Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iMimanimummnuiiw»ii.niiuijji^MiaiHiiyiimigniiiiiiii^iwpiiiiiiiiiuiiti nmminiilBltUHuuw) !i ilinitminainillJiiijillöiiiiiJliiiiiíJlSíS EííiHI NEGYVEN MÉTERE^ C^Ö^T.YA. 1961. NOVEMBER 17. | PÉNTEK NAPLÓ A MAGYAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, ÁRA: 50 FILLÉR 271. SZÁM Harci toborzó 1 A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a SZOT a jmmkaverseny irá­nyításáról megjelent határo­zata után kevés volna ez a hely ahhoz, hogy teljes egészé­ben feltárjuk a megye és Pécs város üzemeiben folyó mu nkaversenymozgalmak ér­tékét, eredményeit. Első hallo­másra igen imponáló, az a szám, hogy a megyében jelen­leg 2784 brigád dolgozik, konk­rét célkitűzésekért s e „hadse­regből” 833 brigád 8273 taggal nem kisebb célt tűzött maga elé, mint a szocialista cím el­nyerését, s az aránylag rövid idő alatt 271 brigád (2883 fő) el is nyerte már a kitüntető címet. Szocialista brigádjaink érté­kelése során megállapítható, hogy a többi brigádnál maga­sabb követelményeket vállal­nak, valósítanak meg, vagyis minden eddig ismert verseny- mozgalomnál — ha lehet ezt a szót használni *— magasabb- rendű célok elérésére, a dolgo­zó ember új típusának kiala­kítására törekednek. Mit je­lent ez a gyakorlatban? Nem kevesebbet, min* a leghűsége­sebb, legodaadóbb kiállást a sokat hangoztatott és az egyre inkább vérünkké váló cél, a szocialista haza szocialista hí­veinek mozgósítását á leg­szebbre, a legnagyobbra a fel­hőtlen élet szívós akarására, elérésére.* Értékes és szép hagyomá­nyai vannak nálunk a szocia­lista versenymozgalomnak. A pécsi, a komlói széntrösztök­nél csakúgy, mint a Sopiaiiá- ban, a sörgyárban, de szinte valamennyi üzemünkben ott taláind őket a legelsők között, s példájuk egyre növekvő erő­vel hat nemcsak azokra, akik egyéni utakon, vagy egyszerű brigádokkal kapcsolódtak a versenymozgalomba, hanem a húzódozófcra, a közömbösökre is. Hogy mennyire hat, főleg az előbbiekre, azt abból is lemér­jük, hogy ez év első felében 2682 egyéni versenyvállaló kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet Persze csak látszat­ra szép ez az eredmény, ha meggondoljuk, hogy ez a szám mindössze 3 százaléka a város és a megye összdolgozóinaki Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy talán a fenti szám tízszeresével kapnánk megnyugtató képet az egyéni versenymozgalom­ról, 1 mert tudvalevő, hogy az egyéni verseny kibontakozásá­nak objektív nehézségei is vannak. Elsősorban arra gon­dolunk, hogy dolgozóink nagy- része olyan munkakörben dol­gozik, ahol rendkívül bonyo­lult lenne az egyéni teljesít­mény elbírálása. (TMK, kü­lönböző javító, kiegészítő rész­legek stb.) Mégis meg kell ál­lapítani, hogy távolról sem ki­elégítő az egyéni, a brigád, sőt egyes esetekben a szocialista brigádverseny mozgalom hely­zete. Ennek elsősorban az az oka. hogy üzemeink gazdasági és szakszervezeti vezetői nagy többségben még mindig bi­zonytalanul és kellő konkré­tum hiányában szervezik, il­letve tartják kézben a munka­versenyt Pedig köztudomású, hogy a jószándék egymagában édes­kevés ahhoz is, hogy a brigá­dok, vagy egyétá versenyzők munkaintenzitását munkamo­rálját huzamosan fenntarthas­sa, ha ahhoz nem nyújt ál­landó és soha nem lankadó er­kölcsi és anyagi támogatást Különben is bajos lenne „és”- sel elválasztani egymástól e két alapvető előfeltételt, mert akár az egyik, akár a másik elhanyagolása, tartalmi zilált­ságot vinne és visz is a ver­sen ymozgalomba. Mit értünk konkrét segítség alatt? Elsősorban azt, hogy szüntessük meg a dolgozók kö­rében azt az alapvetően hibás nézetet, hogy a verseny egyet­len célja és értelme a terme­lés mennyiségi biztosítása. Igen sok példát tudnánk fel­sorolni üzemeinkből, ahol a negyedéves, féléves eredmé­nyek mennyiségi sikere mel­lett, komoly lemaradásokról tanúskodtak a gazdaságossági, minőségi mutatók. Na, de tér­jünk vissza a konkrét segít­ségre. Jelentkezzék ez abban, amiről már sokat beszélget­tünk, de sohasem eleget. Gaz­dasági vezetőink mérjék le újra és újra hol és milyen mértékű segítség, illetve be­avatkozás szükséges ahhoz, hogy a dolgozók szakmai szín­vonala között szűnjenek meg a szakadékok, amelyre vannak már szép példák, (szakmai to­vábbképzés, technikum stb. bevezetése), de csak példák, nem pedig szigorú értelemben vett intézkedések eredményei, amelyek előírják és megköve­telik a mindenkire egyformán kötelező szakmai képzettség elsajátítását, továbbfejleszté­sét. A segítség másik formája főleg az üzemek szakszerveze­teinek a feladata, amely abban nyerjen kifejezést, hogy az üzem közvetlen, vagy távo­labbi célkitűzéseit pontosai} megfogalmazva vigyék le a dolgozókhoz^ És ezek az érte­kezések mindenkor a valósá­got, a problémák nyílt feltá­rását tükrözzék, hogy alkalma, módja legyen a dolgozónak megfontolni azokat, hogy a vállalása is konkrétan a prob­lémák megoldására irányul­jon. Necsak a számára megje­lölt feladatról legyen tudo­mása, hanem az üzem egészé­ről is, mert így mérheti fel teljes jelentőségében a maga vállalását, a maga hozzájáru­lását a közös cél eléréséhez. Végül, de nem utolsó sorban az állandó és szívós politikai felvilágosító munka az, amely lendületet, friss levegőt visz a versenymozgalomba, amel^ felelősségérzettel tölti el a vál­lalkozót és új tartalommal a vállalást. A politikai tisztánlá­tás az, amely megteremti a társadalmi és az egyéni érdek harmóniáját s ezzel követke­zetes, harcos kiállást adomá­nyoz a versenyvállalónak. Olyan kiáltást, amely toboroz, magával ragad s amelyben szégyen tölti el azokat, akik közömbösséget, tunyaságot színlelnek nagy közös ügyünk­kel, a szocializmus felépíté­sével szemben. A műszaki fepesztés kérdéseiről tárgyalt a SZOT elnökségének műszaki-gazdasági tanácsa Csütörtökön ' délután ülést tartott a SZOT elnökségének műszaki-gazdasági tanácsa. Kiss Árpád, az országos mű­szaki fejlesztési bizottság el­nöke tájékoztatta a tanács­ülés részvevőit a második öt­éves terv időszakában megva­lósítandó műszaki feiiesgtes Ünnepi díszelőadással megnyílt a szovjet filmhét Korszerűsítik Baranya megye úthálózatát Levelezőink írják A Magyar Felvonógyár megrendelésére készített festőüzemi csöpályát a Pécsi Fémipari Vállalat lakatosüzeme. A 40 m hosszú, 10 méter széles csőpálya 120 ezer forintba kerül. , A sellyei járásban tíz termelőszövetkezet befejezte a vetést A nagy tsz-ekhen van a legnagyobb elmaradás — Baranya- hidvégen az állami gazdaság, Királyegyházán a gépállomás vont össze gépeket A hét közepén már annyira felezikkadt a föld, hogy a Jogatos vetés mellett újra meg­indulhatott a gépi vetés. Különösen a friss szántásokban, ahol az eke szárazabb talajt hozott fel, végeztek kifogástalan munkát a vetőgépek. Csütörtökig a felsöezentmártoni, drávake- reszturi, sumonyi, okorági, páprádi, gyöngy­fái, gyöngyösmelléki, vajszlói Zöld mező, Szö­rényi és luzsoki termelőszövetkezetben fejez­ték be az őszi vetést. A királyegyházi, kétúj- falusi és baranya hídvégi tsz-eket kivéve a já­rás többi szövetkezetében vasárnap estig elő­reláthatóan befejezik a vetést. Az említett há­rom nagy tsz-ben azonban még jelentős a le­maradás. Királyegyházán 20 gép do'go’ik Az őszi munkákkal a király- egyházi tsz talán a legutolsó a járásiban. A betakarítással is elmaradtak, a 365 hold kukori­cájukból csak 186 holdat tör­tek le, illetve csak 160 holdról vágták le a szárat a hét köze­péig. Kenyérgabonából kto 100, ősziárpából pedig —■ aminek már rég bokrosodnda kéne — még 174 holdjuk vetetlen. A vajszlói gépállomás a napok­ban a tsz segítségére sietett, 20 erőgépet vontak össze a szö­vetkezetben, s ezek a gépek zömmel két műszakban szán­tanak, vetnek. A kukorica be­takarításáról azonban a tsz tagjainak kell gondoskodniok, ezzel nem várhatnak a gépállo másra. Segít az állami gazdaság Baranyahidvégen Kétszáz hóid búzavetés van még vissza a baranyahidvégi Közös Ut Tsz-ben, pedig a tsz- nek öt saját erőgépe van, köz­tük egy új DT-traktor, ami­hez viszont nem érkezett eke, s nem tudtak vele szántani. Végül a szomszédos Bogád- niindszent.i Állami Gazdaságtól kaptak kölcsön ekét, de akkor már nem tudták behozni a nagy lemaradást. A múlt hé­ten aztán az állami gazdaság egy egész brigáddal átjött se­gíteni a tsz-nek. A vajszlói gépállomás gépei kivonultak, s az állami gazdaság gépei pe­dig .megkezdték a munkát. A négy üzemegységben Báránya- hidvégen, Sámodan, Adarjáson és Kisszentmártonban eddig kb 120 hold szántást és 90 kát hald vetést végzett él az ál­lami gazdaság brigádja. Szombatra Vajszló is végez A vajszlói Zöld Mező Tsz- ben már szerdára befejezték az őszi vetést. Az Aranykalász­ban viszon t még néhány hóM őszi árpa vetetlen. Ezt az őszi árp>át azonban már terven fe­lül vetik és nem elég, hogy a vetésével elkéstek, még a ta­lajt sem készítik elő úgy, ahogy a többi vetéshez. Sza­vaikkal élve, ezt a 30 holdat már csak úgy „besuszterolják”. Ezzel természetesen C6ak saját maguknak ártanak a vajszlói- ak. őszi búzából viszont már csak 20 holdjuk vetetlen, s szombatra Vajszló község tel­jesen végez az őszi vetéssel. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az igazság­ügyminiszter előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Népköztársaság büntető tör­vénykönyvének tervezetét és úgy határozott, hogy az or­szággyűlés elé terjeszti. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vezetője előterjesz­tette az erdőkről és a vadgaz­dálkodásról szőlő törvény ter­vezetét. A kormány a terveze­tet megtárgyalta, s elhatároz­ta, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács jóváhagy­ta a román párt- és kormány- küldöttség magyarországi tar­tózkodása alkalmával aláírt magyar—román kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. A ruházati ipar többszörös újítóinak, feltalálóinak tanácskozása Csütörtökön a Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezetében tartották a szakma többszörös újítóinak, feltalálóinak tanács kozását. Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes vitaindító előadásában többek között el­mondotta, hogy az iparágban tavaly benyújtott 1941 újítás közül 437-et valósítottak mpg és ezek 4 millió 400 ezer forint megtakarítással jártaik. Az értekezleten több javas­lat hangzott el az újítási ren­delet módosításárai Ünnepélyesen megnyitották a második nemzetközi műszaki tudományos filmfesztivált Csütörtökön délelőtt mint­egy ötszáz hazai és százhar­Ü>cLuJlH&tc Vt néhány főbb problémájáról. Ezután Schmőr Gézának, az Országos Tervhivatal műszaki titkársága helyettes vezetőjé­nek előadása alapján megtár­gyalták a műszaki fejlesztés legfelső vezetésének szervezeti kérdéseit. A vitában számos korúmét javaslat hangzott el. Telt ház van a harkányi Baranya szállóban. Október 1- től kezdve már ez az ötödik alkalom, ami­kor az Állami Biz­tosító áltál szerve­zett önsegélyező cso­portok révén tsz- tagok üdülnek Har­kányban. A 20 Ba­ranya megyei mel­lett Csongrádból, So­mogybái és Tolnából érkeztek üdülők. Mint az Állami Biztosító dolgozói el­mondották, az önse­gélyező. csoportok havi 10 forint tag­sági díjért igen sok lehetőséget biz­tosítanak tagjaiknak az üdülés és uta­zás terén. Már eddig is több alka­lommal szerveztek országjárásokat, Ba­laton körüli túrákat, budapesti társasuta- kat. Egy-két tag a megyéből a Szovjet­unióban is járt ta­pasztalatcserén. Az idősebbeket elsősor­ban gyógyüdülőkben, a fiatalabbakat a Balatonnál, a társas­utazásokon keresztül üdültetik. Rendszere­sen adnak ki beuta­lókat Hévízre és Hajdúszoboszlóra is. A lehetőségek azt mutatják, hogy nem járnak rosszul azok, akik belépnek az ön­segélyező csoportok­ba. A harkányi üdülés kellemes pihenést és gyógyulást bizto­sit a résztvevőknek. — Minden hozzánk érkező orvosi vizsgá­latban részesül, ahol a gyógyuláshoz szük­séges tanácsokkal ellátjuk — tájékoztat bennünket Katona elvtárs, a Baranya szálló igazgatója. — A legtöbb beutalt reumatikus bántal- makban ' szenved, amelynek gyógyításá­ra itt nagyszerű le­hetőségek nyílnak. Napi háromszori ét­kezést btzbpsrtussk; Mindenki naponta egy alkalommal in­gyen használhatja a fürdővállalat bárme­lyik. üzemét. A szóra­kozást a község film­színháza, a szálloda könyvtára, rádiója, televíziója biztosítja. Minden este zene és tánc van az étter­münkben. Ezen kí­vül rendszeresen kö­zös kirándulásokat szervezünk külön autóbusszal Pécs- váradra, Szigetvárra, és Komlóra. Többen gyalog is elsétálnak megtekinteni a sik­lósi várat Nem véletlenül nyilatkoznak elisme­rőleg a tsz-tagok a harkányi üdülésről. Többen közülük most üdülnek első ízben teljesen ingyenesen. A megyénk legkülön­bözőbb községeiből érkeztek ide idősebb és fiatalabb tszhta- • goik. Matok Ferenc Hegyszentmártonből, Tóth Péter Kiír asszonyfáról, Hotta Józsefné Nagype- terdről, Orbán Imre Vásárosdombóról tölt el itt tíz napot. Az ebéd utáni pi­henő, az esti zene- hallgatás közben nagyszerű tapasztalat cserékre nyílik lehe­tőség. Nemcsak a Baranya megyeiek, de a többi megyékből érkezők is szívesen elbeszélgetnek egy­mással tsz-uk ered­ményeiről, problé­máiról. Így telnek el kellemesen, haszno­san, a pihenés nap­jai. Jól pihenhetünk, szórakozhatunk, so­kat beszélgethetünk itt. Ügy gondolom mindnyájunk számá­ra felejthetetlen tíz napot töltünk majd el « így fogalmazta meg a búcsúzáskor valamennyiük véle­ményét Varga Sán­dor, a nagyharsányi tsz könyvelője. l íWKzfci) mine külföldi résztvevő jelen­létében megkezdődött a máso­dik nemzetközi műszaki tudo­mányos filmfesztivál, amelyen huszonöt ország 248 tudomá­nyos filmjét mutatják be a szakemberek előtt. Kiss Árpád, a műszaki fej­lesztési bizottság elnöke, a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek társelnöke matatta a mű­szaki tudományos filmek je­lentőségét a műszaki fejlesz­tés feladatainak megoldásá­ban. Majd a jelenlévők megte­kintették a Tyrtcnr őrnagy Űr­repüléséről szóló, Ismét a csil­lagok felé efenű, szovjet do- knmenturnfilroet és az ENSZ európai irodája tájékoztatási hivatalának Nemzetközi atom című dokumentumfilmjét. Ma megkezdődik a filmek vetítése. Kádár János távirata a Szudán! Köztársaság miniszterelnökéhez A Szudán* Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Minisztertanács elnö­ke. üdvözlő táviratot küldött Ferik Ibrahim Abbudnak, a Szudáná Köztársaság minisz- teretnőkánsih. ____

Next

/
Thumbnails
Contents