Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

2 IUAPLŐ 1961. NOVEMBER 23. Akik a jövőt látják TAVASSZAL jártam utoljá­ra a csertői Kossuth Termelő- szövetkezetben, és később — a sok minden között — megír­tam azt is, hogy a szövetkezet­ben az új dolgok, a bátor ki sérletezések elsősorban Lő- rincz Jánoshoz, a fiatal elnök­höz fűződnek, aki terveiben, gondolataiban mindig a tagság előtt jár. Roppant szereti a je­lent és a jövőt, állandóan kí­sérletezik. Most is — szinte ugyanazzal a mozdulattal nyúl az íróasztal fiókjába, mint jó félesztendő- vél ezelőtt. Most is széles, gyors mozdulatokkal teregeti ki a papírszeleteket, a töltőtol­lal, ceruzával rajzolt ábrákat. Most is éppenúgy röpköd a te­kintete, és most is éppen olyan nyugtalan, mint akkor volt —, Csak egyetlen valami más. Az ábrákon a „tavaszi vona­lak” mellett ott van már az eredmény is-. Az eróziós kísérletek befeje­ződtek. Négy hóid húsz fokos lejtőt félholdakra parcelláztak. A kísérleti terület egyik olda­lán a felgő parcellát kereszt- irányban vetették be kukori­cával, az alatta levő parcellát hosszirányban. A mellette levő parcellákat ugyanígy, de ezek a parcellák viszonylag nagy­mennyiségű műtrágyát kaptak. A kísérleti terület másik felét hasonlóképpen osztatták ed, Csak éppen megfordítva: felül Toltak a keresztirányú sorok, alul a hosszirányú sorok. Az eredmény? — HASZNOS KÍSÉRLET volt — mondja a szövetkezet elnöke —. Bebizonyosodott, hogy a lemosódás így is fenn­áll. Ahol a felül vetett kereszt­sorok nem engedtek nagymér­tékű lemosódást, ott az alsó parcellákon gyengébb volt a termés. Ahol viszont a felső parcellán hosszirányban vetet­tünk, ott az alsó, keresztirányú parcellán .'-r a többihez képest — viszonylag magas termésát­lagot értünk el Az alsó parcel­lákon 23, illetve 24 mázsás volt az egy holdra eső termés. A tapasztalatok alapján jö­vőre a hasonló területeken már a kísérletek alapján vet­jük a kukoricát Mindezeken túl a kísérleteik azt is bebizonyították, hogy a csertői határ nagyrésze nem a legkiválóbb kukoricatermő vi­dék. A kertészeti brigád mű­velte a kísérleti területet — gondosan, nagy figyelemmel *— de a legtöbbet nyújtó par­celláról is, amelyet műtrágyá­val gondoztak, háromszor ka­páltak — huszonnégy mázsa termést takarítottak be. — Természetes, hogy ezek a kísérletek is — folytatja az el­nök — segítséget adnak ahhoz, hogy a lehető legjobb profilt alakítsunk ki a szövetkezet számára. Azt már kitapasztal­tuk, hogy a mi területünkön a tavaszi árpa és a dohány ter­mesztése, valamint a kertész­kedés a legmegfelelőbb. Jel­lemző, hogy a száraz kertésze­tünk az idén összesen nyolc holdon mintegy száznegyven­ezer forint jövedelmet adott a szövetkezetnek. Rejtélyesen mosolyog. — A kísérleteket persze nem hagyjuk abba. A tagság is fi­gyelemmel kiséri ezeket a kí­sérleteket, szívesen csinálják az embereik, hiszen tudják, hogy a szövetkezet, az ő érde­kükben történik. — Jövőre mivel kísérletez­nek? — NYOLC BÜZAFAJTÄVAL — és máris teríti az asztalra a legújabb ábrákat, kimutatá­sokat —. Nézze, a nyolc búza­fajta — a Szkoroszpelka 3/b, a Bezosztája 1, a Bezosztája 4, a San Pastore, az Autonómia, az Etoile de Choisy, a Fartőd! 293 és a Bánikúti 1201 — kí­sérletezésének az a célja, hogy azt a fajtát honosítjuk majd meg, amelyik a legjobban sze­reti ezt a talajt, és természe­tesen amelyik a legtöbb ter­mést adja. Ezen a talajon ily kísérleteket még nem folytat­tak, miért ne próbáljuk meg, hogy mi nekünk a legjobb? Az embereknek könnyű volt megmagyarázni, hogy milyen sokat jelenthetnek ezek a kí­sérletek. Amikor az elnök be­jelentette a kísérleteket, sokan bólogattak; igaz, nem lehe1 mindig, a nagyapánk korától kezdve örökké egyfaita módón csinálni... Ha valaki azt hinné, hogy a csertői szövetkezetben csak a „kísérletekkel” törődnek, azok számára alighanem elegendő idézni néhány jelentősebb ese­ményt: a csertőiak az őszi vetést elsőnek fejezték be a já­rásban, a tagok már szállin­góznak a szövetkezet irodájá­ba és már készülnek a csalá­di tervek, és a férfiak évi, át­lag munkaegysége négyszáz. Ezek a számok, ezek a tények önmagukért beszélnek. Dehát nyugtalan ember a szövetkezet elnöke, és az em­bereknek is tetszik ez a nyug­talanság. A tagság titokban kicsit büszke az elnökre, büsz­ke a szövetkezetre — hiszen nem is akármilyen. És az em­berek az elnökkel együtt ta­nulják meg szeretni a jelent és a jövő*. Thiery Ifjúsági hangversenyek A zeneszerető ifjúság no­vember utolsó vasárnapján Pécsett és Komlón is kitűnő hangversenyeket hallgathat. Pécsett a Liszt Ferenc hang- versenyteremben vasárnap dél­előtt 10 órakor kerül sor a ze­nei általános iskolák III. bér­leti hangversenyére. Ennek műsorában kvartettek szere­pelnek: Haydn, Dvorak és Sugár egy-egy vonósnégyese, Aíozarí fúvósnégyese és g- moll zongorakvartettje, két négyszólamú madrigál, Vérdi Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtök esti«: csendes, párás idő, helyenként reggel és délelőtti köd. Kisebb felhőátvonulások, csapadék nélkül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz S—«. legmaga­sabb nappali hőmérséklet holnap plusz 1—4 fok között. Rigoletto kvartettje, valamint fúvószenekar és zenekar elő­adásában Mozart Szimfonie concertante 3. tétele. Komlón a „Humor a zenében” című műsor kerül előadásra. Ennek számai között Debussy: Gyer­mekkuckó, elefánt és pojáca, Musszorgszkij: A kiállítás ké­peiből, A gnóm és a bolha, Ibert: Kis fehér csacsi, a Bolha és elefánt, a Dörmögö Dömötör, Gershwin: Porgy and Bessy-bői részlet és Do­nizetti Don Pasqualejéből a bariton-basszus duett szerepel November 27-én, hétfőn dél­után 6 órakor a Liszt-terem­ben kerül sor a középiskolák III. bérleti hangversenyére. Ebben elhangzik a Pécsi Szim­fonikus Zenekar előadásában Schubert Rosamunda nyitánya, Mendelssohn hegedűversenye, valamint a szvit Ránky Pornó­dé király új ruhája c. mese­operettjéből. Külföldi bányász­szakemberek Pécsett Szerdán délben háromtagú külföldi bányász-szakemberből álló delegáció érkezett tanul­mányútra a Pécsi Szénbányá­szati Tröszthöz. A KGST szer­vezésében létrehozott tavul- mányútnak az a célja, hogy a lengyel és a bolgár bányamér­nökök megismerkedjenek a pécsi szénbányákban alkalma­zott legújabb technológiai mó­dozatokkal. A delegác'i len­gyel tagjai szerdán délután meglátogatták a pécsi tröszt kutatási osztályát, a bolgár j bányamérnök pedig a György- i aknai kísérleti telepet. A kül-; földi szakemberekből álló de- : legáció vezetője Thadeus Poty- j rala, a lengyel főbányaigazga- tóság vezető főmérnöke, tagjai egy lengyel és egy bolgár bá­nyamérnök. A külföldi bányamérnökök négy napig tanulmányozzák a pécsi szénbányákban alkalma­zott porelháritási és gázlecsa- polási eljárásokat, valamint a gázkitörések leküzdésének leg­újabb módszereit. A pécsi szén bányákban végzett tanulmá­nyok után három napig a kom­lói tröszt bányaüzemeit láto­gatják meg a (külföld’ vendé­gek. Játékos ritmusok Az Országos Rendező Iroda november 27-én’ hétfőn ren­dezi meg a Pécsi Nemzeti Színházban „Játékos ritmusok” című műsorát. A műsorban Korda György, Elek Zsuzsa, Toldi Mánia, Majláth Jenő, Thurzó Margit, valamint Hor­váth Sándor Hawai-gitár mű­vész és tánczenekara szerepel. Az előadás keretében bonyo­lítják le Pálos Miklós játékve­zetői közreműködésével a Fur­fangosok bajnokságát. Meghalt dr. Mező Ferenc. Nagy gyász, hatalmas veszteség érte a nemzetközi sportvilágot. Hosszabb betegeskedés után, no­vember 21-én 76 éves korában meg balt dr. Mező Ferenc, olimpiai bajnok, a nemzetközi olimpiai bizottság tagja, a világ egyik leg­kiválóbb sporitörténésze. Dr. Mező Ferencet az egész sport világ gyászolja: Szívem, vedd le a kalapod, nem látnak mögilled! Hová gondolsz! Nem fé sülködtem. — A NÉPGAZDASÁG má­sodik. ötéves terve és a kül­kereskedelem címmel dr. Vajda Imre egyetemi tanár tart ma délután 5 órakor elő­adást a Szakszói vezetek me­gyei Tanácsának székházá­ban. Az előadáson minden érdeklődőt szívesen lát a TIT közgazdasági szakosztálya. — TANULMÁNYI kirán­dulásra mennek szombaton a KISZ-iskola hallgatói a Mo­hácsa Farostlemezgyárba é? a bári termelőszövetkezetbe — IFJÚSÁGI nagygyűlést rendez pénteken a Doktor Sándor Művelődési Házban a városi KISZ-bízoCteág, me­lyen a nemzetközi kérdések­kel és az Ifjúság a szocializ­musért mozgalommal foglal­koznak. — MEZŐGAZDASÁGI akadémiák indul.iák a ter­melőszövetkezetekben az őszi munkák befejezése után. Va­sas II.-n már megkezdődött a szervezés, Malomban pedig már november 14. óta mű­ködik. — A KÖZELMÚLTBAN érkezett két kúpoló kemence felállítását megkezdték a Mohácsi Gépgyárban. PÉöSTüt-ádansKíg 'Wt (HU A mezőgazdasági köröket nem lehet mechanikusan a mi fokozatainkhoz hasonlítani. Csak jellegükben azok. Vég­eredményben minden egyes kör a parasztok szabad társu­lásának egyike, — célja a pa­rasztság szövetkezeti életfor­mára való nevelése. Az első körök 1056-ban alakultak meg. 1957-ben már hivatalosan is elfogadták. A LEMP. III. kongresszusa, majd az 1959 júliusi plenum a falusi munka főfeladataként jelölte meg a mezőgazdasági körök szervezé­sét. A plénum határozata ér­telmében mezőgazdasági fej­lesztési alapot létesítettek, a felvásárlási és a szabadpiaci ár közötti különbség felhasználá­sával, s mezőgazdaság fej­lesztési alap minden métermá­zsa állami felvásárlásra kerü­lő gabona után kb. 90, bur­gonya után 20 zlotyval gyara­podott. A felgyülemlett hatal­mas összeg — 1965-ig mintegy 25 milliárd zloty — 15 száza­lékát a mezőgazdasági ipar fejlesztésére, 85 százalékát a mezőgazdasági termelés köz­vetlen fejlesztésére fordítják. Ennek egy negyedét a mező- gazdasági körök körzeti szerve használja fel a.közösen foga­dott agronómus, fizetésére, gé­piek, felszerelések vásárlására. A gépvásárláshoz a körök tag­sága készpénzzel is hozzájá­rul. A gépeket a ma még egyé- MOee gazdálkodó parasztok {• Igénybe vehetik, természetesen megölelő használati díj elle­nében, A gépeik és a körök tagjai­nak nyújtott egyéb kedvezmé­nyeik igen nagy vonzó hatással vannak a lengyel parasztság tömegeire. Ma mér a falvak 50 százalékában több mint 25 ezer mezőgazdasági kör tevé­kenykedik Lengyelországban, csaknem egymillió taggal. Az állam hatékonyan segíti mű­ködésüket. Az utolsó két év alatt 6,5 millió zlotyt kaptak a mezőgazdasági alaptól csu­pán gépvásárlásra. Ma ott tar­tanak már, hogy naponta húsz­huszonöt traktort vásárolnak és máris 11 ezer traktorral rendelkeznek. A gépvásárlá­sokkal ők is úgy vannak, mint a mi szövetkezteink többsége. A munkagépek ott is hiányoz­nak és ez igen sok gondot okoz. A mezőgazdasági körök a termelés gépesítésén túl sok­irányú, hasznos tevékenységet folytatnak:.megszervezik a mi­nőségi vetőmagcserét, a termés közös védelmét. Közös öntöző­rendszereket építenek. Rét-, legel'őj avítusi, lecsapcláisi mun­kálatokat végeznek. A köröket a körzeti tanácsok és a körze­tekbe kihelyezett agronómu- sok irányítják. Volt alkalmam több agronómussal is beszél­ni. Ludvik Gut kijei agronó- mus — egy fiatal, energikus ember, egyben a falusi ifjúsá­gi szövetség helyi titkára — BCOi ttüiBk feMt* tat be vadonatúj házába, amelyet az állam építtetett számára. A két szoba, össz­komfortos „Agromómowkában” laboratórium, tanácsterem is van. Kísérleti területet is biz­tosítottak hozzá, amelyen az agrooómus nagyüzemi kísérle­teket végezhet, népszerűsíthe­ti a nagyüzemi tapasztalatokat. A kieícei vajdaságban eddig 65 agronómusház épült, jövőre további nyolcat építenek. Az a tervük, hogy 1965-re minden körzet megkapja a maga agro- nómusházát. A falu úttörője az agronó­mus — mondották a lengyel kollégák és sok igazság van ebben. Munkájukhoz tartozik a mezőgazdasági szakpropa­ganda, a mezőgazdasági körök szakirányításán kívül, tanfo­lyamok, ankétok, viták, kísérle­ti bemutatók tartása is. Az én véleményem szerint azon­ban mégsem ők, hanem első­sorban a meglevő kevés, de igen jól működő termelőszö­vetkezetek tagsága az igazi út­törő. Az agronómus mégiscsak állami ember, a tsz-paraszt vi­szont a földjét, egzisztenciáját vitte a közösbe. A kívülállók elsősorban őt figyelik, lesik, hogy boldogul-e. Hogy ez mennyire így van, arról a zlo- tai újkenyér ünnepén szemé­lyesen is meggyőződhettem. Hagyományos lengyel szokás hogy a betakarítás, cssplés be­fejezése után a legjobb gazdáit gabonakoszorú val ajándékoz­zák meg a község vezetőit, te- kintényes embereit, mindazo­kat, akikre fölnéznek, akiknek kedveskedni akarnak. Zlota körzeti központ, négy-öt köz-' ség, két termelőszövetkezet kö­zösen tartotta az új kenyér ünnepét, A legszebb, legdúsdbb koszorúit a tsz-ek kötötték, ők feearitéfc «nee aa ajandármf^ mert az 6 átlagtermésük volt a legmagasabb, öröm volt nézni, hogy az ünneplőbe öl­tözött sok sok ember között a tsz-tagok voltak a legjobban öltözöttek, legfesztelenebbek. A söntéssé átalakított gépszín­ben, a tsz-tagok rendelték a legtöbb sört és mát tagadjam literszámra a vodkát is, ame­lyet aztán szép egyetértésben, egy csoportban fogyasztottak el. A kis csoport (mindössze huszonhat tag dolgozik ebben a tsz-ben) percek alatt való­ságos mágnesként vonzotta a többi parasztot, látszott az egész szituáción, hogy az ün­nepségen résztvevő 6—8 száz paraszt közül az a huszonhat család a legtekintélyesebb. Sajnos Zlotában is, másutt is tapasztalni lehetett, hogy a tsz-tagok létszáma mindezek ellenére változatlanul kicsi. Valahogy az az érzésem, hogy lengyel barátaink is úgy .van­nak véle, mint a mi tsz-tag- jalnk az ellenforradalom után elzárkóznak, az „elegen va­gyunk” jelszavat vallják. Ta­gadhatatlanul jól élnek, és ta­lán féltik a jelenlegi 50—70 zlotys munkaegységet, a kis területi tsz abszolút gépesített­ségét, a feltöltődéssel járó kez­deti nehézségeket, ök tagad­ják és arra hivatkoztak, hogy a tsz-ek mindenütt komoly segítséget nyújtanak a mező- gazdasági köröknek és megfor­dítva is tapasztalható ez — a véleményemet mégis, mind­ezek ellenére is fenntartom. Vasvári Ferenc (Folytatása következik.) — A SZIGETVÁRI Orosz­lán étterem eddig kihaszná­latlan udvarát az elmiUt na­pokban a Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat vezetői és Szigetvár dolgozói társadalmi munkában fákkal ültették be. Jövő nyáron a fásított udvaron reprezenta­tív, parkosított kerthelyisé- get rendeznek be. — 25 EZER forint értékű endlizőgépet kapott a Ruha­ipari Vállalat. Az új gép se­gítségével jelentősen nő a munkafolyamat termelékeny­sége. — EBBEN az évben terven felül még 2 bejáróhidat és 2 pontonhidat épít a Fővárosi Kishajózási Vállalat részére a Mohácsi Gépgyár. — 30 EZER FORINTOS költséggel 600 négyzetméter betonjárdát építettek Sámo- don. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI tagok részvételével ezüstkalászos tanfolyamot szervez a nagynyárádi ta­nács. —•110 EZER forintos költ» séggel elektromos gőzvasaló­gépet vásárol a Pécsi Ruha­ipari Vállalat. A korszerű gép rövidesen megérkezik a vállalathoz. — AUTÓBUSZVÁRÓT épí­tenek 1962-ben Babarc és Szajk községben. A munkát 55 ezer forint költséggel vég­zik el. — 16 EZER TONNA k®. nyerőt és 21 millió péksüte­ményt készítettek a megy« sütőipari válaiatad az első • hónapban. — 26 EZER PÁR divatpa­pucsot és 78 ezer pár férfi bőrcipőt készített szeptember 30-ig a Komlói Helyiipari Vállalat. — A BARANYA megyei Tanács ellenőrzése alá tar­tozó könnyűipari üzemek szeptember 30-ig a termelési tervet I százalékkal, a terme­lékenységet pedig 1,8 száza­lékkal teljesítették túl. Üj kenyér ünnepe Zlotán Közlemények Tsmá-.stagi beszámoló Pusztai ttajca kerületi tanácstag, Hanzák Károly, dr. Gróf Pál 24-én, pénteken délután « órakor Petőfi u. iskolítea tanácstagi beszámolót tart. Gregor Sándor- országgyűlési képviselő november 23-án este 1 urakor képviselői beszámolót tart SzentlásZtón, * Áramszünet lesz nagyfeszültségű cella karbantartás miatt 24-én reg­gel »—14 óráig Kranes u., Buzsákl u. és Fécsváradi üt környékén. Áramszünet lesz hálózatépitos miatt 23, 24, 25, 27, 28, 29 , 50 és de­cember 1, 2-én reggel 7—16 óráig öreg-meszesen a Tolbuchtn út jobb oldalén és a Budai vámtól az új- meazesl iskoláig.^ A Pécsi Víz- és Csatornaművek értesítik a város lakosságét, hogy a tisztasági és gyógyfürdő; no­vember 27-től december 3-ig ka­zán-tisztítás miatt zárva tartják. Or­vos; rendelés • tenü idő akut ü folyik, _ i

Next

/
Thumbnails
Contents