Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SMÁNTŰU A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVItl. ÉVFOLYAM. 255. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. OKTOBER 28. SZOMBAT Hz SZKP XXII. kongresszusának pénteki ülése Hruscsov elvtárs sárszava az első három napirendi pont vitája után Az SZKP XXII. kongresszusán Maurice Thorez és Kádár János a kongresszusi küldöttek között. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hálás kö­szönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afri­kai államok demokratikus nemzeti pártjának, bár ezek az országok nem kommunis­ták, elfogadták a meghívást és elküldték a kongresszusra képviselőiket. „Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államok­nak, amelyek az önálló gaz­dasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek”. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szociális- I ta országok sikerei — ha- , talmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az impe­rialisták. akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív jel­lege, amelyet az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politi­kájukat nem a béke és az em­Marosán György és Révész’ Géza látogatása a moszkvai Izzólámpagyárban. Telefoto—MTI külföldi képszolgálat. berek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyere- séghajhászásának, az imperia­listák uralma fönntartásának érdekei határozzák meg. Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kong­resszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitá­járól. Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munká­jának egész tartalma „igazolta pártunk megingathatatlan hű­ségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dol­gozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely elta­karította a személyi kultusz időszakának minden marad­ványát. új lapot nyitott pár­tunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi komműnista és munkásmoz­galom fejlődésére”. Miután Hruscsov megálla­pította, hogy a XXII. párt- kongresszus figyelmének köz­pontjában a párt programja, a kommunista társadalom felé­pítésének programja áll. hang­súlyozta: a kongresszus szóno­ki emelvényén felszólaló vala­mennyi küldött, „kifejezésre juttatta az új program ered­ményes megvalósításába ve­tett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltsé­gét, erejük teljes latbavetésé- vel ugyanolyan sikeresen tel­jesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és második program meg­valósult”. Programunk ereje és életképessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik „Most, a XXII. kongresszu­son, még világosabban lát­juk, hogy a kommunizmus felé rút ése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált”. A Központi Bizottság beszá­molója és a programtervezet feletti vita során, — mondot­ta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaságirányítás további tökéletesítésének fontos kér­dései. A küldöttek előterjesz­tett javaslatainak megvalósí­tása kétségtelenül elő fogja se­gíteni az előttünk álló felada­tok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen van­nak a világ csaknem vala­mennyi kommunista és mun­káspártjának kildöttségei. „Kedves vendégeinknek, a szónoki emelvényről elhang­zott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kong­resszushoz intézett üdvözle­tei visszatükrözték a kom­munista világmozgalom so­rainak nagy egységét és új­ra igazolták, hogy minden marxista-leninista párt he­lyesli támogatja pártunk lenini politikáját”, — mon­dotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megáila- pítótta: a felszólalások, ame­lyeket a szocialista tábor or­szágai kommunista és mun­káspártjainak vezetői a kong­resszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvér­pártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állanak. „A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységé­ről, a nemzetközi szocializ­mus erőinek növekedéséről és összeforrottságáról”. Hruscsov kijelentette: „nyolcvan marxista-leninista párt küldöttségeinek részvéte­le és felszólalása a XXII. kong resszuson visszatükrözte a nemzetközi kommunista, mun­kás és nemzeti szabadságmoz­galom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistái­nak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség el­veihez, amelyeket Marx, En­gels és Inénál hagyott ránk”. Készek vagyunk tárgyalni a nyugati hatalmakkal a német békeszerződésről Nyikita Hruscsov ismét hang súlyozta, hogy ha tovább halogatjuk a má­sodik világháború maradvá­nyainak felszámolása kérdé­sének megoldását Európá­ban, ez a legkomolyabb kö­vetkezményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett, «— a nyugati ha­talmak — válaszul a Szovjet­uniónak a német békeszerző­dés megkötéséire és a nyugat- berlini helyzet ezen az alapon történő rendezésére tett javas­latára — nyíltan azzal fenye­getőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. „Háborús fenyegeté­seikkel ki akarják kényszerí­teni azt, hogy Nyugat-Berlin- ben örökre megmaradjanak Amerika, Anglia és Francia- ország megszállási jogai”. Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Béri,in ..szabadságának biztosítása cél .iából” lennének szükségesek számukra. „Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köz­társaság, sem a többi szocia­lista ország — senki sem kö­vet el merényletet Nyugat- Bcrlin szabadsága ellen”. Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabad­ságról” beszélnek, de ezen Nyugat-Berilin megszállását ér­tik. ,,Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök bizto sítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szállításaik — hadi­anyagok, kémek és divetrzán- sok szállításának — folyama­tosságát az ellenünk és szö­vetségeseink ellen folytatandó 'iknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? — Talán abban a hiszem- ben vannak, hogy nekik min­dent szabad és rákényszerít- hetnek bennünket arra, hogy saját Hét érdekeink ellen, az ál­talános béke és biztonság ér­dekei ellen tegyünk?” — mon­dotta Hruscsov. Ideje, rég ideje megénbeniök azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pe­dig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van, „A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott po­litikáját nem a béke, hanem mindenekelőtt Nyugat-Német­ország militarista és revams- vágyó erőinek érdekei határoz­zák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikáit meghatároz­za, Adenauer kancellár”. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem tikolják gyűlöletüket a szovjet állam etilen, annak bé­keszerető politikája ellen, majd kijelentette: „bármilyen érzésekkel visel­tessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valami­kor is rákényszerítheUk ka­pitalista rendszerüket *a szo­cialista országokra”. Hruscsov így folytatta: „Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: ne veszítsék el józan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendsze­rünk erejét és szilárdságát Is­meretes, hogy a múltban el­lenségeink nem egyszer pró­bálkoztak ilyesmivel, de min­denki tudja mivél végződtek ezek a próbálkozások”. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára ismét kije­lentette, hogy ha a nyugati hatalmak kész­séget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. „Akkor nem fogunk ragaszkod ni ahhoz, hogy december 31- ig aláírjuk a békeszerződést. Nem vagyunk babonás embe­rek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap le­het Nem ez, vagy az a nap a fontos, hanem a kérdés konk­rét és becsületes megoldása”. Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselői­vel és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük ter­mékeny tárgyalásainkat — mondotta Hruscsov. —■ Azonban — hangsúlyozta — á Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusz­tán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok képviselői halogassák az európai kérdé­sek békés rendezését Ha vala­ki erre építi fei számításait, tudnia kéül élőre, hogy azok nem válnak be. „Ez a mi álláspontunk. Eh­hez ragaszkodtunk, és szilár­dan ragaszkodunk” — jelen­tette ki Hruscsov* A Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nukleáris fegyverkísérleteket Az SZKP Központi Bizottsá­gának első tálkára újból hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nuk leáris fegyverkísérleteket A burzsoá propaganda álltai ezzel kapcsolatban csapott nagy hűhóról és azokról a han gokról szólva, hogy e'kísérle­tek ellentétesek az erkölcsi el­veikkel, Hruscsov ki jelenítette: a háború után az Egyesült Ál­lamok egyik kormánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki, hogy Hirosima és Nagasza- ki bombázása erkölcstelen cse­lekedet volt. „ök az imperialista erkölcs­ből indulnak ki, ameíy az erős nek mindent megenged. Úgy vélték, hogy a nukleáris fegy­ver monopóliuma lehetővé te­szi számukra a világuralom megteremtését. Ám a Szovjetunió — folytat ta Hruscsov — rövid idő alatt nagyhatású termonukleáris fegyvert hozott létre, s ezzel ezen a területein véget ért az Egyesült Államok monopóliu­ma. Most még Kennedy elnök is kénytelen volt elismerpi, az Egyesült Államok „az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy utói kel érnie a Szovjetuniót ezen a területen”* De mig az Egyesült Államok elnöke — jegyezte meg Hrus­csov — arról beszél, hogy utói kell érni a Szovjetuniót, addig Rusk külügyminiszter tovább­ra is „erőpolitika” folytatására szólít fel Kiderül, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. A Szovjetunió távol áll attól, hogy bármely államra rákény­szerítse akaratát és feltételeit — mondotta Hruscsov, majd hozzáfűzte: „a Szovjetunió a közvetlen fenyegetéseket és a háború kitörésének veszélyét látva, kénytelen volt megtenni a szükséges intézkedéseket vé­delmi képességének szilárdí­tására, a szovjet nép, a szo­cialista országok égése nagy közössége népeinek védelmé­re”. Hruscsov hangsúlyozta': a szovjet tudósok minden lehe­tőt élkövetnek, hogy a mini­mumra csökkentsék a nukleá­ris kísérletek káros következ­ményeit. „Kénytelenek vagyunk vég­rehajtani ezeket a kísérlete­ket, hiszen az Egyesült Ál­lamok. Anglia, Franciaor­szág és Nyugat-Németország imperialistái országaink szo­cialista vívmányainak, sőt népeinek a megsemmisíté­sére készülnek. Nem csupán a légkör megfertőzésének veszélyét idézik fel, hanem emberek millióinak életét is el akarják venni” — mondatta Hruscsov. Az SZKP KB első tátikára újra felhívta az Egyesült Ál­lamok. Anglia. Franciaország, Nyugat-Németország és más országok vezetőinek figyelmét arra, hogy „legokosabb, ha felhagynak az „erőpolitikával” és a „hidegháborús politiká­val”. {Folytatás a 3. odlaloiu) á é

Next

/
Thumbnails
Contents