Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

IML NOVEMBER 18. napló Elkészült a Sopiana Gépgyár jövő évi műszaki fejlesztési terve Több áj gyártmány prototípusa készül — Közel másfél millió forintos önköltség-megtakarítást terveznek Gépesítik az öntödei formázást A pécsi Sopiana Gépgyár Jövő évi műszála fejlesztési tervét a napokban elkészítet­ték és megvitatták. A terv szerint a gyárban igen komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a közismert és világhíressé vált húsipari gépeket minél magasabb színvonalra emel­jék. E célt szolgálja a gyárt­mányfejlesztési program, amely sok új gép prototípusá­nak az elkészítését határozza meg. Milyen új prototípusok készülnek a jövő évben? El­készül a saját tervezésű hid­raulikus húsoiógép, amely a bőrgyárak munkáját segíti majd. A hidraulikus húsoló- gép a lefejtett bőrökön ma­radt húst szedi le. Ilyen gé­pet eddig még nem gyártot­tak az országban, legalábbis ilyen hidraulikus szerkezetűe- ket nem. Az újfajta húsoió­gép olcsóbb lesz, mint a ré­gebbi típus, s formája szép modem kivitelt kap. Teljesen új gyártmány lesz a szarv­csípőgép is, amelyet a vágó­hidak részére készítenek. Ér­dekesnek ígérkezik a hidrau­likus kezelőjárda elkészítése. Ez valójában nem is járda, hanem a vágóhídi dolgozók részére egy munkahelyi állás, amelynek az a rendeltetése, hogy azokat a dolgozókat emelje, illetve süllyessze, akik a magaspályán függő marhá­kat kettészelik. A hidraulikus kezelőjárda lábkapcsolással működik, tehát igen könnyen kezelhető a munkafolyamat végzése közben. Több elkészült prototípust fejlesztenek tovább és az új konstrukció alapján gyártják le az első darabot. Ilyen lesz például a vízszintes sertésbőr­fej tógép. Elkészítik a verti­kális sesrtéskopasztógép első példányát is a jövő esztendő­ben. Nagy munkának Ígérke­zik egy komplett bélvonal ki­építése. A jövő évi tervben a bélvonalnak csak a rajz doku­mentációit készítik el, a minta­példány elkészítésére 1963-ban kerül majd sor. A gépgyár legnagyobb mé­retű munkája 1962-ben a fo­lyamatos hústöltőgép és az univerzális húsautamata to­vábbfejlesztése és gyártása lesz. E két húsipari gépnek a prototípusa már elkészült, csak kisebb módosításokat eszközölnek rajta és aztán na­gyobb mennyiségben gyártják, sót az elkövetkezendő időkben ez a kétfajta gép, lesz a gyár fő gyártmánya. A külföldi vállalatok képvi­selőd máris igen érdeklődnek a gépek iránt A jövő évben az egyik típusból 60, a másik­ból pedig 80 darabot készíte­nek exportra a pécsi üzem­ben. A gyártmányfejlesztési prog­ram mellett a kutatási és a kísérleti program jelent na­gyobb feladatot a gyár mű­szaki gárdájának. Közismert, hogy az élelmiszeripari gép­gyártásban nagymennyiségű rozsdamentes fémanyagot használnak fel, amely igen drága és nagyban emeli a gé- I pék önköltségét.- E területeken I szeretnének a pécsi gépgyár­ban is élőbbrejutni, és ahol le­hetséges, műanyaggal pótolni a drága fémeket. Ugyancsak műanyaggal szeretnék helyet­tesíteni a gépek felületén al­kalmazott krómozást is. Ez nem éppen új dolog, de a pé­csi gépgyárban még nem hasz­nálatos és így ki kell dolgozni a helyi viszonyoknak megfe­lelő alkalmazási módozatokat. Az egyéb műszaki fejlesztési feladatok között szerepel a szabványosítás megvalósítása az új gyártmányokkal. Gondot fordítanak arra is, hogy a gyár műszaki beosztású dolgozói szakmailag képezzék magukat. Ennek érdekében újabb kül­földi szakmai folyóiratok és könyveik beszerzése szerepel a programban. A gyártmányfejlesztési prog­ram leglényegesebb mozzana­ta, hogy a szerkesztés és a technológia felülvizsgálta a jövő évi gyártmányokat és meghatározta azt a gyártási módot, amely a legeredménye­sebbnek látszik az önköltség szempontjából. A műszaki fej­lesztési program alapján a jövő évi várható önköltség- megtakarítás 1 millió 348 ezer forint lesz. A műszaki fejlesztés kereté­ben a gyár több üzemrészébe új gépek Százezer karácsonyfa a kisalföldi ** erdőkből Ä Kisalföldi Állami Erdő­gazdaság erdészeteiben hatszáz ezer, 3—8 éves fenyőfa közül választják ki azt a százezret, amelyet az idei karácsonyira vágnak ki. összesen 150 000 fo­lyóméter karácsonyfát szállí­tanak az ország különböző tá­jadra. A kivágásra kerülő fe­nyőket gondosan kiválogatják, hogy csak szép, formásak ke­rüljenek piacra. A legkisebb karácsonyfa 60 centiméter, a legnagyobb pedig 3 méter ma­gas lesz. Megtették a műszaki előkészületeket is: motoros fű részeket szereztek be, rendbe­hozták a szállítóeszközöket. A vágást december elsején kez­dik, s az első szállítmányt de­cember 5-én indítják, útnak Győr, Komárom és Fejér me­gye városaiba és falvaiba. kerülnek a jövő esztendőben. Az öntödei formázást szinte teljesen gépesítik és a kézifor­mázás helyett két új rázófor­mázógép dolgozik majd az üzemrészben január elsejétől kezdve. Az esztergaműhely két revolver paddal, a nagy sze­relőcsarnok egy öttonnás da­ruval, a szerszám műhely pe­dig egy univerzális szerszám­élezőgéppel gazdagodik a jövő esztendőben. "r Időjárásjelentés Váltható Időjárás szambát estig: felhő átvonul ások, több helyen ki­sebb esővel. A magasabb hegye­ken holnap futó hózáparotekaL Élénk, a Dunántúlon erős észak­nyugat!, északi széiL Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 3—legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz 4—7 föle között. Távolabbi kilátások: vasárnap északi szél, hidegebb idő. Tisenhét vagon més Vasárnap mébész-úagvgvű és lesz Pécsett Tegnap kezdődött a méhé­szek világszervezetének, az APIMONDIA-nak évente meg­tartott nagy ünnepe, a nem­zetközi méhész hét. Ez alka­lommal Solti Tivadar méhész szaktitkárt, a baranyai méhé­szek vezetőjét kérdeztük meg, hogy ünneplik Baranyában ezt a hetet? — Megyénkben egy méhész szakszövetkezet működik 175 taggal és 2800 méhcsaláddal, — mondotta — valamint 35 mé hész szakcsoport 1049 taggal és 19 968 méhcsaláddal. Nem lennék méhész, ha az eredmé­nyek helyett szólamokkal vá­laszolnék. Beszéljenek a szá­mok. 1961. évre 17 vagonos mézfeivásáiriLási tervet kap­tunk, amit szerződésileg kél­lett biztosítani. Le is kötöttünk 17,78 vagont. Az év azonban a méztermeüiés szempontjából rosszul indult, mivel a hosszan tartó tavaszi esőzések tönkre­tették a főhordást adó akác- virágzást a megye déli részén. A felvásárlandó méznek mint­egy nyolcvan százalékát akác­ból gyűjtik, de az idén csak azok a méhészek tudtak akác­ból mézet nyerni, akik Vas vagy Nógrád megyébe vándo­roltak. De a baranyai méhé­szeknek csak g fele vándorolt ezen vidékekre és így az akác­mézből nagy kiesés volt. Méhé szeink mégis mindent elkövet­tek a gyűjtés érdekében, az aszályos nyár azonban ebben is megakadályozta őket. — A szakszövetkezet és a szakcsoportok mégis 16 vagon mézet adtak le eddig. A terv teljesítéséhez hiányzó 1 vagon élőreláthatóiag december vé­géig gyűlik össze.' Ezt is úgy tudták élémi, hogy minden begyűjtött mézet kipergettek, még a téli élelemkószletet is, s így a méheket cukorral telel­tetik majd át. Eddig 24 szak­csoport teljesítette tervét. — Külföldi megrendelésre illetve a hazai---' - és láp szergyár keresletére virágpor- szerződésre szólították fel a megyét. így 400 kilogramm vi­rágpor szállítására kötöttünk szerződést, de ezt tú'teljesítve 450 kilogrammot adtunk át Hogy a nagy viaszbehozatalt csökkentsük — az országban először — a baranyai méhé­szek kezdték meg a szabad­egyetemi oktatást a viaszter­melés fontosságáról. így értük él, hogy eddig igényelt mint­egy 80—100 mázsa kedvezmé­nyes viaszról nemcsak lemond­tunk, hanem még adtunk is az ipar részére viaszt. Ezen kez­deményezésnek lett az eredmé nye, hogy 1961-ben már nem volt behozatalunk, sőt 7 va­gonnal exportáltun' . Legfonto­sabb feadatunk most a ter­melőszövetkezeti méhészetek zervezése. — Az ünnep: hé: ak tt vala­mennyi szakcsoport díszköz- gj’ű’és- tart. A legnagyobb ün­nep Pé-sett lesz. mert -t nécsi méhész szakcsoport éppen most negyven éve tömörült szervezetbe. Dr. örösi Pál Zol­tán Kossuth-díjas professzor is városunkba jön, hogy az egyéb ként is gazdag programunk jubileumi nagygyűlésén elő­adást tartson. A november 19- én tartandó nagygyűlésen ú- tüntetik az élenjáró méhésze­ket is, — fejezte be nyilatko­zatát Solti Tivadar. Tehergépkocsi-nagyjavító épül Pécsett Az ötéves terv előírja, hogy „az ország személyautó-állo­mányának fejlesztésére öt év alatt 47 000 személygépkocsit kell beszerezni”, s ugyanak­kor meghatározza azt is, hogy „harminc korszerű szervizállo­mást és hetven forgalmi és ja­vítótelepet kell létesíteni”. Az idén az év végéig öt új szervizállomást helyeznek üzembe az autóközlekedés szempontjából legfontosabb és Legforgalmasabb vidékeken, mégpedig Siófokon, Székesfe­hérvárott, Sztálinvárosban, Nagykanizsán és Gyöngyösön. Az ötéves terv idején léte­sülő harminc szervizjavító ál­lomásból hármat Budapesten és a többit az ország külön­böző részein állítják fel. Szer­viz-javítót szándékoznak léte­síteni Szentesen, Szegeden, Ba­ján, Özdon, Esztergomban, Balatonfüreden, Sopronban, Karcagon, Békéscsabán, Nyír­egyházán, Mátészalkán, Vá­cott, Veszprémben, Zalaeger­szegen s még több felé. Ezek az állomások tehát valóban behálózzák a Dunántúli A Duna—Tisza közét, a Tiszán­túlt és az ország északi me­gyéit is. Ezzel az ország majd­nem minden részién 40—50 ki­lométeres körzetben szervi z- államást találnak az autósok. Nagy fejlődést jelent, hogy az ötéves tervben Pécsett és Debrecenben két új tehergép­kocsi-nagyjavító is épül. Percnyi szünet nélkül.. December 31-ig újabb három panelház épül Az építésvezetőt keresem a pécsi paneiházak tövében. Egy segédmunkás igazít él a leg­újabb panelhoz harmadik szintjén álló emberekre mu­tatva. Kiált is ifjú Damsics Jánosnak, de az leint a magas­ból, hogy a figyelmeztető táb­la ellenére most megközelít­hető az épület, menjek csak fel nyugodtan a harmadik emeletre. Ifjú Domsics János munka­időben szinte egyetlen percre sem hagyja magára a tizenkét­QtciQjLf Diátólij áll ja a sarat Messze haUIk a traktor dobogása: Erőlködik a motor, meg a traktoros, eredmény mégsincs. Beleragadtak a sárba: — Az istenfáját ennek a jó baranyai földnek! — méltatlankodik Nagy Ká­roly. — Elnyelte a jó esőt most meg a traktoromat is el akarja nyelni. A nyári mélyszántás idején egymás titánt tört bele ’ a sok ekevas a kőke­ményre száradt talajba; Megfeszített munka volt a szántás, próbára 'tette a gépet is. az embert is. Elkoptatta az acélkemény föld a traktorok gumike­rekeit most meg nem tudnak megka­paszkodni a csúszós, vizes talajban. Nincs más megoldás: lánctalpasokkal kell kivonulni; Kivonultak a lánctalpasokkal, a munka nem állhat meg. Amíg beérünk a szigetvári gépállo­másra, azt kérem Nagy Károlytól, mondjon el néhány epizódot az életé­ből. i — Hogyan lett traktoros — így is lehet kérdezni «te fey nem jó a kérdés: Jobb tenne úgy, miért let­tem az: Megegyezünk abban, hogy vegye úgy. mintha azt kérdeztem volna, s ily módon tudom meg. hogy tizenöt éves korában már traktort vezetett. A föld­mű vesszövetkezetek megalakulásának első hónapjaiban a Somogy megyei Csokonyavisantán ült életében először traktorra. 1948-ban már szántott a ma­sinával az ottani gépállomáson és csak akkor küldték el traktorvezetői isko­lára, amikor bebizonyította, hogy ezt az élethivatást választotta végképp. i S aztán mégis „cipőgyáros” lett? i W-* Az. Segédmunkásnak mentem a szigetvári cipőgyárba. Megbecsültek ott is, meg is éltem belőle, —• Meg hát.— szólt a beszélgetésbe Aracs Jenő, annak a szocialista brigád­nak a vezetője, amelynek Nagy Károly is tagja, — megélt, de a szíve ide húzta hozzánk. Kétéves cipőgyári, munka után. 1959- ben mégis a gépállomáson találta ma­gát, de amíg odajutott, hozzátett néhány , erős téglát a termelőszövetkezeti át­alakulás nagy baranyai épületéhez. , —i Agitált? . — Nem- Csak megmagyaráztam az embereknek, hogy jobb a nagyüzem. — Megértették? Voltak, akik a szőlőbe menekültek, amikor meghallották hogy jönnek az agitátorok Voltak akik letltek vele vitatkozni, de nem hittek, nem hajlot­tak a szavára, olyan is volt. aki meg­fogta a mellén a kabátot, úgy vitatko­zott vele. Mosolyogva emlékezik azokra az 1959-es őszvégi napokra, amelyek meg­hozták a szigetvári. Zrínyi tsz megala­kulását: Nehezen indult a szövetkezeti gazdál­kodás. ' de a csépiedben már elsők let­tek Baranyában (az aratásban „csak” a második helyre jutottak), elvégezték a nyári mélyszántást jól, idejében, most meg a vetéssel is szépen haladnak. Ép­pen azért haladnak vele szépen, mert a nyári mélyszántás megteremtette eh­hez a gyors haladásihoz a feltételeket. *—• A termelőszövetkezeti agitációs hetek érlelték meg bennem, hogy amit tizenöt éves koromban elhatároztam, azt most, huszonhét évesen . kell bete­tőznöm, — mondja Nagy Károly. — Láttam, hogy sok gond is születik a sok új reménnyel együtt, amikor döntenek^ hogy közösen gazdálkodjanak-e. vagy a régi módon. A párt küldött a szigetvári Hosszú utcába, szövetkezetét szervezni, küldjön a párt a gépállomásra is, hadd lássam az egybeszántott földeken as együttes munka eredményeit is. Elküldték a gépállomásra. Elment a Hosszú utcába azután is. a tízholdasok, a húszholdasok, az ötholdasok közé, akik 1959-ben még majdnem meghara­gudtak rá. Most azokkal van a legjobb barátságban. A Hosszú utoa végig be­lépett, megtanulta, a közös gazdálko­dást, megszerette azokat is. akik ráve­zették epre az útra. Mi kell még. hogy jól bemutassam Nagy Károlyt, a pártmunkást a trak­torost, a szocialista brigádtagot? Ötszázöt holdat aratott te a nyáron kombájnjával, amelyikkel 257 holdnyi volt a tervezett. Somogybán is dolgo­zott. .kölcsönadta” a gépállomás. Csöng a telefon, a Somogy megyéd Lábad községből jelentkeztek, oda hívják me­gint szántaná. Ott ás ismerik, megszeret­ték ott i& • A párt járási bizottsága dicsérő okle­véllel köszönte mag fáradozását a ter­melőszövetkezeti szervezésben. Megbíz­ták. hogy üdvözölte Gagarin őrnagyot, a világ első űrhajósát Budapesten, a parlamenti fogadáson, 1961 augusztusá­ban. Ott volt, képviselte a szigetvári gépállomás dolgozóit, az új termelőszö­vetkezeti parasztembereket —> és na­gyon boldog volt; . A nagyon várt, termékenyítő eső bőven ömlött a napokban az égből. Sár van. Az elkopott gumikerekek csúsz­nak benne, — a lánctalpasok azonban állják a eerat.s, u_ <3yevi Károly i tagú komplex-szerelő brigádot, még a tízóraiját is együtt fo­gyasztja el a „fiúkkal”, akikel a panelépítkezés megkezdése­kor válogatott össze a környé­ken dolgozó kőművesek és se­gédmunkások színe-javából, öt kőműves, öt segédmunkás, egy ács és egy hegesztő dol­gozik az épületen. A beemelt falakat előbb rögzítik, a bebe­tonozott vasbetéteket „össze­varrják”. Hatan készítik elő a munkát, hatan pedig az alsóbb szinten tevékenykednek. Nem'is túlságosan régen fa­pallókon lehetett megközelí­teni egy-egy ilyen nagy ház magasabb szintjeit. A pallók ringtak-hajlottak, nedvesen még csúsztak is. A panelház­ban, amint a lépcsőházat elha­tároló falakat helyükre eme­lik, gyorsan elkészül a lépcső­ház. Előbb a pihenőket helye­zik él, azután a pirosmárvány- utánzatú lépcsősorokat. Az ács azonnal megcsinálja a korláto­kat, s máris jól lehet közle­kedni a legfelső szintre. Már áll a nyugati városrész­ben az első — „használt” pa­nelház mellett a második, most szerelik össze a harma­dikat, a negyediknek pedig már az alapjait rakják. A pa- nelház-lakck már nyilatkoztak arról, hogy az előregyártott falelemek kitűnő hang- és hő­szigetelők és a sok dicsérettel, amelyet lakásukra mondanak, valóságos „panelpártoló” tá­bort toboroznak maguk köré. De' az építők között is kiala­kulóban és erősödőben van egy új tábor, melynek élő magva a panelházakon dolgozó Sá- rosi-brígád. Ök már azon tö­rik a fejüket, hogy jó lenne „beállni” egy megfelelő panel- háztípussal, hogy nagyüzeme- síthessék az építkezést, mert ma még 127 féle elemből állí­tanak össze egy-egy épületet. Kevesebb fajta idom, egy meg­állapodott típus és a panel príma! — mondogatják és eb­ben sok igazság van. A keram- zitot már Pécsett állítják elő, alapanyag bőven van, a kö­vetkező feladat valóban az építkezés olcsóbbá tétele, s ezek lennének a feltételek. A panelházakon szinte perc­nyi szünet nélkül dolgoznak, mégis van idejük, vagy éppen ezért jut idejük a munkaver- senyre. A 88-as számú épüle­tet öt nappal határidő előtt fejezték be és az időjárástól függően december 31-ig fel­építik a 89-es és 86-os jelű panelházakat is. Érdekes, hogy a panelházak építésénél eddig még nem tör­tént baleset, sőt — mondja büszkén az építésvezető — még egy ujjkarcolást sem tud­nak kimutatni. A brigád tag­jai vigyáznak egymásra s nemcsak tisztelik, be is tartják a biztonsági előírásokat. Kíváncsi voltam, hogy az építésvezető és a brigádtagok szívesen laknának-e a maguk­építette panelházaikban. — Miért ne? — kérdezte if­jú Domsics János. — Hiszen ezek a lakások legalább olyan jók, mint azok, amelyekben mi lakunk. Sőt, még egy kissé fényűzőnek is tartjuk, hogy berendezéssel együtt adják a lakóknak. Azt mondják, szeretnek „pa­nelt csinálni”. Végre, végre ez olyan munka, amely forradal­masítja az építőipart, mert gyors is, olcsó is, és jó a nép­gazdaságnak, meg a benn­lakóknak egyaránt! A „fiúk”, az építésvezető „fiai” büszkék is rá, hogy & az első és pil­lanatnyilag egyedüli panel­beállító brigád Pécsett, s hogy hozzájuk jönnek tapasztalat­átvételre mindazok, akik ez­után hasonló munkába kezde­nek. De amilyen büszkék, éppolyan szívesek is. Amikor lekopogtam a lépcsőkön, ép­pen azt magyarázták Mischl Lajosnak, a Köztársaság téren épülő panel-irodaház leendő munkavezetőjének, hogy mi mindenre kell ügyelnie egy jó panelesbrigádnak. n. m i

Next

/
Thumbnails
Contents