Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

SMÁNTŰU

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA

XVItl. ÉVFOLYAM. 255. SZÁM

ARA: 50 FILLÉR 1961. OKTOBER 28. SZOMBAT

Hz SZKP XXII. kongresszusának pénteki ülése

Hruscsov elvtárs sárszava

az első három napirendi pont vitája után

Az SZKP XXII. kongresszusán

Maurice Thorez és Kádár János a kongresszusi küldöttek között.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjának, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meghívást és elküldték a kongresszusra képviselőiket.

„Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek”. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szociális- I ta országok sikerei — ha- , talmas vonzóerőt jelentenek.

Ezután kijelentette: az imperialisták. akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emMarosán György és Révész’ Géza látogatása a moszkvai Izzólámpagyárban.

Telefoto—MTI külföldi képszolgálat.

berek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyere- séghajhászásának, az imperialisták uralma fönntartásának érdekei határozzák meg.

Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról.

Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát. új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk,

valamint az egész nemzetközi komműnista és munkásmozgalom fejlődésére”.

Miután Hruscsov megállapította, hogy a XXII. párt- kongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll. hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött, „kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét, erejük teljes latbavetésé- vel ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és második program megvalósult”.

Programunk ereje és életképessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik

„Most, a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus

felé rút ése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált”.

A Központi Bizottság beszámolója és a programtervezet feletti vita során, — mondotta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaságirányítás további tökéletesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását.

A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kommunista és munkáspártjának kildöttségei.

„Kedves vendégeinknek, a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongresszushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista-leninista párt helyesli támogatja pártunk

lenini politikáját”, — mondotta Hruscsov.

Nyikita Hruscsov megáila- pítótta: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állanak.

„A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottságáról”.

Hruscsov kijelentette:

„nyolcvan marxista-leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kong resszuson visszatükrözte a nemzetközi kommunista, munkás és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Inénál hagyott ránk”.

Készek vagyunk tárgyalni a nyugati hatalmakkal a német békeszerződésről

Nyikita Hruscsov ismét hang súlyozta, hogy

ha tovább halogatjuk a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét.

Emlékeztetett, «— a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötéséire és a nyugat- berlini helyzet ezen az alapon történő rendezésére tett javaslatára — nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. „Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy Nyugat-Berlin- ben örökre megmaradjanak Amerika, Anglia és Francia- ország megszállási jogai”.

Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Béri,in

..szabadságának biztosítása cél .iából” lennének szükségesek számukra.

„Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merényletet Nyugat- Bcrlin szabadsága ellen”.

Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadságról” beszélnek, de ezen Nyugat-Berilin megszállását értik. ,,Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök bizto sítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szállításaik — hadianyagok, kémek és divetrzán- sok szállításának — folyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink ellen folytatandó 'iknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? — Talán abban a hiszem- ben vannak, hogy nekik mindent szabad és rákényszerít- hetnek bennünket arra, hogy saját Hét érdekeink ellen, az általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?” — mondotta Hruscsov.

Ideje, rég ideje megénbeniök azt az egyszerű igazságot, hogy

a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van,

„A nyugati hatalmaknak a

német kérdésben folytatott politikáját nem a béke, hanem mindenekelőtt Nyugat-Németország militarista és revams- vágyó erőinek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikáit meghatározza, Adenauer kancellár”.

Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem tikolják gyűlöletüket a szovjet állam etilen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette:

„bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákényszerítheUk kapitalista rendszerüket *a szocialista országokra”.

Hruscsov így folytatta: „Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: ne veszítsék el józan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát Ismeretes, hogy a múltban ellenségeink nem egyszer próbálkoztak ilyesmivel, de mindenki tudja mivél végződtek ezek a próbálkozások”.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismét kijelentette, hogy

ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége.

„Akkor nem fogunk ragaszkod ni ahhoz, hogy december 31- ig aláírjuk a békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet Nem ez, vagy az a nap a fontos, hanem a kérdés konkrét és becsületes megoldása”.

Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselőivel és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termékeny tárgyalásainkat

— mondotta Hruscsov. —■

Azonban — hangsúlyozta — á Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusztán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok képviselői halogassák az európai kérdések békés rendezését Ha valaki erre építi fei számításait, tudnia kéül élőre, hogy azok nem válnak be.

„Ez a mi álláspontunk. Ehhez ragaszkodtunk, és szilárdan ragaszkodunk” — jelentette ki Hruscsov*

A Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nukleáris fegyverkísérleteket

Az SZKP Központi Bizottságának első tálkára újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nuk leáris fegyverkísérleteket A burzsoá propaganda álltai ezzel kapcsolatban csapott nagy hűhóról és azokról a han gokról szólva, hogy e'kísérletek ellentétesek az erkölcsi elveikkel, Hruscsov ki jelenítette: a háború után az Egyesült Államok egyik kormánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki, hogy Hirosima és Nagasza- ki bombázása erkölcstelen cselekedet volt.

„ök az imperialista erkölcsből indulnak ki, ameíy az erős nek mindent megenged. Úgy vélték, hogy a nukleáris fegyver monopóliuma lehetővé teszi számukra a világuralom megteremtését.

Ám a Szovjetunió — folytat ta Hruscsov — rövid idő alatt nagyhatású termonukleáris fegyvert hozott létre, s ezzel ezen a területein véget ért az Egyesült Államok monopóliuma. Most még Kennedy elnök is kénytelen volt elismerpi, az Egyesült Államok „az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy utói kel érnie a Szovjetuniót ezen a területen”*

De mig az Egyesült Államok elnöke — jegyezte meg Hruscsov — arról beszél, hogy utói kell érni a Szovjetuniót, addig Rusk külügyminiszter továbbra is „erőpolitika” folytatására szólít fel Kiderül, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal.

A Szovjetunió távol áll attól, hogy bármely államra rákényszerítse akaratát és feltételeit

— mondotta Hruscsov, majd hozzáfűzte:

„a Szovjetunió a közvetlen fenyegetéseket és a háború kitörésének veszélyét látva, kénytelen volt megtenni a szükséges intézkedéseket védelmi képességének szilárdítására, a szovjet nép, a szocialista országok égése nagy közössége népeinek védelmére”.

Hruscsov hangsúlyozta': a szovjet tudósok minden lehetőt élkövetnek, hogy a minimumra csökkentsék a nukleáris kísérletek káros következményeit.

„Kénytelenek vagyunk végrehajtani ezeket a kísérleteket, hiszen az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország imperialistái országaink szocialista vívmányainak, sőt népeinek a megsemmisítésére készülnek. Nem csupán a légkör megfertőzésének veszélyét idézik fel, hanem emberek millióinak életét is el akarják venni”

— mondatta Hruscsov.

Az SZKP KB első tátikára újra felhívta az Egyesült Államok. Anglia. Franciaország, Nyugat-Németország és más országok vezetőinek figyelmét arra, hogy „legokosabb, ha felhagynak az „erőpolitikával” és a „hidegháborús politikával”.

{Folytatás a 3. odlaloiu)

á

é