Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
J A második ötéves terv idején hazánkban lerakjuk a szocializmus alapjait As országgyűlés megkezdte a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását Ajtai Miklós előadói beszéde — Fehér Lajos felszólalása XVIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. OKTÓBER 10. KEDD á megyei tanács ülése | Egy hé! az országutakon Mozgalmas hét várható az ENSZ-ben 38 új jogászdoktor | Baranyai tsz-tagoü a Szovjelunióban 'Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanácskozik az országgyűlés. Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részi vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Ajtai Miklós beszéde- Bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem egy sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szövátette a még meglévő nehézségeket, Romániai asszonyok látogatása Baranyában Tegnap a Pécsi Sörgyár nodolgozóival találkoztak A Nemzetközi Demokratiku Nőszövetség tanácsülésére Budapestre érkezett küldöttek hétfőn az ország különböző vidékeire látogattak. A küldöttek .közül Baranya megyébe látogatott Eleim Gri- gorin a Bukaresti Körzeti Nőtanács elnöke és Simona Nis- tor a Román Nőtanács nemző: közi kapcsolatok osztályának munkatársa. A vendégek hétfőn délután fél kettőkor érkeztek Pécsre és a nyugati városrész megtekintése után az Olimpia Étteremben ebédeltek, majd a sörgyárban tettek látogatást. A sörgyár kapujában Wác ner Józsefné, a gyár nőbizot.i ságának elnöke köszöntötte a román asszonyokat. A kultúrteremben tartott nőgyűlésen dr. Rugási Endre, a sörgyár igazagatója mondott üdvözlő beszédet, majd pedig Ramaisl Ferencné, a Baranya megyei nőtanács titkára szólott a vendégekhez és a nőgyűlés résztvevőihez. Hangoztatta, milyen nagy öröm, hogy találkozhatnak a Nemzetközi Demoki’atikus Nőszövetség küldötteivel, a román nők képviselőivel, akikkel együtt küzdenek a magyar nők is a német békeszerződés megkötéséért, az általános és teljes leszerelésért. Elena Grigorin szólalt fel azután és meghatottan köszönte meg az üdvözlést. Elmondta, hogy a nők budapesti kongresszusa határozottan követelte a Szovjetunió által javasolt teljes leszerelést, békét és szabadságot a gyarmati népek és a német békeszerződés meg kötését. A hatvankét ország nőszervezeteinek és egyesületeinek küldöttei — keleti és nyugati küldöttek teljes összhangban álltak ki e követelések mellett. A román vendégeket a gyűlés után dr. Rugási Endre igazgató bőségkosárral ajándékozta meg a gyár dolgozói nevében. Elena Grigorin és Simona Nistor ezután a megyei nőtanács vezetőivel Komlóra utazott. A mai napon délelőtt Siklósra utaztak, az Olimpia Étteremben elfogyasztott ebéd után pedig Véméndre mennek, ahol a termelőszövetkezeti asz- szonyokkal és lányokkal találkoznak, majd pedig visszautaznak Budapestre. hibákat, hogy az előttünk álló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. — A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházások összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük; a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük. mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni. ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. A második ötéves terv néhány fő vonásáról Dr. Rugási Endre igazgató átadja a bőségkosarat. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívtá fel az országgyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959- ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Nemzett jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reál jövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk. hogy az életszínvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzett jövedelemből tehát a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven át — az ellenforradalom utáni években — viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak oly mértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését. — Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy íg5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamosenergia ipar. Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munka- megosztás. gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló, segítő kezét. A továbbiakban rámutatott arra. hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva. 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül á gyógyszeripar termelése még ennél is gyorsabban: száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 zalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában is. — Az élelmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel, s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi A műszáléi fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a „barátság” kőolajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is. ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból. kiépül a hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték. Energiahelyzetünket korszerű új erőműveit építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyré nagyobb szerepet kap a kemi- zálás is. a múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7,5 százalékát képviselte, ez az arány 1965-ben megközelíti a 9 s.zázalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is, úgyhogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó, kert és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követélményei szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és a finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyersvas-termelést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy' fejlesztjük, hogy általános gazdaságpoloti- kai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. Az építőipar műszaki fej- Hesztésót az élőregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyűbeton-elemek gyártá(Folytatás a 3. oldalon^ > DUNÁNTÚLI , NAPLÓ Elena Grigorin, a Bukaresti Körzeti Nőtanács 'elnöke.
