Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-22 / 275. szám

Mmé 1961. NOVEMBER 22. Értékelték a „megye legfőbb községe" verseny mozgóimat 9 tsz-ek könyvelési és adminisztrációs tevékenységéről tárgyaltak Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt a megyed tanács kistermében ülést tartott. Napirenden sze­repeit többek között a megye tsz-einek könyvelési és ad­minisztrációs tevékenysége, valamint „A megye legjobb községe” címért folyó ver­seny háromnegyed évi ered­ményének értékelése. Palkó Sándor elvtársnak, a megyei tanács vb-elnőkének megnyitó szavai után a vb- tagok megvitatták Romvári Ferenc elvtársnak, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének jelentését a tsz-ek könyvelési és adminisztrációs tevékenységér®. A jelentésből kiderült,' hogy a megye 243 tsz-e közül mind­össze kettőnek nincs könyve­lője, de ez a probléma is rö­videsen megoldódik. Jelenleg a tsz-eink 63 százaléka vezet kettős könyvelést, míg rova- tosan a tsz-ek 37 százaléka könyvek A megyei tanács — mint a jelentés megállapítja — nem kis gondot fordított már eddig is arra, hogy a tsz- ek a könyvelést jól végezzék. Számos könyvelési tanfolya­mét indították, ahol sok köny­velő sajátította el a szakmát. Sajnos azonban, hogy a tan­folyamokat elvégzett könyve­lők közül ma már elég sokan nem a tsz-ekben dolgoznak, hanem üzemekben vagy má­sutt helyezkedtek el. Ennek több oka van. Nem megoldott még a könyvel®? fizetése, jö­vedelme * ebb® is számos probléma adódik. A F®dművelésügyí Minisz­térium által kiadott utasítás­ban foglalták szerint 1962. január 1-ével minden tsz-ben át kell térni a kettős könyvelésre. Ez pedig meg­felelő számú és szakképzett­ségű könyvelőt igényel. A jelentődben sző volt ar­ról is. hogy a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai nem mindenütt rendelkeznek ele­gendő és szakképzett könyve­lőkkel s csak nagy nehézségek árán tudják elvégezni felada­taikat, s ezen is változtatni kell. összességében azonban megállapítható, hogy ma már biztosítottnak látszik a tsz-ek jó könyvelése. Az a vita. amely a jelentés fölött kialakult, azt bizonyítot­ta. hogy a végrehajtó bizott­ság tagjai tudatában vannak a jó könyvelés, a pontos admi­nisztráció fontosságának, ami nélkül jól gazdálkodni sehol sem lehet. Á vita során fel­szólalt többek között Takács József elvtárs, a mohácsi já­rási tanács elnöke, azt fejte­gette. hogy a tsz-ek kőnyvel®nek az ed­diginél nagyobb felelősséget kell érezniük a tsz gazdál­kodásáért, vagyonáért Lévai Tibor elvtárs. a megyei főügyészség vezetője, a köny­velők jogi helyzetér® beszélt, majd Földvári János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyette­se azt hangozhatta, hogy a tsz-ek mint a tsz tagját ve­gyék fel a könyvelőket s olyan helyzetnek kell kialakulnia, mint az üzemeknél, vállalatok­nál, ahol a főkönyvelő a vál­lalat egyik legfontosabb sze­mélye. A vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy ha egy könyvelőt a tsz küld tan­folyamra, kössön vele szerző­dést. hogy a tanfolyam elvég­zése után meghatározott ideig abban a tsz-ben köteles dol­gozni. Ügy mint az ösztöndí­jasak esetében is történik. Ez gátjává válhat a könyvelők vándor® hatásának. A vitában még számosán hozzászóltak, majd a könyve­lési és adminisztrációs munka további megjavításáért 5 pont­ból áMó határozatot hoztak. Ezután Nagy Gyula elvtárs ismertette „A megye legjobb községe” mozgalomnak három­PÉöSTÖL-ádansKiq' &Mue£oMzägl úiy'eóyzeteJó 0.) Kielcei kollégáim felkértek, hogy egy rövid előadás kereté­ben beszéljék Pécsről, Magyar- országról, az itteni életről. Az előadást vita követte volna, de ahogy ez már történni szokott, az elnök többszöri felszólítása ellenére sem akart megindul­ni a vita. A kínossá váló csönd ben egyszercsak felállt egy idősebb, deresedő hajú ember és a legnagyobb meglepetésem re így szólt: — Én tudom ma- gyaruL... — Kiderült persze, hogy magyar—lengyel tolmács­nak azért nem mehetne el, de valóban sok mindent megért, és ki is tud fejezni, mert a második világháború alatt me­nekült katonaként hosszú időt töltött hazánkban. Ha jól em­lékszem a bala ton bogi ári len­gyel iskolában tanároskodott. Jelenleg a kielcei rádió munka társa és szinte a sora iróniá­jának számít, hogy a gestapo foglyaként > Pécsett éppen ab­ban az épületben tartották fél évig fogva, amelyikben je­lenleg a pécsi rádió stúdiója van.;. A kielcei vajdaság az utolsó évtizedben gyors ütemben ipa­rosodott. Uj kohóüzemet, bá­nyát. gép-, vegyipari-, bőrfel­dolgozó, cukorgyárat építettek vagy rekonstruáltak. Többet szerencsém volt közelebbről is megismerni. Látogatást tet­tünk például a tamobvzegi ve­gyikombinátban, amely Euró­pa vagy talán a világ legna­gyobb kénbányájára épült. A teljesen automatizált üzem szov !et és olasz gépek segítségével évi 120 ezer tonna tiszta ként, 100 ezer tonna kénsavat, 150 ~zac tonna szupesft»tttat ter­negyed éves eredményeit. Az értékelés alapjául a tanács és a tsz együttműködésének ered­ményessége, az árutermelési tervek teljesítése, a teljesített társadalmi munka értéke és a községfejlesztési tervek végre­hajtása. illetve a község álta­lános rendje és tisztasága — szolgált. A háromnegyed 4V eredményei azt bizonyítják, hogy volt foganatja ,a mozga­lomnak és sokat lendített a községek gazdálkodásában. A helyezések járásonként a kö­vetkezők: Mohácsi járás: 1. Kisfoud- mér 2738, 2. Bár 1508, 3. Du- naszekcső 502 ponttal. Pécsi járás: 1. Pellérd 1156, 2. Boda 964. 3. Dinnyeberki 601 pont­tal. Pécsváradi járás: 1. Erdős- mecske 580, 2. Monyoród 450, 3. NagypaH 391 ponttal. A sásdi járásban 1. Bika! 2865 ponttal, a többi községek messze élmaradnak mögötte. A sellyei járásban: 1. Sellye 900, 2. Vejti 690, 3. Sósvertike 215 ponttal. A siklósi járásban 1. Ipacsfa 778 ponttal, a töb­bi község messze elmarad mö­götte. Szigetvári járás: 1. Szemtdénes 258, 2. Kisdobsza 236. 3. Merenye 220 ponttal. A megye legjobb községe az eddigiek szerint — Bikái. A megye első 10 legjobb községe: 1. Bikái, 2. Kisbud- mér, 3. Bár, 4. Pellérd, 5. Boda. 6. Sellye, 7. Ipacsfa, 8. Vejti, 9. Dinnyeberki, 10. Erdősmecske. 4* Az értékelés a szeptember 30-i helyzetnek megfelelő ál­lapotot tükrözd, van tehát még idő a helyezéseken javítani. Érdemes már azért is, mert a megye első 3 legjobb községe a jövő év elején 80, 50. illetve 20 ezer forint jutalomban ré­szesül. A végrehajtó bizottság ez­után más ügyek tárgyalása után befejezte ülését Az Interparlamentáris ön o magyar csoportjának vezetőségi ülése Kedden az Qnszágházfoan ülést tanított az Interparlamen­táris Unió magyar csoportjá­nak vezetősége. A megjelen­teket dr. Molnár Erik, a ma­gyar csoport alelnöke tájékoz­tatta az Unió Brüsszeliben meg­tartott 50. konferenciájáról A vezetőség az elhangzott beszó- mcflét megvitatta, a konferen­cia munkájában részvevő ma­gyar küldöttség tevékenységét jóváhagyólag tudomásul vette. Gyakorlattal rendelkező AUTÓSZERELŐT. KAZÁNFŰTŐT és SERVICE MUNKÁST keres felvételre a Pécsi Fémipari Vállalat. Jelent­kezés: Bajcsy Zs. u. 12. 275 hü ■1 |! minim ímiinin nmninTm 1 1 hI* 111 m p «lm III IlMi lllllllllll Iiilllliiili Újhegy-szőlői kacskaringók A cím ne tévesz- sz.en meg senkit. Újhegy-szőlőn nin­csen sok kacskarin- gó — és ami van, az se attól cikk­cakkos, hogy görbe, inkább attól, hogy sötét. Furcsán ’ hangzik, .mégis így van. Pél­da is akad rá. Egy optimista TIT-előadó azt hit­te, hogy Pécsújhegy szőlő olyan város­rész, mint a többi, vagyis, ' hogy van rajta út, meg lám­pa, amely este villa- « gít és azon az úton szépen el is Vihet jutni a pártház:g. De a sors útjai ki számíthatatlanok — annak, aki Újhegy- szőlőre merészke­dik! A szegény TIT- előadó számara is tehát. Eltévedt. Bokáig érő, sűrű porban, jó nagyokat koccantak a fogai amikor kö­vekbe botlott. Lefelé már egy kísérővel jött, ne­hogy eltévedjen. Pe dig katanaviselt, sok nehéz terepet megjárt ember volt ez a TIT-előadó. Sok-sok bányász jár Újhegy-szőlőről a városba, a bányá­ba. Sok-sok gyerek is jár onnan isko­lába. Segíteni lehet­ne talán abbéin, hogy az elkezdett útépítést tovább folytassák, de addig is kj .teliene világí­tani a földutat. Nem kerülne er nagyon sokba a városnak. Még az újhegy-sző­lőiek városfejlesz­tési adója is elég lenne rá. — vrro y: DR. MÜNNICH FERENC KÖSZÖNETÉ Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminiszter, a 75. születésnapja alkalmá­ból hozzá intézett üdvözlő táviratokért ezúton mond köszönetét. — KILENC 'IÓNAP "-tt 460 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a KISZ-saervezet tagjai Kom­lón. —, TÖRPEVIZMÜ épül 1962-ben Pécsváradon, Sás- don és Véménden. A csak­nem ötmillió yrintos mun­kát a Komlói Víz- ée Csa­tornaművek végzi. — MEGKEZDŐDÖTT a jelentkezés a pécsi IBUSZ szilveszteri beL Ildi társas­utazásaira. — 1 TÖRPEVl MŰVET, 3 általános iskolai tantermet, 4 művelődési otthont és 5 klubtermet létesítenek töb­bek között 1962-ben a sásdi i járás falvaiban. ■sei. Még Bölcs kész teljesen az a gyár sem, menetközben épül és 1965-re 400 ezer tonna kén. 550 ezer tonna szuperfosz­fát feldolgozására lesz alkal­mas. a lengyel vegyipar bázi­sává válik. A hatalmas sokhe­lyütt 8—10 méter széles, 3000 hektár kiterjedésű kénmező nagy részét külszíni fejtéssel bányásszák ki. A szakértők 110 millió tonnára becsülik a bá­nya kénkincsét — ez a jelen­leginél nagyobb ütemű terme­lés mellett is 100 évig lesz ele­gendő. Érdeklődéssel léptünk be a világhírű Cmielówi porcelán­gyár kapuján. A gyár fekvé­se, elhelyezése igen hasonlít a pécsihez, híre, gyártmányainak minősége nemkülönben. Cmi- elówban csak kerámiával fog­lalkoznak, étkészleteket, vázá­kat, díszfigurákat készítenek. Meglepő stílustörekvés érző­dik a cmielówi porcelánon, ér­dekes újszerű formák, merész díszítőmotívumok, lágytónusú pasztelszínezés, igen nagyfokú művészi igényesség jellemzi munkájukat. Niemiec elvtárs a gyár igazgatója elmondotta, hogy nemrégiben megrende­zett moszkvai lengyel kiállítá­sán valósággal elkapkodták a cmielówi porcelánt, úgyhogy repülőgépen kellett utánpótlást küldeniök, pedig a moszkvai­ak ugyancsak híres porcelán- szakértők. Abban is hasonlít a pécsi és a cmielówi porcelán- gyár egymáshoz, hogy mind­egyiket szinte permanensen építik. Az öreg falak ott is szűknek bizonyultak. 61 millió zlotys beruházással ..menetköz­ben” végzik el a korszerűsítést. Abban viszont merőben más a két gyár helyzete, hogy amíg Pécsett Gál elvtárs immár sok éve igazgatja a Zsolnay gyárat, Niemiec elvtárs éppen a tizen­ötödik igazgató Cmeilówban.. ; És hogy ilyen esetben mennyi­re nem a gyárban, a munká­sokban van a hiba, azt éppen az ő példája bizonyítja legjob­ban. Amíg a többiek fél éve­ket tudtak csak „kihúzni” eb­ben a gyárban, ő már az ötö­dik éve eszi a gyár kenyerét és eszeágában sincs továbbáll- ni Miért is lenne? Hamarosan vegyészmérnök lesz. két év múlva teljesen modem gyárat vezethet és a munkások szere­tik. Kell ennél több? A kielcei vajdaság kiterjedt iparáról sokat lehet írni még, de úgyhiszem, hogy vidékről lévén szó az olvasót is jobban érdekli a lengyel falu élete. Mint már mondottam a vajda­ság lakóinak többsége, 2—3 hektárral rendelkező kispa- raszt. A felszabadulás előtt Lengyelországban is földbirto­kosok, nagygazdák bírták a földterület többségét. A föld­reform, amelynek során 6 mil­lió hektárt osztottak ki 1 mil­lió lengyel paraszt számára — javított ugyan ezen az arányon de többek között a kielcei vaj­daságban még ma is igen sok a kevés földdel rendelkező pa­rasztcsalád. A mezőgazdasági fejlődés itt is akárcsak Lengyelország más vidékén a nagyüzem felé ten­dált. 1956-ban már a földterü­let 69 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyt, jól kiépített államigazgatási gépállomás! hálózattal rendel­keztek. Aztán jöttek az ötven­hatos zavaros idők — a jobb­oldali uszítás és az ott is je­lentkező szektás hibák együt­tes következményeként máról holnapra szétbomiott a szövet­kezetek többsége. A hasznosí­tott szántóterület 80 százaléka jelenleg egyéni parasztok ke­zében van. A közös gazdálkodás a szö­vetkezés gondolata azonban fúl élte az ötvenhatos válságát} Ä Lengyel Szocialista Munkás­párt ösztönzésére egyre több termelőszövetkezet alakul újjá és mindinkább elterjednek a mezőgazdasági körök — a nagy üzemi gazdálkodás előiskolái. Jelenleg ugyancsak 2067 ter­melőszövetkezet működik Len­gyelországban, a lakosság 60 százaléka azonban már mező- gazdasági körökbe tömörült Engem nagyon érdekelt a mezőgazdasági körök munká­ja. amelyekről lengyel elvtár­saink nagy megelégedéssel és némi büszkeséggel beszéltek és a lengyel falu szocialista fej­lődése kovászának tartanak. — Reálpolitikusnak kell lennünk, — mondatta Wladislaw Kra- gulec elvtárs a kielcei lap me­zőgazdasági rovatvezetője. — Az első etapot elvesztettük. Termelőszövetkezeteink nem bírták ki az erőpróbát. Most erősebb szövetkezeti mozgal­mat kell kiépítenünk. Ehhez pedig mindenekelőtt idő kell. A vajdasági pártbizottság agítációs-propaganda titkára is hasonló módon vélekedett, ami kor egy hosszabb beszélgetés során a lengyel falu jövője is szóba került. — Figyelembe kell venni a lengyel sajátosságokat é; azt, hogy volt egy ötvenhatos fel­fordulás — hangoztatta. Ké­sőbb, amikor a magyar mező- gazdaság helyzetére terelődött a szó és megismertettem az általánossá vált magyar ter­melőszövetkezeti mozgalom ko moly sikereivel, elgondolkozva jegyezte meg. — Nézze lehet, hogy mi túlzottan fetisizáljuk a fokozatosságot, de nálunk ez a realitás. Vasvári Ferenc ÍFolytatjuk) A cmielówi porcelángyár Új vonalú figurái és vázája. — MAGYAR Országos Horgász Szövetség értesítette a Komlói Horgá^zerve. "le­tet, hogy a Baranya megyei Tanács javaslatára a Völgy - ségi patakot és mellékvizeit 1962. január l-tőt Nagymá- nyoktól Komlóig, horgászvíz­nek nyilvánítja. Az egyesület vezetősége a patak Mézesrét Hidasi völgy szakaszának pisztráng telepítési lehetősé­gét vizsgálja. — 280 EZER forintos költ­séggel bőr- és nemibe teg- gomdozó intézete. \-stt Komlón a városi tanács. — A MAGYAR Kémikusok Egyesületének pécsi csoport­ja rendezésében november 22- én, szerdán délután fél hat órakor a Janus Pannonius u. 11. szám alatt Pungor Ernő docens, a kémiai tudományok doktora tart előadást Nagy- frekvenciás titrálások cím­mel. Az előadáson vendége­ket szívesen látnak. — TELJESÍTETTÉK éves keményítőtervüket az Agrá- ria Keményítőgyár dolgozói. Éves dextrin-tervüket már korábban befejezték, október 30-án 106 százaléknál tartot­tak. A jó munka eredménye­ként lényegesen csökkent a vállalat költségszintje. — A MECSEKEN épülő tu­rista szálló építésére 700 ezer forintot költ 1962-ben a vá­rosi tanács. — A HÁLÓZATI és fo­gyasztói feszültségtartás idő­szerű kérdésedr® és felada­tairól beszél a DÉDÁSZ Lég- szeszgyár utca 13. szám alatti kultúrtermében november 23- án, csütörtökön 13 órai kezdettel Czigány Béla okle­veles villamosmérnök, az ÉDÁSZ műszaki fejlesztési osztályának vezetője. — 100 EZER FORINTOS költséggel fúrt kutat létesí­tettek Sellyén. Az új kút le­hetővé teszi majd a tiszta­sági fürdő vízellátását. — 250 FÉRŐHELYES hiz­laldát épített a szabadszent­királyi termelőszövetkezet. — 937-EN KAPTAK meg eddig Komlón az Ifjúság a szocializmusért mozgalom I- fokozatú jelvényét. A mozga­lom valamennyi követelmé­nyét 1921-en teljesítették. Közlemények A Pécsbányotelepl Zalka Máié Kultúrotthonban 23-án. csütörtökön délután 5 órakor Nyéki László, Hartmann lajosmé, Gáspár József és Havasi József tanácstagok ta­nácstagi beszámolót tartanak. * Áramszünet lesz hálózatépítés miatt 23, 24, 25, 27, 2«, 29, 30. és december 1, 2-án reggel 7—16 óráig öregmeszesen, a Tolbuhin út Jobb oldalán, a Budai vámtól az új- meszesi iskoláig. Az ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre keres gvpkr -' • VILLANYSZERELŐ, FŰTÉS- ÉS VÍZVEZETÉK- SZERELŐ szakmunkásokat. Jelentke­zés Komló, Kossuth L. ■> 13. sz. Munkaügyi osztály. u06 Ültetik a kelkáposztát Mohácson Kelkáposztából 250 kataszt- rális holdas szerződéskötési tér vet kapott a következő gazda­sági évre Mohács város. A szö­vetkezeti gazdák megértették, hogy ennek a növénynek a tér melése kifizetődő, s amellett exportjelentőségénél fogva népgazdaságilag is hasznos, s eddig 265 kát. hold szer­ződéses termelést vállalták. Az új-mohácsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet 50, az újvárosi Uj Barázd- Terme­lőszövetkezet pedig 20 kataszt- rális hold kelkáposzta terme­lésére kötött szerződést a MÉK kirendeltséggel. A- többit há­romszázhat tsz-tag háztáji gazdaságában termelik majd, ugyancsak szerződéses úton. A' palánták nyolcvanöt száza­lékát már kiültették a földbe. A közös gazdaság területén a száraz idő sem akadályozta az ültetést,' mert állandóan öntöz­ték a kelkáposzta földjét. A termelőszövetkezet a MÉK közvetítésével a háztáji gazda­ságok palántakészletét vette át, s ha ezzel továbbra is el­tudják látni, akkor az Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet to­vábbi területet is beültettek.

Next

/
Thumbnails
Contents