Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-13 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIII ÉVFOLYAM. 242. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1061. OKTÓBER 13. PÉNTEK £ Az országgyűlést befejezte munka jói A csütörtöki ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, áz MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZ MP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, SzírA mi programunk* az MSZMP kongresszusa irányelveinek megvalósítása mai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kisház; Ödön, Kovács Imre, Losoncit Pál, Nagy József né. dr. Nezva; Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A dip'omáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra Után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke r nyitotta meg; Az országgyűlés az i960, éui állami költségvetés végrehajtásáról s?óló jelentést tárgyalta, amelyet dr; Dabrónaki Gyula előadó ismertetett. Az 1960. év gazdálkodási eredményeit ismertetve megállapította, hogy az 1960. évi költségvetés végrehajtása a gazdasági élet jelentős fejlődéséről tanúskodik, Ebben számottevő szelepet játszót: a dolgozók alkotó munkájának fokozódása, a minisztériumok é.- tanácsok irányító, ellenőrző tevékenységének javulása. a növekvő gazdálkodási és pénzügyi fegyelem. Eredményeim: növe'ése azönbáh' rtlegköye'eü, hogy tovább javítsuk a gazdasági vezetést, fokozzuk a munka. termelékenységét és emeljük a termelés műszak:-»technikai színvonalát, :■/ Az országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. Ezután Kádár János, magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. semmi jót ne várjanak a kormánytól! Azt hiszem ezzel sem mondunk semmi újat. mert ez eddig is így volt. Ami viszont a kérdés másik és számunkra fontosabb oldalát illeti: a kormány — a párt helyes .ösztönzése alapján. a Népfront politika szellemében — egész tevékenységét arra ‘építi, hogy szükség van a párttagok és pártonkívüliek. az egész dolgozó nép. az egész nemzet tömörítésére. Kormányunkat a Párt Központi Bizottsága mellett a Népfront elnöksége ajánlotta megválasztásra. Mi ezt megbízásnak vesszük. Törekvésünk a mind erősebb nemzeti összefogás, amelyben világnézetre való tekintet nélkül , helye van minden becsületes, tisztességes magyar embernek. Meggyőződésünk, hogy ha az eddigi úton megyünk tovább, és valóban képesek leszünk arra. hosv munkáikat tovább feltesszük akkor az eredmények sem fognák elmaradni. Bízunk abban, hoav a Magyar Népköztársaság még erősebb, a szocialista építés még lendületesebb lesz és a Magyar Népköztársaság becsülete és tekintélye a világban tovább növekszik. Kádár János a továbbiakban a nemzetközi helyzetről szólott. Mint mondotta a nemzetközi helyzet bonyolult és az utóbbi időszakban valamelyest, éleződött. A helyzet éleződésének közvetlen oka most a német, kérdés rendezetlensége. Az amerikai monopóliumok urai. a nagy nyugati imperialista országok, — amelyék az Északatlanti Szövetségnek nevezett szervezetbe tömörültek, — valamikor 1946 táján letértek arról a vonalról, amelyet a második világháború időszakában követtek, és valójában Hitler nyomdokaiba léptek: világuralomra. a vitt" ’ -'-"fására törekednek. A- német kérdésről Kádár János beszédének elején hangsúlyozta: — Az országgyűlés munkája eredményes volt. Határozatai, a megalkotott törvények meghatározzák a kormány munkáját, irányt mutatnak egész népünknek. A kormányt átszerveztük, megítélésünk szerint azonban új kormányprogramra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya eddigi programunk alapján dolgozik tovább. A mi programunk: a Magyar Szocialista Mun- , kaspárt kongresszusa irányelveinek megvalósítása, V az országgyűlés áltál alkotott törvények végrehajtása és meg valósítása az életben. Ehhez annyit tehetek hozzá, hogy hatékonyabb és következetesebb megvalósításra -gondolunk, valamint arra, hegy erősítsük munkánk jó vonásait és megszüntessük kétségtelenül meglévő gyenge oldalait. Amikor a kormány munkájáról és programjáról szóltok, szeretném emlékeztetni az országgyűlést arra a programnyilatkozatra, amelyet a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya 1956. november 4- ének hajnalán hirdetett meg. Úgy gondolom joggal állapíthatjuk meg, hogy az a prog- Fim helyes vo'it és mi becsü- i íttpl, eredménnyel . harcol tünk megvalósításáért. Ehhez üaaaae&zeteseű hozzátartozott, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi életének eszmei ihletője és politikai irányítója, a párt, maga is óriási fejlődésen ment keresztül. Visszagondolva egy nehéz időszakra, most már megállapíthatjuk, hogy pártunk marxista-leninista irányvonala győzött a jobboldali népárulás felett is, és az álbaloldali kalandorpolitika felett is. Ez a kormány tevékenységének, eredményes munkájának előfeltétele volt. A program a közvéleményben gyökeret vert és céljaink követésre találtak. A párt, a kormány és a dolgozó nép harcát jelentős eredmények követték a gazdasági életben és az élet más területein is. A nemzeti jövedelem három év alatt huszonkettő százalékkal növekedett, az ipari termelés kereken negyven százaitokkal, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal nőtt, i kultúra felvirágzott. Emelkedett az életszínvonal is. Csak a hároméves tervidőszak alatt 19 százalékkal növekedett az egy főre eső reáljövedelem. A statisztikai számokon tűi mindenki ■ személyes tapasztalatból tudja, az élet. legkülönbözőbb megnyilvánulásaiból látja, mily nagyot léptünk előre táplálkozásban, öltözködési kultúrában. Erősödött népünk egysége javult az élete. Városaink, fővárosunk és vidéki városaink, falcaink fényesebbek és szebbek. Ami a társadalmi fejlődést illeti: erősödött a szocialista ipar, a közlekedés, a kereskedelem, és létrejöttek a szocialista jellegű termelőszövetkezetek. Ezzel hazánkban — most már a«z egész népgazdaságban — uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A népi állam megerősödött, a világban tekintélyt szerzett magának. Ma a Magyar Népköztársaság a Szovjetunió megbecsült barátja, a szocialista országok családjának megbecsült tagja. Eredményeinket ellenfeleink, sőt ellenségeink is kénytelenek elismerni. Minek köszönhető, hogy a munka- ilyen szép eredményeket hozott? Mindenekelőtt a párt helyes irányvonalának, a párt útmutatásának, Emellett a nép teremtő munkájának. Munkánk eredményességének harmadik döntő tényezője a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsége. Amikor a kormány átszervezése megtörtént, különböző oldalakról mindenféle vélemények hallatszottak. — folytatta Kádár János. Központi Bizottságunkat és természetesen kormányunkat is már mindenféle istencsudájának elkeresztelték. Azt is mondták, hogy szektásak, sztálinisták, merevek vagyunk. Elkereszteltek bennünket revizionistáknak is. Nézzük meg szerepükét a német kérdésben. Jelenleg a nemzetközi helyzet központi és kulcskérdése kétségtelenül a német kér dés rendezése, a második világháború maradványainak felszámolása. Olyan helyzet van jelenleg Európa szívében, amely veszélyezteti, fenyegeti Európa és a világ népeinek békéjét. Ki felel azért, hogy újra létrejött Európa szívében az az erő. amely fenyegeti a népek békéjét? Világos és egyszerű az igazság megállapítása: ... . ■ - . - . a Szovjetunió becsülettel teljesítette, amit a világháború alatt és közvetlenül utána született okmányokban vállalt. És ki nem teljesítette? Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kprmá* nyai nem teljesítették, mert az ő megszállási zónájukban juttatták hatalomra a nemet monopoltőkét és a német militaristákat. Ez a revansista, agresszív erő és hatalom az Egyesült Államok és a NATO hatalmak egyszülött gyermeke* Ezt a torzszülöttet ők hozták a világra és a világ, népei előtt ők felelnek érte. ök vették be a saját szövetségükbe a Német Szövetségi Köztársaságot, annak fegyveres erőit ők nevezik saját előőrsüknek Európa szívében és ők állították büszkén, hogy Nyugat-Berlin számukra a szocialista országok testébe fúródó ék. Ne próbálják tehát másra hárítani a felelősséget a jelenlegi feszült- i ségért; ‘ , Meg kell kötni a békét a két Németországgal Törekvésünk a mind erősebb nemzeti összefogás — Mi marxisták, leninisták, kommunisták vagyunk, bennünket a marxista—leninista elmélet vezet, s hasznosítjuk pártunk és népünk harcainak tapasztalatait. Olyasmiket is mondanak időnként, hogy ez, vagy az a változás azt jelenti, hogy Hruscsov barátai megint előbbre nyomultak. Meg k,ell mondanom, mi büszkék vagyunk arra, hogy bennünket Hruscsov és harcostársai a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői barátjuknak tekintenek. Az említett kommen tárok azt ia mondták, hogy Magyarországon most keményebb rezsim következik. Nos, meg kell mondani: a kormány októberben és novemberben sem lesz keményebb, mint volt júliusban, vagy a múlt év januárjában és puhább sem lesz. Ami viszont az említett kommentárok mögött rejlő politikai feltételezést illeti, a. következőket azért meg kell mondani: a Magyar Népköztársaság makacs és esküdt ellenségei, rendszerünknek és a szocialista eszmének ellenségei A Szovjetunió elhatározta, hogy békét kell kötni Német országgal és fel kell számolni a második világháború maradványait és ezzel az abnormális nyugat-berlini helyzetet. A nyugatiak most nagy lármát csapnak, azt mondják, hogy a feszültséget ezáltal a Szovjetunió idézte elő. E hazugság. a népek tudatos megtévesztése. A Német Szövetségi Köztársaságban mostanában tömeggyűléseken, fasiszta szervezetek felvonulásain, ünnepségein. gyűlésein kormánytagok szólalnak fel és nyíltan más ország területeinek elfoglalását sürgetik. Hosszú volna itt felsorolni, hogy ipát tartanak a revansista, .kalandorok saját ^ tulajdonuknak, de mi magyarok nagyon jól emlékszünk a második, világháború alatt sokszorosított és terjesztett. náci térképekre, amelyeken a ml Dunántúlunk mint a hitleri birodalom része volt feltüntetve. Olyasfajta a felfogásuk, hogy ahol, amerre valaha német ember élt, vagy él, az körülbelül mind őket illeti meg; ebből következik aztán, hogy meg akarják hódítani, meg akarják szállni az egész világot. Fegyverkeznek, re- vansra készülnek, nem ismerik el a második világháború eredményeként kialakult határokat, s Nyugat-Berlinből puskaporos hordót csinálnak. Minden nép és minden olyan kormány előtt, amely felelősséget érez népe sorsáért, ott áll a kérdés: mi a teendő ebben a helyzetben? Ilyen viszonyok között alakult ki az a nézet — a szovjet kormány álláspontja, a mi kormányunk álláspontja, a varsói szerződésben tömörült valamennyi kormány álláspontja —, hogy ‘ fel kell számolni a második világháború maradványait, (Folytatás a. 3. oldalon J Kádár elvtáfs beszéde a parlamentben
