Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

Pécs' XVIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1961. OKTOBER 8. VASÁRNAP Hz SZKP XXII. kongresszusának küszöbén Kubai „romantika11 Harkány fejlesztési programja Elkészült a megye mezőgazdaságának szakosítási terve Dr. Münnicb Ferenc, Dobi István, Kádár János és Apró Antal az országgyűlés tanácsko- w zásának első napján. el könyvtár DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PROLETÁRJAI, ÉGYESÜL.TETEK! Megkezdődött a magyar országgyűlés új ülésszaka Öt napirendet fogadott el as országgyűlés — Beszámoló a nemzetközi helyzetről — Barcs Sándor előadói beszéde Kiss Károly felszólalása — Az országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről Szombat délelőtt megkezdődött a ország- gyűlés új ülésszaka. Néhány perccel 11 óra előtt megteltek a képviselői padsorok. A kar­zaton az üzemek, intézmények, hivatalok dol­gozóinak küldöttei foglaltaik helyet. Résztvett az ülésen Do_bi látván, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münntch Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kovács' Imre, Losonczi Pál, Nagy József- né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapestre akkreditált diplomáciai képvise­leteit vezetői, illetve képviselői. Az ülést 11 áraikor Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. A képviselők felállva hall­gatták meg Rónai Sándor meg­emlékezését Dinnyés Lajos képviselőnek, az országgyűlés alelnökének elhalálozásáról. Az elnök javaslatára az or­Galló Ernő, az országgyűlés jegyzője felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együt­tesen javasolja az országgyű­lésnek, hogy Kiss Károly or­szággyűlési képviselőt a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökhelyettesi tiszte alól, Kristóf István országgyűlési képviselőt á Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári tisz­te alól, Harustyák József, Ma­rosán György, Olt Károly or­szággyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Taná­csában viselt tagsági tisztük alól saját kérelmükre mentse fel és vegye tudomásul, hogy Péter János, országgyűlési képviselő külügyminiszterré történt megválasztása miatt, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsában viselt tagsági tiszté­ről lemondott. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége együttesen javasolja, hogy Marosán György országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhe­lyettesévé, Kiss Károly ország- gyűlési képviselőt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István, Prieszol József országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá válassza meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke.” Az országgyűlés az előter­jesztett javaslatot egyhangú­lag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Az elnök bejelentette, hogy a megüresedett országgyűlési alelnöki tisztség betöltésére a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségétől kö­zös javaslat érkezett az ország- gyűléshez. szággyűlés Dinnyés Lajos em­lékét jegyzőkönyvben örökí­tette meg. Rónai Sándor ezután beje­lentette, hogy Kikillai Sándor- né és Török István ország- gyűlési képviselők mandátu­mukról lemondtak. Lemondá­suk, valamint Dinnyés Lajos Gallé Ernő jegyző felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, s a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége együttesen javasolja az or­szággyűlésnek, hogy Beresz- tóczy Miklós országgyűlési képviselőt az országgyűlés al- elnökévé válassza meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke.” Az országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és Ró­nai Sándor kimondta a határo­zatot. Ezután az elnök javaslatot tett az országgyűlés egyes ál­landó bizottságaiban megüre­sedett tagsági helyek betölté­sére. Az országgyűlés a jogi és igazságügyi bizottságiban Tisztelt Országgyűlés! Néha, pihenő óráink csendes beszélgetéseiben, jóleső derű­vel állapítjuk meg, hogy az új generáció, amely már népi de­mokratikus rendszerünkben cseperedett fel, mennyire a fe­jünkre nőtt — kezdte meg beszédét Barcs Sándor. Statisz tikai adatokat is olvashatunk lépten nyomon arról, hogy az emberi kor határa kitolódott, gyermekeink pedig centiméte­rekkel magasabbak és testben jóval erősebbek is. mint mi voltunk. Dehát ennek megál­lapítására nincs szükség sem­miféle statisztikai jelentésre, meri; minden számadatnál töb­bet beszél az. amit tulajdon szemünkkel látunk. Bizony, elhalálozása miatt a Pest, il­letve a Győr-Sopron megyei választókerületben megürese­dett képviselői helyekre Pol­itik Andort, Bertha Mihályt és dr. Máté László soronkövet- kező pótképviselőket hívta be. Az országgyűlés elnöke ez­után bejelentette, hogy Dinnyés Lajos képviselő elha­lálozása folytán megüresedett helyre Csamangó Henrik kép­viselőt; a terv- és költségveté­si bizottságban Fock Jenő kép­viselőnek a Minisztertanács elnökhelyettesévé történt meg­választásával megüresedett helyre Kiss Árpád képviselőt; a szociális és egészségügyi bi­zottságban Kikillai Sándorné képviselő lemondása folytán megüresedett helyre Oláh An­dor képviselőt; a kulturális bizottságban llku Pál képvi­selő művelődésügyi miniszter­ré történt megválasztásával megüresedett helyre Benke Valéria képviselőt; a munka­ügyi bizottságban Pap János képviselő belügyminiszterré történt megválasztásával meg­üresedett helyre Leotkai Ist­ván képviselőt választotta meg. Ezután az országgyűlés jó­váhagyólag tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Taná­Tisztelt Országgyűlés, itt egy egészségesebb, edzettebb és minden bizonnyal jobb gene­ráció növekedett fel. Minek kerteljünk, kimondom nyíltan, büszkék lehetünk rá, mert a lehetőségeket azért mégis csak mi teremtettük meg, két ke­zünk munkájával. Itt a mi kis hazánkban, a mi földünkön — ahová az alkotás és a hűség ezer és ezer szála köt minket, s amely, mi­óta tulajdonunk, minden leg­apróbb rögével oly közel fér­kőzött szívünkhöz mint saját gyermekünk — ebben a kis or szagban a mi generációnk már megharcolta harcai javát és megette kenyere nagyobbik fe­lét. Esténként mégsem hajt­csának az országgyűlés 1961. február 24-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről és hozott határozatairól szóló jelentését. Az elnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter benyújtot­ta hozzá az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A kormány el­nöke benyújtotta a második ötéves népgazdaság fejlesztési tervről, valamint a Magyar Népköztársaság oktatási rend­szeréről szóló törvényjavasla­tokat. A külügyi bizottság a német békeszerződés megköté­sével kapcsolatos állásfoglalás céljából határozati javaslatot nyújtott be az országgyűlés­nek. Ezek alapján Rónai Sándor javaslatot tett az országgyűlés mostani ülésszakának napi­rendjére, és javaslatára az or­szággyűlés a következő napi­rendet fogadta el: 1. A nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kap­csolatban a'külügyi bizottság által benyújtott határozati ja­vaslat; 2. A második ötéves népgaz­daságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslat; 4. Az 1960. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalása; 5. Interpelláció. Az országgyűlés ezután meg­kezdte az első napirendi pont, a nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kapcsolat­ban a külügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat megtárgyalását. Az elnök Barcs Sándor kép­viselőnek, a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. hatjuk le nyugodtan fejünket párnáinkra Eljönnek ilyenkor hozzánk a külvilág baljóslatú üzenetei és gyakran vesszük elő a történelmi leckét, amit egy emberöltőn át tanultunk. Gyermekeinknek megteremtet­tük a biztos jelent. De még nincs megállás. A mi sokat szenvedett. megkínzott de tapasztalatokban és harci fe­gyelemben gazdag generációnk nak még biztosítania kell a nyugalmas jövendőt is. Barcs Sándor ezután rövid történelmi visszapillantást ve­tett a fasizmus, a hitlerizmus keletkezésére, s beszélt arról a mérhetetlen szenvedésről, amelyet a náci Németország zúdított a magyar népre. — Erre a múltra kell gon- ! dőlnünk most, amikor tanúi va gyünk két világpolitikai irány­zat hallatlanul éles ütközésé­nek és kemény csatáinak. A szocialista világ nagy erő­feszítéseket tesz, hogy a nemzetköd konfliktusokkal fenyegető hidegháború álla­potából átvezesse az emberi­séget a békés egymás mel­lett élés megbízható, szilárd talajára. Hányszor látszott úgy — csak az elmúlt öt év alatt —, hogy az erőpolitika prófétái beleso­dorják az emberiséget az eddi­gi legiszonyatosabb világégés­be? Bizton állíthatjuk, a tör­ténelem folyamán egyetlen nem zedék sem ért meg ilyen rend­kívül rövid időszakban ennyi súlyos háborús válságot. Emlé­kezzünk csak vissza! A nem­zetközi reakció által ösztönzött és támogatott magyarországi ellenforradalom, a szuezi ka­land, az indonéziai puccs-kí- sérlet, a sorozatos tajvani pro­vokáció. a libanoni interven­ció. az iraki nemzeti felkelés eltiprásának kísérleté, a kato­nai beavatkozás Laoszban, az U—2-es kémrepülések, az im­perialista összeesküvés Kongó­ban, a katonai invázió kísér­lete Kuba ellen — mindezek a veszélyes imperialista ka­landok gyms egymásutánban — a termonukleáris fegyverek árnyékában többé már nem elé­gedhetünk meg az itt, vagy ott keletkező háborús veszély egy­szerű elodázásával. • az időről- időre kiéleződő nemzetközi fe­szültség csillapítószeres, tüne­ti kezelésével. Idejekorán, amig még nem késő, a feszült­ség okait kell megszüntetni és szükség esetén kioperálni. A tüneti kezelés nem a ve­szélyt csökkentené, hanem csak elkendőzné a veszély nagyságát. Az általános és teljes lesze­relés szovjet terve pontosan azon a felismerésen alapul, hogy a haditechnika szédítő iramú fejlődése következté­ben a fegyverkezési verseny totális és az egész emberi­ség jövőjét magába foglaló problémává változott. Ennek a problémának a végső meg­oldása is csak totális lehet tehát: az egyetemes és teljes leszerelés. — A varsói szerződés tagál­lamaiban működő kommu­nista- és munkáspártok Köz­ponti Bizottságainak első tit­idézték fel a háború közvet­len veszélyét. A szocialista világ ereje azonban mindén esetben elegendőnek bizo­nyult ezeknek a háborús irányzatoknak a megfékezé­sére. Ma már minden ember meg-' érti, hogy a háborús szakadé­kok szélén való nyaktörő egyen súlyozás kedvező kimenetele nem a vak véletlennek volt köszönhető. Az elmúlt másfél évtizedben, kiváltképpen pe­dig a legutóbbi öt évben olyan új történelmi helyzet alakult ki, amelyben döntő ható-erő­vel már a világrendszerré nö­vekedett szocializmus alakítja bolygónk sorsát. A szocialista világ — hála fejlett tudományának — megnyerte a rákénysze rített fegyverkezési versenyt. A mi világunk azonban nem kato­nai párbajra szólít. Egyes dühödt monopolista és katonai körök még ma is in­kább hajlanak a hidegháború és a fegyverkezési hajsza foly­tatására. mint a békés gazda­sági párbajra. Ezek még ma is azt hirdetik, hogy a fegyverek erejére kell bízni a két rend­szer erejének eldöntését. Nem tételezhetjük fel tehát, hogy az imperialista háborús kalan­dok veszélye megszűnt volna$ De vajon. megtehe tjük-e akár a kezdő lépést is az egye­temes és teljes leszerelés felé, ameddig gyorsított ütemben folyik a nyugatnémet imperia­lizmus katonai erejének kiépí­tése? Lehet-e bizalom és meg­értés Európában, ameddig a nyugatnémet revansisták a ke­leti határok megváltoztatását követelik és a két Németország egyesítésén a Német Demok­ratikus Köztársaság erőszakos bekebelezését értik? Lehet-e pontot tenni a második világ­háború után, lehet-e véget vetni a nukleáris fenyegetéssel terhes hidegháborúnak, amig a NATO-hatalmak Nyugat-Ber- lint előretolt frontvárosuknak tekintik, s amig Európa szívé­ben egy városon belül két’vi­lág fegyveres koalíciói néznek farkasszemet egymással? Le­het-e kézzelfogható eredménye a leszerelési tárgyalásoknak, amig közvetlenül fenyeget az a veszély, hogy a Bundeswehr hitlerista tábornokainak kezé­re adják a nukleáris háború kirobbantásának eszközeit? — tette fel a kérdést az előadó, majd hangsúlyozta; kárai ez év augusztusában megállapították, hagy a né­met békeszerződés megköté­(Folytatás a 3. oldalonJ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége közös átiratot intézett az országgyűléshez. Tizenhat esztendővel a világháború befejezése után nem leshet tovább a német békeszerződés aláírása Barcs Sándor 'előadói beszéde A végső megoldás: az egyetemes és teljes leszerelés Mi —• Tisztelt Országgyűlés A német békeszerződés megkötése nem tűr halasztást 1 * A v

Next

/
Thumbnails
Contents