Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

s fm. NOVEMBER Sí, NIAPLŐ Nagyhozamú külföldi búzafajták ipari tulajdonságai és azok használhatósága Iz ötéves ten időszakában a búza átlagtermését 69 száza­lékkal kell növelni. Ebből kö­vetkezik, hogy a nagyhozamú külföldi búzafajták a követke­ző években jelentős helyet fog­nak elfoglalni mezőgazdasá­gunk termelésében. A külföldi búzafajták magasabb átlagter­mése révén elérhető az is, hogy idővel nagy területet sza­badítsunk fel más, az ipar szempontjából fontos mezőgaz­dasági alapanyagokat szolgál­tató növények számára A nagyhozamú külföldi búzafaj­ták termesztésének indokolt­ságát a Baranya megyed állami gazdaságokra vonatkozó 1900. és 1961. évi átlagtermések is bizonyítják. mázsa/kát hold 1960 1961 Bánkutl 13.7 12.1 Bezosztája 20.2 15.3 Szkoroszpelka 20.5 15.3 San Pas tore 17.6 144 Produttore 19.3 174 Autonómia 18.6 14,7 A közölt termésátlagok alán­ján megállapítható, hogy a külföldi búzafajták még az aszályos 1961, évben is 27 szá­zalékkal magasabb termésho­zamot adtak a Bánkúdnál. Az átlagtermésekkel kapcsolato­san érdemes megfigyelnünk, bogy 1960-ban a Bezosztája ne­vű szovjet származású búza terméseredménye a legmaga­sabb volt 1961-ben is csupán a Produttore adott nagyobb termést a BezosztájánáU flz iitenzív búzák mellett szól. hogy a nagyhozamú, külföldi származású búzák önköltsége lényegesen alacsonyabb a ma­gyar fajtájú búza önköltségé­nél. Ezen búzafajták termesz­tésével szemben gyakran fel­hozzák azt a tényt, hogy 1 hold ra számítva a ráfordítás több, mint 1 kát. hold magyar bú­zára eső ráfordítás. Figyelem­be véve a külföldi származású búzák nagyobb műtrágya igé­nyét. ez általában így is vám De nagyobb terméshozam mi­att az egymázsa búza előállí­tására eső költség 30—35 fo­rinttal alacsonyabba A nagyhozamú külföldi bú­zafai ták malomipari és sütő­ipari értékének megismerése és vizsgálata céljából vállala­tunk 1960. és 1961-ben kísérle­ti őrléseket végzett. Ilyen kí­sérleti őrlések az ország terü­letén több helyen folytak. Az őrlés során szerzett tapaszta­latokat feldolgoztuk és ezek­ből kívánunk néhányat rövi­den ismertetni A kísérleti őrlések során az alábbi fajtájú és minőségű bú­zák kerültek felörlósre: Bezosztája Szkoroszpelka San Pastore Produttore Autonómia Magyar HL Száraz Min. súly siker oszt 83.0 14.3 II. 79.5 11.8 III. 79.6 9.5 III. 80.2 11.3 III. 82.0 10.0 III. 79.5 10.4 II. A Bezosztája hektoliter-súlya volt a legmagasabb. A hekto­litersúly malomipari szempont­ból alapvető jelentőségű. De megközelítőbb képet ad arra vonatkozóan, hogy a búzából mennyi lisztet lehet őrölni. A másik fontos jellemző a búza sikértartalma és a sikér minő­sége. Ez elsősorban a sütőipar számára fontos. A sikér meny- nyisége és minősége döntően befolyásolja a lisztből készült termékek minőségét, kenyér esetében a kenyér kiterjedését és bélzetót. A fenti adatokból megállapítható, hogy a Bezosz­tája száraz sikértartalma a legmagasabb és a sikér minő­sége azonos a szokvány ma­gyar búza sikerének minősé­gével A búza sikértartalma szoros összefüggésben van az acélossággal. A gabona elő-. készítésénél, őrlésénél ez igen jelentős körülmény. Az acélos búza a mosáshoz használt vizet nem szívja be és így á mosás­nál és áztatásnál hozzáadott vizet a magbelső nem szívja be. A lisztes magbelsőjű, nem acélos búzák ezzel szemben a tisztítás és előkészítés során használt víz egy részét beszív. iák és ezáltal a késztermék szabvány feletti nedvességtar­talmához vezet fl kísérleti őrlések célja az volt, hogy a nagyhozamú, kül­földi búzafajták ipari feldolgo­zását, azok alapanyag haszno­sulását tisztázzuk. Ezekre vo­natkozó legfontosabb jellemző­ket az alábbiakban ■ ismertet­jük; össz. kiakn. Liszt kiakn. EBágyulás Bezosztája 102.12% 81.58% 50 fok Szkoroszpelka 100.16% 77.04% 80 fok San Pastore 99.77% 77.82% 170 fok Produttore 100.60% 78.60% 80 fok Autonómia 100.40% 79.29% 120 fok Magyar 101.83% 77.55% 100 fok A táblázat első oszlopában ismertetett összfciaknázási ered ményak azt jelentik, hogy 100 kg búzából mennyi lisztet és korpát lehet előállítani Kívül­állók számára talán furcsa, hogy 100 kg búzából 100 kg-nál több mennyiségű készterméket állít elő a malomipar. A siker­rel kapcsolatosan az előbbiek­ben már érintettük a búza elő­készítését A búza mosása nél­kül a szemen levő szennye­ződéseket nem tudnánk eltávo­lítani valamint áztatás nélkül a héjrészeket nem tudnánk ru­galmassá tenni Ezen művele­tek közben a búza természete­sen bizonyos nedvességet vesz* fel és ebből következik a 100 kg-on felüli többlet. Ezeket a szempontokat figyelembe véve megállapítható, hogy a Bezosz­tája fajtájú búza összkiakná-. zási eredménye a legkedvezőbb A táblázat II. oszlopában azt látjuk, hogy 100 kg. búzából hány százalék szabványnak megfelelő minőségű lisztet tu­dunk előállítani A legjobb eredményt ismét a Bezosztája adta. A liszt eHágyuTására vonat­kozó adatok azt szemléltetik, hogy 15 perc alatt azonos mennyiségű víz hozzáadásával készült tészta mennyire terül el. Összegezve azt szeretnénk igazolni, hogy az ipar szem­pontjából a jelenleg is termesz tett magyar búzafajták mellett elsősorban a szovjet Bezosztája fajtát javasoljuk és ajánljuk a mezőgazdasági, vezetők figyel­mébe, mert a Bezosztája áll a legközelebb a világhírű ma­gyar búza tulajdonságaihoz s ugyanakkor a magyar búzafaj­tánál jóval magasabb termés­hozam érhető el. Célszerű te­hát a szovjet származású Be­zosztája vetésterületét növelni. Ezzel elérhetjük, hogy a ter­méseredmények mennyiségi emelkedésével egyidőben foko­zatosan eleget tehessünk a kenyérgabonával szemben tá­masztott minőségi igényeknek Petróczy—Balaskó—Kresz Magyar—vietnami bar áh ági est Véménden Hoang Van Lam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének a.‘«séja va­sárnap Krasznaá - ital, a me­gyei népfrontbizottság képvise­lőjének kíséretében V áméndre látogatott. Megtekintette az Uj Tavasz Tér., tel ajvetkezetet, majd részt vett a L ’túrház- bam megtartott magyar- 'et- nami barátsági esten. Szirom Karoly. a községi népfrontbizataág titkára nvi- totta meg az ü ne ' '-et, majd Hoang Van Lám elvtárs beszé­det mondott. T .:nertette a Viet nami Demokratikus Köztársa­ság múltját, jelenét, szocialista építömunkáját és tájékoztatót adott a dél-vietnami he^et- rőL Az est 600—700 főnyi kö­zönsége meleg szeretettel ün­nepelte a távoli baráti nép képviselőjét Az ünnepséget színvonalas kultúrműsor tetézte be. Szava­latok, énekszámok és népi tánc számok váltogatták egymá". a KISZ-fiatalök és az általán* iskola úttörőinek előad sában. Különösen az úttörő zenekar műsora aratott nagy sikert Vízgazdálkodási társulat alakít Mohács-szigeten Hétfőn délelőtt Mohács-szige­ten a sárháti iskolában, a Mar- gitaszigeti Vízgazdálkodási Tár sulat Szervező Bizottsága r í- dezésében társulati alakuló tag gyűlést tartottak. Az ül." :t a mohácsi járási tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője nyitotta me« Majd az Alsó-Duna - "1- gyi Vízüavi Igazgatóság képvi­selője ismertette az új vízgaz­dálkodási társul feladatait. Ezután megválasztották a tár­sulat elnökét és megvitatták a költségvetést, Dolgos hétköznapok „BERUHÁZÁSI JEGYZÉK” felirattal ellátott nagy ív fek­szik előttem az íróasztalon. A papíron géppel írt számok, a számok millió forintokat je­lentenek. A kimutatás arró, tájékoztat, hogy a II. ötéves tervben tanácsi költségvetés bői mit építünk a megyében mire fordítjuk azt a pénzt, ami munkánk révén saját gaz dagodásunkat, fejlődésünket kell hogy szolgálja. Jó helyre tesszük a pénzt — ez világtik a nagy kimutatás bői. Nem is lehet másként, hi­szen addig, míg ezeket a millió kát jelentő számokat meghatá­rozták, sok-sok ember, taná­rok, műszaki vezetők, igazga­tók, fizikai dolgozók, orvosok vitatkoztak fölötte, körültekin­tően megtárgyalva minden fo­rint helyét. A dolgozók nagy kollektívájának alaposságát, bölcsességét tükrözik ezek a számok, amelyek mögött egy nagyarányú fejlődés bontako­zik ki. A szerteágazó célkitűzések­ből most csak az egészségügyi és a kulturális részt vizsgál­juk meg; milyen fejlődés vár­ható megyénkben ezen a terü­leten az ötéves terv ideje alatt? Egyik legjelentősebb egész­ségügyi objektumunkat, a komlói kórházat 200 ágyasra bővítjük 1964-re. A nagy épít­kezésre nem kevesebb, mint 30 millió forintot fordítunk. Ha Komlót említettük, feltét­len szólni kell a város kultu­rális, oktatási területének fej­lődéséről Is. Az általános is­kolai osztálytermek 8 terem­mel bővülnek. Egy 12 tanter­mes új gimnázium építésére 9 milliót irányoz elő a költség- vetés. Az új gimnázium a ter­vek szerint 1963-ra elkészül. A valaha eldugott kis bá­nyászfalu ma jelentős kulturá' 99 Hosszú front 66 A második ötéves terv számaiból AZ AKNAHOZ szerencsés időben érkeztem, mert Dobos elvtárs mellé szegődhettem utitársnak, aki épp akkor ké­szüli leszállni. A kas szédüle­tés gyorsasággal zuhant a ne­gyedik szintig. Az aknától neki vágtunk a földalatti vágatok labirintusának, hogy eljussunk Földes György csapatához; a „hosszú fronthoz, A pajzs fölött jártunk, telet­ve annak egyik része • fölött, mert nincs még egy szintre hozva a százhetven méter. Négy tagja, körülbelül száz méter, egy vonalban van, egy tag négy-öt méterrel lejjebb, majd két tag három méternyi­re lehet még lejjebb. Most fo­lyik a kiegyenlítés. Fejtik a szenet, hogy eaitvonalba ke­rüljön végig a pajzs. Tovább megyünk a pajzs felé, lefelé a gurttón. Az egyik kanyarban négy-öt ember dol­gozik. A régi fejtések ácsolata összetöpörödött. Széni Jónás vá járék friss ácsopata alatt fejtik a szenet és csúsztatják a gurí- tón. Megállnak a munkával és letelepedünk a szénfal mellé. A brigád munkájára terelő­dik a szó. «— Majd mind fiatalok va­gyunk, húsz és harminc között, — kezdi Széni János — nem panaszkodhatunk semmiképp se. Földes György is fiatal, jó szaktudású gyerek, szigorú, de igen megértő. Becsüljük is mindnyájan. Főleg azért sze­retjük, mert megmondja az embernek szemébe. Itt volt a csapatban azelőtt a Novákovics Feri. Sok baj volt vele, hol jött, hol meg nem jött műszak­ra, pedig neveztünk a szocia­lista címért. Azt hiszem az se tette zsebre, amit kapott. Nem lehet másképp boldogulni. Vagy dolgozik az ember rendesen, vagy nem. Mi csináljuk, ami belefér. Szép pénzt is keresünk az igaz, de kell is. Legtöbb nős, családos, sokan küzülünk házat építünk. BÓLOGATNAK a fekete fe­jek. Jabüka János vájár sum­máz végülis: — A jó kollektíva a titka a mi eredményeinknek. Olya­nok vagyunk, mint a testvé­rek. Zörög a szén a fényes gmi­tón és száll a szénpor. Tovább megyünk a pajzs felé. Közvet­len a pajzs felett Steiner Tibor harmadéves vájártanuló TH- gyűrűket rabol a vágatból. Egy fordulat és ott vagyaink a „hosszú fronton", a pajzs alatt. Koch Lajos testes alakja emel­kedik előttem, mellettem pe­dig Tégény Béla vájár ül. Koch szólalt meg elsőnek. — Nem volt itt még semmi zűr. Én szerintem ez a leg­biztonságosabb munka. Megy, mint a karikacsapás. Annyi szenet adunk, amennyit kér­nek a vezetők. Közelebb húzódik egy fiatal­ember hozzárűí. Forró János vájártanuló. — Sok újat, érdekeset látha­tunk itt a lll-as aknán. Igazán ritka dolog ilyen hosszú fejtést látni. A mellettem ülő Tégény Bé­la is megszólal és hosszan me­séli benyomásait a munkahely­ről is, meg a Földes-brigádról te. — Én négy hónapja kerül­tem ebbe a csapatba. A miein­ket, a 403-as csapatot mind ide tették. Jó előmenetelű csapat volt az is, de Földesék mégis­csak a szocialista brigád címért versenyeztek, s az valamivel több. Itt jó társaság van eg-’iütt, van. összefogás, így le­het dolgozni, meg keresni is. — elgondolkodik egy kicsit, az­tán folytatja. — Míg nem ke­rültünk ide, akkoriban csak magunk között beszélgettünk, hogy milyen is lehet az a fej­tés. Híre az volt, csak mi nem láttuk. Azt mondom, hogy ez nagyon jó az üzemnek is, meg nekünk is. Ide adhatnak ter­vet, nem lesz vele baj. KIGYULLADNAK a sapká­ba épített lámpák és kattogni kezd a fejtőkalapács. Mi to­vább megyünk a pajzs alatti árokban a távolabbi fények fe­lé. Péter Mihály fiatal vájár dolgozik néhány társával a gu­rító lyukon túl. Vele is szót váltunk a ,Jiosszú frontról". — Mi csináltuk az első paj­zsot is. Mondhatom, belejöt­tünk. Uj módszer ez, de na­gyon termelékeny. Ha egy vo­nalba kerül a százhetven mé­ter, ez valóságos széngyár lesz. (G. I.) ESKÜTÉTEL Vasárnap délelőtt ünnepélyesen letették az esküt a pé­csi karhatalmi egység egy hónappal ezelőtt bevonult kato­nái. Az ünnepségre az újoncok hozzátartozói közül sokan el­jöttek, hogy tanúi legyenek az ünnepélyes fogadalomtételnek. lis létesítményekkel büszkél­kedik s az ötéves terv ideje alatt újabb nagy lépést tesz előre. Ezt a lépést most még csak a millió forintok láttat­ják. de a forintok a komlói dolgozók alaposabb műveltsé­gében, jobb, szakmai tudásá­ban. esetleges betegségük jobb gyorsabb gyógyításában realizálódnak majd. ’AZ iit»E6.£,oeAj!UúrYI beru- uázásokat böngészve közel 30 millió forintos összegen aioad mega tekintet. A mecseki tü- doszanatórium létesítését je­lenti ez a szám. A szép Kör­nyezetű. vadregényes Hegyol­dalban már javában magasod­nak az épület falai s a jövő évre mintegy 10 millió forint biztosítja a további- építkezést. Üjabb ' 13 mililó forint kerül beruházásra 1963-ban is. az építés befejezésének évében. Az ország egyik legszebb és legjobban felszerelt 300 ágyas gyógyintézete létesül a terv idején Pécsett. S ez g lét ékít­mény csak egy bizonyíték a sok közül.arra, hogy nálunk legfőbb érték az ember. A terv ideje alatt megyénk kórházai közel 400 ággyal bővülnek, ennyivel több dolgozó jut gyógyintézeti kezeléshez, eny- nyivel több dolgozó nyerheti vissza egészségét, orvosolhatja betegségét. Már eddig is sokat tettünk azért, hogy például a tbc-t mint „népbetegséget” ki­töröljük szótárunkból, s mind jobban közeledünk ahhoz: végképpen megszüntetjük a tbc-nek „népbetegség” jellegét. Még felsorolni is sok lenne a „Beruházási jegyzékének azt a részét, amelyik az okta­tás fejlesztésével foglalkozik. S csak helyeselni lehet, hógy a költségvetés a falusi okta­tási hálózat fejlesztését tük­rözi. Csak néhány adat az ál­talános iskolai osztálytermek számának növekedéséről: Be- remend, Egyházasharaszti, Drávasztára. Endrőc, Mohács, Pécsvárad, Szentlőrinc mind-mind új tantermeket, is­kolákat- kap az ötéves terv idején. Az új iskolák építése, a meglévők bővítése nem kis összeg. Csak a mohácsi 12 tan­termes iskola építése közel 7 millió forintba kerül. A pécs- váradi és a -szentlőrinci 8—8 tantermes általános iskola épí­tésére pedig egyenként csak­nem 5—5 millió forintot bizto­sít a költségvetés. A mohácsi iskola építésére jövőre, a oécs- váradi 1963-<ra, a szentlőrinc! pedig 1965-re fejeződik be a terv szerint. S ezek a tervek megalapózottak, a valóságos helyzetet figyelembe véve ké­szültek, semmi okunk kétel­kedni megvalósulásukban. DE EZZEL MÉG korántsem ért véget megyénk .oktatási hálózatának fejlődése. Már említettük a komlói 12 tan­termes új gimnázium létesíté­sét, de feltétlen szólni kell a közel 4 millió forintos beruhá­zással Pécsváradon, a közel két és félmillió forintos költ­séggel Siklóson és a másfél­millió forintos költséggel Sely- lyén épülő, illetve bővülő gim­náziumról. Az ötéves terv ide­jére tervbe vett új gimnáziu­mok építése és a meglévők bővítésiét 1963. évben befejez­zük. fis még mindig nem értünk a sor végére, pedig csak a leg­jelentősebbeket említjük. Nem mehetünk el szó nélkül pél- ! dául a 80 személyes komlói I diákotthon létesítése mellett í sem, amit három és félmillió ; forintos beruházással építünk j s 1963-ban átadunk rendelte- I tésének. Ugyancsak 1963-ban ! avatják majd a közel 6 mil- ; lió forintos költséggel létesülő | pécsvárad} új, járási művelő- ! dési otthont. Ha a „Beruházási jegyzék” | egészségügyi és kulturális ré- ! szét összeadj ült, s ehhez még í hozzávesszük azt a 25 millió i forintot is. amit Komló köz­műbővítésére fordítunk a terv Idején, akkor közel 130 millió forint kerekedik ki. Dolgos hétköznapok várnak mindazokra, akik munkájuk­kal hozzájárulnak ezeknek a feladatoknak megvalósításá­hoz. Dolgos hétköznapoknak nevezzük, de azt is mondhat­juk, hogy az’ ötéves terv meg­valósulásának ünnepnapjai Garay Ferenc i l

Next

/
Thumbnails
Contents