Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM. 240 SZÁM ARA; 50 FILLÉR 1961. OKTÖBER 11. SZERDA C Folytatták a mohácsi csatamezőn a kutatást Évenie 100 ezer tonna brikett Magyar antifasiszták Leningrad!) an Jól szervezik a munkát a szigetvári járásban A Magyar Nők Országos Tanácsa nőgyűlést rendezett az NDN budapesti tanácsülésén részt vevő külföldi küldöttek tiszteletére. Eugenie Cotton, az NDN elnöke beszél. Az országgyűlés befejezte a második ötéves tervjavaslat vitáját Az országgyűlés felhívása az ország népéhez r Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtói Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János: A második ötéves terv reális előirányzatokat tartalmaz Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- & gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohászati és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát A tervezettnél hat- milliárd forinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1.1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka termelékenysége közéi 25 százalékkal nőtt. Az átlagos évi növekedés 7.7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. 1950. és 1960. között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista országok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek tekinthető. — A hároméves terv eredményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termélésd értéke 1960- hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ér ed. Határozott, egyértelmű intézkedéseket keil tenni annak érdekében, — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával —, hogy a KGST-országokkal kötött gyártásszako6Íitási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó munkát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosítani A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A magyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedésekkel, új üzemek segítségével és a meglévő gyárak központosításával ténylegesen megtalálja :móltó helyét Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és ezen belül a vácüumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával. Jelentős . intézkedéseket teszünk szerszámgép- gyártásunk termelésének fokozására is. Kohászatunk több mint 7.5 milliárdos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk hazailag, ame- lyek nemcsak általában hazai i iparunk, hanem a baráti országok igényeinek kielégítését is szolgálják. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjából reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyag helyzetünkre, annak import kihatásaira és alkatrész-ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíteni, amelyek figyelembe veszik- maximális lehetőségeinket és további feltételeket biztosítanak, hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohászatra vonatkozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. Ezután Papp Ferenc, Bács- Kiskun megye képviselője szólalt fel. A második ötéves tervjavaslattal egyetért, elfogadja és elfogadásra ajánlja. Berki Mihályné Borsod megyei képviselő az ötéves terv kereskededmi előirányzataival foglalkozott. Kozma József Győr-Sopron megye képviselője a törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta, Tausz János: Tovább emeljük az ország lakossága ellátásának színvonalát A vitában ezután Tausz János képviselő, belkereskedelmi miniszter szólalt fel. ismertette a tervjavaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondotta a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960- ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egy százalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig a második ötéves terv időszakában már csaknem 700 milliót A kiskereskedelmi forgalom növekedéséiről szólva megemlítette. a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemelkedést irányoztunk elő. azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960- ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkek bői színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtsük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk VII. kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő jövedelméből p4 elegendő mennyiségű, jó minőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok voltak, s javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyekből — a vásárlóerő növekedésének hatására — az utóbbi években fokozódott a kereslet. — Az élelmiszer-ellátásról szólva a miniszter hangoztatta hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elvből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az eddiginél nagyobb választék a közönség rendelkezésére. Hazánk az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztásban — a kalóriákat számítva — előkelő helyen áll a világranglistán. A legutóbbi felmérések szerint felnőtteknél — az egyszerűség kedvéért nemenként nem mutatom ki a fejlődést — (derültség) a normálméret derékban .3—4 cm-rel nőtt, a serdülő gyermekek ruháinak egyhar- madát 6 centiméterrel bővebbre kell méretezni, mint néhány évvel ezelőtt. 1965-ben családonként 20 kilóval több húst és húskészítményt hozunk forgalomba, mint 1960-ban. Tojásból 65, tejből 42, vajból 48, sajtból pedig 55 százalékkal többet adunk a lakosságnak, mint eddig. ' Az egy lakosra jutó zöldséges gyümölesfagyasztás a tervek szerint 1965-ben 27 %-kaI lesz több aiz I960, évinéli, s megközelíti majd a fejenkénti 160 kilóit. Az ellátás folyamatosságát azzal javítjuk, hogy mélyhűtött árukból kereken háromszor annyit biztosítunk, mint eddig, narancsból és citromból pedig 33 százalékkal növeljük az importot. Más élelmistzerekből is jelentős forgalomnövekedéssel számolunk: étolajból például 48, húskonzervből 67, csokoládé- és nugát árukból! 35, cukrászsüteményekből pedig 40 százalékkal adhatunk él többet a tervidőszak végén, mint 1960-ban. — Az előirányzatok a vem déglői forgalom 30 százalékos növelését teszik lehetővé, — úgy hogy az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás az eddiginél naponta félmillióval több vevőt szolgál ki meleg étellel. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekké] könnyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s a kereskedelem zeivel enyhítsék az nyok főzési, bevásárlási gond jait Az üzemi és a kereskedelmi Vendéglátás 1965-ben naponta átlagosan másfélmillió embert étkeztet. A komzervek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyicikk is forgalomba kerül, köztük több újfajta szán tetoikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlólakk, stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. A országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzleteit létesít. Néhány heflyen — elsősorban ott, ahol most épülnek, vagy fejlődnek az új lakótelepek —■ a több kisebb, különböző üzlet helyett nagyméretű, nagyobb forgalom lebonyolítására, bő választék tartására alkalmas önkiszolgáló, áruház jellegű bevásárlási központokat létesítünk. Az úgynevezett ellátási körzetek kialakításával arra törekszünk, hogy * fogyasztók minden fontosabb iparcikket megvehessenek anél kül, hogy túl nagy távolságra kelljen utazniofc. —' A tervjavaslat néhány bu dapesti és vidéki szálloda építését, illetve újjáépítését, továbbá csaknem 1100 új szállodai szoba létesítését irányozza elő. Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: — Kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvéti s határozottan fellépünk miii- 'den t>Uzó beruházási eszközein két tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkenő költségszint mellett bonyolítsuk le — de ez semmiképpen sem menjen a (kiszolgálás rovására. Blalia Béla: Előtérbe kerül a szén minőségének javítása B1 a h a Béla Borsod megye képviselője hangsúlyozta, hogy a szénbányászat 1965-re előirányzott termelésnövekedést csaknem teljes egészében a jelenleg meglévő és most épülő bányákból kell biztosítani. — Úgy kell megszerveznünk a beruházásokat, a bányászat fejlesztését — folytatta r- hogy a befektetett millióik a legfontosabb feladatok megoldását segítsék elő. A második ötéves tervben kilenc és félmilliárd forintot költünk a szénbányászat fejlesztésére. Ebből biztosítanunk kell a most épülő bányák befejezését, így például gondoskodni kell arról, hogy időben szenet adjon a komlói, a zobáki, a pécsi István 2-es. a dorogi 19-es és 21-es, az oroszlányi 23-as. valamint a borsodi üzem lyukói ak nája. Jelentős feladat lesz az is — se? munkánk egyik fő területe —. hogy ne csökkenjen a meglevő, működő aknák termelése, s megfelelően végez zük el a hozamot növelő rekonstrukciókat —' A beruházások koncentrálásával elérhetjük, hogy aránylag kevés új bányaüzem építése váljék szükségessé. ‘ A termelés növelésével egyidejűleg a második ötéves terv időszakában is előtérbe kerül a szén minőségének javítása. A tervidőszakban sürgetően vetődik fel a szénbányászat műszaki fejlesztésének munka és üzemszervezése hatékonyáb bá tételének kérdésé is. — A szénbányászat előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a következő időszakban az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a bányagépek minőségére, a tartalékalkatrészek gyái-tására. va lamint a berendezések árainak csökkentésére is. Sok a tennivaló a munka és üzemszervezésben. , Blaha Béla a továbbiakban elmondotta, hogv a másoIFolytatás a 3. oldalon^ 4
