Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

NÄPEÖ 5 Dicséretet érdemei TJtípHél miatt más útvonalra helyezték as egyik buszmegállót Mivel a változást tábla nem Je­lezte, türelmesen álltam a régi megállóhelynél. Körülbelül ne­gyedórái várakozás után odaért hozzám egy kislány és megszó­lított: — A tizes húszra tetszik várni néni kérem? Aa most nem Jón erre, tessék csak velem jönni, majd én elkísérem az új meg­állóhelyig, A kedves és figyelmes úttörőt Benies Rózsának hívják és az új-mecsekaljal általános Iskola VÉL osztályos tanulója. Figyel­mes, példamutató magatartásáért dicséretet érdemel. DK. KENYERES SANDORNE Félárú vaqy nem télárú? Október 5-én feleségemmel Bu­dapestre utaztunk. Mivel köz­szolgálati alkalmazott vagyok, jogos féláru jegyemet használtam. Feleségem, rniuel stég wem vál­tottuk ki az 6 részére is az arc­képes igazolványt, szakszervezett féláru jeggyel utazott. A féláru jegy jogosságát igazoló szakszer­vezeti igazolást azonban a Szombathely—Pécs között közle­kedő, Szigetvárról 11 órakor in­duló sebesvonat fökalauza elver­te azzal az indokolással, hogy feleségemet a szakszervezett kedvezmény nem illeti meg, mi­vel utána rendes féláru kedvez­mény járna. Igaza volt-e a fökalauznakf S ha nem, visszakapom-e az ál­tala megváltott újabb fél jegy árát? BATJ ISTVÁN ben becsorog a víz a parkettára. Az épí tészeti csoportot már többször sürget tűk a munka elvég­zésére, de eddig még nem javították meg. Többször tűz­tek határidőt, de azt mindig eltolták. Kér jük az elvtársaikat, hogy segítsenek, a szép, új lakások va­lóban jók, csak most már azt vár­juk, hogy egészsé­gesek és lakhatók legyenek^ Varga Lajos és több aláírás. Belepni tilos? Biztosítás! megbízott vagyok, sokat jánok-keíik kis járási székhelyünk utcáin. Egyik ügyfelemet keresve eljutottam a járási tanács klubjába is. Kedves kis klub, nagyon megtetszett, meg is jegyeztem Vétek elvtársnak, a járási ta­nács egyik dolgozójának: Itt is meg lehetne tartani egy is­meretterjesztő előadást az MSZBT előadássorozatából, igaz? Jászai Mari vagy Brassó utca? Az elmúlt napokban Pécsett a Jászai Mari utcában volt hivatalos elintézni valóm. Mint régi pécsi tüke, mivel nem minden esetben vagyok biztos a megváltozott utcanévben — vettem egy 1957. évi kiadású pécsi térképet. Ennek birtoká­ban megállapítottam, hogy a Jászai Mari utca a József Attila utcából nyílik észak felé, a Petőfi Sándor utca közelében, attól keletre. Amikor a keresett utcához értem, természetesen nem ta­láltam a sarki épületen utca­nevet feltüntető táblát Ezért az utcában befelé indultam és balról a 36. számú háznál megdöbbenve olvastam, hogy ,,Brassó” utca. Mivel ezt téve­désnek tartottam, azért a kö­vetkező két házon is megnéz­tem és itt is ugyanezt állapí­tottam meg. Azt hittem, hogy elhibáztam az utcát és ezért elővettem a térképet, hogy meg- állapíthassam, hol is járok. Megdöbbenve láttam, hogy a térkép szerint Pécsett nincs is Brassó utca. Egy járókelő azután felvilágosított, hogy a Jászai Mari utcában vagyok, utcanévváltozás történt, csak Hatvan forint semmiért? A tv vasárnap délelőtti mű­sora még zavartalan, a dél­utáni műsorok azonban már élvezhetetlenek. A képernyőn centi szélességű sávok szágul­danak, sípoló és morajló han­gok kíséretében. Ilyenkor az ember nem tehet mast, mint mérgesen kikapcsolja készü­lékét. Ha a rádiót kapcsoljuk be, a sípoló, morajló hangok­tól semmit sem lehet a műsor­ból hallani! Nem tudjuk, hogy mit te­gyünk. Plombáltassuk le ké­szülékeinket. Mert a havi hat­van forintot senki sem fizetné szívesen minden ellenszolgál­tatás nélkül. Nem beszélve ar­ról, hogy a rádió és a tv is ezrekbe került. Ügy tudjuk, hogy Budapesten már van olyan rendelkezés, hogy a tv és rádiókészülékek műsorvéte­lét zavaró gépeket és beren­dezéseket zavarszűrő készülé­kekkel kell ellátni. Szeretnénk tudni, hogy Pécsett mikor lép érvénybe hasonló rendelkezés. Sok tv- és rádiótulajdonos tevében: még nem volt ráérő idő, hogy az utcatáblákat kicseréljék. Kis tűnődés után magam is meggyőződtem arról, hogy po­tom öt év tényleg kevés ahhoz, hogy legalább az utca két vé­gén feltüntessék az új nevet. Vagy erre talán nincs is szük­ség, mert minden rendes em­bernek illik tudnia, hogy ha Pécsett Brassót olvas, Jászai Marit kell érteni. Ha mégsem így van, vajon mikorra vár­ható, hogy az utca nevét he­lyesen tüntetik fel nemcsak a házszámtáblákon, hanem még az utcasarkoknál is? Pataki Kálmán, Űjpetre. Vétek elvtárs azt válaszolta, hogy a klub kizárólag a já­rási tanács dolgozói részére jött létre, kizárólag csak azok látogathatják, mások nem jö­hetnek be. Nagyon meglepett ez a vá­lasz, Azt még megérteném, hogy a klub az övék, talán még azt is, hogy jobb, nagyobb helyet találhatnánk előadásra, de hogy más nem léphet be, sehogy sem helyeselhetem. Nem, mert ez a klub is egy olyan hely lehetne, ahol a ve­zetők és dolgozók közelebb kerülhetnének egymáshoz. Ezért nem elutasítani, hanem hívni kellene a vendégeket! Szilágyi M. Józsefné Pécsvárad. Mb Vgzvi ágüás! Vérűnk Ui-Mecsekaljára Rövidülnek a napok, egyre hosszabbak lesznek az esték, ezért jó volna, ha felülvizsgál­nák Uj-Mecsekalja közvilágítását. A lá-es dandáir utcában nagy költséggel felszerelték az ostor­nyeles lámpatesteket, akárcsak az Ybl Miklós ucában, de egyik helyen sem kapcsolták még be őket. A többi utcában is sok a kiégett lámpatest, több helyen meg is rongálták azokat. Jó vol­na, ha az illetékesek ellenőrzést tartanának és intézkednének a hibák kijavítása érdekében. HUNYADVÁRI BÉLA MiNor köliözbelönb be a meszesi OTP házakba ? Már 1961 szeptember 19- én befizettük meszesi örök­lakásaink vételárának 15 százalékát azzal, hogy 22-én az OTP szakemberei átve­szik a D/l, épülettömböt, t amennyiben nem lesznek műszaki hibák, azonnal be­költözhetünk. Sajnos, műszaki hibák akadtak, ekkor újabb határ­időt kaptunk, október 15-ét, de az építőipari vállalat az­óta is húzza-halasztja a hi­bák kijavítását. A komlói építők a pécsiekre, a pécsiek a komlóiakra hárítják a fe­lelősséget. Gondoljanak arra, hogy a beköltöző családoknak be kell szerezniük a téli tüze­lőt is. Mikor kerülhet erre sor, ha a szavakat nem vált­ják fel a tettek? 27 új lakástulajdonos TermelőszÖYetkezeti akadémia Bolyban Bö5y községiben nemrég indult meg a termelőszövetke­zeti akadémia második évfo­lyama. Az első évfolyam vala­mennyi hallgatója résztvesz a második évfolyamon is, sőt sza Nagysikerű irodalmi esi Mohácson Nagysikerű irodalmi est volt a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház munkásaka­démiájának előadásán. Az 550 férőhelyes kultúrtermet zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők: diákok, értelmisé­giek, üzemi dolgozók, terme­lőszövetkezeti parasztok. Az irodalmi est sikeréhez jelentősen hozzájárultak a Pécsi Irodalmi Színpad tag­jai is. Az előadó ismertette Ady harcát a nacionalizmus ellen, a Nyugat költőnemze­déke: Tóth Árpád, Koszto­lányi Dezső és József Attila költészetét. Az előadást szín­vonalas szavalatok tarkítot­ták. Külön dicséretet érde­mel jó szövegmondásáért Rákosi Lajos, Sas Zsuzsa, Mezey Anna, Vasvári Dezső műk néhány jelentkezővel húsz ra gyarapodott; Idén elsőnek a termelőszö­vetkezet névadójáról, Kossuth Lajosról tartandó előadást ter­veztek. Erre azonban csak no­vemberben kerülhet sor, s hogy az akadémia megnyitása ne késsen, elsőként Blum Lő­rinc tanárnak a Föld keletke­zéséről szóló előadása hangzott el. Mint Bősz József fizika ta­nár, a TIT helyi titkára el­mondotta, az akadémia előadá­sait javarészt helyi erőkkel lát ják eL Részt vesznek a munká­ban a pedagógusok és a ter­melőszövetkezet valamin* gr állami gazdaság szakemberei, többek között Csepeli György agronómus és Szabó Mátyás tsz-elnök is. Közreműködésük­re éppen ebben az évfolyam­ban lesz nagy szükség, mert idén kezdik meg a szakmai jellegű előadások sorozatát. Az előadásokat vetítettképekkel teszik szemLéltetőbbé, s eseten­ként igénybe veszik erre a cél­ra a művelődési ház hangos­film-vetítőjét is. A község la­kói számára egyébként népfő­iskolát és több ismeretterjesz- ■ tő előadássorozatot is szervez- I tek Bolyban. Legyőzhető az aszály is! 35 mázsás kukorica, 2i0 mázsás cukorrépaátlag a Rózsafai Kossuth, termelőszövetkezetben . TÖBBSZÖR IRTUNK már Rózsafáról, a rózsafai Kossuth Tsz-röl. azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az elmúlt „normális” időjárású eszten­dőkben elértek. 1959-ben a ró­zsafai Kossuth és Közös Ut Tsz-ek egyesítése után már több mint 2000 holdon gazdál­kodtak, azóta egyre jobban nőtt a földterület s ma már a hatalmas 4000 holdas gazdaság hoz tartozik Bánfa, Ranoldfa, Katádfa is. Külön történet len­ne, hogyan fogadta be az- erős, hatvan forintot 'vagy még en­nél is többet fizető tsz a kör­nyező kisebb, gyengébb közös gazdaságokat, ahol bizony a munkaegység a 13 forintot is nehezen érte el. hogyan szer­vezték szinte évről évre újjá a gazdálkodást, hogyan biztosí­tották mindig a 40—50 forint körüli munkaegységet. Fel akarta gyújtani a pusztát A kriminalisztika történeté­ben eléggé ritka bűntényt tár­gyal a közeljövőben a megyei bíróság. Megyesi Jánosné a Bükkösdi Állami Gazdaság oroszlói üzemegységében ez év október 4-én előre megfontolt szándékkal felgyújtotta a la­kása közelében lévő szalma­kazlat azért, hogy az egész puszta leégjen. „Hogy az egész puszta leégjen” — ez nem ki­találás, hanem maga a vádlott vallja: „Egyszer kitöltőm a bosszúmat, felégetem a Varga­pusztát”. Miként jutott el eddig a bor­zalmas elhatározásáig, ami ép­elméjű embernek talán még a gondolatába sem jut? „Élettársam elhagyott, ott­maradtam 3 gyerekkel ma­gam, nem tudtam mitévő le­gyek, gondoltam elkövetek va­lamit, akkor elveszik tőlem a gyerekeket” — vallja ciniku­san. Pedig a dolog korántsem így van, ezt számos tanú jegyző- könyvi vallomása is bizonyít­ja. Megyesi Jánosné 1945-ben férjhez ment Megyesi János­hoz, 25 holdas parasztember­hez. Házasságukból 3 gyermek született. 1956-tól különváltan éltek, s Megyesiné Bíró Sán­dorhoz „szegődött”. Bíró Sán­dortól 2 gyermeke született. Nemrég Bíró Sándor is el­hagyta. „Ez volt az indító ók, hogy elkövessem tettemet” — mond ja, s úgy állítja be a dolgokat, hogy addig ő rendes család­anya volt, senki sem panasz­kodhatott rá, s csak utána kez- itett el innL aUtot Tények cáfolnak a vallomá­sára. Ez év elején a siklósi járás- bíróság ifjúság elleni bűntett miatt 6 hónapi börtönbünte­tésre ítélte, de végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette. Bíró Sándort pedig ne­velő-javító munkára ítélte a bíróság. Indoklás: Bíró Sán­dor vádlott élettársával együtt, havi keresetük nagy részét italra fordítják, gyermekeik éheznek, rongyokban járnak... Megyesiné ebből az ítéletből sem okult Továbbra sem tö­rődött a gyerekekkel, jobban érezte magát a kocsmában. Tehát korántsem akkor kezdte meg a züllést, amikor Bíró Sándor már elhagyta, hanem jóval előtte. Október 2-án — a bűntényt megelőző napon — is az orosz­lói italboltban szórakozott. Részegen tántorgott haza ... A gyerekeket addig a szom­szédok gondozták, etették — sajnálatból. Már a kocsmában is nem egyszer hangoztatta, hogy felgyújtja a pusztát. Másnap este 7 óra után hoz­zálátott, hogy szándékát va­lóra váltsa. A tűzhelyben iz­zó tt a parázs. Ügy gondolta, hogy azzal a parázzsal gyújtja fel a pusztát A parazsat ki­kotorta a hamusládába és lop­va igyekezett a közeli hatal­mas szalmakazal felé. Még ar­ra is gondja volt, hogy meg­nézze, milyen a szél iránya, és a legkedvezőbb helyen gyújtsa meg a kazlat. A szél észak­keleti irányból fújt, tehát ő is a szalmakazal északkeleti ré­széhez ment s a hamusláda izzó parazsat a kazal aljába öntötted I Ä puszta lassan aludni ké­szült, a közeli házakban va­csorához ültek. Megyesiné pedig visszasza­ladt a lakásába s az ágyra feküdt. Figyelte tettének kö­vetkezményeit. — Ég a kazal! — hallatszott a kiabálás, és férfiak, nők sza­ladtak a tűz felé vödrökkel. A kazalon pedig mint egy nagy kígyó kúszott a vörös láng... A közvetlen közelben még két szalmakazal volt, tőlük pedig nem messze a lakóházak... Félő volt, hogy a tűz elhara- pódzik és valóban kiterjed az egész pusztára. Egymás után érkeztek a tűz oltására a vargai önkéntes tűzoltók, a dombóváriak, az oroszlóiak, a vázsnokiak, a komlóiak, sőt a pécsi tűzoltók­nak is ki kellett vonulniok... Megyesiné pedig egy ideig lakása ajtajából nézte a meg­feszített munkát, aztán — mint akinek semmi köze a tűz oká­hoz — ő is olyan látszatfor­mán segédkezett a többiek­nek. Jóval elmúlt éjf&, mire si­került a tüzet megfékezni annyira, hogy ne terjedjen át a lakóházakra is. A kár a hi­vatalos becslések szerint csak­nem 100 ezer forint Megyesiné a társadalmi tu­lajdon sérelmére különösen nagy kárt okozott s erre a tör­vény a legsúlyosabb büntetés kiszabását is lehetővé teszi. A züllött, részeges életmódot folytató, gyújtogató asszony a törvény előtt felel majd tet­téért . r fGaray) De most inkább az iránt ér­deklődtünk, hogyan viselte el a jóhírű tsz gazdasága ezt a szinte példátlan szárazságot, a hónapok óta tartó aszályt. — Mennyi lesz most a munka­egység? Sorra vesszük a számokat. Sokan azt mondják; a statisz­tika száraz, unalmas tudomány De falun a Kossuth átlagainál izgalmasabb számokat szinte bajos lenne most találni. Bú­zából 12 mázsa, zabból 15 má­zsa az átlag. S most jönnek a meglepetések: kukorica 35 má­zsa, cukorrépa 240 mázsa, de van 300 mázsás termés is. A takarmányrépa erősen megha­ladja a 300 mázsát. A burgo­nya gyengébben fizetett, 65 mázsát ha ad, a napraforgó 9 mázsát; Ez magyarázza, hogy az idén is biztosítja a 40 forintos mun­kaegységet a szövetkezet ter­ve, ezen felül kapják a brigá­dok a prémiumot. A prémium­ról. a brigádszervezetiről még szólunk, most inkább ezeknek a párját ritkító termésered­ményeknek az okai uitán ér­deklődünk: Háttá József elvtárs a szö­vetkezet elnöke már sorolja is. Először a hüvelykujját emeli feli —- Ösziszántás. ez egy, — A mutatóujj következik, azután egymás után a többi. — ösz- szel ezer holdat istállótrágyáz­tunk. A kapások majd mind trágyázott földbe kerültek. — Műtrágyáztunk. Tavasszal az esők után azonnal zártuk a föl­det fogassal, így a talaj soká­ig megőrizte a nedvességet A kukoricát kétszer, a cukorré­pát négyszer kapáltuk kézzel s még egynéhányszor géppel. Hát így. Igen. ez nagyon egyszerűnek, természetesének is látszik. Jó talaj előkészítés, gondos munka még az időjáráson is kifog. Csak utánuk kell Csinálni; Mi lett volna itt, ennyi munka, törődés után, ha nem ilyen mostoha az időjárás? Azt mondják a tsz-beliek, rekord- termés, legalább 50 mázsa ku­korica; No de majd jövőre! Fontos, hogy ezt a nehéz évet ilyen jód sikerült kihúzni, osz­tásra is jut s nem okoz gon­dot az egyre szaporodó állat- állomány — 380 szarvasmarha, 1600 sertés, több mán* 300 ba­romfi-tartása sem. De honnan volt ezer holdra való istállótrágya? Aztán ki­derül. hogy ez is egyszerű. A szövetkezet ingyen adja a szalmát a tagoknak a háztáji gazdaságokba. S azok ingyen visszaadják a trágyát; PERSZE A MUNKA az egész esztendei gondos növény ápolás már nem megy ennyi­re „magától”* azt csinálni kell és nem mindegy; hogyan csi­nálják. A tsz 4000 holdas földterü­letét hat növénytermesztő bri­gád között osztották fel, s ki­sebb község egy brigád, a na­gyobb község kettő. S a „nagy tervet”, a tsz tervét, hat kis tervre osztották fel. brigádter­vekre. S azt is megmondták, melyik brigádnak miből meny­nyit, milyen értékben kell termelnie. S amennyivel a bri­gád ezt a tervet túlteljesíti, annak felét prémiumként a brigádnak fizetik ki* Ezt az­tán a teljesített munkaegysé­gek szerint osztják el egymás között a növénytermelő bri­gád tagjai, Nagyjából ilyen a helyzet a két állattenyésztő brigádnál is< itt is prémium a tervezett fö­lötti termelés 50 százaléka. Úgy gondolják, jövőre áttér­nek a havonkénti készpénzfi­zetésre. Kiadják forintban a terményben biztosított 40 fo­rint 80 százalékát, 32 forintot; s aztán a zárszámadáskor a rossz termés elleni biztosíték­ként bentmaradt 20 százalékot és a prémiumot. Kombájnt akarnak venni, s további erő-' gépeket. Milyen büszkén hang­zik a kerek szám, *— ha kap­nak elég gépet *— egymillió forintot szánnak vásárlásra. A havi készpénzfizetést pedig a szerződéses előlegekből, s fo­lyamatosan szállított, szerző­dött állatokból, terményekből; tejből fizetik. Szeptember másodika óta szántanak .vetnek, november 7-re befejezik az őszi vetésű Egyszerű, néhány szavas mon­dat, de azt a munkát, fáradt* ságot, törődést, ami emögötl van, szavakban szánté lehetet­len elmondani. Csak az tudja, aki ezekben a hetekben kint járt a kőkeményre szikkadt földeken, ahol szinte 3—4 órán ként kellett cserélni, élezni az ekevasat Ez a munka kivett minden erőt emberből, javító-* műhelybőt gépbőt Jöt KERESTEK hát az idén a Kossuth Tsz tagjai, megérdemlik, megdolgoztak ér te. S az idei termés mellé „be­érleltek” egy nagy tapasztala­tot is, A mezőgazdaság terme­lési tényezői között nagyon fontos a jó Időjárás; De van szárazság is, s van hosszú esős nyár is. egyik se kedvez a ter­mésnek. Kis gazdaság, mély­szántásnélküli föld az ilyesmit nehezen állja. Ilyen aszály után a régi világban tízezer portán perdült volna meg a dob. De a nagy kerék, nem döccen a kis bukkanón még a közepesen se nagyon. A rózsa­fai tsz példája azt bizonyítja, hogy szakszerűséggel, akarat­tal, összefogással, jó munkával legyőzhető még az aszály is. é zelebbi esőzés után újból ugyanazok a helyek nedvesek let tek. Persze a lakók többsége a javítás után átfestette, me­szelte a lakást, gon­dolva, hogy eltűn­nek a foltok. De saj nos még a legna­gyobb nyári meleg ellenére sem tudott kiszáradni a meny- nyezet. Az esőzések hatására a mennye­zet annyira átnedve sedik, hogy a festés, meszelés lehullik és a lakás állandóan piszkos. Sőt na­gyobb esők eseté­Elnézést kérünk, hogy panaszunkkal Önökhöz fordulunk} Tavaly december* bem költöztünk Pécs I. kerület Tolibuhin u. 25. sz. lakóházba: Már a beköltözésnél észrevettük, hogy a mennyezetet nedves foltok tarkítják. Észrevételünket kö­zöltük az építtető Pécsi ' Szénbányá­szati Tröszt beruhá­zási csoportjával Azóta majdnem egy év telt el ez idő alatt a foltokat le­szedték és kiigazí­tották, d e a legkö­Befolyik a víz a lakásba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents