Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-20 / 299. szám
DECEMBER SO. 3 500 liiiiiió tonna feketeszén van a komlói medencéken 9 Uj ezéntelepeket kutattak fel Máza és Tolnaváralja déli határában JNegy év alatt 50 ezer folyóméter kutatófúrást Tegezlek A jelenleg ismert szénvagyon 150 évig elegendő A koszén utáni rendszeres kutatás nem régi keletű munka, hiszen csak a felszabadulás után vált valóban azzá. Pedig igen lényeges és fontos munka ez és legalább húsz esztendővel előbb kell járnia, mint a bányászati művelésnek. Természetesen a kutatás mindig megelőzte a bányászkodást, csak éppen nem rendszeresen és nem pontosan. Amikor a múlt század vége leié Jánosi Engel Adolf földbériő és fakereskedő összevásárolta Batthyány grófok Komló környéki birtokait, már ismeri volt előtte, hogy a föld alatt jó minőségű feketekőszén rejtőzik. 1892-ben megindította a bányászatot és a háromszintes kiképzésű táróból naponta mintegy 10—12 szekér szenet termeltetett Id. Később. 1S98 és 1903 között kutatást Is végezték, majd 1907-ben a mai Anna-akna helyén 60. azután pedig 100 méterre mélyítették a bányát, amivel a produktum is emelkedett. A bányatulajdonosnak persze nem volt szakképzett geológusa, aki nozzá- értéssel foglalkozott volna a rendszeres kutatással. A feljegyzések szerint első ízben egy Schmidt nevű bányamérnök kezdte el a szelvények vizsgálatait és a hozzáértőbb kutatási munkát. E munka alapján az élsó világháború előtt megjelent szaklapok egykét millió tonnában tüntetik fel a komlói szénmedence ismert telepeinek készletét. Azóta sokat változott a világ és sokat változott a kó- szénkutatás munkája is. az egy-két millióra becsült szén- vagyonból sok száz millió lett, s az éőnúlt 61 esztendő alatt is kibányásztak néhány millió tonnát, a komlói határban. Az intenzív geológiai kutatómunka 1951-ben kezdődött el. amikor létrehozták a tröszt földtani szolgálatát, s ahogyan kiterjedt a kutatómunka, úgy növekedett a terület ismert szénvagyona. Az 1951-es részletes felmérés után már 40 millió tonna szemet tartottak nyilván. 1953-ban 59 milliót és 1956-ban pedig 119 milliót (a zobáki területet nem számítva). A jelenlegi felmérések alapján a tröszt összes területén mintegy 500 millió tonna szenet tartanak nyilván. Sok-e ez a mennyiség? Attól függ, hogy miként vizsgáljuk és milyen adatokhoz hasonlítjuk. Ha a jelenlegi bányászati technológiát és termelési kapacitást vesszük alapul, akkor legalább 150 évig elegendő a most ismert mennyiség. Persze, nem kell megijedi« a későbbi generációknak. mert minden valószínű, ség szerint jelenlegi felméréseinket 150 év máin majd úgy emlegetik, mint mi az 1900-as becsléseket. A felkutatott terület is megnövekedett és a kutatófúrások száma is rendkívül megszaporodott. A komlói medencében a felszabadulás előtt összesen 7900 folyóméter hosszúságú kutatófúrást végeztek, a fel- szabadulás utáni években pedig 85 ezer folyómétert, amiből 50 ezer folyómétert 1952 és 1955 közötti években fúrtak. Ezzel a kutatómunka jó előre megelőzte a bányászati művelést és a jelenlegi években már a lassúbb ütem is elegendő. Az elmúlt évek kutatásainak egyik igen jelentős eredménye; megállapították, hogy a pécs-komlói Unsz telepek S- kanyaruiata tovább húzódik észak felé. Mám és Tolnaváralja déli határában. E területeken a felmért készlet 125 millió tonna és a még várható reménybeli készlet körülbelül 30—35 millió tonna kőszén. A minősége? Legalább olyan, mint a pécsi és a komlói szeneké: kokszolásra kiválóan alkalmáé. 1 A komiói tröszt földtani osztályának természetesen nemcsak az a feladata, hogy a felmérések alapján meghatározza a szénvagyon mennyiségét, hanem igen sok mindenre kiterjed ezen kívül. Minden üzemnek van önálló földtani csoportja, amely elvégzi a bánya földtani térképezését és arról szakszerű véleményt, kiértékelést ad az üzem műszaki vezetőinek. Aktív támogatásit és segítséget nyújtanak a termelést irányító műszakiaknak az üzem szénvagyonának minőségi mutatóiról, elhelyezkedéséről, mélység szerinti megoszlásáról stb. Ami a kutatófúrásokat illett, érdemes egy-két megjegyzést tenni. Az első talán az lenne, hogy egy- egy fúrás igen költséges dolog. Például egy 1200 méteres fúrás (folyóméterenként 3200 forint) költsége kb. 4 millió forintba kerül, ami durván számítva 25 családi ház értékének megfelel. Tehát, nem volt olcsó mulatság az a 85 ezer folyóméter hosszúságú fúrás az elmúlt esztendőkben. Éppen a kutatófúrások rendkívül magas költsége indokolná, hogy amikor egy-egy területet kutatnak, akkor ne csak a kőszénre terjedjen ki a kutatás munkája hanem minden hasznosítható ásványra. fC. I.) Űjtipnsú istállók épülnek jövőre Négyszáz férőhelyes tehénisíálló fele költséggé1 — Belső eieieses serteshizlatók — Húszezer férőhelyes csibenevelőK Ö'miílió fsrinlo! lellek be ü bbréksziveikezeitkbe a falus! dolpz# A baranyai falusi bankokban megkezdődött az évvég; mérlegek előkészítése. A MÉSZÖV a takarékszövetkezeti ügyvezetők részére a közelmúltban három napos tanfo- lyamot rendezett Szigetváron ahol útmutatást kaptak a nagy munka elvégzésére és arra, hogyan segítsék a közös gazdaságok zárszámadását. A takarékszövetkezetek ugyanis magukra vállalták a tsz-tagok- nak járó készpénz-részesedés kifizetését. Az évvégi mérlegek előzetes adatai a népszerű takarékszövetkezetek további fejlődésétől és megerősödéséről tanúskodnak. Az idén nyolc új falusi bank-egység alakult a megyében és a tagok száma 2209-al gyarapodott. Jól takarékoskodtak a szövetkezeti gazdák ebben az évben is: összesen ötmillió forintot tettek be a takarékszövetkezeteikbe. 1962-BEN több újtípusú istállót építenek a termelőszövetkezetek. A tervek már megérkeztek a megyei tsz beruházási irodához. Az új istálló- tipusokról Müller János, az iroda főmérnöke a következőket mondotta1 *— Az állami gazdaságokban csaknem tíz éve kutatják, hogy a hazai adottságoknak megfelelően milyen épületekben lehet legkorszerűbben, leggazdaságosabban megoldani a mező- gazdasági nagyüzemek állat- tenyésztését. A kutatás még ma sem talált végleges megoldást. az azonban már bebizonyosodott. hogy ahol megfelelő takarmánybázis és jó] képzett gondozó gárda van. ott szabad95 támrabló villát készítetlek a komlói Kossuth-bánya gépüzemében tenyésztők kétműszakos foglalkoztatása is. Mía a zárt rendszerű istállóbar» általában 12— 14 tehenet iát el egy gondozó, a sáahadtartásos istállóban 40 —50 tehenet gondozhat. — HOL ÉPÜLNEK ilyen új- típusú istállók? — Ilyen korszerű etető-fejő istálló többek között a kátoiyi és a berkesdi termelőszövetkezetben épül a jövő év folyamán. — A tehénistállókon kívül milyen újtípusú állattenyésztési épületek létesülnek 1962- ben? — Uj típusok jelentkeznek a sertéshizla.ás területén is. A külföldi és hazai tapasztalatok nyomán Baranyában is bevezetik a belső etetéses rendszert. A belső etetése« rendszerű hizlalókban igen szépen fejlődnek a fehér hússertések, hiszen az idő viszontagságaitól jobban vannak védve az állatok. A melegített és nedvesen adagolt dara takarmány etetésével. valamint száraz önete- téssél a sertések hízlalási idejét a jelenlegi 10—12 hónapról 7—8 hónapra csökkentik. Az új típusú sertésliizlalók állategészségügyi és üzemelési szempontból is megfelelnek. Megyénkben negyven ilyen belső etetéses sertéshizlaló épül többek között Hímeshá- zán. Somberekén, Palotabozso. son. Bárban. Egerágon és Ko- zármislenyben. — Jelentős változás lesz a baromfitenyésztő épületeknél. A. gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a 10—20 ezer férőhelyes csibeneveiók építőié a leggazdaságosabb. 1962- jen azokat a csibeneveiőket építik meg, amelyek az 1961 tora tavaszán meghirdetett tervpályázatim díjazást nyert ervek alapján készültek. — Az eddigi típusoknál egy térőhely ára 200—250 forintba terült az új 20 ezer férőhelyes csibenevelőknél pedig 80 —90 forintra «sokkén. Húsz- :zer férőhelyes csibenevelő épül jövőre többek közt a ká- tolyi és a lippói termelőszövetkezetben. Az állattenyésztést szolgálja i másik újtípusú épület, a szél sa tamás, 10—-15 vagonos ku- icxricagóré. Érdekessége, hogy i párhuzamosan elhelyezett rét tárolótér fölé tetőt építetek. Az így kialakított fedett érben kisgépeket helyezhettek el. de nagyszerűen elvégezhető itt rossz idő esetén a >yümölcs-csomagolás. dohány- rimítás és más murika is. A NAGYÜZEMI gazdálko- codás megkívánja hogy na-* tyobb férőheiyű épületeket ké- izítsenek. 1962-ben 100 férő- telyes hizlaldák és 2500 férő- íelyes csibenevelők helyett SOO ■s 500 férőhelyes hizlaldákat, valamint 10—20 ezer férőhe- yes csibenevelőket építenék — ejezte be nyilatkozatát Mül- tr Jánoa A komlói Kossuth-bánya gépüzeme az idén kezdte meg a bányabeli acéltámak kimentéséhez használatos vitiák gyártását. A támrabló kisvit- lákat a gépüzem szériában gyártja és nemcsak a komlói bányák igényeit elégítik ti, hanem az ország többi bányaüzemét is ellátják ilyen tám- rabló villákkal. A vitiák alkatrészei szerelés- re készen állnak és naponta mintegy tíz vattát készítenek eL Jelenleg negyven vitta várja. hogy elszállítsák az ország különböző bányáiba. A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeiből eddig 25 darabra tettek megrendelést, amelyet január közepére a gépüzem lei is szállít. Egyébként ez év végiéig körülbelül száz támrabló vitta készül el a Kossuth-bánya gép- üzemében. Vázlat egy jövő évi cikkhez nincs egyetlen olyan üzemrészük, ahol ne találnánk jóhírű brigádokat, jónál is jobb eredményeket. Mivel szolgált rá a „sertésmeszes” erre a megkülönböztetett figyelemre? Nem lenne elég, ha. csak azt mondanánk el, hogy náluk minden brigád elnyerte már a szocialista brigád címet, de még azt sem, hogy ők voltak a kezdeményezői az év eleji verseny- felhívásnak, amely az éves tervteljesítés, az önköltségcsök kentés mellett igen komoly fel tételeket ró ki a felhívás elfogadóira. A kilenc pontban megfogalmazott „vállaljuk” a termelési szempontok mellett olyan feltételeket is magába foglal, melyek szerint év végéig a műhelyek minden dolgozója brigádokba tömörülve ' vesz részt a munkaversenyben. Nos, a „sertésmeszes” már ott tart, hogy a kilenc pont közül nyolcat teljesített és ebben benne van a fentebb említett feltétel is. Mégsem ebben különbözik a többiektől, mert van egy olyan vállalásuk is, amelyiket nyugodtan lehetne jegyezni tizediknek a pontok végén. Tudomásunk szerint ez a vállalásuk egyelőre nemcsak a bőrgyárban, hanem a megyében is egyedülálló. A szocialista brigád cím sneHett asm*Motolókban. csobogókban fb mg, kering a sertésbőr, áztatják belőle a sót, hogy azután átadják a „zsírtalanítóknak” a „swödoióknak”, akik nem hivatalosan talán a legelőkelőbb titulust a „vegyészbrigád” címet viselik. Az ő beosztásuk talán a legveszélyesebb. Meszes, kénnétriumcs bőröket csúsztatnak át a gumiszalagos gépen, s nagyon kelfl vigyázniuk, mert az oldat egyetlen cseppje gyulladásos égési sehet okozhat a kézen, az arcon, noha könyökig érő gumikesztyűk ben dolgoznák. Odébb a „kopasztógép" ontja a tüszőkből eltávolított sortét, a borotvapamacs, ruhakefe kiváló alapanyagát és ebben az ibolyaillathoz cseppet nem hasonlító párás, gőzös csarnokban serénykezű emberek dolgoznak, percnyi megállás nélkül A swődoló gépen hét órás műszakomként 4200 vagy még ennél is több bőr fut át, de olyan formán, hogy minden egyes bőrt kézzel simítanál! rá az örökmozó gumiszalagra, s ez a 4200 darab bőr szabja meg azután a soron következő részletmunkák tempóját is. Így fest nagy vonalakban a Pécsi Bőrgyár sertésmeszes műhelye. Harmincnégyen dolgoznak itt, négy—hat tagú brigádokban, hat brigadérossal, s Foren ez János művezető vezérletével Különben a műhely, a 'ígér „szemefénye” is* noha nék megszerezni a minden eddigi brigád, illetve versenyformák legfejlettebbikét, a „szocialista műhely” címet, amely nagy lépéssel s újabb tartalom mai töltené meg a szocialista típusú versenymozgalmat. Nézzük csak meg közelebbről kik képviselik majd a szocialista műhely „vezérkarát”. Elsősorban Ferencz János művezető, aki 32 éve dolgozik a gyárban, s az ő nagy nagy tapasztalata, szaktudása, segítsége nem kis mértekben járult hozzá a brigádok eddigi nagyszerű előmeneteléhez, ö ért leginkább a fiatal de az idősebb munkások nyelvén is, hiszen végig élt jóban, rosszban néhány ,jnunikásnemzedé- ket” tímárkodása hosszú évtizedeiben. őrá mondják, hogy „forintot ér” minden szava, jó tanácsa, s a munkások élnek is vele. Aztán kell is, hogy éljenek, mert az innen kiadott nyersbőrökön ejtett legkisebb hiba végig kisérti a feldolgozás minden további folyamatát. Innen kezdve ne soroljunk senkit a másik elé, vagy alá, mert bajos lenne megmondani, hogy kit illetne jobban a sorrendiség. Stuiber Károly. Be- rényi Mihály, vagy a másik légy brigádvezető nevét tet- »Ss szálat cserélhetnénk. mert a maga portáján valamennyi kiváló munkát végez. Stuiber Károly és Berényi Mihály nevét is csak azért tettük „élre”, mert velük beszélgettünk el néhány percig, s mert nekik volt éppen néhány percnyi idejük a beszélgetésre. Ilyenformán Stuiber Károlyiéi tudtuk meg mindazt, amit a többiek sem mondtak volna él másként. Többek között azt, hogy ma már nehezebb megszerezni a szocialista brigád oklevelet, mint tavaly, mert nem hathónaponként hanem évenként értékelik az eredményeket. S azt is, hogy nemcsak az ő brigádjukban vállaltaik külön társadalmi munkát vagy a közös művelődést szolgáló színház-, mozilátogatást s nem csak ők végeznék szakmai továbbképző tanfolyamot, hanem ebben a műhelyben valr.meny- nyien. S az sem az ő privilégiumuk, hogy magasatobfokú iskolákra .technikumokra pályázzanak. mert ez is gyökeret ver lassanként a műhelyükben. És Berényi Mihály újat mond-e azzal, hogy az ő brigádjában tökéletes összhangban folyik a munka, hogy náluk nem „lépnek le”, nem hagy ják cserben egymást, ha valamelyiküknél elakad a murikat s hogy náluk egyre ritkábban fordulnál! elő géphibásodások, balesetek. Mégsem monoton, mégsem gépies náluk a munka. Stuiber Károly mesélte, hogy őnáluk a műszak vége- feüié mindig eseményszámba megy a „cigánylány” játék. A gumi szalagra kerülő utolsó bőrdarabot keresztelték el ei- gánylánynak, s mindenki attól óvakodik, hogy véletlenül sem. legyen az övé. Ebből aztán az következik, hogy csizma igazítással, orrfuvássál vagy valami más manőverrel azon mesterkednek, hogy az utolsó bőrdarabot a „cigánylányt” a másik tegye a gumiszalagra. Na aztán van mit hallania'a ..szerencsés” nyertesnek, a „nap hősének”, de ez már nem való széleskörű publikálásra. Mit mondjunk még róluk? Talán annyit még. hogy a fiatalok nemcsak a munkában, hanem a gyári tánccsoportban is jeleskednek, s nem egyszer Szentlészlóra, az áltáluk patronált községbe is kilátogatnak az aratóbálokra, a farsangi ünnepekre. Mindezeknél is érdemesebbet azonban csak az Új év után tudunk elmondani róluk. Pontosabban február elején dől éL hogy a legértékesebb cím a „szocialista műhely” oklevél s a vele járó 5000 forintos jutalom őket illeti-e majd egy egész esztendős dicséret» munka után. — ma — tartásos módszerrel gazdaságo sabb az állattartás. — Mivel termelőszövetkezeteink nem minden esetbei rendelkeznek optimális előfeltételekkel, egy átmeneti megoldás vált szükségessé. — A szarvasmarhatenyésztésnél ete tő-fejő-remdszerű istállókai építenek. Az etető-fejő istállók 100 férőhelyes, zárt tehénistállónak használhatók addig, míg nem építenek köréjük viszonylag kevés költséggel sza- badtartásos pihenőtereket. Ak- kor körforgalmú megoldással 400 tehén etetése és fejese valósítható meg. Nyáron a pihenőterek előtt lévő karámban biztosítva van az állatok megfelelő mozgása, hidegben té- liesíthetők a' pihenőterek és a pihenőtéren belül akkor is kötetlenül mozoghatnak a jószágok. — Az istállókat középé thaj- tós. középtetőutas rendszerűre építik, ami azt jelenti, hogy a szérűből bármilyen szállító- eszközzel hozott takarmány átrakás nélkül, közvetlenül a vályúba rakható. A trágyakaparó szalaggal pedig a trágyakihordás is gépesíthető. •— Az újtípusú istálló előnye, hogy pihenőterek létesítésével a 400 tehén elhelyezése 2 millió 700 ezer forintba kerül. Ennyi állatot zárt rendszerű magtárpadlásos istállóban mintegy 6 millió forintos költséggel tudnak csak elhelyezni. Itt megoldható az állat-
