Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

1961. OKTÓBER 11. NAPLÓ 5 Megtörtént az állami és szövetkezeti kereskedelem területi elhatárolása A boltok szakosításával tovább javul a vidék áruellátása A falusi vásárlók ellátásá­nak javítása és a vidéki bolt­hálózat korszerűsítése érdeké­ben területi elhatárolás tör­tént országosan az állami és a szövetkezeti kereskedelem kö­zött. Országszerte 250 helység­ben megszüntették az úgyne­vezett közös működési terüle­tet. A rendezés Baranyát is érintette. Ezzel kapcsolatban megkerestük Papp Jánosné elvtársnőt, a megyei tanács kereskedelmi osztályának he­lyettes vezetőjét, aki kérdé­seinkre a következőket mon­dotta: — Általános elv, hogy az iparvidékeken az állami keres­kedelem, a mezőgazdasági jel­legű területeken a szövetke­zeti kereskedelem lássa el a lakosságot. Baranyában a szö­vetkezetekkel legnagyobb egyetértésben történt meg az elhatárolás, mely szerint o jövőben Komlót, Mohácsot és Siklóst az állami kereskede­lem látja el, vegyesjellegü te­rület marad Szigetvár — itt az iparcikkeket a szövetkezeti, az élelmiszereket az állami boltok hozzák forgalomba — és szövetkezeti terület lesz Sellye, Sásd, Pécsvárad. — Az elhatárolással többek között azt akarjuk elérni, hogy megszűnjenek a kettős raktárak, felhasználódjanak a régi raktárkészletek, és az ed­digi kettő helyett egy raktárt tartsunk ugyanazon a helyen, de a réginél sokkal bővebb árukészlettel. — Az elhatárolás természe­tes következménye lesz, hogy mind az állami, mind a szö­vetkezeti kereskedelem kiala­kítja a maga korszerű üzlet- hálózatát és szakosított bolto­kat hoz létre. Siklóson pél­dául sorra takarítják, festik a boltokat, rendbehozzák be­rendezéseiket. A húsboit pél­dául, mely most került állami kezelésbe, máris korszerű, nagy hűtőszekrényt kapott. — A folyamatosan sorra ke­rülő szakosítással elérjük, hogy javuljon a vidék áru­ellátása, s hogy a kereskede­lem népgazdasági szinten is kifizetőbb legyen. Előnye még, hogy az elfekvő árukat elszál­lítják a raktárakból, azok nem terhelik a bolti leltárakat, s az elfekvő áruk helyett olyan cikkeket szerezhetnek be, amelyekre a lakosságnak tény­legesen szüksége van. A sza­kosítás érdekeltté teszi a bol­tosokat abban, hogy „apróbb”, kevésbé kifizetődő cikkek áru­sításával is foglalkozzanak, ami által ugyancsak javul majd a vidéki áruellátás. Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: csendes, napos idő, eső nem lesz. Néhány helyen hajnali ködképző­dés. Erős éjszakai lehűlés, az év­szakhoz képest magas nappali hő­mérséklet. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—7 fok kö­zött, helyenként gy füge talaj meríti fagy. Legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 19—23 fok kö­zött. Évente 100 ezer tonna brikett TELJES KAPACITÁSSAL DOLGOZIK A HIDASI BRIKETTÜZEM — JAVULT A MI­NŐSÉG ÉS CSÖKKENT AZ ÖNKÖLTSÉG — AZ IDÉN ELŐSZÖR FIZETNEK MAJD NYERESÉGRÉSZESEDÉST A Zipemovszki Károly Gépipari Technikum és a Ba­ranya megyei Moziüzemi Vállalat kellő számú jelent­kező esetén folyó év október hónapban keskenyíilm- gépkezelő és üzemvezető, valamint normálfilm- gépkezelő és üzemvezető taníolyamof indít Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályán. Pécs, Perczel u. 22. Jelentkezési határidő: 1961. okt. 20. 66430 A festői szépségű mecsek- nádasdi völgy után, Pécstől 35 kilométernyire az egyhan­gú tájat a hidasi bánya és a brikettgyár képe változtatja valamennyire érdekessé. A bá­nyaüzem mellett takaros csa­ládi házak sorakoznak, s a bá­nyától talán két kilométerre „pedánsan felépített üzem” dolgozik: a Hidasi Magasnyo­mású Brikettüzem. Az üzem 1959-ben kezdett el dolgozni teljes üzemmel, ami­kor is az évi termelés 63 ezer tonna brikett volt a tervezett 50 ezer helyett. Tavaly már 100 ezer tonna volt a terv és a teljesített mennyiség pedig 103 ezer tonna. Az idei terv ugyanannyi, mint tavaly, azon­ban a teljesítés valamivel jobb lesz, mert idáig már 77 ezer tonnán felül termeltek és a többlet máris meghaladja a 4 ezer tonnát. Legérdekeseb­ben és talán azt is lehet mon­dani, hogy legszebben az ön­költség alakult az üzem „pá­lyafutása” alatt. Amíg 1959- ben 18 millió forintos ráfize­téssel zárták az évet, addig tavaly már egymillió 700 ezer forintos nyereséget produkál­tak, az idei 9 hónap eredmé­nye pedig máris több mint 2 millió 200 ezer forint nyere­ség. Az önköltség ilyen alaku­lása lehetővé teszi, hogy eb­ben az esztendőben az üzem dolgozói nyereségrészesedést is kapjanak. A praktikus üzemben „min­den a maga helyén” van. A tele szerelvények begördül­nek a fogadóállomásra, ahol a kocsibillentő másodperc alatt ürít, a futószalag az osz- tályozóba viszi a lignitet, ahol megtörténik az egységes szem­csenagyság kialakítása. Ez­után a szárítódobokban for­gatják a nedves lignitport, a 40—50 százalékos nedvességet 16—17 százalékra csökkentik, majd egy kalapácsos malom­ban még egy utókezelésen esik át a lignitszemcse és aztán mehet a présekbe, ahol egy négyzetcentiméteres felületen 1600 kg-mos nyomással ki­alakul a szardiniásdoboz ala­kú hidasi brikett, A prés után még egy kis pakurafürdő kö­vetkezik és lehet a vagonba ömleszteni, szállítani • a meg­rendelőnek. A pakura fürde­tésről csak annyit, hogy ezzel növelik a brikett fűtőértékét és a vízállóságát is. A hidasi brikett minősége sokat javult az utóbbi időben és keresett fűtőanyag lett az egész országban. A 3600— 3630 kalóriás brikett hatás­foka eléri a 70 százalékot, ami igen jónak mondható a ház­tartásokban használatos tűz­helyek és kályhák esetében. A gyárnak az ország külön­böző városaiban — Hódmező­vásárhelytől Szombathelyig — fedett tárolóhelyei vannak és így teljesen ép brikettet vásá­rolhatnak az érdeklődők. A fiatal üzemnek lassan ki­alakul a saját törzsgárdája. A dolgozók nagy többsége kez­dettől fogva a gyárban dol­gozik és ma már begyakorlot- tan végzi a munkáját. Kilenc brigád versenyez a szocialista címért az üzemben, s közülük már egy brigád — Mihályi Gyula formafektető brigádja — elnyerte a szocialista bri­gádnak járó oklevelet, három brigád pedig a szocialista bri­gád címet. Most az tartják legfontosabb feladatnak, hegy a brikett tonnánkénti önkölt­ségét 500 forint alá szorítsák. Erre talán elegendő egyetlen példa is, amíg 1959-ben egy tonna brikkett költsége több mint 700 forintba került, ad­dig tavaly 513 forintba, az idén pedig 489 forintba. Ennél szebb tényeket nem is mond­hattak volna a gyár dolgozói. G. L Mennyi zöldséget tárolnak Baranya részére? Gyors ütemben folyik a me­gyében a zöldség, a gyümölcs és a burgonya télire való tá­rolása. A különböző szervek megítélése alapján az egyes árukra vonatkozólag tervszá­mokat állapítottak meg. Az így meghatározott mennyiséget igyekszik mindenképpen bizto­sítani a Szövetkezetek Bara­nya megyei Értékesítő Köz­pontja. A MÉK-központ és a kirendeltségek mintegy 250 va­gon burgonyát, 10 vagon sár­garépát, 4 vagon céklát, 20 va­gon fejeskáposztát, 10 vagon gyökeret tartalékolnak a la­kosság részére. Ezen kívül 8 vagon kelkáposztát, 4 vagon karalábot, 5 vagon zellert, 60 mázsa tormát, egy vagon fe­kete retket, 3 vagon fokhagy­mát és 50 vagon almát bizto­sítanak. Ez a mennyiség min­den árunál körülbelül 10—15 százalékkal magasabb, mint tavaly volt, Nem Földvár, hanem Merse Az idén is folytatták a mohácsi csatamezőn a kutatást A műit esztendőben a köz­vélemény nagy érdeklődése kísérte a mohácsi csata törté­nelmi emlékeinek — nevezete­sen a hősi halottak első tömeg sírjainak feltárását. A közel­múltban néhány héten keresz­tül dr. Papp László vezetésével ismét folytatták a munkát. Az idei kutatás — bár elsősorban, a jövő évi feltárást készítette elő — rendkívül jelentős, hi­szen a kutatók egy lépéssel ismét közelebb jutottak a csa­ta pontos színhelyének és más, jelentős körülmények pontos megállapításához. Áz idei kutatás legfontosabb célja az volt, hogy megkeres­sék és tisztázzák a Brodarics kancellár, a csata szemtanúja által Földvárnak nevezett köz­ség helyét. A topográfiai azonosítás a kérdés kulcsa, mert aki meg­találja a kancellár-püspök ál­tal jelzett falu helyét — meg­fejtette az emlékezetes csata rejtélyének leglényegesebbikét. Eddig minden kutató, aki a mohácsi csata történeti kuta­tásával foglalkozott — okvet­lenül az említett község nyo­mait kereste. Volt, aki a mai Sátorhelyi Állami Gazdaság területére helyezte, mások ezt cáfolták. Néhány évtizeddel ez előtt többen állították, hogy a Brodarics által említett köz­ségnek elméletileg a domb­vonulat altiján kell lennie. Brodarics résztvett a mohá­csaiéban a magyar király ol­dalán, állítása szerint a török tüzérség egy falu előtt helyez­kedett el, amelyet Földvárnak neveztek. Jelentőssé vált a to­vábbi kutatások érdekében a község helyét pontosan megál­lapítani, hiszen a török tüzér­ség helyének pontos ismereté­ben — a magyar és török kút­fők segítségével, illetve a ki­elemezett adatokból — meg le­het rajzolni a csata térképét. Az idei kutatások során ki­derült, hogy a Brodarics által Földvárnak nevezett község a csatatér ellenkező oldalán, a keleti részen, a török dombnál volt, és ennek bizonyítására rendelkezésre állt többek kő­Az igazi német történelmet az NDK-ban kovácsolják Irta: Franz Ho st Illmayer — Mi újság nálatok? — kérdezték magyar barátaim pécsi látogatásomkor. Leg­utóbb az én szülővárosom­ban Zwickauban találkoz­tunk, ott megismerhettek egy darabkát a .Német De­mokratikus Köztársaságból. Közben néhány hónap eltelt, a kérdés indokolt. És a vá­lasz valószínűleg nemcsak közelebbi barátaimat érdek­li, hanem a Dunántúli Nap­ló olvasóit is. S okminden megváltozott az utóbbi hetekben Né­metországban. Általában eny- nyi idő nem sokat számít a történelemben, de az NDK ez alatt a néhány hét alatt törté­nelmi tetteket hajtott végre — mondhatnánk néhány nap. né­hány óra alatt. A nyugat-né­metek egyszerűen tehetetlenek voltak, amikor 1981. augusztus 13-án a reggelijük mellé meg­kapták a hírt, hogy támasz­pontjuk. Nyugat-Berlin az éj­szaka folyamán elvesztette je­lentőségét. Amiről Bonnban folyton úgy beszéltek, mint jógáikéiról az NDK húsában”, az hirtelen saját szemükbe ment. Az NDK fegyveres testületéi villámgyorsan akcióba léptek és egy órán belül valóságos határt létesítettek a „nyugat­berlini frontváros” körül. Mi­kor a nyugat-berlini kémszer­vezet felocsúdva észrevette, hogy ütött az óra, már késő volt: úgy ültek, mint a sarok- baszorított patkányok. Nyilván valóvá lett hogy a nyugat­német kémminiszter hírszolgá­lata súlyos vereséget szenve­dett. Az első német munkás-pa­raszt állam megmutatta tettre- készségét és hatalmát. Véget- vetett a nyugat-berlini akna­munkának. Megszüntette a nyugati és keleti márkával folytatott üzérkedést és a pénz váltóirodák tulajdonosainak be kellett csukniok üzleteiket. A nyugatnémet konszernek nyu­gat-berlini üzemeiben augusz­tus 13 óta körülbelül 50 000 munkás hiányzik — akik az­előtt Berlin demokratikus szék torában vagy az NDK-ban ol­csón laktak és éltek, de mun­kaerejüket naponta Nyugat- Berlinben adták el. Nyugat- Berlinben rekedt sok ügynök és szabotőr. mert visszariaszt­ja őket az NDK szögesdrótja. A nyugatnémet embercsempé­szek, akik csellel, ígéretekkel, fenyegetéssel és kényszerrel csábították az NDK polgárait, hogy hagyják el államukat és a nyugat-német militaristák­hoz menjenek át, kénytelenek voltak átvető-táboraikat be­csukná Bizonyára jó lesz. ha ez- u zel kapcsolatban szólok valamit a munkásosztály har­ci csoportjairól is. Ezek au­gusztus 13-án és a következő napokban NDK-szerte nagy erőpróbát álltak ki. Más fegy­veres erőkkel együtt Berlin­be vonták össze őket. aminek két szempontból is nagy volt a jelentősége. Mindenekelőtt nagy hatással volt a lakosság­ra, hogy nem csupán fegyver­rel és ököllel mentek az ellen­ségnek, hanem voltak érveik is a békés emberek számára és megmagyarázták nekik az in­tézkedések lényegét. Mert amit egy munkás mond. azt el lehet hinni. És amit egy munkás tesz, az jó a munkások és pa­rasztok számára. Másrészről a harccsoportok­nak nagy erkölcsi hatásuk volt az elleniéire. A militaristák — különösen a németek — csak katonákkal és rendőrökkel szoktak számolni. Szörnyen meglepődtek, amikor látták, hogy az egész munkásosztály fegyverben van. Ez úgy meg­ijesztette ókét, mint ördögöt a szenteltvíz. Természetesen nem minden német ember értette meg, hogy mi a jellege, lényege az NDK intézkedéseinek. A katonaság, a páncélosok, a szögesdrót lát­tán néhányan azt hitték hogy a politikai helyzet kiéleződött, közeledik a háború. Időközben azonban meggyőződhettek ró­la, hogy ennek ellenkezője igaz. A munkás-paraszt állam fegyverei a békés életet védik. A legjobb időben sikerült ke­resztülhúzni a nyugatnémet mi litaristáknak azt a tervét, hogy Nyugat-Berlinből kiin­dulva elgyengítik és felgön­gyölítik az NDK-t Más polgárok ismét azt kér­dezték. miért kellett páncélo­sokat felvonultatni, miért kel­lett Berlin közepén szögesdrót- akadályokat húzni. Ezek szá­mára is világossá vált időköz­ben. hogy a béke ellenségei csak egy nyelven értenek: a kemény tettek nyelvén. Csak a mi erőnk tudja a politikai kalandorokat visszatartani a felelőtlen ostobaságoktól. Az NDK száznál több figyel­meztetést intézett a nyugatiak­hoz Németország és Nyugat- Berlin kérdésében. Bonnban és Nyugat-Berlinben azonban fü­tyültek ezekre. No jó, most megtettük amit ígértünk és az ő „erőpolitikájuk” csődbe ju­tott Régi tanulság a munkás­mozgalmak történetéből: A munkásosztálynak nem szabad sokáig tűrnie, hogy valaki az orránál fogva vezesse. Kemény nek kell lennie ellenségeivel szemben, hogy elejét vehesse az egész emberiség károsodá­sának. |y| i, akik a Német Demok­* * ratikus Köztársaságban élünk, valamennyien felléle­geztünk. Nagyon sok olvasónk ezt írta szerkesztőségünknek: „Végre!” És a német milita­ristákra mért első csapást kö­vette a második csapás: Az NDK lakosságának szeptember 17-i választása, amelynek ered menye egyöntetű szavazás volt a béke mellett. Nyugat-Németországban is ugyanazokon a napokon volt a választás, melynek során Ade­nauer pártja elvsztette abszo­lút parlamenti többségét Az NSZK sok választópolgára rá­jött augusztus 13. után, hogy Adenauer, Strauss és a többi­ek a német kérdésben elvesz­tették a tekintélyüket. Arra is rájöttek, hogy a Szociáldemok­rata Párt nyugat-berlini lista­vezetőjével, Willi Brandt-tal nem lehet igazi ellenzéki párt. A „fiatal ember” győzelme is elmaradt; A politika azonban Nyugat-Németországban a tő­két szolgálja. Nincs jövője. Az igazi német történelmet az NDK-ban csinálják, ahol a szó cializmust építik. Történelmi felelősséget érzünk a világ előtt egy új, békeszerető, va­lóban demokratikus Németor­szág felépítéséért. Az NDK példakép az egész Németor­szág számára és egyúttal a nyugatnémet militaristák, re- vansisták és fasiszták végzete. Még ebben az évben meg­kapják a német militaristák a harmadik, a legnagyobb csa­pást is: a békeszerződés meg­kötésével és a nyugat-berlini kérdés végleges rendezésével. Köztársaságunk dolgozói most nagy munkában vannak, hogy megteremtsék a békeszerződés megkötésének szilárd alapját. Jól tudják: minél erősebb az NDK, annál jobban kell har­colni a békéért! Jelszavunk: Ugyanannyi idő alatt, ugyan­annyi pénzért többet termelni! * Nekem személyesen igen nagy örömet jelent, hogy lehe­tőségem van a testvéri Magyar ország és dolgozói megisme­résére. Alig néhány napja va­gyok Pécsett, de máris sokat tudok az ország szépségéről, és becsületes, szorgalmas dol­gozóiról. Mély benyomást tett rám az a nagy érdeklődés, amellyel itt a német kérdés iránt viseltetnek. Itt igazi ba­rátaink vannak! És egy az útunk a békés, boldog jövő felé; zott számos okiratos anyag é* a XVIII. századi térkép. A település helyét ásatások­kal állapították meg. Megtalál­ták a község temetőjét az új- istálló, major udvarán, a régi sálógödrök oldalában az em­beri csontmaradványokat, ame lyeket korábban a csata tö­megsírjának gondoltak. Az idei ásatás bebizonyitotta, hogy ez egy szabványos középkor­végi temető, ahol korábbi és későbbi sírok tömegét találták. A temetőtől délre a felszínen középkori cserépmaradványo­kat találtak — itt folytatták a középkor-végi kutatást. Meg­találták a régi jobbágyfalu há­rom házának helyét és további két ház helyét kijelölték. Meglepetést keltett a házak szerkezete, hiszen a XVI. szá­zadra jellemző, felszínen lévő, fennálló falu házak romjai helyett az Árpád-korra jellem ző, földbemélyített lakásokat találtak. Egy-egy házban több teknőalakú mélyedés van, ame lyek hálóhelyek, illetve mun­kagödrök voltak. Mindenesetre a kutatás — részben az okira- tos adatok, részben pedig a ta­lált használati tárgyak segít­ségével megállapította, hogy nagy nyomorúságban élhetett a falu népe. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum kutatói tehát megta­lálták Földvár falut, de a tu­lajdonképpeni Földvár nincs a csata szánhelyén. A követke­ző kutatói feladat — megkeres­ni azt a falut, amely nem Földvár, de amelyet Brodarics látott, hiszen feltételezhető, hogy a helységneveket felcse­rélte. Egyelőre két feltevés lehet­séges. Az egyik szerint a kö­zépkori Majsa lenne az emlí­tett község, a másik feltevés szerint pedig Majstól délre, a középkori okiratos nyomokban és a térképeken is szerepló Merse. Az első feltételezést máris számos dokumentum cá­folja, marad a másik feltevés. A felszíni nyomok szerint valószínűleg a nyomára akad­tak már. Majstól délre, közel két kilométernyi távolságra középkori cserepek, törmelé­kek tömegét találták. A követ­kező esztendőben itt folytatják a kutatást, és ha e szakembe­reknek sikerül Merse község helyét véglegesen megállapí­tani, — ha Brodarics a hely­ségnévben tévedett is, hiszen alig tartózkodott a környéken, és egy esztendő múlva irta meg a csata történetét — a mohácsi csata küzdőtere való­ságos színhelye minden két­séget kizáróan a középkori Merse és a mai Malom-árok közötti, mintegy két négyzet­kilométernyi területen volt. Thiery Árpád MOSÓGÉP gyors, saronkívüli .i a v í ­t á s á t vállalja a Kisgépgyártó és Autó­Motor Javító Vállalat j Szigetvár. 510 / * ■

Next

/
Thumbnails
Contents