Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

2 NAPLÓ 1961. NOVEMBER 14. Gazdag eredményekkel zárult az idén a régészek kutatómunkája a megyében Szigetváron A pécsi Janus Pannonius Múzeum régészed a megyében az idén is számos helyen vé­geztek ásatásokat, kisebb men­tőmunkákat és megfigyelése­ket. A rossz idő beálltával végeredményben az idén már véget ért a régészek külső ku­tatómunkája, amelynek ered­ményeiről dr. Papp Lászlónak, a Janus Pannonius Múzeum megbízott igazgatójának tájé­koztatását kértük. — Az idén is több helyein folytattunk régészeti munkát Többek között Siklóson a műemléki feltárásnál. Ez a munka kifejezetten a műem­léki helyreállítást segítette. A munka során védőműrészeket és egyéb objektumokat talál­tunk; amelyek a műemléki helyreállításnál természetesen előtérbe kerülnek majd. Ta­láltunk például a nyugaiti kül­ső — azaz a gyűdd oldalon lé­vő — várfal mentén egy öt és fél méter mélységű falazott, a várfal egész hosszában futó várárkot, továbbá megtalál­tunk a török hódoltság korá­ból származó kemencesor kö­zül három kemencefeneket. Ezek a kemencefenekek egyen­ként négy és fél méter átmé­rő jűek és érdekességük, hogy nemcsak a török katonaság berendezkedésére derítenek fényt, de megállapítható, hogy a korábbi, különböző stílus­ban készült épületek részeit is beleépítették az összesen har­minc fenékrészbői álló három kemencesorba. tovább folyt az északkeleti bástyaudvar feltárása, első­sorban a gerendaszerkezetek vizsgálata. Sikerült megfejteni a gerendaszerkezetek célját is. A visszafoglalás napjaiban el­pusztult Palicsfalu katonai őr­ház omladéka alatt megtalál­tuk szénné égve a gerenda­szerkezet pallózatát is. Min­den valószínűség szerint bizo­nyos, hogy a bástyaudvart erős, gerendaszerkezeten nyugvó pallószerkezet fedte, amely nehéz ágyúk vontatását is kibirta. Mindezeken kívül Szigetváron is találtunk sok ágyúgolyót, ágyúvasalásokat Mohácsról már korábban hírt adott a sajtó, ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy a jövő évi kutatás célja elsősorban a Brodarichtói Földvárnak neve­zett helyeken — Merse köz­ségtől észak-északkeletre fek­vő rész kutatása lesz. Ez a küzdőtér belső része. Időköz­ben a Tudományos Akadémia a mohácsi ásatások munkájá­nak segítésére egy hattagú — történészekből, levéltáros ant­ropológusokból és régészek­ből álló — bizottságot szer­vezett. Ez az állandó bizottság jövőre kezdd meg a munkáját, és amellett, hogy továbbra is a Janus Pannonius Múzeum munkatársai vezetik a feltá­rásit, ez a bizottság sok érté­kes segítséget nyújt majd a további kutatáshoz. Ugyancsak Mohácson találtunk az idén egy koravaskori temetőt és fel­fedeztük egy bronzkori tele­pülés nyomait. — Több helyen voltak men­tőásatások, így például Sziebert-pusztán, a kora-avarkori temetőt ku­tattuk tovább. Jövőre ezt a munkát kiszélesítjük, esetleg be is fejezzük. Mentőmunkát folytattunk többek között Pel- lérden, továbbá sok régészeti megfigyelés is jellemezte ez évi munkánkat, többek között Kővágószőlősön, Babarcon, Szebényben és más helyeken. Ez évben a múzeum régészeti munkatársai összesen mintegy három hónapig folytattak ása­tásokat a megye területén — fejezte be tájékoztatását dr. Papp László. „Utazó“ furfangos- bajnokság Pécseit A hétvége kellemes ményt igér a pécsi könnyűzene kedvelőknek. A magyarországi vendégszereplésre érkező Belg­rádi Rádió tánczenekarának szólistái — a budapesti bemu­tatkozás előtt — szombaton es­te a Liszt-teremben két elő­adásban adnak műsort. Az est keretében ugyancsak fellépnek a Belgrádi Rádió táncdai-éne- kesei. November végén ismét meg­rendezik Pécsett a furfangosok bajnokságát „Játékos ritmu­sok” címmel. Az idei furfangos bajnokság „témakörét” az uta­zások, kirándulások világából merítik. A szellemes játékot Pálos György vezeti, „segítő­társai” pedig — Korda György, Toldi Mária, Majláith Jenő, Hor váth Sándor hawaigitár-művész és tánczenekara, és előrelátható lag Psota Irén lesznek. A fur­fangos estet november 27-én a Pécsi Nemzeti Színházban ren­dezik. ii m | ILI Hinni EÉ m ül 1 ill SE lllllllllll SS! Ú; áq a politechnikai oktatásban §zakszerveze(i és iiőmoxgaiini hírek A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa napirendre tűzte az állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetek­ben folyó munkaverseny haté­konyabb segítését. Ennek ér­dekében megvizsgálta, hogyan folyik a munkaverseny a me­zőgazdaságban, milyen formák és módszerek váltak be és mi­lyenék nem. Az SZMT a vizsgálatot a Mezőgazdasági Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei bi­zottságára bízta, s annak ered­A beremendi Dózsa Termelőszövetkezet elkészítette ötéves gazdálkodá­si tervét. Bagó Bálint aigronó- mus elmondta, hogy a követ­kező öt évben nagymértékben növelik a termelést és az áru­értékesítést. 1959-hez viszo­nyítva a szövebkeeet a húster­melést a hatszorosára kívánja emellni. 1960-ban 900 hízott sertést adott el az államnak a tsz, az idén 1450 hízott- és 300 tenyészsertést, az ötéves terv végére pedig 200 hízott sertést és 300 tenyészállatot ad el a termelőszövetkezet. így minden D00 hat ászt ralis hold szántóra 15 mázsa sertéshús­értékesítés jut. 1959-ben 60 tehene volt a szövetkezetnek, tavaly 100, idén pedig 140 tehenük van. A tejtermelés fokozása érdekében a tehenészetet 1962-re 180, 1963 ra 250, 1964-re pedig 300-ra feg lesztik; Az állattenyésztés fejlesztése megköveteli, hogy elég takar­mányt termesszenek. Jelenleg havi hat-hét vagon tápot etet a termelőszövetkezet a serté­sekkel, amelyért megfelelő cse­retakarmányt ad. Az állatte­nyésztés további fejlesztésével egyre inkább rátérnek a tel­jes tápetetésre. Gondot okoz az elégséges takarmány biztosí­tása. A megyei tanács segítsé­gével még az idén megkezdik Beremenden egy lucemaliszt- órlő üzem építését, amelyben a beremendi cementmű eddig ki­használatlan meleg levegőjével gyorsam és szakszerűen szárít­ják meg a lucernát, majd jó- minőségű lisztet őrölnek be­lőle. Az ötéves terv során rántani való csirke és pecsenyekacsa előállításával is foglalkozik majd a szövetkezet. Az öntözéses kertészkedés pedig lehetővé teszi, hogy több zöldséget adjanak majd a városnak. Ennek érdekében 1962-ben már permetezéses és árasztásos mód szerrel mintegy 150 holdnyi területet kívánnak öntözni. A jövő év elejéig összesen 12 csőkútat fúrnak, amelyek se­gítségével a zöldségen kívül a siló- és fővetésű kukoricát, va­lamint a lucernát is öntözik. Természetesen az állattenyész­tés ilyen nagyarányú fejleszté­se mellett megfelelő fórőhély- »01 is gondoskodni keli. Az agromómus elmondotta, hogy az elkövetkező öt év alatt egy szabaditartásos tehéndstál- lót, egy 200 férőhelyes szaibad- tartásos növendékmarha-istál- lót, egy 1000 férőhelyes hizlal­dát, egy sertéseMetőt, juhho- dályt, valamint górékat építe­nek. Az építkezéseket a terme­lőszövetkezet a saját építőbri­gádjával végezteti el. A tsz. kihasználva az adott­ságokat, komolyam foglalkozik majd zöldség- és gyümölcster­mesztéssel. Az ötéves terv utolsó évében újabb 70 holdas almása és egy 30 holdas diósa fordul termőre. Az öntözéses kertészet terü­letét nem növelik, az öntözés nélkül termeszthető paradi­csom, vöröshagyma, fokhagyma előállításával azonban foglalkoz nakmajd. Ügy határozzák majd meg a zöldségfélék termeszté­sének arányát, hogy ezzel is elősegítsék a tagság egész évi egyenletes foglalkoztatását A szövetkezet vezetősége el­határozta, hogy az ötéves terv harmadik évében telje­sen gépesítik a gazdaságot. Így a jelenlegi haf erőgép és két öntözőgóp mellé még az idén három erőgépet vesznek. Az ötéves terv végére 26 százalékkal kívánják növelni a tagság jéllenlegi jövedelmét, öt év átlagában a beremendi Dózsa Termelőszövetkezetben szeretnék elérni az 55 forintos munkaegységértéket ményéről jelentést kért a ME- DOSZ megyebizottságától. A jelentést november 15-én az SZMT elnöksége megvitatja s a vita alapján kialakult állás­pontot ismerteti a MEDOSZ szakszervezeti bizottságaival, valamint az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek veze­tőségeivel. Az elnökségi ülésen megtár­gyalják a megye szakszerve­zeti sportmozgalmának helyze­tét, valamint az Építő-, Fa- és Épületanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyebizottsá­gának vezetési és munkamód­szereit. * A pécsi városi nőtanács há­romnapos rövid tanfolyamon is menteti meg a nőmozgalomban működő vezetőségek tagjait és a szülői munkaközösségek ve­zetőit a soronJévő feladatok­kal. A tanfolyamot 13-án dél­után két órakor nyitotta meg Ramaisl Ferencné, a nőtanács megyei titkára Pécsett a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székházának nagytermé­ben. A nőmozgalom feladatai­ról és a mezőgazdaság meg­szilárdításának kérdéseiről Kiss Istvámné, városi nötanács titkára tart előadást. Ezenkívül meghallgatnak egy politikai tájékoztatót a je­lenlegi nemzetközi helyzetről s egy előadást a szülői mun­kaközösség feladatairól az is- I kólákban és a nőmozgalom- I ban. Pécs tanulóifjúsága egyre szélesebb körben kapcsolódik be a poli­technikai oktatásba. A Pécsi Fényképész KTSZ is lehetőséget nyújtott a Janus Pan- nonius Gimnázium Ije. osztálya számára, hogy a tanulók kitűnő szak- oktatók segítségével megismerkedjenek a fényképezéssel. Tizennyolc leányt foglalkoztatnak az oktatáson heti egy alkalom­mal reggel 8—23 óráig. Két csoportra osztva, felváltva tanulják a fal­vételezés és a kidolgozás műveleteit. A lányok teljes komolysággal vesznek részt a munkában és felkészülve jelennek meg az oktatáson. Az oktatók a gyakorlati munkák mellett igen sok gondot fordítanak az elméleti képzésre is. tekintettel arra, hogy ma már nem elég, ha valaki jó gyakorlati ember. Tervbe vették fotoesztétikai előadások megtartását is, melyeken keresztül a fényképezést mint művészetet is bemutatják a tanulóknak. Foto: WINTERN1TZ FERENC — MEGJELENT a MÁV Hivatalos Menetrend 1. sz. pótlék és helyesbítés füzete. A menetrendkönyv 1. sz. utalványa ellenében átvehe­tő az IBUSZ irodában. — A BELGRÁDI RÁDIÓ Tánczenekara november 18- án fél 6 és háromnegyed 9 órai kezdettel Pécsett a Liszt­teremben ad műsort. 942 EZER forintot fordíta­nak 1962-ben a meszesi kul- túrház építésére. THIERV-ÄRPÄD ­“ IKCiAN ,48.) A fenőszíj egyik végét az öreg kezébe nyomja, majd hosszú, kényelmes mozdulatok kai, mintha mindig ezt csinál­ta volna — megfeni a kést. Kis Péter nyugtalan, röpkö­dő tekintettel követi a sebhe­lyes mozdulatait. Vár. Gyűlöli a keskenynyakú borotvapama­csot. összehúzott tekintettel nézi a katonát, majd hirtelen a keze uitán nyúl. Kiveszi belőle a vékonynyakú borotvapamacsot. A mosdón megkeresd az övét, a vastagnyakút, és oda­adja a sebhelyesnék. — Ezzel csináld — morogja, és elfordul; A sebhelyes borotválkozik. Az öreg az asztalnál áll. Kis Péter a heverőre dől a kozák helyére. A harangozó néhány percig tűnődve nézd a többie­ket, azután, mintha eszébe ju­tott volna valami — gyorsan elköszön. Kis Péter szomorúan, kicsit irigykedve nézi a sebhelyest. Fanyar katonaszagot érez, és a hangok lustán, alig mozognak a levegőben. Ilyenek hát az oroszok. Fehérek és szegletesek, mint a kristály, és negyedóra múl­va a tenyerüket nyújtották. Erő sek. Könnyű mozdulatokkal át lépik a hegyeket, a piszkos folyókat, és jókedvűen, haanmo- nikaszóvai húzzák maguk úján a fanyar katonaszagot. És a sebhelyeket. Kétezer kilométeres ez a fa­nyar katonaszag. Lehet, hogy sokkal több is lesz. A sebhelyes borotválkozik. — Itt alszunk az éjszaka — mondta, és leszedték a háti­zsákokat. Nem félnék. Ok féltek. A fedezékben ku­porogtak, és mindenki egyedül volt. Egymást és a halált ke­rülgették a harctéren, mint az idegenek. És szórták a halált A jél ott van a sebhelyes sze­me alatt. Borotválkozik, és ez­után mindig meg kell majd kerülnie a késsél a horpadt vonalat. Elszántan, konokul rángatták a tábori tarack elsütőzsinórját pedig a német őrmester Verő nika mellé feküdt az ágyba. A sebhelyesnek kerek, bánna ■Beme van, a hangja barátkozó és amikor azt mondta — itt al­szunk az éjszaka — a heverő­re nézett. A sebhélyes leöblíts az arcát, a hóna alá csapkodja a vizet, és hangosan prüszköl. — Jó lesz majd nektek — mondja törülközés közben az öregnek. — Nekünk? — Hát. — Miért? — Majd meglátjátok. Az öreg tűnődik. Ismerős már a hang. Finoman, tisztéltet tudóan rábólint. — Lehetséges Jurij élvtárs..; Kis Péter felnéz. Mondani akar valamit, mégse szól. Mi­nek? ö már kiért a viliág vé­gére, és az ő számára már csak apróságok vannak hátra. Másik világ nincs, csak vissza­fordulni lehetne. Talán. A sebhélyes a ruhájába bú­jik, a zubbony zsebében fésűt keres. Ujja a levéltárcába akad. A fésűvel együtt kihúz­za, az asztalira dobjai és az öregre kacsint. Megfésülködik. Kinyitja a tárcát, és a felhajtott szélű, sokat forgatott amatőrfényké­peket az asztalra szórja. — Látod? Az öreg udvariasan hüm- mög. Forgatja a fényképeket, majd Kis Péterhez fordul. — Gyere ide te is. Nézd meg, az ő családja. Kis Péter feláll. Az arcán fájnak a szegletek, és úgy érzi, hogy ha most bármit kémének tőle — szó nélkül engedelme­sen megtenné. Jurij a képekre mutat.- - ■> A -csaüSád, Az enyém. Kis Péter megrázkódik. A sebhelyes összeszedi a fényképeket, és egyenként mu­tatja. — Az apám: Keresztbe metszett vonalak, nagy, puha szakáll, és hideg szemek a fekete tányérsapka alatt. — Az anyám. Fedetlen, őszfejű asszony. Az egész arc mosolyog. Szelíd, barna szeme halványan csil­log. — A két kislányom. Szabályosak. Egyformák. Friss őzike szemük csodálko­zik, és illedelmesen egymás kezét fogják. — A féleségem: Kis Péter a képre néz. Finom, hosszú hajat lebbent a szél, a nő karcsú alakját szinte csak a háttér fehér fel­hői tartják — olyan könnyű. A kép összefolyik előtte. Szó morúan lehajtja a fejét. Veronika is ilyen könnyű. Veronikának is ilyen hosszú a haja. Veronika is ilyen szép. A sebhelyes Kis Péterre néz. Nagyon hosszú és nagyon szo­morú a csend. És minden egy kicsit imbolyog, mintha fújna a szél; — Neked nincs feleséged? A lámpa lángja kinyújtózik, majd visszaugrik. Veronika most tette be maga mögött a léckaput, és a konyhaablak mellé oson. Árva, reménykedő piros foltok vannak az arcán. (Folytatjuk) — A PÉCSI Kossuth La­jos utcai Csemege üzletben már most megkezdték az ala­pos felkészülést a téli aján­dékozási idényre. Tízezer pi­roszacskós „mikuláscsomag” sorakozik a raktárban, me­lyeknek egyenkénti értéke 10 Ft. Az üzlet üzemek, vál­lalatok megrendelésére is ké­szít árut kívánság szerinti értékben és mennyiségben. — NEMZETKÖZI, színes diavetítés vasárnap de. 10 órakor a megyei tanács kul­túrtermében. 148 — BEFEJEZÉSHEZ köze­ledik Sikondán a csónakázó­tó építése. A munkálatok utolsó ütemével, az árapasztó építésével még ebben a hó­napban végez a Komlói Viz­es Csatornaművek. A tó lé­tesítésére a Baranya megyei Tanács 137 ezer forintot for­dított. — 350 SZEMÉLYES műve­lődési otthon és 500 szemé­lyes munkásszállót kap a má­sodik ötéves terv időszaká­ban Meszes. A kivitelezést a Komlói Állami Építőipari Vállalat végzi. Az építést 1962-ben kezdik meg. — SZOVJET FILMHETET rendeznek Komlón november 16-a és 22-e között. Ez alka­lomból a Május 1. filmszín­házban bemutatják a moszk­vai nemzetközi filmfesztivá­lon nagydíjjal kitüntetett Tiszta égbolt című színes filmalkotást. — 80 EZER köbméter föl­det készítenek elő az 1962- ben készülő téglák gyártásá­hoz a Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés üzemednél. — A KISZ szervezeti sza­bályzatáról tartanak noVerr bér végén ismertetőt a Má­tyás király utcai általános is­kola úttörőinek, a Barav me”'-ei Építőipari Vállalat KISZ-szervezetének fiataljai. — 90 MILLIÖ forintot ter­vezett egészségügyi beruhá­zásokra a Baranya megyei Tanács 1962. évre. T Simon Mária és Kresz Márta az előhívást gyakorolják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents