Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

IMI. NOVEMBER 1, NAPLÓ A „JELENKOR" legújabb számából A „Jelenkor” c. irodalmi és művészeti folyóirat leg- ,'iiabb (IV. évi. 5.) száma az előzőnél gazdagabb tartalom­mal jelent meg. Szépprózai részében elsősorban Rdk°s« Variációk egy témára cunu íkernovellája érdemel épí­tést. A faluról varosba torek vő fiatalság problémáját » ^^tbrtSiet kit* lehetséges J. _ falusi fiatalok a a második életnek csak fonákját, kaUódás „perspektíváját tatja be, amellyel saeml^\, falusi élet romantikus «mé- nyei ál'lamflit* Ez hiányérzetet kelt, de íev is igen hasznos, módszere érdekes. Kertész Ákos ..Tánc­zene éjfélig” című novelláját a lelki naturalizmus es a fő­hősök nihilista öettoteag^ csömöre jellemzi. Az altala áb­rázolt jelenségek a P^hopa- tológia kőiébe tartoznak, nem általánosíthatók. Beteges. m - bid hangulatú. Déknny Kajmán „Honvágy a medence ben cí­mű tárca-novellája is. A no­vella hősnője egy misztikus je­lentésű kérdése („Van-e tel NEW YORK-bnn?”) keresi mániákusan a választ. Nem hon vágyat ábrázol a novella mint a cím ígéri — hanem be­teges félelemérzetet. Vékony, szimbolista mondanivalójának megfogalmazásához jelkeppe szürkített alakokat (A Színez, az író, az Ügyvéd) vonultat fel Sajátos írás Borsos József „Különös hangverseny’-e. Impresszionista képteredéire - bői rakosgatja össze a valóban különös hangverseny szimbo­likus látomását. Közben vüla- násnvira groteszk, kankatura- szeru figurákat mutat be: a hangversenyre készülő sznobo­kat. A hangverseny alatta zenétől egyre inkább tovolodo közönség ábrázolásával végül a sorsszerűén lehulló vasfug S ön nyel talán azt akarja mon dani. hogy az igazi művészétét csak Ferkó és Józsi bácsi, a romlatlan, tisztaszivu gye^ és az egyszerű bányász érzi érti igazán. írásában azokban teatralitás és cinikus fintorok váltogatják egymást, hol pate- tikus, hol szárazon leíró, s ve- gülis nehéz kiderítem, hogy gúnyolódni akar-e vagy mag is komolyan hisz gyermekien naiv pátoszában. A folyóirat lírai részében két érdekes jelenség is tapasz­talható. Az egyik, hogy gya­rapszik az intellektuális, filo­zofáló versek száma, a másik, hogy sok az „emlékvers”. Sí- mony i Imre Hemingway, Gyurkovics Tibor Juhász Gyu­la, Keresztury Dezső Szabó I Ari ne emlékére írt: verset, lényegében „emlékvers” Ko­vács Ferenc Kassák Lajosnak ajánlott verse, s bár nem nev- szerint címzett, mégis ide so­rolható Beney Zsuzsa mártír emlékére”. Marsall László ..Levél barátomnak a sírba” című verse. Kissé sok. A filozóifai tartalmú versek közül figyelemreméltó Vact Mihályné, a „Derengő este melyben lényegében azt a gon­dolatot fogalmazza meg, hogy a költőnek ki kell emelkednie az emberek közül, hogy hasz­nukra lehessen: „...úgy tnarad- hatok velük csak, ha közülük messze megyek.” Küzdelmek­ben szerzett optimista hit csen dűl Tóth Endre verseiben: „El- elhalt sokszor számon a dal — s felzengett újra végül. — így maradtam mégis fiatal, — ki soha meg nem vénül.” Az el­múlás félelmét' jeleníti meg László Ibolya ..Cigányok men­tek megkeresni” című versé­ben: .,Dermedezünk és eltű­nődni — bújunk mi is, belül zokogva. — de nem fed el fé­lelmeinktől — a szavak ritka lombja”. Tanulságosan tükrözi a világot újszerűén látni tanu­ló értelmiségi belső problé­máit Marsall László „Levél barátomnak a sírba” című ver­sében. A valóság dialektikus szemlélete nála költői élmény- nyé válik, de dialektikájának tartalma még nem következe­tesen materialista, hanem pluralista elemekkel teli: „Mi­lyen tudást szereztél ott a mélyben — a világ homor- művét aki látod: — a sötétsé­get érted-e a fényen, — vagy nincs tudásod, s mint csillag. szilánkok — rajára robbant szét egyéniséged — s a test rongyát a rögöknek ajánlod?” Az e versekben fellelhető vi­lágnézeti vívódás — úgy tű­nik — közeledést jelez, köze­ledést az idealizmustól a mate­rializmus felé, bár nem kité­rők és kilengések nélkül. Ezek­ben a jelenségekben van va­lami bíztató. Más a helyzet az „emlék- verseknek” nevezett versek csoportjával. Egyrészről nyil­ván szerkesztési hiba, ha egy számhan ennyire elszaporod­nak, de nem ez a fontos. Fon­tosabb az a tünet, hogy az „emlékversek” szerzői általá­ban igyekeznek ezekben a versiekben a nagy előd modorát, hangját, kedvelt versformáját minél hűebbem utánozni. Ilyen tömeges felbukkanásuk esetén már joggal beszélhetünk az, >,emlékversek divatjáról”, s fel vetődik a kérdés, hogy vajon jónak, helyesnek tekinthet­jük-^ ezt a divatot. Nem való­színű, hogy a tudatosan vál­lalt epigonizmus (az epigon szót nem sértő, hanem eredeti „utód, örökös” jel er. lésében használva) kedvezően hatna a költőre. Nem valószínű az sem, hogy ezek a versek sokkal já­rulnának hozzá az elődök il­lőbb megbecsüléséhez. Az ese­tek többségében a vers mögött nem is találunk mélyebb indí- tó okot. Nagyobb távlatban az elődök túlzott tiszteletének kultusza kétségtelenül akadá­lyozza a mai költészet kibonta­kozását. A kegyelet vagy egy­szerűen az emlékezés versei- . indokolatlan nagyszámú közlése a folyóiratban pedig azért is hiba, mert e versek többnyire alkalmi jellegűek, színvonal, mondanivaló tekin­tetében igénytelenek. A folyóiratban ezúttal is ta­taiunk tanulmányt. Ez a ha­gyomány^ kétségtelenül helyes. Vitatható azonban az e szám­ban közölt tanulmány­tárgyának helyessége. Gera György Tennessee Williams amerikai drámaíróról írt. Ten­nessee drámáit aligha ismerik a Jelenkor olvasói, s így Gera György egyébként élénk, pole­mizáló stílusban írott tanulmá­nya érdektelen marad. Nehe­zen fogadható el Gera György­nek az a — Tennessee Wil- liamsot bíráló — megállapítá­sa, hogy Tennessee „tudomá- nyos igazságokat akar népsze­rűsíteni”, s hogy az amerikai drámaíró fő hibája az eredeti­ség hiánya, mert — Gera sza­vaival: „a világirodalom is­mérve: az eredetiség.” A mar­xista esztétika korántsem az eredetiséget kéri számon első­sorban, de semmiesetre sem kizárólag. Az író feladata nem az, hogy új világot teremtsen és fedezzen fel, azaz minden­áron eredeti legyen, hanem éppen az, hogy a meglévő ob­jektív természeti és társadal­mi valóságot művészien tük­rözze. (Természetesen a tükrö­zés alatt a dialektikus mate­rializmus ideillő fogalmát kell érteni, s nem az „utánzás” ér­telművé vulgarizált fogalmat.) Nem árt azonban felvetni a kérdést, hogy eléggé ismerik-e a folyóirat olvasói a hozzánk közelebbálló országok, elsősor­ban a népi demokráciák és a Szovjetunió irodalmát, íróit? Nem lenne-e ésszerűbb és hasz nosabb, ha ilyen tanulmányok­ban a közelebbieket mutatnák meg, ahelyett, hogy az óceánon túlról vesszük a tanulmányok tárgyát? A Pillanatkép rovatban Or­das Iván „Falu a Dera part­ján” című tanulmánya lelki­ismeretes, statisztikai felsoro­lásokkal megtámasztott fotog­ráfia. Ilyenek közlése még ak­kor is hasznos, ha nem egé­szen illik a folyóirat „profil­jába”. A Dokumentum éá Hagyomány rovat együttesen talán túl sok teret szentel a múltnak egy Jelenkor című folyóiratban. Bár Réz Pál tanulságok levo­násával igyekszik indokolni Gelléri Andor Endre levelei­nek közzétételét, ebben a ro­vatban többnyire apró, lé­nyegijeiéin . intimitásokról bő­beszéd űen számot adó „doku­mentumokat” találunk, s a mostaniak is ilyenek. Meggon­dolandó, hogy szükség van-e, erre? A „Széljegyzet” rovatcím alatt a folyóirat általában rö­vid, frappáns, többnyire iro­nikus, csipkelődő kis írásokat szokott közölni, amelyek közé nem illik a Fábián Istvánt bú­csúztató kegyeletes hangú nek­rológ. A folyóirat e száma a leg­utóbbi néhány számnál. többet nyújt az olvasónak. Egészében azon­ban bizonyos szemléletbeli el­tolódás mutatkozik a múlt ja­vára, a jövő rovására, világiro­dalmi rezonanciáját tekintve pedig nyugati orientációt mu­tat örömmel kell üdvözöl­nünk azt a gondolatot hogy a szerkesztőbizottság az olva­sóknak szóló kérdőívet mellé­kelt a folyóirathoz, mert ezzel a közönséghez való közeledés szándékát fejezi ki, s remél­hetőleg az olvasóktól beérke­ző válaszok is segítenek meg­találni a folyóirat helyes irány vonalát Dr. Mészáros Ferenc A skandináv országok kormányai tanulmányozzák a Finnországhoz intézett szovjet jegyzéket Helsinki (MTI). A finn kormány kedden dél­után minisztertanácson foglal­kozott a Finnországhoz inté­zett szovjet jegyzékkel. Karjalainen külügyminisz­tert, aki Kekkonen köztársasá­gi elnök kíséretében hivatalos látogatást tett az Egyesült Ál­lamokban, szerdára várják a finn fővárosba. Oslo. A norvég kormány kedden minisztertanácson foglalkozott a Finnországhoz intézett szov­jet jegyzékkel. A miniszter- tanács után hivatalosan kö­zölték, hogy Norvégia nem kíván állást foglalni a jegy­zék által felvetett kérdések­ben, mert azok elsősorban Finnországra tartoznak. A közelmény ugyanakkor cáfolja a szovjet jegyzéknek Norvégiára vonatkozó megál­lapodásait. Koppenhága. Kedden minisztertanácsot tartott a dán kormány is és Időjárás jelen tés Várható időjárás szerda estig: | kisebb felhőátvonulások, eső nél­kül, mérsékelt nyugati szél, he­lyenként reggeli köd. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 2—6, legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap 11—15 fok között. azon foglalkozott a Finnor­szághoz' intézett szovjet jegy­zékkel. A DPA értesülései szerint feltehető, hogy a dán kormány máris tanácskozásokat kezdett más skandináv országokkal Stockholm. A svéd kormány kedden rendkívüli minisztertanácson foglalkozott a Finnországhoz intézett szovjet jegyzék kér­désével. A minisztertanács után Er- lander miniszterelnök kije­lentette, hogy kormánya mind­addig nem kíván megjegyzé­seket fűzni a szovjet jegyzék­hez, amíg a finn kormány ál­lást nem foglalt. A Momol Nép’tizlársaság zászlója az ENSZ épülete előtt New York (MTI). Kedden délelőtt rövid ün­nepség keretében felvonták az F.NSZ épülete előtt sorakozó árbocok egyikére a Mongol .épköz. társaság vörös-kék- vörös aranycsillagos lobogóját, egy másik árbocra pedig Mau­ritánia világoszöld-sárga hol­das-csillagos zászlaját. A Mon­gol Népköztársaság az ENSZ 102, Mauritánia pedig a 103. 'a gall ama. Monzsi Szlim, a közgyűlés tnöke rövid beszédében üdvö­zölte a két új tagállamot. Kedden délelőtt a közgyűlés­ben is üdvözlő beszédek hang­zottak el a két új tagállam címére. A magyar küldöttség nevében Mód Péter, a külügy­miniszter első helyettese üd­vözölte a Mongol Népköztár­saságot, mint új ENSZ-tagot. Brentano utódának személye továbbra js tisztázatlan Bonn, (MTI). A politikai körök érdeklő­désének előterében továbbra is az a kérdés áll, hogy ki lesz Brentano utóda. Adenauer és a Szabad Demokrata Párt ve­zetőinek hétfői tanácskozása, amely nyolc óra hosszat tar­tott, még nem adott választ erre a kérdésre. A tanácsko­zás után csak annyi vált is­meretessé, hogy a „tárgyi kér­désekben” megállapodás jött „Vers eredj, légy osztályharcos" József Attila-est a városi művelődési házban Hétfőn este 8 órai kezdettel rendezte meg a Pedagógusok Szakszervezetének Irodalmi Színpada ebben az évadban első műsoros estjét. Az első önálló est tárgyául az együt­tes József Attila költészetét választotta, s már a tárgyvá­lasztást is örömmel kell nyug­táznunk. Két verssel indult az este Sugár Győző és öhlmüller Miklós mondta el József Attila „A legutolsó harcos”, illetve az „Ars poetic^” című versét, majd dr. Kolta Ferenc, a Pe­dagógiai Főiskola irodalmi tanszékének vezetője tartott bevezető előadást, amelyen József Attilát, mint a magyar szocialista-realista líra úttörő­jét mutatta be. Az előadás ve­zérfonalaként azt a gondolatot fejtette ki, hogy József Attila költészetének szocialista jelle­gét nem a költő korának iro­dalmi ismeretei, hanem a ver­sek tényleges tartalma alapján kell megállapítanunk. A tetszéssel fogadott elő­adás után az Irodalmi Színpad tagjai József Attila verseit tol­mácsolták. A versmondók egyéni elbírálása helyett di­cséret illeti az együttes fegyel­mezettségét, s a kivétel nélkül valamennyiüknél .tapasztalt kulturált, jól érthető szöveg­mondást Dr. Németh Antal érdeme a versek betanítása, s említésre méltó, hogy a vers- mondók karakterüknek meg­felelő versek tolmácsolását kapták feladatul. Az összekötő szöveget Bérezés Lívia mond­ta tiszta, megnyugtatóan csen­gő hangján. Talán csak az hi­báztatható, hogy az összekötő szöveg helyenként kisebb elő­adássá bővült és „túlmagya- rázta” a következő verseket, egész sorokat is idézve belő­lük. Az irodalmi estein — mint arról már beszámoltunk — Illés Éva és Tréfás István, a Pécsi Nemzeti Színház éneke­sed Ottó Ferenc által megzené­sített József Attija-verseket adtak elő. létre, de a „személyi kérdés”, vagyis a külügyminiszteri poszt betöltése még továbbra is nyitva áll és erről csak csü­törtökön folytatják a tárgya­lást. A „tárgyi kérdésekben való megállapodás” beavatott körök szerint azt jelenti, hogy Ade­nauer lemondott a koalíciós szerződés megváltoztatására irányuló követeléséről, amely mint ismeretes — a múlt héten előidézte az FDP újabb „fel­lázadását” és most olyan kompromisszumos megoldást ajánlott fel, hogy a koalíciós szerződés változatlan marad, de ehhez mintegy kommentár­ként függeléket csatoljanak az egyes vitás pontok értelmezé­séről. Továbbra is függőben marad azonban Brentano utód lásának kérdése, valamint a szabad demokratáknak az a követelése, hogy egy FDP kép­viselőt államminiszternek ne­vezzenek ki a külügyminiszté­riumba és ez az államminisz­ter — a korábbi tervektől el­térően — a minisztertanács­ban is szavazati joggal rendel­kezzék. Adenauer Hallatéin profesz- szort, aki az Európai Gazda­sági Közösség brüsszeli főbi­zottságának elnöke, szerdán magához kérette és őt akarja külügyminiszternek javasolni. Az FDP vezetői azonban már hétfőn este kijelentették, hogy Hallatéin személye hármukra elfogadhatatlan. Kapható 18 havi részlet­fizetésre Kiskereskedelmi V. 36-os bolt Széchenyi tér 6. 47-es bolt Alsó-Meszes KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetét .mindazoknak, akik szeretett halottunk Krimker Imre j Hálás szívvel mondok kö­szönetét mindazoknak a ked­ves rokonoknak, ismerősök­nek, jó barátoknak, akik fe­lejthetetlen jó férjem temetésén megjelentek, ko­szorúk és virágok, valamint ■„ részvétnyilvánításokkal fáj- 5 dalmimkat enyhíteni igyekez- { tek. Külön mondunk köszö- jj netet a Hőerőmű vezetőségé- I nek és dolgozóinak. 862 A gyászoló család | Roitn?r Intal temetésén megjelentek ko­szorúikkal és virágaikkal fájdalmamat enyhíteni igye­keztek. $30 A gyászoló özvegy szeretett férj, apa, após. nagy apa, testvér és sógor Wudi János nyugdíjas bányász október 30-án, 63 éves korá­Szeretett édesanyánk özv. Kerner ündrásné Bittner Jozeftn temetése november 2-án fél 3 órakor lesz. Gyászolja Krachenfelser 861 és Kerner család hunyt. Temetése november 1- én 4 órakor lesz a pécssza- bolesi temetőben. üt A gyászoló család. • Czaká Ferencné Decsi Katalin Fájdalommal tudatjuk, hogy [ szeretett Jó édesanya, anyós, g nagymama, testvér és kedves | j vember 3-án. 2 órakor lesz a j pécsi köztemetőben. j 865 A gyászoló család özy. Gothárd Györgyné Marton Anna 1 október 30-án 52 éves korá- jj ban rövid szenvedés után el- i H hunyt. — Temetése november 1 B 2-án. fél 4 órakor lesz a pé- . B esi köztemetőben, fi W0 A gyászoló család. | Imrö György nyugdíjas 73 éves korában elhunyt. — Temetése november 2-án, fél 4 órakor lesz a pécsszabolcsi temetőben. 864 A gyászoló család \

Next

/
Thumbnails
Contents