Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
19«. NOVEMBER 15. NAPLÓ 284 film, 132 külföldi résztvevő a II. nemzetközi műszaki tudományos filmfesztiválon Kedden a Technika Házában a II. nemzetközi műszaki tudományos filmfesztivál rendező bizottsága sajtótájékoztatót tartott. Gál Ödön, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkára elmondotta, hogy a fesztiválon összesen 284 filmet vetítenek le. A fesztiválon néhány kivételtől eltekintve, az összes európai országok bemutatják tudományos filmjeiket, a tengerentúlt pedig Izland, az Egyesült Államok, Kuba, Kanada és Dahomey képviseli. A fesztiválra összesen 132 külföldi vendég érkezik, részben filmes szakemberek, részben vállalatok, illetve állami vagy társadalmi szervek képviselői. Kertészet a Dráva partján Naponta 200 mázsa friss zöldség Üj c&őkutakat fúrnak Felsőszentmártonban Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: a szép idő csak átmeneti jellegű. Holnap újból több felhő lesz, esetleg néhány helyen kevés esővel. Mérsékelt, változó irányú, holnap elsősorban nyugaton kissé élén- kebb északnyugati, északi szél. A hőmérséklet csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nyugaton mínusz 1, plusz 3, keleten 3—6, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap: nyugaton 4—8, keleten 8—12 fok között. A szél- védett helyeken hajnali és reggeli ködképződés. A hosszú szalmatetős csomagoló helyiségben százszámra állnak a ládák pirospakri- kával, vöröskáposztával megrakva. Az üde friss árut látva az ember szinte el sem hiszi, hogy már november van. — A nyáron látták volna — kalauzolt végig a kertészetben Kassai Béla, a felsőszentmár- toni Zrínyi Termelőszövetkezet kertésze. — Sok és nagyon szép árunk volt. Tavasz óta 21 vagon zöldpaprikát, három és fél vagon kelkáposztát, öt vagon fejeskáposztát, 2 és fél vagon karfiolt, több vagon zöldbabot, uborkát és paradicsomot szállítottunk a MÉK- nek. Szabadon nem értékesítettünk egy kilót sem, a község ellátásán kívül szerződéssel minden friss árut a MÉK- nek adunk el. Most is naponta 200 mázsa árut visznek el tőlünk a városnak és pár nappal ezelőtt még Csehszlovákiába és Nyugat-Németországba exportáltunk az édes-piros paprikából. A Dráva parti fűzfaerdők mellett, a füves gátak mentén állatokat legeltettek eddig s a lapos árterületen legfeljebb répa, vagy kukorica termett. Nem kis munkába került, míg a tagságot meggyőzték, hogy kertészkedni kell az árterületen. Sokan dacoltak, Boltavatás Máriakéménden Nagy Sándor elrvtáns, a baranyai MÉSZÖV elnöke adta át vasárnap este a közönségnek a Szederkényi Földművesszövetkezet új máriakéméndi italboltját. Az ünnepélyes megnyitásra háromszázan jöttek ösz- sze. A MÉSZÖV és a helyi termelőszövetkezet segítségével önkéntes munkával készült el az új italbolt. A legtöbb társadalmi munkát Billeg István végezte, de sokat segített Becker Lajosné is. A megnyitás ünnepélyességét növelte, hogy a földműves- szövetkezet egy nagyszabású Felszámolok Baranyában az írástudatlanságot Baranya megye Tanácsa V. B. művelődési osztálya pályázatot ír ki a megye pedagógusai és a társadalmi szervek részére az írástudatlanság felszámolására. A pályázatnak az a célja, hogy november 15-től 1962. májusáig minél több analfabétát bevonjanak az alapismereti tanfolyamokra. Azt a pedagógust, aki a legtöbb analfabétát szervezi be a tanfolyamra, és a tanfolyam ideje alatt is a legtöbbet tesz az oktatás sikeréért, a megyei tanács az 1962-es pedagógus-napon 800 forinttal jutalmazta. Azt a községet viszont, ahol a társadalmi és tömegszervek a legtöbbet tesznek az analfabéták beiskolázásáért, 3800 forint értékű lemezjátszóval ajándékozza meg a megyei tanács. A UTÖSZERELÖKET. LAKATOSOKAT keres felvételre a 21. sz. A K Ö V. — Jelentkezés: Pécs, Rét u. 43. 285 Szőnyegjavítás ELŐ- ÉS UTÓSZÖVÉS, ROJTOZÁS STB. P cs Tempé ÜTSZ Erzsébet u. 9. 70 249 divatbemutatót is rendezett. A városi viszonylatban is csinosnak divatosnak számító holmikat helybéli manökenek mutatták be. Papp István, a Pécsi Nemzeti Színház tagja szellemes konferánsszal, Bázsa Éva pedig operettáriák és kupiék előadásával aratott nagy sikert. nem jártak el dolgozni a kertészetbe s így a szövetkezet meglehetősen későn küldhette piacra az első árut. Amim azonban látták, hogy a vezetés jó kézben van, a termés olyan szép, hogy csodájára járnak, kialakult az ötven tagú állandó kertészbrigád, amely ma már szívügyének tekinti itt a munkát. — Nyáron nagyon szép itt — mondta a kertészeti brigádvezető. — A legforróbb aszályban is kellemes párás a levegő, s az öntözőberendezések segítségével szitáló esőként hull a földre a Dráva vize. Közel a talajvíz, csőkutaka/t fúrnak majd és így a távoli területeket is könnyűszerrel megöntözhetik. A szövetkezet vezetősége egymillió hatszázezer forint bevételt tervezett a kertészetből és ebből egymillió kétszázezer már megvan. Szeretnék a bevételi tervet túlteljesíteni, hiszen a kertészetben még nem fejeződöt be az áruszállítás. Van 7 hold késed fejeskáposztájuk, 5 hold kel, 5 hold vöröskáposztájuk, 6 hold ka- ralábbal, 3 hold téliretekkel és 5 hold bimbóskellel együtt. A termelőszövetkezet az elkövetkezőkben márciustól egészen decemberig ad állandóan friss árut a MÉK-nek. — Az idei év volt a kísérleti, 1962. pedig a döntő év lesz a kertészetben — mondta Kassai Béla. — Jövőre főként olyan növényeket termesztenek, amelyek beváltak, jól bírják a partmenti ködös-párás levegőt. A kertészet területét 120 holdról 150-re emelik 1962- ben és ebből 50 holdon káposztaféléket, 50 holdon paprikát, a többin pedig egyéb zöldárut termelnek. Az első év nehézségeit számítva, nagyon szép eredményt értek el a felső- szentmártoniak, hiszen a tervezett munkaegységekből is négyezret megtakarítottak a kertészetben. Ha a jövő év is ilyen jól sikerül, szeretnék a kertészetüket 200, sőt akár 300 holdra növelni. W. M. pégstdL-ádanskfe £^6yeÉchbmgl 3j Hogyan élnek a lengyelek? Utazás közben külföldön az ember önkéntelenül is összehasonlítja benyomásait az itthoni helyzettel, de a kirakatok árai nem adhatnak választ mindenre. A Statisztikai Hivatal jelentése szerint Lengyelországban egy lakó évenként 48 kg húst. 30 kg cukrot, 400 liter tejet stb. fogyaszt. Az átlagkereset 1400-2000 zloty körül mozog. De mindez csak puszta szám, ha nem ismerjük mögötte a tényleges életet. Az árak szintén sok mindent meg mondanak. — de azokat sem lehet csalhatatlan összehasonlítási alapként kezelni. Az igaz például, hogy az élelmiszerek, gyümölcs, ital. vendéglői árak magasabbak mint nálunk és több iparcikk, televízió, rádió, készruha. cipő, bőráru, építőanyag is drágább. A len. kender, vászon, női ruha. könyv, bútor viszont olcsóbb. De hát mindehhez még sok mindent tudni kell. Azt hogy milyen a lakáshelyzet, milyen a lakás- kultúra, a közszükségleti, kulturális és élvezeti cikkek fogyasztásának aránya, — hogy csak a legfontosabbakat említsem — már nem igen lehet kívülről megtudni. Mérnök barátom éppen ezekben segített. Tőle tudtam meg, hogy a lakáshelyzet még mindig igen feszített. Annak ellenére, hogy például Varsóban naponta átlag ezer új helyiséget adnak át. mindenütt igen nagyarányú a lakásépítés, még igen sok a rossz, egészségtelen. szűkös lakás, különösen falun. ő. aki szinte a hivatásos idegenvezető tájékozottságával ismeri hazája tájait, tárgyilagosan tudott beszélni arról is, hogy a város és falu, igen lassan közeledik egymáshoz. Még mindiw nagv a városok elszívó hatása. A lenivel falu is generációs gondokkal küzd, jüant elég fiatal, a. váTáncdal Fesztivál megrendezésével. Mindkét társaság, a teniszezők és az énekesek is népes steppel jöttek. Volt közöttük mexikói, equadori, görög, finn. spanyol és ki tudja még milyen nációhoz tartozó. Ismét csak mérnök barátomat kell dicsérnem, aki szinte gondolatomat kitalálva hozta a jegyeket Krammerékhoz és a táncdal fesztiválra is. A teniszsport világelsői, akárcsak a kézilabdázó harle- misték csak egymás közt játszanak. Sajnos Gonzales akkoriban nem volt velük, ő külön turnézott, hogy fémjelezze a cirkusz második vonalbeli, fiataljainak svájci turnéját, de a többi... nőst a többi ízelítőt adott a teniszjáték szépségeiből, Az equadori Segura túl a negyvenen még mindig fürge, amellett rettenes erejű kétkezes ütéseit olyan ravaszul készíti elő, olyan ravaszul használja az ejtés, a cselezés nála tökéletesre finomult eszközeit, hogy pár n>erc alatt meg győződhettünk: ő a világ legjobb játékosa. Persze csak addig tartott ez, amíg Rosewal, az ausztráliaiak teniszbüszkesége, a többszörös amatőr rang első játszani nem kezdett. Alacsony, vékony, csupa izom ez a fiú, — mert 27 éve ellenére is szinte ifinek látszik, ö is okos. nyugodt, taktikus — akárcsak Segura, de sokkal gyorsabb. Gyorsaságánál talán flegmasága nagyobb és szívóssága. Róla valóban elmondható. hogy nem ismer elveszett labdát. Nem állítom biztosan, de a benfentesek szerint 50 dollár volt egy mérkőzés tétje. Amikor a spanyol Gimenó hatalmas hárommenetes küzdelemben megverte. Rosewalnak mégcsak egy arcizma sem rán- dult meg. Lehet persze, hogy veresége nem is volt igazi vereség, mert — amint sokan állították — Krammerék szokásos profi fogása az, hogy időnként a legjobbak is meg hagyják magukat verni. így legközelebbi mérkőzésükön annál nagyobb lesz az érdeklődés. Náluk csak a játék — az adogatás, gém, szét. stb. megy a sport szabályai szerint, a többi az már cirkusz ..; A Kratnmer cirkusz nem is annyira sport, mint inkább 5 Mi törfénf válogatott labda rúgóink idegrendszerével? Itt áll az ország rettenetes gondban: mi a baj válogatott futballistáink idegeivel? Előbb a hollandok. majd a szolnoki vasutasok! Ez nem lehet véletlen! A háttérben szörnyű lélektani válság van. Valamennyiünket, akik itt állunk most a nemze színe előtt, kínoz ez a központi kérdés: miért nem vitték aranylábú gyerekeink diadalra a trikolórt Szolnokon7 Miért?! Megindult a találgatások özöne: 1. Szellemi túl- erőltetés? 2. Magrokkantak a termelő munkában? 3. Az edzőtáborok ban rossz a koszt7 Nyilván van ebben is valami. Azt hiszem azonban, hogy a kutya nem itt van elásva! A legnagyobb baj az. hogy naigyonis keményen bánnak híresebb labdarúgóink kai. Hiányzik a társadalmi megbecsülés! Se egy Kos- suth-díj, se egy utca elnevezés, se egy szoboravatás! Ez így nem mehet tovább! Mindaddig nem lesz rend, míg államunk teljes szíve melegével nem fordul aranylábú gyerekeink felé, akik oly sok szellemi megbecsülést hoztak a magyar névnek. Nem ronda anyagiakról van itt szó, hanem lelkiekről. Ezért javasoljuk a következőket: 1. Állítsák vissza a cinkotai nagy it- cét! (Meghalt Mátyás király, oda az igazság!) 2. Vezessék be a tudományos pótlékot. 3. Adják meg a veszélyességi pótlékot! 4. Ének helyett vezessék be az iskolába a kötelező futballoktatást! Ki hallott olyat, hogy éneklő nemzet vagyunk?! Benki! Futballnemzet viszont állandóan vagyunk több-kevesebb sikerrel. 5. A könyvkiadás is változtasson eddigi passzív magatartásán! Az aranykönyvtár mintájára ki kell adni válogatott labdarúgóink életrajzát. Nem közömbös az olvasó számára, hogy egy vérbeli focistában mikor ágaskodott először a hivatás- tudat. 6. A napilapok kis színes rovataikban a sok motorkerékpár-baleset, meg huligántörténet helyett inkább írjanak ilyen kis izgalmas tájékoztatásokat: Mit ebédelt Tichy Lajos? Mi a véleménye a galambte- nyésztésről Dalnoki Jenőnek? 7. Az útleírás is kevés. Ki a csodát érdekli, hogy mit látott egy író Egyiptomban! Ennél sokkal izgalmasabbak lennének az ilyen színes riportköny- vek: Hogy ú:ztam meg a vámvizsgálatot három határon? 8. A női harisnya reklámozására pil'anafnyilag elég a Sophia Loren lába; De mi férfiak meny nyivel nagyobb lelkesedéssel vennénk fuszeklit. ha ott volna előttünk a falon a Sándor Csikar zoknis lábának nagyított képe. amint éppen p harisnyatartót kapcsolja be. 9. Ha van anyák napja, vasutasnap, miért ne lehetne futballisták napja is?! 10. A futballbírák testületé vállaljon közös felelősséget, hogy egy válogatott játékoshoz az elkentél hátvédje vagy csatára 10 méternél közelebb mérkőzés alatt ne jöhessen. (Esetleg vidéki játékosoknál ez a távolság 15 méter is lehet.). Ha mindezt végrehajtják, akkor azt hiszem, sikerül népünk válláról ezt a hovatovább elviselhetetlen terhet levenni és mindenki nyugodtan mehet haza, mert mindent megtettünk azért, hogy 6okat zaklatott idegrendszerük egyszer végre rendbejöjjön. A többi már nem rajtunk múlik! Szőllősy Kálmán teátrális élménye után nem volt nehéz „átkapcsolni” a táncdaléneikes fesztivál bemutató előadására. A fesztivál szó nem fejezi ki egész pontosan a dolog lényegét. Lengyel barátaink Sopotbój ismét európai üdülőhelyet akarnak csinálni. Vonzóbbat, mint a múltban volt, amikor az egész Baltikum legnagyobb tengerparti játékkaszinója csábította Sopotba a svéd, német, dán, és ki tudja még milyen nemzetiségű arisztokratáit, szerencselovagjait. Ennek érdekében igen sokat tesznek. igen jó ötletekkel igyekszenek Sopot jóhírét megalapozni. Itt van például ez a táncdal fesztivál — pontosabban táncdal és táncdal- énekes verseny. Az első este lengyel, a másodikon nemzetközi énekes gárda egy-egy ország legjobbja, vagy legalábbis a legjobbak közül valamelyik — mutatta be tudását. Tíz tagú nemzetköri zsűri előtt vizsgázott az énekés és az általa bemutatott dal szerzője is. A magyar táncdalénekese- ket Breitner János egy saját szerzeményű dallal képviselte — mérsékelt sikerrel. Meglepő volt a bemutatott táncdalok szolid, európai stílusa. A nyugati behatásra állítólag oly élénken reagáló lengyelek például szinte kivétel nélkül moll melódiájú lágy tangókat, ke- ringőket énekeltek, de a tengeren túlról és nyugateurópai országokat képviselő énekesek is messze elkerülték a Priest- ley-féle „hurrá” dzsesz-stílust. A zsűrivel különösen most már nem érdemes vitatkozni. Szerintünk egy Várlak kedvesem című lengyel dal és Brithe Vilfce dán énekesnő volt a legjobb, 5 nyerte el az értékes első díjat. Persze a többi sem járt rosszul, mert a fesztivál összes résztvevője egy hónapos turnéra indult — természetesen a rendezőség költségén és igen magas tiszteletdíj fejében. Elgondolkoztam, — ilyen fesztiválokat mi is szervezhetnénk. A Balaton partjára is ráférne effajta, a szokásosnál kissé nagyvonalúbb propaganda;., Vasvári Ferenc (Folytatjuk.)- Segura, a Krammer cirkusz legrutinosabb játékos?.. % « k rosok zsúfoltsága viszont még most is egyre fokozódik. Hosszan és többször beszéltünk a lengyel emberek élet- színvonaláról. — Az átlagkeresetek ma már nem rosszak — vélekedett —. 1956 óta különösen sokat javult az alacsony fize- tésűek helyzete, de ha azt számítjuk. hogy a lengyel átlagember szeret jókat enni, inni, mulatni, akkor már nem olyan fényes a helyzet. Az alkoholizmus — súlyos gond. Most már ingyenes az elvonókúra, a társadalmi szer- vek valóban komolyan kézbe- : vették az alkohol elleni küz- delmet. ráadásul eléggé borsos : italárakat szabtak meg, de az alkoholfogyasztás még mindig ] nagy. Ehhez tudni kell persze ; azt is, hogy lengyel honban i igen kevés bort, nem sokkal i több sört, de sok vodkát isz- : nak az emberek. Megfigyel- > tem. hogyha például valaki be- . megy vendéglőbe, az egy deci- i vei kezdi. Elképzelhető, hogy- : ha egy négytagú társaság ilyen . ütemben kvaterkázik és úgy ; hozatja ki mindegyikük a maga részét, mint ahogy nálunk szokás, akkor mi történik éjfél felé... A sopoti Grand Hotel termeiben persze mindezt nem lehetett olyan plasztikusan érzékelni, mert a társaság eléggé vegyes volt. Valószínűleg több volt a külföldi, mint a lengyel. Az asztalokon akárcsak nálunk, apró zászlócskák jelezték a vendég nemzetiségét. Nos hát már a zászlók alapján is meg lehetett állapítani, hogy szinte az egész világ adott találkozót azokban a napokban. Ismerősöm felvilágosított, hogy bár az idegenforgalom évről évre emelkedik, máskor kevesebb a nyugati országból érkezett turista. Ott-tartózko- dásom ugyanis egybeesett a világhírű orofi teniszcirkusz — Krammerék — vendégszereplésével és az első Nemzetközi
