Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-31 / 257. szám
IMI OSTÖBEB n. NAPGO 5 Történelmi borvidékeink szőlörekonstrukciójának helyzetét vizsgálja a Népi Ellenőrzési Bizottság Évente 5 millió oltványra van szükség A húszéves tervben 11 600 hold szőlőt újítanak fel a megyében A napokban ülést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazdasági szak- bizottsága és a Megyei Tanács mezőgazdasági állandó bizottsága, melyen Baranya megye távlati 20 éves szőlőtelepítési tervét és történelmi borvidékeink szőlő re konstrukcióját tárgyalták meg. A közös megbeszélésen Németh Márton, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet vezetőjének irányításával kidolgoz ták a vizsgálati kérdéseket, mely alapján novemberben a NEB megvizsgálja a szőlőrekonstrukció helyzetét, valamint A távlati szölöTELEPITÉSI TERV teljesítésének lehetőségeit. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a villány-siklósi történelmi borvidék rekonstrukciója a legfontosabb, mert itt megvannak az adottságok a szőlőkultúra fejlesztésére. A mecseki borvidéknek a város közelsége miatt nincs olyan perspektívája, hisz itt a szőlő egy re inkább a háztáji kertekbe szorul vissza, ezen kívül meredek hegyi jellege miatt nehezen is gépesíthető. Míg a villány-siklósi szőlőterület 67, addig a mecseki csak 49 százalékban gépesíthető. Az országos rekonstrukcióhoz kapcsolódva g Villány— siklósi borvidéken 2 415 hold, a mecseki borvidéken pedig 1 853 hold szőlőterületet kell rekonstruálni, plusz 50—50 hold csemege szőlőt. Így éven te az előbbinél 164, az utóbbiJázscf' Attila-datoU A versnek és dalnak közös gyökere van, amely az emberiség művelődéstörténetének legrégibb idejébe nyúlik visz- sza, a szájhagyomány hőskorába. Legtöbb esetben előbb születik meg a vers és azután a zeneköitőt arra ihleti, hogy újraalkossa zenei hangokban. Előfordul a fordítottja is, amikor ugyanis egy már meglévő dallamra utólag alkalma imák szöveget. Ezért a zenében újjászületett vers előadása nem lehet más, mint kottáira szedett szavalat. Helytelenül jár el az az énekes, aki feladatát nem így fogja fel s a dalból csak a zenei rész érdekli. így köny- nyen beleeshet az önmagáért zenélés feneketlen kútjába. A dal, ez az intim parány- művészet — amelyhez csak két muzsikus: egy énekes meg egy zongorás precíz összmunkája ' szükséges — a legnemesebb kamarazenélés. Valóban alkalmas arra, hogy az alfco' tók legeldugottabb, szinte még önmaguk előtt is titkolt érzelmeit a legművészibb alakban kifejezze és mások számára megérthetővé tegye. Sok verset éppen zenéje emelt híressé és őriz meg századok során át. Tegnap este a Városi Művelődési Házban alkalmunk volt hallani hat szép József Attila- versre írott dalt. Korunk nagy költőjének rendkívüli egyéniségére jellemző az az erős hatás, ami kisugárzik belőle zeneköltőinkre. Számos verse ihlette meg dalosításra őket. Hogy csak néhányat említsünk: Bayer György megzenésítette az Egyszer volt-ot, Rit- kás erdő alatt-ot, Farkas Ferenc a Jut az ember-t, Gárdonyi Zoltán a Keresek valakit- et, Kadosa Pál a Ringató-t, Kemény Egon a Tél-t, Lauri- sin Miklós a Mamá-t, Ottó Ferenc az Altató-t, Magasztaló ének-et és sok mást, Ránki György a Medve tánc-ot, Szöl- lösy András a Rejtelmeket, Veress Sándor a Várlak-ot és még másik négyet, míg például a Reménytelenül-t öten is: Halmos László, Ottó Ferenc, Szomjas György, Veress Sándor és Vikár Sándor. E rövid bibliográfia is alátámasztja állításunkat. S az alkotó folyamat közben tovább halad, úgy hogy József Attila hamarosan Petőfi és Ady népszerűségével fog vetekedni dalköltés zetjinkben. Ezúttal egyik degkiválóbb zeneköltőnk, Ottó Ferenc dalaiból hallottunk ötöt, közöttük azt a három basszushangra írottat, amellyel tavaly a miskolci pályázaton első díjat nyert. Ottó személyes jóbarátja volt a költőnek, rövid élete utolsó hat esztendejében s így közelről megismerhette emberi és alkotói nagyságát. Éppen ezért olyan hitelesek megzenésítései! József-dalaiban el nem vész a költő egyénisége, ellenkezőleg, még jobban kidomborodik, azáltal a többlet által, amelyet a zene tud hozzáadni a vershez. Első hallassa talán kissé szokatlan zene ez (okozza az időnkénti durmol! hangrendszeren kívüliség és a szinte vizuálisan festő zongoraszólam), de a bennük pattanásig feszülő lelkiállapot túlfűtöttsége és izzása magával ragadja a közönségnek azt a részét is, amelyik csak a szívével haMgatja a zenét. Veress Endre nál 130 hold rekonstrukciója válik esedékessé. Ehhez a mun kához a holdankénti oltványszükséglet 4 800, illetve 5 000 darab. A jelenlegi szaporító te lepek ellátnák a megyét oltvánnyal, de Baranyának az ország fontosabb borvidékeit — Tokajhegyalja, Badacsony — is el kell látnia oltvánnyal. Ezért új szaporító telepek létrehozása és a régiek fejlesztése szükséges. A diósviszlói és máriagyűdi tsz-ek határa kiválóan alkalmas anyatelepek létrehozására, Harkányban pedig oltványtermelő kombinát létesítését javasolták a szakemberek. A TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEK rekonstrukciója mellett 20 éves távlati szőlőtelepítési tervet dolgoztak ki a megye egyéb borvidékeire. Ez a munka is nagy erőfeszítéseket kíván, hisz a szőlők erősen leromlottak. A terv szerint 1980-ig 11 600 hold szőlőt kell felújítani a megyében, ez éven te 375 hold új telepítést jelent. 20 év múlva 15 600 hold nagyüzemi szőlő lesz a megyében, ami nem lesz lényegesen több a mostaninál, de sokszor ta annyi értéket képvisel majd, hisz erőteljes fiatal szőlő lesz a legkiválóbb fajtákból, s a korszerű nagyüzemi termelés móddal megsokszorozódik a jelenlegi bortermés is. Ehhez a nagy munkához évi 5 millió oltványra van szükség. Ezért sürgető, hogy minél több termelőszövetkezet rendezkedjék be oltványterme lésre. A már felsoroltakon kívül a villányi és villánykö- vesdi tsz-ekben van erre még kitűnő adottság és szakmai hozzáértés. Felmerült a gondolata, hogy az új telepítésekkel a sík részek felé terjeszkedjenek, mert a hegyes dombos részeken igen magas a szőlő illetve a must előállításának önköltsége. Fokozottan kell fejleszteni a szőlőkultúrát A M^RIAKÉMÉNDI. MOHÁCSI ÉS SZEDERKÉNYI VONULATON, ez a vidék kiválóan alkalmas nagyüzemi szőlőtermesztésre s a jövőben ez a rész hivatott átvenni a pécsi borvidék szerepét. — A szakemberek hangsúlyozták, nagyon fontos, hogy az, állami gazdaságok ne járjanak külön utakon, szőlőtelepítési tervükkel szervesen illeszkedjenek a megye átfogó tervébe. A NEB vizsgálatának célja rendet tenni megyénk szőlő- termesztésében, megvizsgálni a lehetőségeket, hogyan lehet a távlati tervet megvalósítani; T>izenituuji vagy csökkentett értékű áruk boltja Sok hasznos dolgot tapasztaltunk a lengyel üzemekben Lengyelországi tanulmányút járói nyilatkozik Kosaras Gél lért, a Sopiana Gépgyár szerkesztő mérnöke Több ismerősöm panaszolta már, hogy a Bizományi Áruházban nem vesznek át eladásra használt ruhaneműeket. Íme a legfrissebb eset: — Anyám ünneplős nagykabátját akartam eladni a minap, de kénytelen voltam tudomásul venni, hogy a Bizományi Áruházban csak új, kifogástalan állapotban lévő holmikat vesznek át. Noha megboldogult édesanyám kabátja alig használt, sem kifordítva, sem megkopva nem volt, mégsem vették át tőlem, ugyanakkor a zálogházban száz forint kölcsönt adtak rá... A Bizományi Áruház annak idején azzal a céllal létesült, hogy közvetítő szerepel játsszon eladók és vásárlók között, de már régóta más szerepet tölt be. Az egész áru ház új, csökkentett áru cikkekkel van tele, s bár van használt holmi is, de ezek csak kis hányadát teszik ki az újaknak. S valójában mi a helyzet, vesznek-e át használt, régi ruhaneműeket, lak berendezési cikkeket? A kérdésre Tarró József boltvezető válaszolt: — Mi mindent átveszünk, amit el lehet adni. S hogy mit kell érteni ez alatt, mindjárt megmagyarázza: ma már nem vesznek az emberek agyonhasznált, mosott, stoppolt, foltozott ruhákat, sőt az új ruhák között is válogatnak. Nőknek például csak olyan ruhát, cipőt tudnak eladni, ami még kitűnő állapotban van, s főként divatos. — Női cipőből legalább hatvan pár van raktáron, és 172 pár van a boltban, mégis sokszor napok múlnak el, amíg eladunk egyetlen párat. Férficipöből hiányunk van, és férfiruhát is minden meny nyiségben veszünk, mert ezeket még keresik, lie azért vegyünk újabb használt cipőket és női ruhákat, hogy a nyakunkon maradjon? A bolt eladói sokszor hallják, miért bizományi áruház az övék, ha főként új cikkek eladásával foglalkoznak. S ezt a kérdést joggal teszik fel az érdekeltek. Ám, ha elhang zik a kérdés, valóban meg kell vizsgáin azt is, hogy az emberek igényt tartanak-e a használt holmik vásárlására. Amint a Bizományi Áruház forgalmából kiderül, az emberek túlnyomó többsége az új cikkeket részesíti előnyben, ha vásárol, s a használt ruhaneműek között már csak akkor válogat, ha nem talál kedvére való újat. Eddig nagy keletje volt a régi bútoroknak is, de aki ma modem lakást kap, az nem veszi meg a Bizományi Áruház hálószoba-berendezését, noha most nyolc is van raktáron. Ma már a kombinált szobabútorok sem kapósak. Ha akarjuk, ha nem, tudomásul kell venni, hogy ez örvendetes tény, és összefügg az életszínvonal állandó emel kedésével. Más kérdés, hogy mit kezd jünk a régi, divatjamúlt, vagy éppen csak használt ruhákkal, cipőkkel, babátokkal, bútorokkal, s mi legyen a Bizományi Áruház további sorsa. Az idő erre is meghozza majd a választ. H. M, Nemrégiben tért haza lengyelországi tanulmányútjáról Kosaras Geilért gépészmérnök, aiki a pécsi Sopiana Gépgyár szerkesztési osztályán dolgozik. Felkerestük, és a tanulmányút tapasztalatairól érdeklődtünk. — Ki szervezte a tanulmányutat? — Ez a tanulmányút í KGST egyezménye alapján jött létre. Korábban lengyel húsipari gépeket gyártó üzemek szakemberei jártak Magyarországon, most pedig mi voltunk a lengyeleknél. — Mi volt a tanulmányút célja? — Elsősorban az volt a célunk, hogy alaposan tanulmányozzuk a lengyej húsüzemek technológiáját, az üzemekben lévő gépeket és konstrukciós megoldásokat. Nagyon sok újat jelentett ez az út, sokat tapasztaltam és tanultam. Legalább négyezer kilométert utazgattunk Lengyelországban. Jártunk Varsóban, Krakkóban. Sopot ban, Poznanban, Gdanskban, Gdy- niában és még több más vá rosban. Két hétig látogattuk a húsipari üzemeket, vágóhidakat és a sonkagyárakat. Közben előveszi az útinaplót, amelyben bő jegyzetet készített, és itt-ott rajzok, vázlatok tarkítják az oldalakat. — Érdekes a lengyelek sonkagyártása. ök abban legalább olyan specialisták és világhíresek, mint mi a szalámiban. A sopoti sonkagyár- ban végignéztük a gyártási folyamatot. Igen nagy konzerv es dobozokba rakják az elkészített sonkát, általában 1 kilóstól 5 kilósig készítenek sonkakonzervet. Meg is kóstoltuk, nagyon finom volt. A fűszerezésük ugyan eltér a miénktől, de az ő speciális pácoló eljárásuk ízletessé teszi. Újabb lapozás a füzetben, és újabb élmények, tapasztalatok merülnek fel. — Engem különösképpen érdekeltek a vágóhidak berendezései és gépei. Különös eltérés ugyan nincs a magyar és a lengyel vágóhidak között, de bizonyos gépek másképpen vannak megoldva. Például nálunk a marha át- akasztásara egy külön átemelő van rendszeresítve, ezzel szemben náluk úgy oldották meg, hogy a két pályát egymásmellé hozták. Érdekes az is, hogy a lengyel vágóhidakon a sertésekről nem egyben veszik le a bőrt, hanem krupponozva fejtenek. Folyamatos kruppon forrázójuk van, amelyben a sertésnek csak az alsórésze forrázódik, majd a sertés fejét és hátsó részét forrázzák, és a hátrész bőrét forrázás nélkül szőrösen fejtik le. Külön krupponfejtőgép veszi le a bőrt, amely igen egyszerű, de praktikus masina. — A marha kábítása is nagyon érdekes módszerrel történik. Ugyanis nálunk a legkorszerűbb technológia a kábító lándzsa alkalmazása, ök durrantó pisztollyal tagiózzák a marhákat, utána pedig elektromos kábítást alkalmaznak. Ez szerintem jóval egyszerűbb és praktikusabb, mint a pécsi vágóhídon alkalmazott taglózás. Az élmények sorozatában végre elérkezünk a feldolgozó gépekhez, amely elsősorban Kosaras elvtárs „profiljához” tartozik, illetve a pécsi Sopiana Gépgyár legnevesebb termékeihez. — Varsó külvárosában meglátogattuk a sluzewieci feldolgozó üzemet. Különösen lekötötte a figyelmet az AN- CO-rendszerű daraboló vonal. Ez lényegében nem más, mint egy 10 méter hosszú fu- j tószalag, amely mellett 22 dolgozó áll. A dolgozók különféle gépi szerszámokkal, gé- pi fűrésszel, gépi vágókéss': és egyebekkel egy-egy művele tét végeznek a szalagon elhaladó sertésen. Ennek a szalagnak igen nagy a termelékenysége, hisz a 22 fő egy műszak alatt 80 tonna sertést dolgoz fel. Láttunk egy szép bélvonalat is — ezt a poznani vágóhídon láttuk —, amely félautomata rendszerű volt. Egy ilyen vonal mellett négy «nber dolgozott, és a teljesítményük óránként a sertésvonalon 80—120 garnitúra, a marhavonalon pedig 50— 80 garnitúra volt. A tanulmányút hasznosságáról így vélekedik Kosaras mérnök: — Amit elmondtam, egyegy nagyobb gyárban látott élmény. Azonban aranyi sok apró részletet is tapasztalt az ember, amely legalább olyan fontos, és legalább olyan nagy segítséget nyújt a szerkesztési munkámhoz, mint az úgynevezett „nagy dolgok”. Szakmai szempontból sokat tanultam a lengyel üzemekben, és rengeteget tudok majd hasznosítani belőle a saját területemen. Még any- nyit szeretnék elmondani, hogy mi sem mentünk üres kézzel Lengyelországba, mert elvittük legújabb gyártmányaink prospektusait, mint például a folyamatos hústöltőgépét, az univerzális hús- feldolgozó automatáét és a vágókeverőgépét. A lengyel húsipari igazgatóságon nagy érdeklődéssel fogadták a mi gépjeink prospektusait, igen el voltak ragadtatva. Persze a szakmai tapasztalatok mellett rengeteg élményben volt részünk. A lengyel kollégák nagyon barátságosan és vendégszeretettel fogadtak mindenütt. (G. I.) Ikerházakat építenek a cigányesaladóknak Röpgyulésen választották ki az elsőket, akik új otthonukba költöznek Pécs város tanácsának a cigányok kérdéseivel foglalkozó albizottsága a város területén lakó cigányok helyzetén három irányban kíván segíteni: munka, lakás és oktatás területén- Az I. kerületben az elmúlt na- pjokban komoly lépéseket tettek a György-akna melletti Majális téren lakó cigánycsaládok lakáskérdésének megoldásában. Gavallér Györgyné. a városi albizottság tagja — aki az I. kerületben intézi a cigányokkal kapcsolatos ügyeket — vasárnap délelőtt ellátogatott a Majális térre és ott rögtönzött lakóbizottsági ülésen több fontos kérdést megtárgyaltak. Gavallémé ismertette a lakásépítkezéssel kapcsolatos kér déseket. Elmondotta, hogy Récsszabolcsora az iskola mellett meet mérik ki a pécsi töltőt oil Parker rendszert, aranyhegyi 312 Ft-os, 185 Ft-OS kapható a Kiskereskedelmi Vállalat fasse« boltjaiba« 66974 széntröszt által ingyen juttatott házhelyeket. A 20 házhelyen ikerházak lesznek ahol nemcsak cigány családok kapnak lakást, hanem idősebb nyugdíjas bányászok is. A tervek szerint még az ősz folyamán, megteszik a lakóházak építéséhez szükséges előkészületeket. A Majláth utcai épületek bontásanyagához ked vezményes áron juthatnak hoz zá az érdekelt cigánycsaládok. Valószínűleg a széntröszt is segítséget nyújt az építőanyagok szállításához és tavasszal megkezdődhet a lakóházak felépítéseA miit héten lakógyűlést tartottak a Majális téren. Ezen a gyűlésen választották ki maguk közül a cigányok azokat a családokat, amelyek leginkább rászorultaik a lakásra és a legjobban megérdemlik munkájuk és magatartásuk alapján; így javasolták a következő hat családot: Bogdán József és Csonka I. János, Bogdán István és Orsós Lajos, Csonka Ferenc és Bogdán János, valamint Csonka II. János családját. Az érdekelt hét család közül háromszor két család lakna egy fedél alatt, míg Csonka János egy idősebb bányászcsaláddal osztaná meg az ikerházat. A tavaszi lakásépítkezések lebonyolításéval kapjcsolatban is születtek elgondolások. Valószínűleg egy kis társadalmi munka segítségével kalákarendszerben összefogva, egymásnak segítve fogják felépíteni a lakásokat. A pécssza- bolcsi új házakban majd helyet kap az I- kerületben lakókon kívül a II. és III. kerületben lakó több cigánycsalád is. Egyelőre csak meghatározott cigánycsaládok részesülnek a lakásépítési kedvezményben, de az elkövetkezendő időszakban folyamatosan kívánják megoldani mindazok lakásproblémáját, akik a legrendesebbek és munkájuk, valamint rászorultságuk alapiján a legjobban megérdemlik i f f
