószálhasson, vissza tette az ágyba, papucsát pedig a szekrénybe zárta. A folyosón állók közül senki sem láthatta Gyurka keserves ábrázatát, de bánatos sírása nem hagyta nyugodni az unokáikban gyönyör ködő nagymamákat, gyerekeiknek örülő anyákat. —1 Hívják fel tele« ionon az anyukámat! —1 Látni akarom, most mindjárt..: — Hol az anvu- kádY — Bátaszéken. —• Onnan nem jöhet. . — De jöhet. Nővérke. telefonáljon neki! Gyurkának nagy hirtelen egész néző- közönsége támadt —* Nemcsak a szobában levő gyerekek bámulták, akik kontráztak neki a kesergésben, de köréje sereglettek a látogatók is. — Gyere hozzám, kisfiam! . Gyurka a karját nyújtotta, szinte repült egy idősebb ssz- szexnyhoz. Erre Erika zendített rá, — Néni, ne menj eí, néni vigyél el engem is. Neki i® gyorsan akadt pártfogója. — Könnyeit elkente ma- szatos arcán és olyan hízelkedve mosolygott, ahogy csak kétéves kislányok tudnak. Most már csak Józsikának kellett pótmamát szerezni, no és Pistinek, aki tizein nyolchónapos gondtalanságával egykedvűen lob álla lábacskáit á fehér ágy oldalrácsain. Ő soha nem várja a mamát, sem a papát, mert őt nem is látogatja soha senki. Neki a nővérkék és» az orvosok jelentik az egész világot. ö hálásan simul mindenkihez, aki karjára veszi . — No, gyertek, ti kis vacakok! Ismerős a kedves hang és a két fiatal nővér arca. Pisti pár- nás' keze simogatva csúszik végig a nővérke homlokán és az ölelő karokban Józsika szepegése is lassan megszűnik. Gyurka meg kézről-kézre jár. Pizsaimakabátjá- nak zsebed tele vannak keksszel, csokolá dévai. Némán tűri. hogy fésüljék, simogassák, miközben nagyokat harap egy jókora piros almából. Már nem akar telefonálni, egy órácskát mégfeledkezett a mamáról, aki sehogvsém tudott Bátasrékről ideutazni. Pedig ma mind itt vannak a szülők. Mert mm «■#«-*« nap van. népkályha. Rostélya nincs, általában csak egy ajtaja van. Ezen keresztül rakjuk be a tűztérbe a tűzifát Ha a fa dllángolt. az ajtót be kell csukni. Vegyestüzelésfi cserépkályha. —• A kitisztított rostélyra tüzet rakunk, majd — a parázs elé — kismennyiségű szenet teszünk (semmi estre sem a parázsra, mert az így fejlődő gázok szétvethetik a kályhát.) Megoldható a tűzrakás úgy is. hogy előbb berakjuk a tüzelőanyagot, és elöl egy kis részt szabadon hagyunk az alágyújtósnak. Ez utóbbi módszernél hosszú ideig nem kell a kályhára rakni, Tölíőaknás cserépkályha. — felülről lefelé tüzelünk benne, tehát először a szenet rakjuk be és utána az alágyújtóst, * Koksztüzelésű cserépkályha. i— Ugyanúgy fűtjük. ,mint a koksztüzelésű vaskályhát. Ajtaját csak akkor szabad lezárni. amikor a koksz már nem izzik, Minden cserépkályha-fajtát ajánlatos évente, ha semmi panasz nincs rá, két évente, szakemberrel megvizsgáltatni, aki a lerakodott kormot kiszedi, a hibás szerelvényeket kicseréli, a tűzteret kitapasztja. Gyakran előfordul (különösen az idény elején és végén), hogy a cserépkályha füstök Ezt a kéményben megszoruló külső meleg levegő okozza, amely nem enged utat a kályhában, fejlődő füstgázoknak. Ajánlatos ilyenkor a kémény tisztító atjaját (kaminaj- tót) begyújtás előtt kinyitni és benne papírt, faforgácsot vagy más. nagy lánggal égő anyagot elégetni. Ezzel egyidejűleg a kályhában is égessünk hasonló módon panírt. A Baranya megyei Téglagyári ES felhívja vevőit, hogy a dunaszekcsoi, hidasi, mohácsi, pécsi, sásdi és siklósi téglagyárakból f. évi keltezésű kiutalásokra, Illetve utalványokra a TÉGLÁT DEC. 31-IG szállítsák el, mert e határideig eí nem szállított tételeket a gyárak tírlík. 797 Tegnap délelőtt tíz órakor nyitották mag a város szívében a Mecsek cukrászda szomszédságában Pécs első reprezentatív ajándékboltját. Köztudomású. hogy a város egyetlen ajándékboltja eddig szűk kis helyen volt a Kossuth Lajos utcában. A régi boltot most a Fodrászipari Vállalat kapja meg és a Kossuth Lajos utca 8. számú házban lévő fodrászüzlet bővítésére használja fel. Az új üzletben külön vitrinekben helyezték el a Zsolnay, a herendi, hollóházi. kőbányai ég a külföldi porcelánokat. — Porcelán ajándéktárgyakon kívül kapható itt óra. ékszer, bizsu, bőrdíszműáru. sőt kesztyű is. Nem ártana azonban, ha a Pécsett gyártott, világszerte jó hírnévnek örvendő kesztyűkből többet tartanának a boltban, s nagyobb választékot biztosítanának mind szín, mind minőség tekintetében. — Azonkívül a sok szép pécsi emléktárgy között szívesen látnánk népviseletbe öltöztetett kisebb-nagyobb babákat is, amelyekből mindig előszeretettel vásárolnak a külföldiek. A tágas, modem berendezésű üzletre közel százezer forintot költött a Pécsi Kiske- reskedelm' Vállalat és gondoskodtak arról is. hogv bőséges raktárkészlet álljon rendelkezésre. A bolt raktáron tartott cikkei meghaladják a hatszázezer forint értéket. A vállalat vezetői úgy határoztak, hogy a város nagy idegenforgalmára való tekintettel vasárnaponként és ünnepnapokon is nyit-; va tartják az ajándékboltot A megnyitó után, megkezdődött a vásárlás. Már a megnyitás perceiben voltak a boltban külföldiek is, egy angol turista és egy csehszlovák orvosházaspár válogatott az ajándéktárgyak között s kijelentették, mihelyt megkapják magyar zsebpénzüket, visszatéri vásárolni. ín kíaánmg&m Eredetileg csak a karácsonyi kívánságokról akartunk írni, arról, hogy mit szeretnének a nők karácsonyra. Aztán megváltozott a terv. Kiderült, hogy a három, nő-nemzedék — diáklány, családanya és nagymama — sokkal messzebbre néz karácsonynál. Évekre, egész életre tervez. íme: SÍFELSZERELÉS Várkői Zsófia alig tizennyolc éves még. Az idén érettségizik a Janus Pan nonius Gimnáziumban. Pirulás nélkül, nagyos komolysággal mondja tollba álmait: — Először is: szeretnék leérettségizni. Másodszor: szeretném, ha felvennének a Pedagógiai Főiskolára. — Tanár oltárok lenni. Apám is az, édesanyám tanítónő, nagymamám is pedagógus volt, a húgom is a TF-re pályázik — nálunk mindenki tanár. Már kicsi koromban belém oltották a nevelői hivatás szeretetét, nem is tudnám máslcépp elképzelni az életemet. Van egy hartnai dik kívánságom is: I a sífelszerelés. Si- j talp, bakancs és S hosszúnadrág t-s 1 ami az ilyen nagy hó megnyergelésé- hez kell. Addig nem nyugszom, míg meg nem lesz, órákat adok matematikából és kémiából, és összeszedem az árát. Jövő ilyenkorra meg is lesz talán —- sokat dolgozom majd érte. KÉTSZOBA ÖSSZKOMFORTOS LAKÁS Czifra Jenőmé; a Kesztyűgyár gépi varrónője meglett családanya már. Nagy lánya alig néhány évvel fiatalabb Várkői Zsófiánál. ő már a családra tervez, álmai egyet jelentenek a férje, édesapja és lánya vágyaival. — Megmondom én, nem kertelek: lakásra vágyunk. Már tizennyolc éve élünk a szobakonyhában. Amikor összekerültünk a férjemmel, még meg felelt, ma már kicsi. Ezért minden álmunk a kétszoba, összkomfortos lakás. Ezért dolgozunk, ezért takarékoskodunk, ebbe fektetjük minden energiánkat. ügy gyűjtögetünk, mint a méhek: eddig majdnem tízezer forintot tettünk a takarékba. A többinek jövőre kell lennie* Hát ez a mi vágyunk. Hozzáteszem: reméljük, béke lesz akkor is. Háborúban aligha számíthatnánk lakásra. AZ VNOKAK NEVELÉSE Iván Jánosné, a Porcelángyár takarítónője 55 éves már, nyugdíjba készülődik. — Nincs nekem különösebb tervem karácsonyra. A legnagyobb öröm az lenne számomra, ha négy fiamat és asz- szonylányomat meg látogathatnám. — Mind szívesen várna ebédre, deliát ■.. Lefelé még elballagnék, de visszafelé, az Ady Endre úti emelkedő már nem az én reumás lábamnak való. Inkább itthon maradok — a fiaim majd eljönnek hozzám. Sosem voltam nagy igényű. Sok volt a gyerek, én mindig visszamaradtam. Most sincs nagy kívánságom, csak egy: ha nyugdíjba megyek, az unokáimmal foglal-' kozhassam. Mind nz ötöt magaménak érzem, az ért életem már az övék lesz: Azt szeretném, ha nekik jobb sorsuk lenne, mint nekem volt fiatal ko4 romban. A
