Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-21 / 274. szám
s fm. NOVEMBER Sí, NIAPLŐ Nagyhozamú külföldi búzafajták ipari tulajdonságai és azok használhatósága Iz ötéves ten időszakában a búza átlagtermését 69 százalékkal kell növelni. Ebből következik, hogy a nagyhozamú külföldi búzafajták a következő években jelentős helyet fognak elfoglalni mezőgazdaságunk termelésében. A külföldi búzafajták magasabb átlagtermése révén elérhető az is, hogy idővel nagy területet szabadítsunk fel más, az ipar szempontjából fontos mezőgazdasági alapanyagokat szolgáltató növények számára A nagyhozamú külföldi búzafajták termesztésének indokoltságát a Baranya megyed állami gazdaságokra vonatkozó 1900. és 1961. évi átlagtermések is bizonyítják. mázsa/kát hold 1960 1961 Bánkutl 13.7 12.1 Bezosztája 20.2 15.3 Szkoroszpelka 20.5 15.3 San Pas tore 17.6 144 Produttore 19.3 174 Autonómia 18.6 14,7 A közölt termésátlagok alánján megállapítható, hogy a külföldi búzafajták még az aszályos 1961, évben is 27 százalékkal magasabb terméshozamot adtak a Bánkúdnál. Az átlagtermésekkel kapcsolatosan érdemes megfigyelnünk, bogy 1960-ban a Bezosztája nevű szovjet származású búza terméseredménye a legmagasabb volt 1961-ben is csupán a Produttore adott nagyobb termést a BezosztájánáU flz iitenzív búzák mellett szól. hogy a nagyhozamú, külföldi származású búzák önköltsége lényegesen alacsonyabb a magyar fajtájú búza önköltségénél. Ezen búzafajták termesztésével szemben gyakran felhozzák azt a tényt, hogy 1 hold ra számítva a ráfordítás több, mint 1 kát. hold magyar búzára eső ráfordítás. Figyelembe véve a külföldi származású búzák nagyobb műtrágya igényét. ez általában így is vám De nagyobb terméshozam miatt az egymázsa búza előállítására eső költség 30—35 forinttal alacsonyabba A nagyhozamú külföldi búzafai ták malomipari és sütőipari értékének megismerése és vizsgálata céljából vállalatunk 1960. és 1961-ben kísérleti őrléseket végzett. Ilyen kísérleti őrlések az ország területén több helyen folytak. Az őrlés során szerzett tapasztalatokat feldolgoztuk és ezekből kívánunk néhányat röviden ismertetni A kísérleti őrlések során az alábbi fajtájú és minőségű búzák kerültek felörlósre: Bezosztája Szkoroszpelka San Pastore Produttore Autonómia Magyar HL Száraz Min. súly siker oszt 83.0 14.3 II. 79.5 11.8 III. 79.6 9.5 III. 80.2 11.3 III. 82.0 10.0 III. 79.5 10.4 II. A Bezosztája hektoliter-súlya volt a legmagasabb. A hektolitersúly malomipari szempontból alapvető jelentőségű. De megközelítőbb képet ad arra vonatkozóan, hogy a búzából mennyi lisztet lehet őrölni. A másik fontos jellemző a búza sikértartalma és a sikér minősége. Ez elsősorban a sütőipar számára fontos. A sikér meny- nyisége és minősége döntően befolyásolja a lisztből készült termékek minőségét, kenyér esetében a kenyér kiterjedését és bélzetót. A fenti adatokból megállapítható, hogy a Bezosztája száraz sikértartalma a legmagasabb és a sikér minősége azonos a szokvány magyar búza sikerének minőségével A búza sikértartalma szoros összefüggésben van az acélossággal. A gabona elő-. készítésénél, őrlésénél ez igen jelentős körülmény. Az acélos búza a mosáshoz használt vizet nem szívja be és így á mosásnál és áztatásnál hozzáadott vizet a magbelső nem szívja be. A lisztes magbelsőjű, nem acélos búzák ezzel szemben a tisztítás és előkészítés során használt víz egy részét beszív. iák és ezáltal a késztermék szabvány feletti nedvességtartalmához vezet fl kísérleti őrlések célja az volt, hogy a nagyhozamú, külföldi búzafajták ipari feldolgozását, azok alapanyag hasznosulását tisztázzuk. Ezekre vonatkozó legfontosabb jellemzőket az alábbiakban ■ ismertetjük; össz. kiakn. Liszt kiakn. EBágyulás Bezosztája 102.12% 81.58% 50 fok Szkoroszpelka 100.16% 77.04% 80 fok San Pastore 99.77% 77.82% 170 fok Produttore 100.60% 78.60% 80 fok Autonómia 100.40% 79.29% 120 fok Magyar 101.83% 77.55% 100 fok A táblázat első oszlopában ismertetett összfciaknázási ered ményak azt jelentik, hogy 100 kg búzából mennyi lisztet és korpát lehet előállítani Kívülállók számára talán furcsa, hogy 100 kg búzából 100 kg-nál több mennyiségű készterméket állít elő a malomipar. A sikerrel kapcsolatosan az előbbiekben már érintettük a búza előkészítését A búza mosása nélkül a szemen levő szennyeződéseket nem tudnánk eltávolítani valamint áztatás nélkül a héjrészeket nem tudnánk rugalmassá tenni Ezen műveletek közben a búza természetesen bizonyos nedvességet vesz* fel és ebből következik a 100 kg-on felüli többlet. Ezeket a szempontokat figyelembe véve megállapítható, hogy a Bezosztája fajtájú búza összkiakná-. zási eredménye a legkedvezőbb A táblázat II. oszlopában azt látjuk, hogy 100 kg. búzából hány százalék szabványnak megfelelő minőségű lisztet tudunk előállítani A legjobb eredményt ismét a Bezosztája adta. A liszt eHágyuTására vonatkozó adatok azt szemléltetik, hogy 15 perc alatt azonos mennyiségű víz hozzáadásával készült tészta mennyire terül el. Összegezve azt szeretnénk igazolni, hogy az ipar szempontjából a jelenleg is termesz tett magyar búzafajták mellett elsősorban a szovjet Bezosztája fajtát javasoljuk és ajánljuk a mezőgazdasági, vezetők figyelmébe, mert a Bezosztája áll a legközelebb a világhírű magyar búza tulajdonságaihoz s ugyanakkor a magyar búzafajtánál jóval magasabb terméshozam érhető el. Célszerű tehát a szovjet származású Bezosztája vetésterületét növelni. Ezzel elérhetjük, hogy a terméseredmények mennyiségi emelkedésével egyidőben fokozatosan eleget tehessünk a kenyérgabonával szemben támasztott minőségi igényeknek Petróczy—Balaskó—Kresz Magyar—vietnami bar áh ági est Véménden Hoang Van Lam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének a.‘«séja vasárnap Krasznaá - ital, a megyei népfrontbizottság képviselőjének kíséretében V áméndre látogatott. Megtekintette az Uj Tavasz Tér., tel ajvetkezetet, majd részt vett a L ’túrház- bam megtartott magyar- 'et- nami barátsági esten. Szirom Karoly. a községi népfrontbizataág titkára nvi- totta meg az ü ne ' '-et, majd Hoang Van Lám elvtárs beszédet mondott. T .:nertette a Viet nami Demokratikus Köztársaság múltját, jelenét, szocialista építömunkáját és tájékoztatót adott a dél-vietnami he^et- rőL Az est 600—700 főnyi közönsége meleg szeretettel ünnepelte a távoli baráti nép képviselőjét Az ünnepséget színvonalas kultúrműsor tetézte be. Szavalatok, énekszámok és népi tánc számok váltogatták egymá". a KISZ-fiatalök és az általán* iskola úttörőinek előad sában. Különösen az úttörő zenekar műsora aratott nagy sikert Vízgazdálkodási társulat alakít Mohács-szigeten Hétfőn délelőtt Mohács-szigeten a sárháti iskolában, a Mar- gitaszigeti Vízgazdálkodási Tár sulat Szervező Bizottsága r í- dezésében társulati alakuló tag gyűlést tartottak. Az ül." :t a mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője nyitotta me« Majd az Alsó-Duna - "1- gyi Vízüavi Igazgatóság képviselője ismertette az új vízgazdálkodási társul feladatait. Ezután megválasztották a társulat elnökét és megvitatták a költségvetést, Dolgos hétköznapok „BERUHÁZÁSI JEGYZÉK” felirattal ellátott nagy ív fekszik előttem az íróasztalon. A papíron géppel írt számok, a számok millió forintokat jelentenek. A kimutatás arró, tájékoztat, hogy a II. ötéves tervben tanácsi költségvetés bői mit építünk a megyében mire fordítjuk azt a pénzt, ami munkánk révén saját gaz dagodásunkat, fejlődésünket kell hogy szolgálja. Jó helyre tesszük a pénzt — ez világtik a nagy kimutatás bői. Nem is lehet másként, hiszen addig, míg ezeket a millió kát jelentő számokat meghatározták, sok-sok ember, tanárok, műszaki vezetők, igazgatók, fizikai dolgozók, orvosok vitatkoztak fölötte, körültekintően megtárgyalva minden forint helyét. A dolgozók nagy kollektívájának alaposságát, bölcsességét tükrözik ezek a számok, amelyek mögött egy nagyarányú fejlődés bontakozik ki. A szerteágazó célkitűzésekből most csak az egészségügyi és a kulturális részt vizsgáljuk meg; milyen fejlődés várható megyénkben ezen a területen az ötéves terv ideje alatt? Egyik legjelentősebb egészségügyi objektumunkat, a komlói kórházat 200 ágyasra bővítjük 1964-re. A nagy építkezésre nem kevesebb, mint 30 millió forintot fordítunk. Ha Komlót említettük, feltétlen szólni kell a város kulturális, oktatási területének fejlődéséről Is. Az általános iskolai osztálytermek 8 teremmel bővülnek. Egy 12 tantermes új gimnázium építésére 9 milliót irányoz elő a költség- vetés. Az új gimnázium a tervek szerint 1963-ra elkészül. A valaha eldugott kis bányászfalu ma jelentős kulturá' 99 Hosszú front 66 A második ötéves terv számaiból AZ AKNAHOZ szerencsés időben érkeztem, mert Dobos elvtárs mellé szegődhettem utitársnak, aki épp akkor készüli leszállni. A kas szédületés gyorsasággal zuhant a negyedik szintig. Az aknától neki vágtunk a földalatti vágatok labirintusának, hogy eljussunk Földes György csapatához; a „hosszú fronthoz, A pajzs fölött jártunk, teletve annak egyik része • fölött, mert nincs még egy szintre hozva a százhetven méter. Négy tagja, körülbelül száz méter, egy vonalban van, egy tag négy-öt méterrel lejjebb, majd két tag három méternyire lehet még lejjebb. Most folyik a kiegyenlítés. Fejtik a szenet, hogy eaitvonalba kerüljön végig a pajzs. Tovább megyünk a pajzs felé, lefelé a gurttón. Az egyik kanyarban négy-öt ember dolgozik. A régi fejtések ácsolata összetöpörödött. Széni Jónás vá járék friss ácsopata alatt fejtik a szenet és csúsztatják a gurí- tón. Megállnak a munkával és letelepedünk a szénfal mellé. A brigád munkájára terelődik a szó. «— Majd mind fiatalok vagyunk, húsz és harminc között, — kezdi Széni János — nem panaszkodhatunk semmiképp se. Földes György is fiatal, jó szaktudású gyerek, szigorú, de igen megértő. Becsüljük is mindnyájan. Főleg azért szeretjük, mert megmondja az embernek szemébe. Itt volt a csapatban azelőtt a Novákovics Feri. Sok baj volt vele, hol jött, hol meg nem jött műszakra, pedig neveztünk a szocialista címért. Azt hiszem az se tette zsebre, amit kapott. Nem lehet másképp boldogulni. Vagy dolgozik az ember rendesen, vagy nem. Mi csináljuk, ami belefér. Szép pénzt is keresünk az igaz, de kell is. Legtöbb nős, családos, sokan küzülünk házat építünk. BÓLOGATNAK a fekete fejek. Jabüka János vájár summáz végülis: — A jó kollektíva a titka a mi eredményeinknek. Olyanok vagyunk, mint a testvérek. Zörög a szén a fényes gmitón és száll a szénpor. Tovább megyünk a pajzs felé. Közvetlen a pajzs felett Steiner Tibor harmadéves vájártanuló TH- gyűrűket rabol a vágatból. Egy fordulat és ott vagyaink a „hosszú fronton", a pajzs alatt. Koch Lajos testes alakja emelkedik előttem, mellettem pedig Tégény Béla vájár ül. Koch szólalt meg elsőnek. — Nem volt itt még semmi zűr. Én szerintem ez a legbiztonságosabb munka. Megy, mint a karikacsapás. Annyi szenet adunk, amennyit kérnek a vezetők. Közelebb húzódik egy fiatalember hozzárűí. Forró János vájártanuló. — Sok újat, érdekeset láthatunk itt a lll-as aknán. Igazán ritka dolog ilyen hosszú fejtést látni. A mellettem ülő Tégény Béla is megszólal és hosszan meséli benyomásait a munkahelyről is, meg a Földes-brigádról te. — Én négy hónapja kerültem ebbe a csapatba. A mieinket, a 403-as csapatot mind ide tették. Jó előmenetelű csapat volt az is, de Földesék mégiscsak a szocialista brigád címért versenyeztek, s az valamivel több. Itt jó társaság van eg-’iütt, van. összefogás, így lehet dolgozni, meg keresni is. — elgondolkodik egy kicsit, aztán folytatja. — Míg nem kerültünk ide, akkoriban csak magunk között beszélgettünk, hogy milyen is lehet az a fejtés. Híre az volt, csak mi nem láttuk. Azt mondom, hogy ez nagyon jó az üzemnek is, meg nekünk is. Ide adhatnak tervet, nem lesz vele baj. KIGYULLADNAK a sapkába épített lámpák és kattogni kezd a fejtőkalapács. Mi tovább megyünk a pajzs alatti árokban a távolabbi fények felé. Péter Mihály fiatal vájár dolgozik néhány társával a gurító lyukon túl. Vele is szót váltunk a ,Jiosszú frontról". — Mi csináltuk az első pajzsot is. Mondhatom, belejöttünk. Uj módszer ez, de nagyon termelékeny. Ha egy vonalba kerül a százhetven méter, ez valóságos széngyár lesz. (G. I.) ESKÜTÉTEL Vasárnap délelőtt ünnepélyesen letették az esküt a pécsi karhatalmi egység egy hónappal ezelőtt bevonult katonái. Az ünnepségre az újoncok hozzátartozói közül sokan eljöttek, hogy tanúi legyenek az ünnepélyes fogadalomtételnek. lis létesítményekkel büszkélkedik s az ötéves terv ideje alatt újabb nagy lépést tesz előre. Ezt a lépést most még csak a millió forintok láttatják. de a forintok a komlói dolgozók alaposabb műveltségében, jobb, szakmai tudásában. esetleges betegségük jobb gyorsabb gyógyításában realizálódnak majd. ’AZ iit»E6.£,oeAj!UúrYI beru- uázásokat böngészve közel 30 millió forintos összegen aioad mega tekintet. A mecseki tü- doszanatórium létesítését jelenti ez a szám. A szép Környezetű. vadregényes Hegyoldalban már javában magasodnak az épület falai s a jövő évre mintegy 10 millió forint biztosítja a további- építkezést. Üjabb ' 13 mililó forint kerül beruházásra 1963-ban is. az építés befejezésének évében. Az ország egyik legszebb és legjobban felszerelt 300 ágyas gyógyintézete létesül a terv idején Pécsett. S ez g lét ékítmény csak egy bizonyíték a sok közül.arra, hogy nálunk legfőbb érték az ember. A terv ideje alatt megyénk kórházai közel 400 ággyal bővülnek, ennyivel több dolgozó jut gyógyintézeti kezeléshez, eny- nyivel több dolgozó nyerheti vissza egészségét, orvosolhatja betegségét. Már eddig is sokat tettünk azért, hogy például a tbc-t mint „népbetegséget” kitöröljük szótárunkból, s mind jobban közeledünk ahhoz: végképpen megszüntetjük a tbc-nek „népbetegség” jellegét. Még felsorolni is sok lenne a „Beruházási jegyzékének azt a részét, amelyik az oktatás fejlesztésével foglalkozik. S csak helyeselni lehet, hógy a költségvetés a falusi oktatási hálózat fejlesztését tükrözi. Csak néhány adat az általános iskolai osztálytermek számának növekedéséről: Be- remend, Egyházasharaszti, Drávasztára. Endrőc, Mohács, Pécsvárad, Szentlőrinc mind-mind új tantermeket, iskolákat- kap az ötéves terv idején. Az új iskolák építése, a meglévők bővítése nem kis összeg. Csak a mohácsi 12 tantermes iskola építése közel 7 millió forintba kerül. A pécs- váradi és a -szentlőrinci 8—8 tantermes általános iskola építésére pedig egyenként csaknem 5—5 millió forintot biztosít a költségvetés. A mohácsi iskola építésére jövőre, a oécs- váradi 1963-<ra, a szentlőrinc! pedig 1965-re fejeződik be a terv szerint. S ezek a tervek megalapózottak, a valóságos helyzetet figyelembe véve készültek, semmi okunk kételkedni megvalósulásukban. DE EZZEL MÉG korántsem ért véget megyénk .oktatási hálózatának fejlődése. Már említettük a komlói 12 tantermes új gimnázium létesítését, de feltétlen szólni kell a közel 4 millió forintos beruházással Pécsváradon, a közel két és félmillió forintos költséggel Siklóson és a másfélmillió forintos költséggel Sely- lyén épülő, illetve bővülő gimnáziumról. Az ötéves terv idejére tervbe vett új gimnáziumok építése és a meglévők bővítésiét 1963. évben befejezzük. fis még mindig nem értünk a sor végére, pedig csak a legjelentősebbeket említjük. Nem mehetünk el szó nélkül pél- ! dául a 80 személyes komlói I diákotthon létesítése mellett í sem, amit három és félmillió ; forintos beruházással építünk j s 1963-ban átadunk rendelte- I tésének. Ugyancsak 1963-ban ! avatják majd a közel 6 mil- ; lió forintos költséggel létesülő | pécsvárad} új, járási művelő- ! dési otthont. Ha a „Beruházási jegyzék” | egészségügyi és kulturális ré- ! szét összeadj ült, s ehhez még í hozzávesszük azt a 25 millió i forintot is. amit Komló közműbővítésére fordítunk a terv Idején, akkor közel 130 millió forint kerekedik ki. Dolgos hétköznapok várnak mindazokra, akik munkájukkal hozzájárulnak ezeknek a feladatoknak megvalósításához. Dolgos hétköznapoknak nevezzük, de azt is mondhatjuk, hogy az’ ötéves terv megvalósulásának ünnepnapjai Garay Ferenc i l
