Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

J3QL OKTÓBER 8. NAPLÓ 7 ÍJ j iskola Elkészült a megye mezőgazdaságának szakosítási terve Pécsett a Felső-Vámház utcában 3 millió forintos költséggel új iskolarészt építettek az ál­talános iskolához. A modem épületben 9 tanterem, orvosi szoba, szertár, igazgatói szoba, tanári szoba van. A Baranya megyei Építőipari Vállalat december 31-én adja át az új épületet. Emelkedik a termelés a Pécsi Kender fonóban Az atomit napokban készült el a Pécsi Kenderfanó jövő évi terve, mely 4,5 százalék­kal magasabb termelést irá­nyoz elő az 1961-ben elérendő­nél. A gyárban összesen 1350 tonna kenderfomadat gyárta­nak jövőre, jelentősebb be­ruházás és műszaki fejlesztés nélkül A célok elérése érde­kében tehát jobb munkaszer­vezésire, ésszerű műszaki in­tézkedésekre, nagyobb műsza» ki, szellemi kapacitás beveté­sére lesz szükség. A gyár dolgozói közül na­gyon sokan tanulnak. Ebben talán éppen a gyár igazgatója, Ezendrői György elvtárs mu­tat legjobb példát, aki rendes napi munkája mellett végezte el a textiltechnikumot, s szer­zett technikusi képzettséget. Most a főmérnökkel együtt a mérnöktovábbképzőnek egy tanfolyamán vesz részt. A fő­könyvelő is tanul: rövidesen okleveles könyvvizsgálói vizs­gát tesz. A főmechanikus most jelentkezett gépipari főiskolá­ra, több művezető, a TMK brigádvezető, valamint a vil­lanyszerelő csoportvezető technikumba jár. Ezenkívül a gyárban is szerveznek tanfo­lyamokat. Az üzemszervezési és üzemgazdasági tanfolyam nyolc előadásból áll. Ezeket az előadásokat műszakiak, párt és szakszervezeti funkcionáriusok hallgatják. Szaktechnikusképző tanfolyam A Zipemovszky Károly Gép-, Erősáramú- és Műszeripari Techni­kumban meginduló szaktechnikus tanfolyamra még Jelentkezéseikéit elfogadnak. Automatika, villamos­gépek és művek, valamint gyár­tástechnológia (forgácsoló) sza­kon induló tanfolyamok beiratko­zását október 13-án, pénteken 11 órakor tartják. Jelentkezni lebet a technikum­ban a fenti tanfolyamokra min­dennap reggel 8-tól délután 17 óráig Pécs, 48-as tér 2. Telefon: »5—71. A termelés emelésének szol­gálatába állítják majd a mű­helyek, üzemrészek csinosítá­sát is. Most állítják össze, hogy melyik üzemrészben mi­lyen színek vannak megnyug­tatóbb, illetőleg serken több ha tással a dolgozókra és aszerint festik majd ki 1962 első és második negyedében a mun­kahelyeket A nedves fonodá­ban például szárazság-érzetei kiváltó színeket alkalmaznak, a zajos műhelyekben megnyug tató színeket használnak, a „nyugalmasabb” munkahelye­ken élónkszínűre festik majd a falakat Az elmúlt hetekben lezaj­lott keszthelyi Georgikon-na­pok keretében tudósok, mező- gazdasági szakemberek, tsz és állami gazdasági vezetők vitat­koztak a témán, amelyet az élet vetett fel, méghozzá sür­getően. Ez a téma a mező- gazdasági termelés szakosítása volt. A téma nemcsak nálunk, de világszerte foglalkoztatja a mezőgazdasági vezetőket. Ezt mutatja az élénk érdeklődés, mely az idei Geargikon-napok vitája iránt az NDK, Bulgária és Csehszlovákia tudósai, me­zőgazdasági szakemberei részé­ről megnyilvánult. MIÉRT SZÜKSÉGES A SZAKOSÍTÁS? Sok egyéb között elsősorban azért, mert a termelőszövetke­zetek jelenleg mindennél fog­lalkoznak. Egy-egy tsz túlsá­gosan sokféle növényt termel, s ezzel szétforgácsollódik a tagság ereje és a nagyüzemi gazdálkodásra kialakított táb­la is. Ez a szétforgácsolódás pedig erősen fékezi a termelé­kenységet. Kis tsz-ek termé­szetesen nem tudják egymaguk megoldani a szakosítást, de nagy, 5—6 faluból álló tsz-ék- ben már úgy össze lehet han­golni a termelésit, hogy egy- egy üzemegységben csak 2—3 féle növény termesztésével fog laikozzanak. Hasonlóan lehet eljárni az állattenyésztésben is. Egy-egy tájegységen belül pedig még könnyebb összehan­golni a termelési, építkezési, gépesítési terveket úgy, hogy minden termelőszövetkezet megtalálja a számítását A második ötéves terv me­Harkány fejlesztési programja Új sportmedence, öltözők, boltok — Harkányt Siklóst összekötő erdei sétányt telepítenek — 27 millió forint a beruházás összege A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány az elmúlt évben megyénk egészségügyi helyzetét tárgyalva többek kö­zött az alábbi határozatot hozta: „Az egészségügyi mi­niszter és az Országos Terv­hivatal elnöke a Baranya me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságával egyetértésben hasson oda, hogy az ötéves terv ke­retében Harkány fürdőt to­vább fejlesszék”... A határozat nyomán elké­szült Harkány fejlesztésének programja. Harkány már eddig is na­gyot fejlődött. Uj szálló léte­sült, bővült a park, új ther- málkutat fúrtak, új medence épült, téliesítették a medence és a kabinok egy részét Ez év­ben kezdődött el a Harkányt és Siklóst összekötő arboré­tum, erdei sétány telepítése. A fejlődés nyomán jelentősen megnövekedett a fürdőzők szá ma is asz 1957 évi 253 ezerről az elmúlt évben 405 ezerre nőtt Mindezek ellenére megálla­pítható, hogy Harkány község és a fürdő fejlődése nem tart lépést a megnövekedett igé­nyekkel. A most készített prog ram ezen kíván segíteni. Az ivóvíz-ellátás megoldat­lan Harkányban. A szakembe­rek véleménye szerint a köz­ségtől mintegy 1 kilométerre mélyfúrás nyomán megfelelő Tovább nő a baranyai kisipari szövetkezetek exporttevékenysége Országos tanácskozást tar­tottak néhány nappal ezelőtt a kisipari szövetkezetek. A ta­nácskozáson dicséretben része­sítették a baranyai szövetke­zeteket. amelyek túlteljesítet­ték féléves exporttervüket. A baranyai kisipari szövet­kezetek azonban nemcsak az elmúlt félévi tevékenységükért érdemelnek dicséretet, hanem azért az állandó törekvésért is. amellyel az exportpiacok ki- szélesítésén fáradoznak. A Pé­csi Vasas Szövetkezet például nemcsak barkácsolóasztalokat, hanem sodronyfonógépeket, emelőszerkezeteket is gyárt nyugati megrendelésre. A Szi­getvári Faipari KTSZ-ben most készítik olyan ülőbúto­rok prototípusait, amelyeket megvételre ajánlanak majd külföldi cégeknek; minőségű, fogyasztásra alkal­mas vízhez lehet jutni. A víz- probléma megoldására, a szennyvizek és felszínvizek el­vezetésére a tervezet mintegy 10 millió forintot irányoz elő. A fürdő területén lévő ka­binok és öltözők férőhelye még a mostani szükségletet sem elégítik ki. Az új medence el­készülésével a fürdő forgalma jelentősen megnövekedett He­lyes tehát, hogy a program­tervezet ezt is figyelembe vet­te és 1 millió forintos költ­séggel két vállfás öltöző épí­tését javasolja, Harkány nemcsak nyáron kedvelt kirándulóhely, hanem sokan keresik fel télen is. Ez a szempont és az, hogy minél gazdaságosabban üzemeltet­hessük Harkányt — szükség­szerűen megköveteli a fürdő- medence és kabinok további teljesítését. A medence jelen­leg a téliesítéssel mindössze 60—100 vendég befogadására alkalmas. A tervezet a téli fürdési lehetőségek biztosítá­sáért mintegy 2 millió forin­tot irányoz elő. Harkánnyal kapcsolatban fel merült egy sportmedence lé­tesítésének gondolata is. Az igények szükségessé tennék egy 50x33 méteres sportmeden ce építését, sőt, a mostani II. medence építésénél figyelem be vették a harmadik meden­ce létesítését és a kapcsoló­dó vízvezetékek, elvezető csa­tornákat már így építették. A medence hidegvíz ellátása, télen pedig a hideg és meleg­víz megfelelő arányú keveré­se biztosított. A medencét te­hát téli edzésekre és sportmér­kőzések lebonyolítására is fel lehet használni. A verseny- uszoda iránt már most is je­lentkezik nemzetközi érdeklő­dés. A tervezet javasolja — mintegy 1 millió 200 ezer fo­rintos költséggel — az új me­dence megépítését. A tervjavaslat elkészít® gon doltak a korszerűtlen Ilona fürdőre is. Az Ilona fürdő ál­lapota rossz, elavult, felújítá­sa nem lenne kifizetődő. A kádfürdési lehetőség a Kos­suth fürdő bővítésével meg­oldható lenne és a hőteráphiás kezelést is itt végeznék. A ter­vezet erre mintegy 1 millió 270 ezer forintot javasol for­dítani. Javítani keß a Harkányt felkereső vendégek étkezési igényeinek kielégítését is. A fürdőpank területe jelenleg éleimiszerárusítás szempontjá­ból nem mondható megoldott­nak. Ezért már épül egy élel­miszert árusító pavilon mint­egy 500 ezer forintos beruhá­zással. De az utóbbi évben Harkányban szép üdülőtelep is létesült s várható, hogy ez a telep még tovább fejlődik, még több kis vikendház épüL Ezért szükséges ezen az új te­lepen is egy élelmiszerszaküz- let létesítése s erre a terve­zet 370 ezer forintot kíván fordítani. Harkányban jelenleg az ál­lami kiskereskedelem nem rendelkezik vegyes ruházati és iparcikk szaküzlettal. A für dőhely fejlődése megkívánja egy vegyes kisáruház létesíté­sét is s erre csaknem másfél­millió forintot javasol a ter­vezet fordítani. A fürdővendégek számának növekedése megkívánja, hogy mind több kulturált szórakozó hely álljon rendelkezésre. Ez­zel pedig — különösen a für­dő parkjában — nem igen le­het dicsekedni. A jelenleg mozinak használt épület alkal­masnak látszik — némi átala­kítással — egy espresso-cuk­rászda létesítésére s erre mint­egy 450 ezer forintot irányoz elő a javaslat Az üzlet jelle­ge teljesen modem lenne s kialakításánál figyelembe ven­nék a műsoradás és a tánc szempontjából szükséges be­rendezések létesítését te. Harkány további fejleszté­sének programja még számos más létesítmény építését, bőví­tését is javasolja s végered­ményben nem kevesebb minit 27 millió forint összeg a ter­vezett beruházás. Természete­sen ezek egyelőre javaslatok, végső elfogadásuk alkalmával még módosításokkal lehet szá­molni; pGaroy) tógazdasági célkitűzései ko­moly feladat elé állították a mezőgazdaságot. A kitűzött 30—32 százalékos termelés­emelkedéshez a szakosítás a maga termelékenységfokozó hatásával nagyban hozzájárul­hat. Ezért Baranya megye ve­zető szakemberei is kidolgoz­ták a megye mezőgazdasági termelésének szakosítási, spe- cializálási tervét, melyet a me­gyei párt-végrehajtó bizottság is elfogadott. A TERMELÉS ÖSSZE­HANGOLÁSA A JÁRÁSOK KÖZÖTT. A szakosításnak első előfel­tétele a termelés — ezen belül a földterület, az állattenyész­tés és növénytermesztés kon­centrációja. Ez a folyamat me­gyénkben is megindult a tsz- egyesülésekkel. Több falu egye sülősével háromezer holdas, vagy ennél nagyobb tsz-eket hoznak létre, de akadnak nagy 6—7 ezer holdas tsz-ek is, mint a mohácsi Uj Barázda, a duna- falvi Kossuth, stb. A népgaz­dasági és helyi adottsági szem­pontok figyelembevételével ezekben a tsz-ekben szűkítik, csökkentik az üzemágak szá­mát. Ezizel párhuzamosan azo­kat az üzemágakat, amelyek­ben a termelést befolyásoló tényezők a legkedvezőbbek, növelni kell. Ennek érdekében minden járásban meg kell ha­tározni a tsz-ek termelési irá­nyát, termelési típusát A megyei szakosítási terv, a járások termelésének összehan golására az alábbiakat javasol­ja. A MOHÁCSI JÁRÁS kedvező éghajlati és főleg ta­lajadottságai miatt a kenyér­gabona-termesztést ebben a járásban magas szintre lehet emelni. A szarvasmarha- és hússertés-tenyésztéssel aizonos súllyal egyformán kell foglal­kozni, Mohácsszigeten fekete hússertés tenyésztése javasold ható. Az ipari növények köziül ebben a járásiban kell meg­termelni a ricinust és az igen jó adottságókkal rendelkező öntéstalajokon a rostkendert. A Duna melléki tsz-ekmél és Mohácsszigeten jelentős helyet kell biztosítani a zöldségter­mesztésnek. A mohácsi kelká­posztát, ezt a fontos export­cikket legalább 300—400 hol­don ajánlatos termelni. Á ki­váló bortermő területeken, Mo­hácstól Szederkényig 2000 hold szőlő telepíthető. Palotabozsok, Bár, Dunaszekcső és Somberek községek környéke pedig cse­megeszőlő telepítésére alkal­mas, A PÉCSI JÁRÁS adottságok szempontjából a megyei átlaggal azonos. Pécs közelsége feltétlen indokolttá teszi itt a szarvasmarha-te­nyésztést, mint fő állattenyész­tési ágat a város tejellátása szempontjából. Fontossági sor­rendben ezután közvetlenül a fehérhússertés-tenyésztés kö­vetkezik. Pécs környékén to­vábbá igen jól termeszthető a sörárpa. A megyeszékhely köz­vetlen környékén és az öntöz­hető területeken a zöldség­termesztést kell tovább fejlesz­teni. Különösen vonatkozik ez a történelmi zöldségvidékekre, például a keszüi paradicsom­ra, a saaüiántai, németi és álta­lában a Pécs- környéki délszláv községekben a káposzta és zöldség termesztésére. A me­csetei oldal egész Bodáig igen alkalmas korai zöldborsó-ter­mesztésre, hisz a zöldborsó itt igen korán, a diósviszlóival egyidőben jelentkezik. Ugyan­ezeken a löszökén bogyós gyü­mölcs termesztése is indokolt, így a kővágósttólősi és kővágó- töttösá tsz-ekben igen jó adott­KÉPESlTETT KÖNYVE­LŐT azonnali belépésre felvesz Vegyesipari KTSZ Vájnia. M6 ságok vannak a málna- és eper telepítésre. A mecseki oldalon továbbá kiváló szőlők alakít­hatók ki. A PÉCSVÁRADI JÁRÁSBAN sok az eróziónak kitett terület. Ezt figyetémbevéve nagyobb arányú pillangós és aprómag termesztés javasolható. Továb­bá ebben a járásban lehet megtermelni a megye egész lencseszükségletét. Hosszúhe- ténytől — Pécsváradon és Er­zsébeten át, Máriakéménd. Szederkény és Manyoródig a szőlőkultúrának történelme van s itt hozzáértő szakembe­rek is találhatók. A szőlőterü­letet ezen a részen a mohácsi stólővidék folytatásában keli kialakítani. Gyümölcsfélék kö­zül az őszibarack, meggy, cse­resznye és gesztenye telepíté­sére van jó adottság. A járás szakosításához feltétlen szük­séges, hogy elkészüljön a Ka- rasica vízgyűjtőjének talajvé­delmi térképe, illetve terve, amelyhez igen jó példát adhat a járásban tévő Zengőaljai Állami Gazdaság lovászhetényi üzemegysége. A SÁSDI JÁRÁSBAN ugyancsak el kell készíteni a Baranya csatorna vízgyűjtőjé­nek talajvédelmi tervét. Ezzel a vízrendezéssel sok sík terü­let vonható be a szántóföldi termelésbe. A járás állatte- nyésEtési profiljában továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés dominálhat, s ennek kapcsán a pillangós takarmány termesz­tés. Az ipari növények közül a vasúti rakodóval rendelkező területeken a cutekorrépának kell főleg helyet adni, amit in­dokolttá tesz a Kaposvári Cu­korgyár köt# isége is. Csikós- töttös, Kapos&zeltcső tőeeges részein pedig 1 tiváló kender termelhető. Ebben a járásban kell főleg megtermelni a fehér- herét, szarvaskerepet és a bor­sót. A patakok .mellett zöldség termesztéssel kall foglalkozni, elsősorban Komló város ellá­tására. A SELLYÉI JÁRÁSBAN van a legtöbb legelő és rét, ezért itt indokolt a szántóföldi stólastakarrnányok csökkenté­se és a rétek, legelők folyama­tos javítása. A Dráva mellé­kén öntözéses zöldségtermesz­tésre vannak kitűnő adottsá­gok. A járás nyugati és déli részén lévő jó burgonyater- mesztő területéken kell kiala­kítani a burgonyaszaporítü tsz» ek nagy részét A SIKLÓSI JÁRÁSBAN is főleg a hússertés-tenyésztés fokozása ajánlatos. A Dráva melléki és drávaszabolcsi ken­dergyár környékén lévő tsz- ekben a kender termesztése in­dokolt Hagyománya van itt továbbá a zöldségtermesztés­nek és a zöldborsónak is, ez utóbbiból a Villánytól Diós- viszLóig terjedő hegyvanulaton ezer holdat lehet kialakítani. Matty és Old község környé­kén vannak a megye legjobb paprikatermő területei. Ugyan­itt hagyományai vannak a haj­tatott burgonyatermesztésmek is, továbbá a bíborhere-ter- mesztésnék, melyből a sellyei járásból áthúzódóan ezer hol­dat lehet kialakítaná. Ez a já­rás a legalkalmasabb a minő­ségi szőlőtermesztésire is. Vil- lánykövesdtől, Villányon,-Nagy harsányon, Siklóson át egész Diósviszlóig csaknem ezer hold első osztályú szőlő telepíthető. A SZIGETVÁRI JÁRÁS nyugati részén kell megtermeli- nii a burgonya zömét. Nagy- dobsza és Kisdobsza környéke erre kitűnően alkalmas. A Szi­getvári Konzervgyár nyers­anyagellátása érdekében a kör nyező tsz-ekben ki kell alakí­tani a zöldségtermelést El kell készíteni továbbá a Gyön­gyös és Alimás patak vízgyűj­tőjének talajvédelmi tervét. Zsibót, Becefa, Mozsgó é* Nyugotszenterzsébet könnyé kén pedig mintegy 500 holddal érdemes a szőlőterületet nö> velnlji t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents