Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

2

NAPLÓ

1961 OKTOBER 14.

GLÓRIA

Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban

T" úl azon a megállapításon — amely egyébként Ranko Marinkovic drámájára is jó értelemben vonatkozik, — hogy az írói merészség, a görög sorstragédiákra emlékez tető mély és hatásos érzelmi összeütközések, és nem utolsó sorban a kivételes színpadi magabiztosság — mindez együtt tulajdoniképpen a biztos és megérdemelt siker alapját képezi — van ennek a drámának egy sajátos, különleges, mondhatni misztikus vonása, amely lényege a darabnak, s amely lényegileg más alaphelyzetet teremt.

Bizonyos jelzések alapján az ember hajlamos arra, hogy rokonvonásokat keressen — akár a görög sorstragédiákkal, akár a shakespeare-i epikával, akár az ibseni misztikummal, mert a darab mindegyikkel egy kicsit rokon — összességében mégsem lehet egyikhez sem hasonlítani, mert a Glória elsősorban problematikájával egyedi és merész.

Marinkovic drámájának problémája ebben a modem megfogalmazásban korunk színpadán még meglehetősen új.

Igaz, hogy az egyszerű kisemberek, a rajongók és magánosok, a reménytelenek és a megszállottak — régi ismerősök a színpadon, de ilyen alaphelyzetbe építve — egy haladó, lényegében az utolsó csatáig keményen ellenálló és kegyetlen filozófiába építve — ismeretlenek.

A katolikus egyház évszázadok óta nem jutott olyan nagy válságba, mint a második világháború után. Válságát nemcsak a több tíz millió halott, nemcsak a háború embertelensége, de a háború utáni egyetemes, praktikusabb életrendszer kialakulása, az anyagi világ alaposabb és széleskörű megismerése, a technikai fejlődés is fokozta. Ezekkel szemben az egyház „klasz- szikus fegyverei” már aligha jelenthettek „sikert”. Hovatovább az egyház vezetői és alkalmazottai kénytelenek voltak., alkalmazkodni az új élet-, rendszerhez — még akikor is,, ha önmagukkal, bigott hitükkel ellentmondásba kerültek.

iVT arinikovic drámájának eb ben van a legnagyobb és a szó szerinti döbbenetes ereje. Az a filozófiai „béke- állapot” az egyházban is megszűnt már —, hogy „ha hiszed akkor van”, a templomok, a kolostorok misztikus világában, egy viszonylag hermetikusan elzárt világában ez az ál lapot okvetlenül mély és kibékíthetetlen belső ellentmondásokat szül;

Don Jere főtisztelendő úr a maga módján eltökélt és szenté életű, gyakorlatiasabban kifejezve — megszállott. Görcsösen kapaszkodik a hitébe, az utolsó percig el akarja önmagával is hitetni, hogy minden amit cselekszik — az a vallás és a hívók érdekében van. Nem akarja tudomásul venni, hogy körülötte ez a „minden” hamis, hogy a belső emberi világból nem lehet kikapcsol-1- ni az anyagi világot.

Gazember-e Don Jere vagy megszállott? Tulajdonképpen a dráma eríe akar választ adni. Ezért szerkeszti meg Koz- lovics Rikardó excirkuszigaz- gató a maga elmés Krisztusszobrát, amely egy gombnyomásra „csodálatosan” működik, ezért hozatia el Don Jere a kolostorból Magdaléna nővért, akit időnként a teplom- ban Szűz Mária helyére állít,

Nagy gyakorlattal rendelkező perfekt GÉP- ÉS GYORSÍRÓT felvesz a Pécsi Geodéziai és Térkéné- szeti Vállalat. Pécs, Pozsony utca 4. sz. 66 243'

CSALÄDI HAZAK,

öröklakások, leválasztható lakrészek, házrészek, házhelyek és egyéb ingatlanok adás-vételét, lakáscseréket közvetítünk főbérleti lakásokat vásárolunk kijelölt vállalatok részére. INKÖZ Pécs. Rákóczi út 39/B. és INKÖZ kirendeltségünk

Mohács. 520

hogy a szeme mozgatásával,

sóhajtásával „csodát” műveljen és így megnyugtassa az egyházban és a misztikus csodákban kétkedőket.

Magdaléna nővér — azaz Glória — titokban, lelke tiszta érzelmeivel beleszeret Don Jere főtisztelendőbe. Finomművű, őszinte és egy kicsit reménytelen ez a szerelem, hiszen Don Jere vallásos megszállottságával elfojtja magában az ébredő érzelmeket, számára a leány csak misztikus kelléket jelent. Glória végülis apjával, az excirkuszigazgató- val együtt elhagyja a papi világot, visszatér a cirkuszba, de ehhez előbb meg kellett ismernie a kegyetlen és hideg vallási misztikumot, amiből legtöbbet Don Jere főtisztelen- dőtől kapott.

\! an a drámában egy mon- 1 dat. Glória zokogva em lékezik arra a drámai jelenetre, amikor a, templomban az apja előtte térdelt, kínlódva, zokogva, könyörgött hozzá

— de ő meg se mozdulhatott, mert a hideg kőszobrot „helyettesítette”. Don Jere a lány zokogására ennyit válaszol: „Vannak nekünk dolgaink, amikhez a szívnek semmi köze... és egyébként is, honnan vesz jogot ahhoz, hogy a szűzanya könnyeit ontsa?!, a

|"1 on Jere hitében és érzelmeiben szükségképpen elbukik, mert nem akarta elismerni „önigazságának” hazugságát, az élet szent és emberi törvényeit. A dráma szinte egyetlen hibája, hogy Don Jere tragikus és roppant drámai elbukása után még tovább folytatódik a darab története. A dráma tulajdonképpeni vége után — amikor Marinkovic Don Jere bukását egyetlen nagy szimbólumban oly remekül fejezi ki, a dráma lényegében véget is ér, mert érzelmileg és minden vonatkozásában mindent megértettünk és minden teljes — az író a cselekményt még két képen át erőlteti. Glória két cirkuszi jelenete már csak laposodó megkettőzött epilógus, pantomimmai fűszerezve. Inkább látványosság, sem mint dráma.

Lendvay Ferenc Jászai-díjas rendező minden tekintetben gondosan ügyelt az írói szándékra. Rendezése, amellett, hogy rendkívül fegyelmezett

— elsősorban Don Jere emberi és érzelmi összeomlását hangsúlyozta. A rendező érdeme, hogy az alapjában véve helyen ként filozofikus és fárasztó drámát felélénkítette, figyelme megoszlott a dráma nagy egésze és a közbeeső érzelmi csúcsok között. Hatásosan, a kellő belső és külső mélységgel és misztikummal komponálta meg ezeket a jeleneteket,

— többek között Glória és Don Jere első nagy összeütköző sét, az apa és a lánya megrázó templomi jelenetét. — Egészében egyedi és modem rendezői koncepciót alkalmazott,. és hogy ez a dráma végén mégis felhígul, annak a kettőzött és elnyújtott epilógus az oka.

|Z rencsey Mariann a dráma nagy részében meglepő művészi finomsággal eltalálta a kötelező alaphangot Drámai hős, asszonyi szerelmében egyszerű és finom. — Apáca-alakításában volt valami a raffaeli madonna egyszerűségéből és a realitásából, a misztikus egyházi világtól való megcsömörlése a kelleténél erőteljesebbre sikerült. Az utolsó két jelenetben ő sem tu dott mit kezdeni az epilógus dekoratív jellegével.

A PÉCSI KÖZLEKEDÉSI VÄLLALAT azonnali belépésre keres autószerelőket lemezlakatosokat, gépkocsivezetőket, kovácsot és éjjeliőrt. — Jelentkezés: Pécs, Bacsó Béla utca 4 sz.

66506

A Pécsi Kenderfonógyár felvesz

vilanyszerelo'

legalább egyéves gyakorlattal. Jelentkezés: Hirden reggel 7 órától 12 óráig a személyzeti előadónál. 66459

Tomanek Nándor az elődás legjobb alakítását nyújtotta Don Jere szerepében. Kimért volt és megszállott, sámáni és minden apró rezzenésre érzékeny. Az arányt nem vétette el, emberivé, valóságossá mintázta a főtisztelendő alakját, akiben valamennyit megmutatott — nemcsak a hideg kegyetlenségből — de az emberi legyőzhetetlenség akaratából is.

Paál László Kozlovics Ri- kardója bizonyos vonatkozásban érdekes párhuzama Don Jere jellemének. Amig ex- cirkuszigazgató, amig lánya után aggódó apa, addig lényegében a tehetetlen kisembert mintázza, de mint aktív cirkuszigazgató — fölényes, hideg és kegyetlen, jellemében rokon Don Jere jellemével. A dicséretes alakítás ellenére is feltűnt, hogy Paál László gesztusai, színpadi magatartása nagyjából a korábbi szerepek ismétlésére emlékeztet,

Kenderesi Tibor a püspök szerepében karakterét adta a szenilis diplomata és az élet örömeinek búcsút mondó öreg jellem keverékének, Dobák Lajos higgadt, koncén trált alakítással meggyőző volt, mint a hideg, cinikus és raffi- náltan művelt Don Zane. — Arany Kató, Szerencsi Hugó és Gyimesi Tivadar az epizódszerepekben csupán kiegészítői voltak az előadásnak, de külön a dicséret hangján kell szólni a templomi szolgát alakító Faludi Lászlóról. Vata Emil díszletei kifejezőek, ötletesek, egy-egy megoldás meglepően tehetséges;

Vujicsics D. Sztoján, a darab fordítója igényes munkát végzett

A Pécsi Nemzeti Színház

** idei harmadik bemutatója igazolja, hogy a színház folytatja a korábbi esztendők hagyományát — őszinte, ma- rádandó — és reméljük ezúttal is — sikeres művészetet nyújt.

Thiery Árpád

Ma kezdődnék az őszi megyei könyvnapok

Az idei ősztől kezdődően ezentúl minden évben megrendezik az úgynevezett őszi megyei könyvnapokat. Ez annyit jelent, hogy október és november hónapokban minden szombaton és vasárnap könyvnapoí tártának az egyes megyék né hány nagyobb községében.

Baranya megyében ma in- dullt meg ez a mozgalom. A MESZÖV-központ kereskedelmi főosztálya nagy mennyiségű és olcsó áron megvásárolható szépirodalmi és szakkön .v vet halmozott fél a járási földművesszövetkezeti könyvesboltokban és a falusi könyvbizományosoknál. Több helyen hanglemezparádét, mesedélutánt, könyvbált és könyvan- kétot rendeznek. Emellett most is alkalmazzák a jól bevált házról-házra árusító módszert. A földművesszövetkezetek aktívái és a K IS Z-szervezetek tagjai látogatják majd sorra a családokat.

JUGOSZLÁV vendégek A GLORIA BEMUTATÓJÁN

A Pécsi Nemzeti Színházban tegnap esti Ranko Marinkovic Glória című drámájának bemutatóján megjelent Vuji- csic D. Sztojan, a darab fordítója, továbbá Boriszavljevics jugoszláv ügyvivő, követségi tanácsos és a jugoszláv követség léét munkatársa is.

7671 tag a falusi bankokban

Tegnap délelőtt értékelték a takarékszövetkezetek közötti betétgyűjtési és tagszervezési verseny harmadik negyedévi eredményét. Megállapították, hogy ebben az időszakban kilenc százalékkal, vagyis 6884- ről 7671-re növekedett a rész- jegytulajdonosok száma. A ver senyben első helyen a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet áll kétmillió-hatszázezer forintos betétálibmánnyal és 782 taggal.

Rendszeresen éikez’et az aisósieümártoni cigánygyermeket

Az egyik legnagyobb cigánylakta községünkben — Alsó- szentmártonban — a járási tanács egészségügyi osztálya és a művelődésügyi osztály kezdeményezésére jelentős segítséget kapnák a cigányok. Még ez évben az iskola mellé konyhát építenek és lehetővé válik, hogy az 1—6 éves korú cigány- gyerekek naponta kétszer itt étkezhessenek. A 6—14 éves gyerekek pedig naponta ebédet kapnak. A konyhát a sdk- lósnagyfaíusi tsz építi.

KÉPESÍTETT KÖNYVELŐT azonnali belépésre felvesz Vegyesipari KTSZ Vajszló. 516

A Pécsi Kamaraszínház ma este mutatja be Tabi László: Különleges világnap című víg játékát. Képünk a vígjáték egyik jelenetét ábrázolja.

— NÉPMŰVÉSZETI háziipari kiállítás nyílott tegnap délután 2 órakor a KISZ és Szakszervezetek Művelődési Házában.

— NDK-HÉT kezdődik Pécsett a Pedagógiai Főiskolán. A megnyitót ma délben tartják a főiskola dísztermében.

— A CSEPELI Munkásotthon életét, módszertani mun kaját bemutató kiállítást tegnap délután nyitották meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában.

— A TÉLI hízottsertés- ellátás javítására a baranyai állami gazdaságok 5000 darab süldőt hizlalnak fel terven falul. Eddig 3500 süldőt már felvásároltak, s további 1500- at a következő hetekben vásárolnak fel. A jelenlegi so- ványsüidőket már a tél folya mán hízóként értékesítik köz fogyasztásra.

— VJ TIPUSU „Csaba” kombináltszekrény gyártását kezdte meg a negyedik negyedév elején a Pécsi Faipari KTSZ. Az első tételt előreláthatólag 2 hét múlva adják át a kereskedelemnek.

— A SELLYÉI JÁRÁS tér melőszövetkezetei a burgonya területek 75 százalékán elvégezték a szedést.

— AZ UROLÓGIAI klinika elektromos hálózatának korszerűsítését 1962-ben jeiűjiií Tv*

— Á DUNASZEKCSÖI Egyetértés Tsz „Utes” gyártmányú traktort vásárolt saját erőből.

— 1000/LITER új összeállítású üdítő gyümöicslikőr ér kezett a Likőripari Vállalat pécsi telepére. A likőrök a vendéglátó vállalatokhoz való kiosztása folyamaiban van.

W.V.V

THÍERV'ARPAD s

TEGNAPI

:.í.y

összehúzott, fürkésző tekintetét.

így jó. A másik, az ismerős, a cimbora mellette van. Élnek. A zsebét tapogatja, pedig tudja, hogy nincs benne semmi, de jó, hogy megtapogathatja. Van mivel tapogatni. Meggyűri a fülét. Erősein, gorombán, hogy fájjon. Mert jó, ha fáj.

És a szeme mögött szégyenlősen, kicsit kamaszosan szétfolynak a hálakönnyek.

Nagyon jó így. Kis Péter itt van mellette. Nem a szakállas őrvezető, nem Korcsog, akivel az este bepálinkázott, nem a finombőrű kereskedősegéd, nem az álomszuszék Kántor, hanem Kis Péter. Otthonosan, testvériesem

Ki érti ezt?

Teleki kinéz, a fedezéket keresi. Még áll. Körben friss, kerek gödrök guggolnak, a fedezék alacsony, tölgyfahomlokát a légnyomás belapította.

Megint megtapogatja a zsebét, majd a zubbony alá nyúl. Cigarettát keres. Egyet még talál. A szájába dugja, azután kiveszi, és a tenyerén a máoí 1.- aló f or*f 5 o

(23.)

— Mi van? — kérdezd, és az égre int.

Kis Péter vállat van, nem felel.

A szakállas úrvezető és az örökalvó Kántor már soha többé nem mozdul. Itt jár a i halál, előttük-utánuk. Csemd- 1 ben kell maradni.

A síkságon a szükségfedezékek, a gazdátlan tarackágyúk, a könnyű harckocsik, és a néhányezer sovány, ko- ronás-rézgombos katona kiterítve fekszik. A magyar ágyúk elhallgattak, a magyar puskák szuronyán csendesen folyik az eső. Aki meghalt, az hősi halott, aki megmenekült — hanyatthomlok rohan a hegyre.

Kiterítve fekszik a műfogú ezredes támadása.

Teleki csendesen nyöszörög, tapogatózva felül az árokban. Lassan, figyelmesen lélegzik, és csak akkor húzza le a fejét, ha a szárnyas halál átrobog felettük. Szelíden, hálásan nézi a másikat — szegletes, nyugtalan mozdulatait,

Kis Péter egy pillanatig odadobja a tekintetét, aztán némán, ferde pillantással eltolja a karikalábú kezét

Nem kell. Telekitől nem kell. Ha belepusztul, akkor sem kell. Ha elfogadja, akkor Veronika hangja biztosan elhallgat a hegy mögött. Talán soha többé nem libben át a hang a két karcsú torony szárnyai között: . .édes uram,

mikor lesz vége a háborúnak?”

És ha a hang nem jön, akkor Kis Péter meghal.

Hegyes vijjogás surrog a levegőben. Kiss Péter az árok fenekére lapul, ösztönösen maga után húzza Telekit is.

A vasúton túl, egymás mellett három akna harap a földbe.

Kis Péter vár. Később megint kinéz. Sápadtan rágja a szája szélét. A karikalábú is feltápászkodik, félkönyéken a másikhoz fordul.

— Ugye nem akarsz te most tovább menni? — ordítja, és fehér vonalak ugrálnak az arcán.

Kis Péter nem felel. Nézi a hegyet és megint Veronika hangját hallja.

Teleki felugrik, megrázza a

másikat.

— Hallod, hogy mit kérdeztem?' ... Tovább akarsz menni?

Kis megvetően, lassú méreggel a karikaláfoúra néz.

— Talán itt dögöljek meg az árokban?

Teleki csalódottan visszahúzódik. Később röstelkedve, bátortalanul megrázza a másik köpenyét;

— Ne men j cimbora ; ; i ne

hagyj itt..; Én félek egyedül..;

Kis Péter fagyosan ráejti a tekintetét

Ilyen a gyáva. Ilyen a lompos, pálinkás és sunyi. Bátorsága, hangja csak akkor van, ha megritkul az éjszaka és a levegőből kilépnek a dörrenések.

„Talán a te feleséged kü lönb?..; Majd akkor beszélj, ha hazaérsz, és megtudod, hogy elszerették.;. A tiéd is olyan, mint a többi...”

Az este mondta Teleki. Még most is a levegőben állnak a szavak. Lehet ezt elfelejteni?

Kis Péter érzéketlen.

— Én haza akarok menni.

— Én is — mondja Teleki bánatosan. Lehajtja a fejét, és a cigaretta kiesik a szájából.

Kis Péter hosszan, sokáig nézi a másik férfit Teleki visszapislog, és nem tudja, hogy a sovány katona apró, keskeny hunyorításai haragot vagy megbocsájtást jelentenek-e.

Két akna váratlanul elrepül felettük.

Kis Péter megrázkódik. Kivárja, amig a dörrenések visz- szaesnek a földre, aztán felugrik. Elnyújtott, nyurga mozdulatokkal átdobja magát a vasúti töltésen, és leszegett fejjel rohan. Nem néz hátra, nem néz a hegyre, csak szalad mintha a karikalábú elől menekülne.

Teleki egv pillanatig meglepődve bámul, azután reszket ve. fejét kapkodva a másik után ered.

(Folytatjuk)

A lottó nyerőszámai:

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 41. játékhétre 4 130 543 lottószelvény érkezett be, s így egy-egy nyerőosztályra 1 mdlláó 548 953 forint jut. A Szany községben megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki:

12, 21, 77, 84, 85

KÜLÖNLEGES VILÁGNAP