Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-26 / 279. szám
tm. NOVEMBER 26. IKERÓRIÁSOK HatszáznyolcvanmilLió forintos beruházással elkészül az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb bányája AZ ÉSZAKKELETI Mecsek egykori góliátjai a György, a Vasas, az András-afcna ás a Rücker táró kopott roskatag aggastyánokká váltak a felettük elvonuló évszázad alatt A pécsi bányák valamikori tulajdonosa a DGT 40 évvel ezelőtt mégis életelixirt vitt a már akkor öreg bányák fel- frissítésére, amikor kialakította a pécsi bányászat első koncentrációját, vagyis három termelő egységre, Pécsbánya, Sztabolcs-bánya és Vasasbánya kerületekre osztotta a decentraks termelésű kisebb bányákat. A kialakult rekonstrukciók közül Széchenyi akna és István-afcna 150 vago- nos napi termelésével egyből a modem bányák sorába lépett s épületei, berendezései, de kiváltképp a termékeit osztályozó — pécsúj hegyi mosóüzem létrehozásával a legutóbbi időkig derekasan megállta a helyét. Mégis az elmúlt negyven év alatt a bárkák tovább öregedtek, az aknák szénvagyona pedig velük együtt fogyatkozott. Azonban nem is olyan rég, 1953-ban a Pécsi Szénbányászati Tröszt műszaki dolgozói hozzáfogtak és valóra is váltották új rekonstrukciós elképzeléseiket, amely a három termelőüzem gépeinek, berendezéseinek, korszerűsítésében, valamint a dolgozók munkavédelmi és egyre növekvő szociális igényeinek kielégítésében nyert kifejezést. Amiről pedig újabban egyre gyakrabban hallani nemcsak hozzáfogtak, hanem igen előrehaladott stádiumban vannak István-akna ikertestvérének építésével. E legújabb rekonstrukció előtt a szabolcsi bánya termelését István-akna, a közel 100 éves Béke-akna, a Rükker táró és a külfejtés adta és adja. Mivel azonban az öreg Béke-akna rövid időn belül kimerül, és az általa, valamint a silópillér által lekötött szén kitermelésére szükség van, a kieső kapacitás helyettesítésére és bővítésére István-akna mellett kerül felépítésre a modern István II. akna, amely idősebb „ikertestvérével” együttesen 300 vagonos napi széntermelésre hivatott. A Tröszt termelési tervében István II. akna termelésbe lépése 1063 elejére várható, napi 50 vagonos kezdő kapacitással, amely fokozatosan 1966-ban éri el 150 vagonos napi felfutását, amellyel István akna az ország egyik legkorszerűbb és legnagyobb feketeszén-termelő aknája lesz. Mit kell tudni még e hatalmas, korszerű aknáról? Elsősorban azt, hogy végleges kiépítésében 900 méter mély lesz, amelyből ezideig 505 méter elkészült, s ez már elegendő mélység a termelésbe lépéséhez. A® Akramélyítő Tröszt dolgozói, akik az aknát építették, elkészültek már a negyedik és az ötödik szintű rakodókkal, illetve az ezekhez tartozó bányatérségekkel, és ma már csak e két szint véglegesítése és a gépészeti munkák befejezése van hátra. Az akna fölött „falegyenbe” értek az 50 méter magas vasbeton aknatoronnyal, amelyet a legkorszerűbb építési módszerrel, fatakarékos csúszózsaluzással oldottak meg a Komlói Építőipari Vállalat dolgozói. A monumentális aknatorony munkálatai olyan stádiumban vannak, hogy elkezdhetik rajta a szállítógépek szerelését. De folyamatban vannak az energiát-bizto- sító kábelfektetések s az aknamélyítő trösztre vár az ak- naveeérléc, a csőépítési, valamint a sűrített levegő és gázvezetékek kiépítése. Az István-aknai beruhzás- hoz tartozó épületek és építmények közül sok már elkészült, sőt üzemel is. Többek között elkészült és üzemel a hat és félkilométer hosszú új kötélpálya, amely üzembiztosán szállítja István-akna nyersszén termelését az újhegyi mosóba. Ez a kötélpálya a „második műszakban” majd István-akna 150 vagonos termelését fogja szállítani, és szállítóképessége eleve úgy van méretezve, hogy a 230 tonna/óra szállítókapacitás mellett István akna bányafa ellátását is biztosítja Pécsújbegyről. Elkészült már a kötélpálya feladóállomásához csatlakozó kétezemégyszáz köbméter befogadóképességű vasbetonbunker és a készletezőtér, amely a napi termelés befogadása mellett, — tartalék táróhelyül szolgálhat szükség esetén. És elkészült az István I. akna termelését e bunkerekbe szállító félautomatikus csilleforgalom három körbuktatójával, porszívó berendezéseivel és szállí- tóhídjaival, amelyek az aknaudvarról történő szállításnál lényeges létszám-megtakarítást eredményeznek. Készen van az István-aknai fatér függősínpályája és a napokban került befejezésre az István-aknai udvar és a fatér világításának korszerűsítése is. Az üzemben lévő fontosabb épületeken, építményeken kívül építés alatt áll a kétezerötszáz-személyes bányászfürdő. fekete-fehér elkülönítő öltözőrendszerével, bányakamráival, irodatraktusával és olyan megoldással, hogy a dolgozók a fürdőből zárt folyosón juthatnak az aknához, illetve vissza a fürdőhöz. Most készítik a három kazánegységből álló automatikus tüzelőberendezésű kazánházat íe, amely István-; Aggódta várják-e a telet Pécsett a Bajesy-Zsilinszky út 5-ben? Idén kevesebb lesz a hiba? akna régi és új épületeinek központi fűtését szolgálja. Nagy Béla mérnöktől, a tröszt beruházási osztályának vezetőjétől tudtuk meg, hogy a széntröszt beruházási hiteleinek több mint a felét ez évben is és a következő esztendőben István II. akna beruházására koncentrálta, hogy 1963 elején 50 vagonos termelésével elkezdhesse a befektetett hatalmas összeg törlesztését. Az István-aknai beruházásra 680 millió forint beruházási hitelt irányzott elő népgazdaságunk, amelyből már ez év végéig több mint 460 millió forintot építettek bele a kivitelező, a szerelő és a gépgyártó vállalatok. A fenti tudósításból is kiderül, hogy István- akna valóban az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb bányája lesz, amely nemcsak a pécsiek érdeklődésére tart számot, hanem egész népgazdaságunkéra is. mert ha forintokban ki is lehet fejezni a beruházások összegét, de az általa nyert szénkincs értékét és hatalmas jelentőségét aligha. H * 0V e-í A központi fűtéses házak lakói az év tizenkét hónapjára elosztva, havonta fizetik a fűtési díjakat. A fűtési idény természetesen ősztől tavaszig tart. s most már javában fűtenek ezekben a házakban is. Kukkantsunk be a Bajcsy Zsilinszky út 5-be és kérdezzük meg a lakókat, elégedettek-e, s mit várnak az idei tűtési idénytől. A földszinten özvegy Szabó né, a házfelügyelő lakik, egyszoba összkomfortban. Kellemesen meleg a konyha, s a szobában — bár éppen szellőztetnek — 24 fokot mutat a hőmérő. — De csak két-három nap óta van ám jó meleg nálunk, mióta a kis S. Nagy Jóska fűti a kazánunkat. Előtte bizony sokat fagyoskod tunk. Az elmúlt szombaton például este hét .órakor már nem volt melegvíz, hideggel mostam végig a lépcsőházat — tájékoztat Szabó néni, aki tavaly, amikor a rossz kazán miatt többször napokig szünetelt a fűtés — többszőr szenvedett izületi gyulladásban. — Idén talán nem kell fa- gyoskodni — reméli, s ezt mondják dr. Bajtaiéknál is az I. emeleten. — Az a baj — magyarázza Bajtainé, aki a fűtési bizottság elnöki tisztét tölti be a házban — hogy rendszerint egyenetlenül fűtenek. Már előfordult, hogy 35 fokos meleg volt nálunk nyitott ablakok mellett, úgy hogy vendégeinket nyári ruhába kellett átöltöztetni. Most sincs semmi panaszunk. Üj kazánt kaptunk és ez a fiú. aki két hét óta fűt nekünk, igazán nagyon ü.gyes. Ha később is így lesz, nem panaszkodhatunk. — Monori Ferenc a III. emelet 9-ből éppen elmenőben van, de szakít néhány percet arra, hogy elmondja, miként pereskedtek a PIK-kel a fűtés miatt. Megnyerték a pert, október közepém új kazánt kaptak. — Ez mindennél többet mond, nem? — kérdezi a II. emelet 4-ben lakó dr. Kovács László. — Azóta legalább jó meleg van — nyugtázza a történteket Papp Józsefné, s ugyanezt mondják d». -Láchner Györgyöknél is. Dr. Éhmann Béla reménykedik; — Tavaly sokat fagyoskod- tunk, pedig villany hősugárzót is használtunk. Talán mondanom sem kel, hogy ez egy kissé drága mulatság... De ha így fűtenek, mint most, nagyon jó lesz. Bárkit kérdezek, mindenki dicséri S. Nagy Jóskát, a ..beugrott” fűtőt, aki segédmunkás a PIK-nél a központi fűtésszerelő mellett, s ráadásul két hét óta ellátja a Bajcsy Zsilinszky út 3-ban és 5-ben a fűtő teendőit is. Hogy csinálja? — Reggel, délben és, este fűtök. Soha nem alszik ki a tüzem, fát egyáltalán nem használok. Az egyenletes fűtésnek szerintem az a nyitja, hogy nem kell nagy huzatot adni a tűznek. Amikor úgy dondolom, hogy elvonhatok kis meleget a fűtéstől, melegvizet is csinálok. S. Nagy Jóska előtt nem vezettek nyilvántartást az elhasznált tüzelőről. Az előtte itt lévő fütő két hét alatt öt mázsa fát tüzelt el, nagymennyiségű koksz és brikett mellett. S. Nagy Jóska az évek óta felhalmozódott szénport is felhasználja, napi négy-5t vödörrel ebből is eléget. < — Szívesen fűtök, dt más j életcélt tűztem magam elé. Központi fűtés-szerelő szeretnék lenni s leszek is. ha mostani főnököm. Biró Mihá:,y mellett maradhatok. Ö nagyon lelkiismeretes szakember. Nem régóta ismerem, de tudom, hogy ezen a télen kevesebb baj lesz a pécsi központi fűtéses házakban. Mert ahol hiba akad és azt ő javítja ki, ott nem lesz panasz. ■» TT árolymajor — mint • neve is mutatja — nem valami nagy település. Kislip- póval tartozik egy közigazgatási egységbe, mégis elkülönül a falutól azért, mert a bolyi állami gazdaság károly- majori területének dolgozói lakják. Régebben az önálló Ormánysági Állami Gazdaság központja volt itt. Egyébként közigazgatásilag a siklósi járáshoz tartozik. Uzonyi András KlSZ-titkár- ral beszélgetünk. Göndörhajá, jól megtermett fiatalember, külsőre is látszik rajta, hogy fizikai és szellemi munkát egyforma szívesen végez. Nem hiányzik belőle az optimizmus. Szerinte azzal a mintegy ötven fiatallal, akik Ká- rolymajorban laknak és dolgoznak, sok szép dolgot lehetne csinálni. Lehetne ... A fiatalok ugyanis ,,ben- ne vannak” minden kezdeményezésben, ami tartalmassá tehetné hosszú téli estéiket. Színjátszócsoport nincs ugyan, de az alkalmi színjátszók között kiosztották a „Százházas lakodalom” szerepeit és folyik a tanulás. Kollektíván hallgatják a Rádióiskola pénteki adásait, körülbelül tizenöten. Arról is érdemes szólni, hogy idén tavasszal társadalmi munkában alakították át a KISZ-klubot. De mindehhez szükségük lenne egy kis biz'.atásra, segítésre, támogatásra is. És ez hiányzik. A KISZ klub pern nagyobb, Kárólymajori igények mint egy falusi szoba. Padlózata félig tégla, félig deszka. Berendezése: egy üveges szekrény, benne egyéb limlom között három pár bőrkesztyű (valaha, évekkel ezelőtt ökölvívó szakosztály meg futballcsapat is működött itt), egy rozzant asztalkán lemez- játszós rádió, ezenkívül vagy egy tucat csővázas szék, meg egy hosszú pad. Ennyi az egész. Még a rádiónak veszik leginkább hasznát. Legutóbb is huszonöt lemezt vásároltak hozzá, s így a rádióiskolát követő táncestekhez van választék. De ez a szobácska, amelybe húsz ember már csak zsúfoltan fér be, nyilvávalóan nem elég még a fiataloknak sem, nem szólva a felnőttekről, akiknek még ennyi sincs. Kis jóindulattal és minimális beruházással lehet ezen segíteni, mert az Ormánysági At- Iami Gazdaság megszűntével az irodahelyiségek felszabadultak. Azokban lenne hely a fiatalok, meg a felnőttek klubjának is. De a bolyi állami gazdaság egyelőre még Ígéretet sem tett ilyesmire. 1fan a majornak televi' ziós készüléke — hónapok óta rossz. Van hangos- hiradója — az is rossz. Van színpada, (a termet a MOKÉP bérli, de a heti két mozielőadás napját kivéve bármikor szívesen átengedi) csakhogy a színpadra nyíló öltözőt elfalazták, s most a szereplőknek jelmezöltözötten, maszkírozva, a közönség sorai között kell felvonulniok a színpadra. Van 260 kötetes könyvtára — egyik irodahelyiségbe elzárva. lelakatolt szekrényben. A károlymajoriaknak pedig van igényük a szórakozásra, tanulásra, hasznos, kulturált időtöltésre. Ezt vallja Nyitrai István, a népszerű Stefi bácsi is, aki 1953 óta végzi a népművelési ügyvezető nehéz feladatát. — Ha Villányba érkezik a pécsi színház együttese — mondja — Károlynajorban mindig van legalább hatvan ember, aki szeretné megnézni. Csakhogy ehhez autóbusszal keU odautazni és ha autóbuszt bériünk, az fejenként elosztva többe kerül, mint maga az előadás. Kellene az autóbusz máskor is. A nyáron többek között kirándulást akarták szervezni a jól dolgozók számára, a Balatonra. A bólyi állami gazdaság megígérte, hogy erre a célra odaadja saját autóbuszát. Aztán mégsem adta oda. Miért? Ki tudja? A károlymajoriak Balaton helyett Harkányra utaztak saját költségükön. Az sem volt rossz ugyan, dehát sokan még qsafc képeslapokon látták a Balatont, Károlymajorban most hetenként kétszer meg lehet nézni a mozielőadást. Ez is valami. De a hét többi öt napján, aki nagyon unatkozik, elballag a kislippói italboltba, iszik, veri a blattot és bújában vagy örömében nagyokat káromkodik. Pedig nagyobbak lennének az igényeik. — Ismerem az itteni népet gyerekkoromtól — mondja Stefi bácsi — éhes az a nép a szépre, meg a tudásra. ' TV em sok kell ahhoz, hogy ’ a károlymajori dolgozók kultúrszomját kielégítsék. Néhány használaton kívül került irodahelyiség átengedése, egy elromlott televízió kijavíttatása, egy könyvtárkezelő felkérése, egy befala- lazott öltöző felszabadítása és befalazott ajtónyílásának új- ranyitása, az elromlott hangoshíradó négyórás munkával történő megjavítása — mindez apróság. Sok kicsi azonban, sokra megy. Míg mindezek a bosszantó hibák akadályozzák Károlymajorban a kulturális munkát, az ott élő dolgozók joggal érzik magukat kissé mostohagyereknek. Egy kis jóindulat, megértés, né- hányszáz forint (vagy néhány- ezer, lehetetlen, hogy ne legyen ilyen célokra kerete a bólyi állami gazdaságnak) — ennyi viszont elég lenne ahhoz, hogy a károlymajoriak kielégítettnek érezzék jogos igényeiket, s felszabaduljon az eleven kulturális életet eredményező alkotó kedvük. fMészáros) t r ŐSI! KÖD