Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
A MAGYAD SZOCIALISTA MüNiK ASt-AwT BARANYA MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A Mtbffci TANÁCS LAPJA XVIII. ITVWTAB MAI • Bttft W*H:’ MS. litt Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója DIcsfiséges Október Kitalált szenzációk jelesetek meg a tőkés világ legszámottevőbb lapjaiban, ami kor győzött Oroszországban az októberi forradalom. Az orosz nép a győzelmet ünnepelte, ujjongva fogadták az elnyomott népek a világon, a burzsoázia pedig félelmében és rémületében ócsárolta a bolsevikokat. Ilyen módon szerencsésen hozzájárult ahhoz, hogy a tömegek rokonszenve még inkább növekedjék a bolsevikok iránt, érlelődjenek, vajon miféle párt is az a párt, amely a rongyosok oldalára áll az urak ellen. A burzsoázia durván szidta Lenint, merényleteket szervezett ellene, beépült a forradalom szerveibe, bomlasztott, 14 imperialista állam intervencióját indította a győztes proletáriátus állama ellen. Sem az, sem ez a módszer nem vált be. Nagy károkat okozott az ég felé törő új hajtásban, a szovjethatalomban; véres veszteségeket okozott sokszor a negyvennégy év alatt, de megsemmisíteni nem volt képes, S negyvennégy évvel a szocialista forradalom győzelme után megjelent a Szov jetunió Kommunista Pártjának új programja; s a szovjet nép belépett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakába. A dicsőséges október után negyvennégy évvel az a hely zet, hogy már nem az imperializmus, hímem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát. Az a helyzet, hogy korunk legnagyobb hatású politikai ere je a kommunizmus, a tőkés országokban pedig nem csil- lapodik az osztályok egymás elleni harca, hanem élesedik és szélesedik, mégpedig az elnyomott osztályok gyors előretörésével. Negyvennégy évvel a nagy forradalom győzelme után „kommunista csillagok” világítanak az égbolton, szovjet vöröscsillagos, sarló-kalapácsos lobogó röppent a Holdra, szovjet emberek utaztak a világűrben és jöttek vissza a Földre; a szovjet nép nagy pártja jelentette ki ünnepélyesen: a mai nemzedék m£r a kommunizmusban fog élni. Ettől félnek a forradalom ellenségei ? Igen, ettől félnek. Miért félnek ennyire, miért rettegnek, amikor a kommunizmus győzelmes előnyomulásáról hallanak? Választ adott erre már negyvennégy évvel ezelőtt a történelem, amikor győzött az elnyomottak forradalma a vörös lobogó alatt. A huszadik pártkongresszus újra megfogalmazta erre a sok bonyolult kérdésre a választ, amikor deklarálta a történelmi tényt: a tőkés rendszer már nem képes elhitetni a népekkel, hogy örök és megdönthetetlen, nem képes eszméket, célokat, ideálokat adni az embereknek, nem bírja a szocializmussal folytatott békés versenyt, nem bírja az ütemet, lemarad. Az SZKP XXII. kongresz- szusa újra, határozottan meg állapította: „Döntő szakaszba jutott a két ellentétes társadalmi rendszer békés versenye, amely a jelenlegi nemzetközi élet gerincét alkotja ... A XX. kongresszus utáni időszak fő jellemvonása a kommunista építés ütemének meggyorsítása”. A XXII. pártkongresszus ezt hirdette meg: „A munkásosztály és annak élcsapata, a marxista-leninista párt, békés eszközökkel igyekszik végrehajtani a szocialista forradalmat. Ez lehetséges, s ennek a lehetőségnek a valósággá válása megfelelne a munkásosztály és az egész nép érdekeinek, az ország nemzeti érdekeinek. A jelenlegi helyzetben sok tőkésországban a munkásosztálynak, élcsapata vezetésével, megvan a lehetősége arra, hogy a munkás- és népi front, valamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alap ján egyesítse a nép többségét, kiharcolja az államhatalmat polgárháború nélkül és biztosítsa az alapvető termelőeszközök átadását a nép kezébe”,Amikor a tőkés rendszer kiterjesztette hatalmát a világban, vérrel és vassal vonult az emberek ellen, kegyetlenül irtotta, tömegesen pusztította a nép>ek millióit, hogy megszerezze a maga számára az aranyborjút. Fenntartani is csak ilyen módszerekkel tudta rabló uralmát az igába hajtott népeken, de saját népei felett is. A kommunisták azt hirdetik, hogy békés eszközökkel is meg lehet vívni a szocialista forradalmat, ha a marxista-leninista párt vezeti a harcot. A dicsőséges október után negyvennégy évvel az elmaradott cári Oroszország helyén a Szovjetunió, a világ legerősebb hatalma áll és hirdeti az emberiség kommunista jövőjének közeledtét. Se hazugság, se cinizmus, se orvtámadás nem tud ártani neki. Nincs olyan erő a világon, amely megakadályozhatná a háborúmentes, békés élet, a kommunista társadalom megvalósulását, a daloló holnapok teljes győ- zeLmétj kommunizmus teljes felépítésének hatalmas programját. — Eljut a kommunizmusba az az ország, amelyben négy évtizeddel ezelőtt még a. népbutítás, a cári önkényuralom volt az úr, amely ország a népek börtöne volt. Alig múlik el két évtized, a Szovjetunió felülmúlja a legfejlettebb kapitalista országokat a gazdasági élet minden területén, első helyre kerül , az egy lakosra jutó termelésben, a világon a legmagasabb életszínvonalat biztosítja a szovjet népnek —■ hangoztatta a szónok, majd arról beszélt, hogy az új társadalomban, a kommunista ember jellemvonásai teljes mértékben kibontakoznak. Ezek a jellemvonások a kommunista társadalom emberének jellemzői; 'az olyan emberé, aki mégtestesíti magában a magasfokú eszmeiséget, a széleskörű műveltséget, az. erkölcsi tisztaságot és a fizikai tökéletességet. — 1917-ben, az októberi forradalom győzelmével nemcsak a szovjet nép, hanem az egész (Folytatás a 2. oldalon), Díszünnepség Moszkvában november hetediké tiszteletére Hétfőn, magyar idő szerint délután három órakor a Kremi kongresszusi palotájában díszPártmunkásokat tüntettek ki ünnepségre gyűltek össze a szovjet főváros ismert közéleti személyiségei, legkiválóbb dolgozói, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulójának megünneplésén részt vevő külföldi vendégek: A vendégek sorában ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, aki a Szovjetunió kommunista Pártja meghívására vész részt az ünnepségeken. A terem hátterében a 15 szövetséges szovjet köztársaság zászlaá láthatók. A zászlók alatt a szovjet fegyveres erők katonái állnak díszőrséget. A színpadon a nagy Leninnek, a Kommunista Párt és a szovjet állam alapítójának hatalmas arcképét helyezték el. A nézőtéren, az erkélyen és a karzatokon helyetfoglaló hat ezer résztvevő viharos tapssal fogadta a Szovjetunió Kominu nista Pártja Központi Bizottsága elnökségiének az emelvényen megjelenő tagjait: Nyi- ktta Hruscsovot, a s Központi Bizottság első titkárát, Leoriyíd Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét és a párt, a kormány több vezetőjét. A díszürmepséget Nyikolaj Digaj, a Moszkvai Vártul Tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Krjucskov, a Borec- gyár esztergályosa, R eznyik asszony, a Moszkva melletti Bolsevik szovhoz brigádvezetője, Venyikov Lenin-díjas tudós, a műszaki tudományok doktora, Kotova, a Kalinyln- gyár helyettes művezetője' majd Jurij Masin, a Lenini Komszomol Moszkvai Bizottságának első titkára mondott beszédet. Az ünnepi ülés résztvevői üdvözlő levelet küldtek az SZKP Központi Bizottságának A levélben kijelentik, hogy egyhangúlag helyeslik az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Egyhangúlag támogatják a sztálini személyi kultusznak és következményeinek nyílt - és bátor elítélését, valamint a frakciós pártellenes csoport végérvényes ideológiai szétverését. Elítélik az Albán Munkapárt jelenlegi vezetőinek szakadár tevékenységét. Az ülés résztvevői levelükben hangsúlyozzák, hogy készek minden erejüket latba vetni az 9ZKP új programjának, a boldog kommunista jövőért vívott harc programjának megvalósításáért. Az ünnepséget nagyszabású hangverseny zárta be. Sebők Lajos pártmunkás és Baranyai Sándor pártbizottsági aktíva „Munka érdemérem” kitüntetést kapott. Rab Antalné, Földes András és Bíró Sándor elvtársaknak Dobi István elvtárs az Országházban nyújtotta át a Szocialista Munkáért Érdemérmet, Pektor Mihály elvtársnak pedig a Munka Érdemérmei, Vasárnap délelőtt a megyei pártbizottságon Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára kitüntetéseket nyújtott át a munkában kitűnt pártmunkásoknak. Csötöny i Gyula és Bors László pártmunkások, Zámbó István és Koós László pártitkár elvtár- ■Bik a „Szocialista munkáért”, A világban végbemenő történelsmalkotó küzdelemnek cselekvő részese a magyar níp is Díssünnépség Pécsett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkalmából 1 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója al- 1 kaiméból díszünnepséget rendeztek Pécsett. A díszünnepséget a Pécsi , Nemzeti Színházban tartották, ' az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, a pécsi városi pártbizottság, a megyei és a városi ■ tanács, a népfront, az SZMT l és az MSZBT rendezésében. A november hatodikén este ! hét órakor tartott díszünnep- . ség elnökségében helyet fog- . Iáit Egri Gyula eűvtárs az MSZ MP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Novics Já- ; nos, a megyei pártbizottság . titkára, a szovjet hadsereg ma- . gasrangú tisztjei, a magyar fegy veres alakulatok képviselői. 1 Palkó Sándor, a megyei tanács vb-elnöke, Körösi Lajos, a vá• rosi tanács vb-elnöke, Ambrus • Jenő, a városi pártbizottság ■ titkára, Bogár József, az : SZMT vezető titkára, Kiss De- ; zső, a KISZ megyei bizottsága , titkára, Ramaisl Ferencné, a [ megyei nőtanács titkára, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, kitüntetétt pártmunkások, élenjáró dolgozók. Körösi Lajosnak, a városi tanács vb-elnökének megnyitója emlékeztetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeire, az orosz munkások és parasztok hősi elszántságára és a győzelem után meg tett útra. Hangoztatta, hogy a forradalom nagy jelentőségét megértettek az egész viliágon az elnyomottalk és kizsákmányoltak, ezért lett még fiatalon a Szovjetunió a dolgozó és felszabadulásra vágyó emberiség reménysége. Ezután Földes Andrásáé, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd a győzelmes forradalom nyomán létrejött szovjet államról, mint a béke és a kommunizmus világító tornyáról szólott, majd rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa kijelölte a forradalom végcéljának, a
