Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

»«. NOVEMBER 29.

NAPLÓ

Politechnikai oktatástól a szakgimnáziuiuig

Egy ember segítséget vár

Á Széchenyi Gimnázium folyosóin csak olyan a tízperc, mint más iskolákban. Hirtelen nőtt kamaszok zsávalyognak, csoportokba verődve rendkívül komoly témákat tárgyalnak, mígnem egyik „bemond” valamit, mire kitör a kacagás. De nyomban tiszteletteljes pózt öl tenek, mihelyt megjelenik a színen egy tanár. Diákok, fiata lók, gondtalanok, de már félig felnőttek és tudják, hogy itt, az iskolában az életre készülnek.

Az Iskola nyugati szárnyának emeleti folyosóján már óra közben nem éppen a gimnáziumokban szokásos hangok jelzik, hogy itt új módon folyik a tanítás. Az iskolának ez a része

valóságos műhely.

Éppen, mint báranel'- üzem la- katosműhelye. Munkapadok, rajtuk satuk* szerszámos szekrények, azokon a lakatosmunkához szükséges mindenféle szerszám. Az iskola hajdani építői aligha gondoltak ama, hogy a „fennköit eszmék” birodalmában olajos munkaruhába bújt fiatalemberek fogják harsogtatnl a reszelőt, döngetni az üllőt. Az épület öreg j is, szűk is már a gimnáziumnak, s a gyakorlóműhely egy részét a folyosón kellett berendezni. Oda került az egyenge- téshez használatos négymázsás vastömb is.

Gyakorlóműhely már az előző években is volt a Széchenyi G imnáziumban.

— Ez évben már továbbléptünk — tájékoztat Czéh Károly elvtáms, az igazgató < nemcsak több a szerszám, hanem minőségi fejlődést is jelent az, hogy ez évben már „4+2-es” beosztásban is folyik a szakmai oktatás. A tanulók a hét négy napján elméleti, két napján pedig gyakorlati oktatásban részesülnek, s a korábbi „5+1-es” beosztású oktatással . szemben a mostani már az érettségivel együtt szakmunkás-képesítést is nyújt.

A Széchenyi Gimnázium különben is jó példa arra, hogyan haladt az előző években lépés- ről-lépésre előre oktatási rendszerünk reformjának előkészítése során a gyakorlati oktartás legjobb formáinak kikísérletezése. Erről természetesen Czéh elvtárs igen részletes és pontos tájékoztatást tud adni, de ezúttal hadd vegyem át az életre nevelés alapelvét: a ghn náziummal szoros kapcsolatban álló XIV. sz. Autójavító Vállalatnál nézem meg, hogyan válik be a gimnázium közvetítésével történő szakmunkás- utánpótlási

Meiszterics István főmérnök szerint egészen természetes törekvés, hogy a nagyobb munka kultúrát követelő szakmákban mind következetesebben ragaszkodnak ahhoz, hogy csak érettségizettek lehessenek szak

Közlemények

Pécs város m. kerületi tanácsa értesíti a 30, 31-es választókerület lakosságát, hogy folyó év november hó 29-én, szerdán du. 6 órakor az I-es számú Szociális Otthon, Xavér u. 10. sz. alatti helyiségében tanácstagi beszámolót tart. Előadó: Szőke Jánosné, városi tanácstag. Kerületi tanácstagok: Szatmári

Elemér és Marton Xstvánné.

*

November 30-ár., csütörtökön én.

6 órakor a Pedagógiai Főiskolán a következő tanácstagok tanácstagi beszámolót tartanak: Szélig Re- zsőné, Nagy György. Borbély J6- zsefné, Nikles Lászlóné, Kiss Jánosné. Előadó: Kreka Béla kerületi tanácstag.

*

November 30-án. csütörtök du.

S órakor a Orögi Kultúrházban tanácstagi beszámolót tart: Majorlakj János kerületi tanácstag.

A 45., 46. választókerület tanácstagjai: Borb. : Béla, Bükköedi István.*

Újabb szilveszteri társasutazásra lehet jelentkezni a pécsi IBUSZ- irodában. A résztvevők december 30. és január 3. között különvonat- tal Prágába látogatnak el.

*

Január 18-án 5 napos autóbuszkülönjárat indul Pécsről Kassán és a Tátrán keresztül Krakkóba.

*

Áramszünet lesz 29-én, szerdán 8-16 óráte Kertvárosban a következő utcákban: Csalogány, Nyárfa, Bójay. Kertváros, Micsurin, Lőtér, Készül út és a Kérte* utcák temunkások. A gépkocsi szerelés, — javítás, pedig éppen iiyen szakma, hiszen a rengeteg alkatrészből álló, bonyolult felépítésű gépkocsik hibáinak felismerése, szakszerű javítása igen

sokoldalú

ismereteket,

magasfokú kulturáltságot követel. Az érettségizett szakmunkás iránti igény tehát már az „5+1-es” módszer bevezetése ellőtt is megvolt.

Szabó Mihály is érettségivel került az üzembe. De már nyolc évvél ezelőtt. Most már ő is egyik oktatója az utánpótlásnak.

•— Annak idején még nem volt az iskolában gyakorlati oktatás — mondja — de nekem ehhez a szakmához volt kedvem, hát idejöttem és igen jól érzem itt magam, kedvemre való ez a munka.

ö még a véletlenszerű szakmunkás-utánpótlás egyik képviselője. Kérésünkre azonban előmászik az éppen javítás alatt álló kocsi alól Csorba Mihály tanuló. Márciusban teszi majd le a szakmunkás- vizsgát Még ő sem vett részt az „5+1-es” rendszerben, de mikor érettségizett, a gimnáziumban az alsóbb osztályokban már folyt a politechnikai oktatás.

— Én tulajdonképpen csak azért jöttem ide — vallja be őszintén — mert nem vettek fel a főiskolára. De ha már oda nem mehettem, természetesen ide kértem a felvételemet, mert szeretem is ezt a munkát* meg az üzem is ismerős.

Szabó MShäy szerin t Csorba

Mihály igen jól halad a szakma elsajátításával, s ebben kétségtelenül szerepe van az érettséginek. A szakiskolában is könnyebb a dolga, mert kizárólag a szakismeretek elsajátítása a feladata, az érettségi mentesíti az elméleti tárgyak alóL

Az 6 esete már némiképpen átmenetet jelent az ötletszerű szakmunkás-utánpótlástól a tervszerű gimnáziumi szakképzés felé, de az újabb lépcsőt már az a kis csoport képviseli, amelynek tagjait Meiszterics főmérnök az Irányi Dániel téri telepen mutatta be.

Ezek már „5+1-esek”.

Már a gimnáziumban

ezt a szákmát választották, heti egy napon az üzembe jártak gyakorlati munkára, s az érettségi után a legnagyobb' természetességgel váltottak át az „5+1-es” rendszerről az „1+5-ösre”, azaz most a hét hat napjából ötöt töltenek a műhelyben gyakorlati munkával és egy napon vesznek részt iskolai oktatásban.

Közülük Derényi Csaba, aki két évig vett részt gyakorlati oktatásban, a szakmunkásvizsga után tovább akar tanulni.

— Betekintést nyertem itt a gépkocsiba — mondja kissé fontoskodva — és ezt nagyon hasznosnak tartom, mert tovább szeretnék tanulni az Autóműszaki Egyetemen és ha az ember jó szakember akar lenni, akkor itt kell kezdeni.

Várhelyi Sándor autóvillamossági szakmunkás lesz. A lámpafelújítást, lámpaszerelést már önállóan is el tudja végezni. Egyébként szörnyen izgult, mert ő már „létszámfeletti” volt a jelentkezéskor és a vállalat külön miniszteri engedélyt kért, hogy felvehesse, végre mégis sikerült. Itt van még Páhok Laci és Bodó János is, ők is lelkiismeretesen készülnek hivatásukra, s nemcsak az üzemben és* az iskolában tanulnak, hanem szakkönyveket is vásárolnak. Szabad idejükben szinte valamennyien sportolnak. Ki teniszezik, ki birkózik vagy más sportágat űz, de jut idő mozira, olvasásra is — és ez persze 1 nemcsak négyük esetében, | hanem a többi tíz leendő szakmunkás esetében is így van 1

A legújabb fokozat

képviselői azok a kis gimnazisták, akik ma még kissé idegenül csetlenek-botlanak az üzemben a gyakorlat napján. (Ez szó szerint értendő, mert az Autójavító Vállalat műhelyei ma már kapacitásukon felül terheltek, zsúfotlak és nagyon időszerű lenne a már régóta tervezett korszerű új üzemépület megépítése.)

Ezeknek a diákoknak azonban az érettségi után nem kell már másfél évig készülniök a szakmunkásvizsgára, mert a négy éven át heti két gyakorlati munkával töltött nap az érettségivel együtt a szakmun- másképesítést is biztosítja számukra.

Dr. Mészáros Ferenc

Mohács, Hunyadi út 19. Lenyomom a kilincset, az ajtó nem nyílik. Bent a lakásban mocorgást hallok, zörgetek. Pár perc múlva egy beteg, riadt ember jön elém:

— Nincs bezárva kérem, csak nehezen nyílik... Már vártam, tudtam, hogy jönni fog — mondja közömbösen, szomorúan.

kétoldalt az arcát — egy pillanatra eltűnik. Bevezet a lakásba.

Zsúfolt szoba, petróleum- lámpa nehéz szaga üli meg a levegőt.

A fali polcon sorakoznak a busó-bábuk. Aprólékos munkával, nagy gonddal készítette, akármelyik múzeumnak díszére válnának. Az ágy fölött a

László István busójelmezei.

László Istvánhoz tulajdonképpen azért nyitottam be, mert azt hallottam a népművészet mohácsi mesterétől: Horváth Jánostól, hogy aranykeze van neki is. Remek hangszereket és busó-bábukat készít.

Meglepetten fürkészem az arcát, s a zavaromban is elfeledkezem a bemutatkozásról.

— Az elvtárs nem a tanácstól jött?

— Nem.

Láthatóan megnyugszik, s az a két barázda, amely átszeli

falbaerősített állványon sorakoznak a hangszerek: tizenhét balalajka és tambura. Egy részük még nyers állapotban van, simítani és lakkozni kellene.

— Nincsen pénzem lakkra.

A balalajkákat ébenfából és

teknősbéka szarujából készítette. Mintákat, népi díszítéseket gyöngyházból rakott bele. A falon áll egy megsárgult, bekeretezett újságkép.

— Még a háború előtt járt Budapesten egy orosz balalaj- kazemekar, őket ábrázolja az

Egy özemmé vonták össze a nagymányoki, a mázai és a szászvári bányaüzemeket

A Komlói Szénbányászati Tröszt északi bányaüzemeiben — Mázán, Nagymányokon és Szászváron — november elején fontos átszervezést hajtottak végre. Egy egységgé alakították a három bányaüzemet, koncentrálták a műszaki-gazdasági vezetést és összevonták az adminisztratív ügyintézést.

Mit jelent a három bányaüzem összevonása? A jelentőség elsősorban népgazdasági szinten mutatkozik, hiszen kevesebb impordukitív létszámmal irányíthatják a három üzem termelési munkáját. Eddig 169 műszaki és adminisztratív dolgozó tevékenykedett a három üzemnél, az összevonás után ugyanazt a munkát 116 dolgozó végzi. A három üzemnek szükséges anyag és javítási ellátást egy központi telepről bonyolítják majd le. A központi anyagraktárt és javítóműhelyt Nagymányokon rendezik be. Ezzel igen sok problémát megoldanak, hiszen régebben gyakori eset volt, hogy az egyes üzemek indokolatlanul sok anyagot halmoztak fél, s ugyanakkor a másik üzemekben éppen amiatt az anyag miatt —, mert nem volt elegendő — állt a termelés. A központi javító- műhely általában a nagyobb hibákat orvosolja majd, míg a kisebb javítani valókat az

Tapasztalatcsere a műanyagok felhasználásáról

Az elmúlt héten Komlóm, az Űj Komló szerkesztőségében tapasztalatcserét rendeztek a műanyagok helyi felhasználásának lehetőségeiről. A komlói üzemek és váll alatok képviselői előtt Szabó Márton vegyészmérnök, a REMIX Rádiótechnikai Vállalat fejlesztési osztályának munkatársa számolt be az ipari célra legalkalmasabb epoxi-gyanta tulajdonságairól. Mint mondotta, ez az anyag kiválóan alkalmas fémek ragasztására, a hegesztés helyettesítésére, ezen kívül mint korrózió védő anyag is felhasználható.

A tapasztalatcsere másik előadója, Vigh Andor főmérnök, a Mecseki Földtani Kutató-Fúró Vállalat dolgozója számadatokkal bizonyította az epoxi-gyanta sokrétű használhatóságát. Példaként megemlítette, hogy eddig az , öt-hat ezer forint értékű magfúró csövek 8—10 órai üzemeltetés után elkoptak, amióta azonban a cső meneteit ragasztják, 150—160 üzemórát is használhatják.

A tapasztalatcsere résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat, figyelték a bemutatott kísérleteket. Többen ígéretet tettek, hogy saját munkaterületükön is felkutatják az újfajta műanyag alkalmazási lehetőségét

üzem kis javító részlegei végzik el. Ez is jelentős megtakarítást eredményez, mert a gépek jobb és gazdaságosabb kihasználását teszi lehetővé.

Az összevonás eredményeképpen a felszabadult műszaki és adminisztratív dolgozók egy része a komlói központba, vagy üzemekbe került vagy pedig maradt a régi üzemben, de más beosztásban. Az új átszervezés eredményeképpen az összevont északi üzemek vezetősége Szászváron székel, ahol megfelelő helyiség áll a rendelkezésükre. A mázai és a

nagymányoki dolgozókat nem szorítja háttérbe az, hogy a központ most nem a helyszínen van, mert az üzemegységek vezetői és a körletvezetők nagyobb intézkedési jogot kaptak, többek között fizetett szabadságot adhatnak és így tovább. Egyébként a helyszínen intézik a dolgozókat leggyakrabban érintő problémákat, mint a munkaügyet, SZTK-t és a fizetésreklamációt, de a központosított üzem illetékes vezetői is gyakran tartanak majd fogadónapokat az üzemekben.

újságkép. Annyira megszerettem akkor ezt a zenét, hogy elhatároztam, magam fogok készíteni ilyen hangszereket és egy zenekart alakítok. Mert a muzsikát már fiatal koromban nagyon szerettem. Hangszerkészítéssel is már 17 éves korom óta foglalkozom. A ba- lalajkák elkészültek, azonban közbejött a háború, a hadifogság, amely hosszú időre véget vetett minden művészi ambíciónak. Minden esztendőben részt vettem a hagyományos busójáráson saját jelmezemmel. Legtöbször az első, az idei évben pedig a második díjat nyertem el saját- készítményű busó-jelmezeimmel.

A falon ott függ még bekeretezve egy sztahanovista és egy kiváló dolgozó oklevél. László István kőműves volt. Azért mondom, hogy volt, mert jó ideje nem dolgozik a szakmában, hosszú ideje betegeskedik. Nehezebb munkát nem végezhet.

— Azóta bizony nehezen, nagyon nehezen élünk. Semmi sem sikerül. A feleségem beteg, ő sem dolgozik sehol, én sem. A mohácsi tanácstól kaptam ígéretet, hogy ezeket (a busó-bábukra mutat) megveszik tőlem 3000 forintért. De nem tudom, hogy lesz-e belőle valami? Régen kértem már őket, hogy adjanak valami olyan munkát, amit el tudnék végezni. Egy ízben fel is ajánlottak egy állást, fűtő lehettem volna, de ezt a munkát én rtem tudom elvégezni.

Szomorúan hordozza tekintetét a szobán. Ez a szoba egyben a konyha is, a hálószoba is, a műhely is.

— Este nem tudok dolgozni, a villanyvezetékeit a háziasz- szony levágta, hogy ne használhassuk.

— Ezt a kis kalyibát is a napokban csináltam ide az ágy fölé, hogy a hangszereket ide rakhassam, mert azoknak száraz hely kell. A háziasszony elszaladt a tanácshoz, hogy össze!yuggatorn a falat, és feljelentett.

László István szeretne még dolgozni, hiszen fiatal ember, de az egészségi állapota nem engedi, hogy nehéz munkát végezzen. Segítséget vár a tanácstól, az emberektől.

Reméljük, hogy a mohácsi tanács meg is találja annak a módját, hogy László Istvánt valamilyen módon foglalkoztassa Hiszen megérdemli.

(Hamar)

Mivel foglalkoznak télen a tsz-gazdák ?

EZ A KÉRDÉS most igen sok tsz-eünököt foglalkoztat. A tsz-ek állatállománya általában nem tudja lekötni a tagság egészét Jó tehát előre gondolni és megfelelő munkát szerezni a tagság egészéinek a télre. A probléma megoldásához a megyei tanács munkatársaitól kértünk választ. A mezőgazdasági osztály termelőszövetkezeti csoportján G. Nagy Zsigmond tájékoztat

— Ez a kérdés különösen ott fontos, ahol valamilyen természeti vagy gazdasági ok folytán alacsony a munkaegység értéke. Hogy ezt az értéket növeljék, a legtöbb helyen dohánysimítással, fűz- vesszőfonássaL, nádpalló-készí- téssel foglalkoztatják a tagságot. A dohánytermelés Tefcla- fáluban, Szerényben, Bolyban és Kétújfalun hozott mindig számottevő jövedelmet. A má- gocsi Béke Tsz egyenesen azért vetett húsz hold dohányt, hogy téli többletjövedelmet szerezzen vele. Vesszőfonással Drávátokon, Drávaszerdahelyen, Zá- dorban és Rózsafán foglalkoznak a tagok, ez a munka azonban már nem kifizetődő, s ezért nem ajánljuk a termelőszövetkezeti gazdáknak. A vesszőkosarak igen olcsók.

— IGEN JÖL jövedelmez a

szőlőoltványkészítés is — mondja a növénytermelési csoporton Rác János elvtárs, szőlészeti előadó. A villány- kövesdi Űj Élet Tsz már évek

óta végzi ezt a munkát. Ez idén nyolcszázezer szálra kötöttek szerződést a SZÖLFA- val. Az első osztályút két forint hetven fillérért veszik át tőlük. S ez közel egymillió forint jövedelem. Az oltás húsz, a hajtatás két és a berakás is két tsz-tagot vesz igénybe, az iskolázás pedig száz tagot. Munkát ad a vesszöelőkészítés és az elvermelés is. Maga az oltás közel két hónapig tart. A vUlánykövesdi tsz-nek harmincöt forint értékű munkaegysége volt, s ezt főleg az oltványkészítésnek köszönheti. A SZÖLFA Vállalat előleget is ad. A villánykövesdi tsz- ednök most vett fel ilyen célra kétszázhetvenezer forintot. Most már a villányi Üj Alkotmány és a máriagyűdi Tenkes György Termelőszövetkezet is foglalkozik ezzel a munkával.

— HASZNOS téli tevékenység a melegágyi takarófanás is — tájékoztat Gergely János megyei főkertész. — Szalmából vagy gyékényből lehet fonni, s nagy hasznát veszi a kertészet Egy-egy takaróhoz két zsupp szalma szükséges.

— Kell-e engedély ahhoz, hogy az erdőgazdaságnál favágást vállaljon a tagság?

— Igen, szükséges. Ezt az engedélyt a tsz vezetősége adja, ha úgy látja, hogy nincs más munka a szövetkezetben.

Nagyszabású szervezőmunkát idított a téE időszakra a

MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya.

— Mi nemcsak arra gondoltunk, hogy télen legyen mivel foglalkozni a tagoknak — mondja Cserhalmi Pál főmé* zőgazdász. — Figyelmet fordítottunk az állandóan munka- képtelen vagy öreg tagokra is. Ezért utasítottuk a mohácsi, a siklósi és a pécsváradi földművesszövetkezetek járási központjait, hogy még a tél elején legalább egy gombatermelő szakcsoportot szervezzenek. De valószínű, hogy két ilyen szakcsoport lesz ezekben a járásokban. így Mohácson, Dunaszekcsőn, Siklóson, Villányban, Szilágyon és Pécs- váradon számítunk arra, hogy megalakul a csoport. Ha a szakcsoportok beválnak, közös üzemeket létesítünk a fezekkel megyeszerte. Ez annyit jelent majd, hogy a pincét, a trágyát és a munkaerőt a tsz adja, a szakirányítást, a könyvelést és az értékesítést pedig a földművesszövetkezet végzi.

— ORSZÁGOS hiánycikk a cirokseprű — folytatja Cserhalmi elvtárs. — Ezért a termelőszövetkezet közös ciroktermésének feldolgozására is szakcsoportokat alakítunk. Itt is foglalkozhatnak az öreg ta_ gok nyáron is. S ezzel a szövetkezeti gazdaságok cirokter- melését is serkenteni kívánjuk.

(FölUc^^y)- i