Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-27 / 254. szám
tm. OKTÓBER n. NAPLÓ Fogatkaravánok hordják a kukoricát Kézzel vetnek a domboldalakon — Segítenek a nyugdíjasok is Az országutakon csaknem olyan nagy a forgalom, mint nyáron, kévehordás, gabonszál- lítás idején. Törik a kukoricát mindenütt, telnek a zsákok, fo- gatkaravánok hordják a termést a górékba. Cukorrépával teli vontatók haladnak egymás után az úton, alig fémek el mellettük a kukoricaszárral magasra rakott szekerek. Óvatosan, egyenletesen szórják a magot a vetőgépek, a traktorok pedig a búzának készítik a vetőágyakat; Az egerégi határiban vagy kétszázan dolgoztak tegnap. A 250 hold őszi árpát már a földben találta az eső és már a búzának a felét is elvetették a Gyöngyvirág Tsz tagjai Naponta 75—80 asszony töri a kukoricát, 8 fogat pedig a raktárba hordja a termést. Nagy Lajos, a sző vetkezet fiatal agronómusa azt mondja, minden munka megkészül időben, hiszen Egerágom a tsz idős nyugdíjasai is mind eljöttek segíteni A 70 éves Csalié Jánosaié, meg Nyúl Jánosaié, olyan ügyesen fürgén szedik a kukoricát, hogy példát vehetnek róla a fiatalok. Amint a töréssel elkészültek, azonnal levágják, kévébe kötik a kukoricaszárat, így november 8-ra biztosan tiszta lesz a határ. Már rövidesen hozzálát a tsz építőbrigádja egy szarvasmarha-istálló építéséhez, amelyet még az idén él is készítenek. A határban van a tagság zöme a saakédd tsz-ből is, hiszen a dimbes-dombos talaj művelése nagy figyelmet és sok munkát kíván. A lapos fekvésű területeken, lankákon fogattal meg géppel vetik a búzát, a meredek domboldalban azonban három idős parasztember kézzel szórja a magot. Ezekben a napokban kevesen vannak otthon a délelőtti órákban. Ellenben a tsz-tagok. de a családtagok is mind kint vannak a határban. — A vetés, kukorica-törés, répaszedés mind idénymunka, hogyan is győzhetné egyedül a tagság — mondta Bártfai József, a szövetkezet könyvelője. Egyéni korukban is mindig otl segítettek a családtagok a földeken, de segítenek most is Eilenden minden tagnak kimérték mekkora területen kell megkapálni, megszedni a kukoricát. így aztán, ha egy család összefog, mindenki köny- nven elvégezheti a ráeső részt Ha megszedték Eilenden a Figyelem! Figyelem! TEMPÓ KTSZ fehérnemű javító részlege mindenféle FEHÉRNEMŰ, Ágynemű és FELSŐRUHA javítását, alakítását és vasalását gyorsan, szakszerűen vállalja. Cím: Doktor Sándor a. 9. Bejárat a kapu alatt. 66 878 visszalévő 80 hold kukoricát, nekilátnak levágják, kévékbe kötik a szárat, mind a 180 holdról. A java itt is silóba kerül majd, hiszen 108 szarvasmarha, meg 160 sertés kér eleséget a télen. A környező községek határában mindenütt zúgtak a trak torok, vetették a búzát a gépek, sőt nem egy helyen az eső után ki is zöldéllt a zsenge árpa; A bogádi határban aaooban nem vetett senki. Vajon miért? Az elnök alacsony, barna em bér, győzi sorolni, mennyi a munka. Aztán kiderül, hogy búzát még nem vetettek, s az őszi árpának is mindössze 10 százaléka került csak a földbe, s azt a kevés kukoricát aiz is- koüásgyerekek törték a szünnapon. Azt mondja, nem volt eddig talaj, amibe vessenek, mert a gépállomás nem készített. Vajon valóban így van-e ez? Most van mibe vetni, de nincs ki vessen, mert állítólag az a kevés férfi, aki nem dolgozik az iparban, kell az állat- tenyésztésben, meg a tsz építkezéséhez. Nem tudni, mi az igazság, de a vetés, a jövő évi kenyér, mindennél előbbre való. Egy biztos. A szervezés gyen ge, nem is járnak utána a dolgoknak, mert azt mondják, biztos úgyse intéznék el a panaszukat. A példa azonban azt mutatja, hogy ahol akarnak, ott boldogulnk is. Hiszen a családtagok, nyugdíjas tsz-tagok biztos segítenének a munkában, ha kérte volna őket rá valaki. Hétről hétre utolsó a pécsi járás az őszi mezőgazdasági munkákban. Pedig a szövetkezetek nagy részében becsületesen, szorgalmasan doligoznak, szépen gondozott a határ. Igái, hogy sok ebben a járásban a fiatal szövetkezet, kevés a gép, a lemaradás legfőbb oka azonban az a néhány olyan termelőszövetkezet, mint a bogádi Virágzó Tsz, ahol nem fog ösz- sze a tanács és a tsz, nem intézkedik ,nem szervezi a munkát a vezetőség; Megkapta a Sopiana volt I. telepét a Pécsi Vasas Szövetkezet Évi 800 tonna ezürkeöntvényt gyártanak Hosszú huzavona után teljesült a Pécsi Vasas KTSZ vezetőinek és tagjainak reális kívánsága és megkapták a Sopiana Gépgyár addig kihasználatlanul álló gyárvárosi X. telepét. A tdepen ez év december 31-ig el kell végezni az első próbaöntéseket. Addig azonban kőművesek, szerelők dolgoznak ott és a korszerű követelményeknek megfelelően átalakításokat végeznek. Az átépítés, korszerűsítés után — amely másfél millió forintba kerül — évi 800 tonna szürkeönitvény gyártására lesz alkalmas a telep. Ezzel a mennyiséggel nemcsak saját szükségleteit elégítheti ki a Pécsi Vasas KTSZ, hanem más kisipari szövetkezeteket is elláthat belőle. Az új telep kihasználásával, 1962 januárjától, amikor már megkezdődik a komoly termelés — növelni akarják export- tevékenységüket. Kisebb gépeket akarnak gyártani, s a már ismerteket, mint a nemzetközileg is elismert pázsitnyírót — egyre nagyobb területre exportálni. Komoly jövőt remélnek famegmunkáló gépeiknek Tanácskozás a vidéki nagyvárosok közlekedési helyzetéről Indokolt volt a pécsi villamos megszüntetése — Korszerű autóbuszokra van szükség Tegnap, csütörtökön délelőtt kezdte meg munkáját Szegeden a Közlekedéstudományi Egyesület, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közúti és városi közlekedési bizottsága által rendezett konferencia, mely a vidéki nagyvárosok közlekedési helyzetének és fejlesztésének lehetőségei megtárgyalását tűzte ki célul. A tanácskozásra csaknem kettő- százötvenen jöttek össze az ország minden részéből. Borsodi János, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője, a Közlekedéstudományi Egyesület helyi elnöke és Biczó György, a megyei jogú városi tanács elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Csanádi György egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettese, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke mondott bevezetőt. A tanácskozás első napi programjában három előadás szerepelt. Délelőtt Szászkerti Sándor, a KPM műszaki felügyeleti osztályának vezetője, a vidéki nagyvárosok közlekedésének kifejlődéséről és jelenlegi helyzetéről szóló előadásában részletesen foglalkozott az öt vidéki nagyváros Pécs, Miskolc, Debrecen, Szc ged és Szombathely közlekedésének fejlődésével és mos tani helyzetével. Ismertette a megszűnt pécsi villamoshálózat adatait és kijelentette, hogy mivel a hálózat nem felelt meg a közlekedési igényeknek és fejlesztésre, bővítésre sem volt alkalmas, indokolt volt megszüntetése. Az elmúlt tíz év alatt viszont az autóbusz- szai szállított utasok száma több mint ötszörösére növekedett. Megjegyezte, hogy az autóbuszállomány elhelyezése a megszüntetett villamosvasút- tai közös forgalmi telepen már nem lehetséges, további növelése rendkívüli nehézségekkel jár. Előadásának további részében elemezte a közlekedési eszközök és berendezések mai műszaki színvonalát, rámutatva arra, hogy a vidéki közlekedési járművek általában nem felelnek meg á korszerű közlekedés igényeinek. A második előadás, melyet dr. Szabó Dezső, a műszaki tudományok kandidátusa, a fővárosi tanács városrendezési és építészeti osztályának főmérnöke ismertetett — kimutatta, hogy az elmúlt hatvan év alatt a fővárosi tömegközlekedés utaslétszáma tízszeresére, vidéken nyolcvanszorosára emelkedett és nagyobb, mint a környező országokban. Vidéki városokban az autóbuszhálózat fejlesztése látszik legcélravezetőbbnek. Ehhez azonban az szükséges, hogy a városi közlekedésnek megfelelő autóbusztípusokat gyártson az ipar. Délután dr. Vásárhelyi Boldizsár, a műszaki tudományok doktora, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanára a városi közlekedés fejlesztésének alapelveiről tartott előadást. A háromnapos konferencia második napján, pénteken a vidéki nagyvárosok közlekedésfejlesztési tanulmányterveit Hegyi Kálmán, az Üt- Vasúttervező Vállalat osztályvezetője ismerteti, a városi tömegközlekedés üzemeltetéséről pedig Meszléri Zoltán, a Miskolci Közlekedési Vállalat főmérnöke, a városi tanács tömegközlekedtetéséről és üze- 1 meltetéséről tart előadást. Az előbbi előadáshoz Márki Lászlót, a Pécs megyei jogú városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét, az utóbbihoz Szabó Bélát, a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatóját kérték fel többek között hozzászólónak. és azoknak a sodronygyártó kisüzemeknek, amelyeknek első példányát most készítik indiai megrendelésre. Bár ebben az esztendőben kezdtek exportra termelni a vasas szövetkezetbeliek, második félévi exporttervüket már 1,5 millió forinttal túlteljesítik. Az NDK-nak és a Szovjetuniónak drótfonatokat, svájci megrendelésre barkácsoló asztalokat, kézi emelőket gyártanak, sőt 1962-re is van már szállítási szerződésük külkereskedelmi vállalatokkal. De az új telep nemcsak az exporttevékenység kiszélesítésére nyújt az eddigieknél nagyobb lehetőségieket. Olyan kisgépeket is gyárthatnak — például lemezollókat, lyukasztógépeket, stb —, melyek segítségével meggyorsulhat a kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenysége és a javítási munkák minősége is emelhető. A jövő terveinek megvalósítása természetesen az eddiginél több munkáskezet igényel. Már tárgyalnak olyan öntőkkel és vasmunkásokkal, akik jelenleg nem szorosan vett szakmájukban dolgoznak, szövetkezeti felvételük ügyében, ötvennel szaporítják a közeljövőben a szövetkezet tagjainak számát. Ezek között jónéhány olyan munkás is lesz, akiket betanítanak, például a formázó- gépek kezelésére. Bővül a tanulóképzés is. Idén újabb tíz tanulót szerződtettek, mert már számítottak a most. kapott telepre, s ezzel közel öt- venre szaporodott a ktsz ipari tanulóinak száma. örvendetes tény. hogy az öntöde üzembehelyezése egyben a város levegőjének javulását is jelenti, mert megszűnik a város szívében, a Zsolnay Vilmos utcában eddig használt öntöde. Az öntöde helyén a kibővített galvanizáló műhely kap szállást és itt létesítenek egy központi raktárt. A Pécsi Vasas KTSZ tagjai már régóta vártak új telepükre. A hosszú huzavonát, mely az átadást megelőzte, aggódva- reménykedve figyelték. Hogy mennyire örülnek új szerzeményüknek, melynek ellenértékét már a közös alapból fogják kifizetni, misem bizonyítja jobban, mint hogy társadalmi munkában segítik a műhelyépítkezéseket. Előzetes becslések szerint a százezer forintot is meghaladja majd annak a munkának az értéke, amelyet a tagok teljesen önzetlenül, azzal a céllal végeznek, hogy szövetkezetük tovább gyarapodjék és erősödhessék. H. M. 4% Ob Miért nem szállít burgonyát az új-mohácsi Rákóczi Tsz? Panaszkodnak a MÉK központban, hogy nem jön a szerződött burgonya az új-mohácsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetből. Vajon mi az oka, hogy megfeledkeztek ennek a fontos népélelmezési cikknek a szállításáról? — Három vagonra kötöttünk szerződésű de csak mintegy huszonhat mázsát tudtunk adni — mondja Scheich István a tsz főagronómusa — kereken 1430 mázsa készletünk maradt Ebből 208 mázsát mint részesedést fizettünk ki a tagoknak. 266 mázsával pedig tartoztunk nekik, mivel ők adták tavasszal a vetőmagot. Munkaegységenként 1 kilogramm burgonyát Ígértünk a tagságnak, s ez ötszáz métermázsát jelent. Néhány mázsát el is adtunk a nyáron- így 637 mázsa maradt vetés céljára. Ebből hatvan holdat kellene bevetnünk, amihez tulajdonképpen kilencszáz mázsa vetőburgonya szükséges. Ebből hogyan szállítsunk?! A mohácsi városi tanács vb. El Vér-ült ere űi furís*crezálló Hol volt a finnugor őshaza? Vilié Luho finn régész nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia finn vendége Vilié Luho, a Turku-i egyetem régész tanára egyhónapos tanulmányútja végeztével csütörtökön utazott haza. A finn professzor az MTI munkatársának kérdéseire magyarországi élményeiről a következőket mondotta: Sok magyar tudóssal találkoztam tanulmányutam idején. Legemlékezetesebb számomra László Gyula budapesti egyetemi tanárral folytatott beszélgetés. László Gyulának nemrégiben jelent meg „Őstörténetünk legkorábbi szakaszai” című könyve, amelyben rendkívül érdekes, új megállapításokat tesz a finnugor őshazával kapcsolatban. Feltevése. hogy ez az őshaza valahol a mai Lengyelország és Magyarország között volt, in nen távoztak volna el eleink s tértek volna később ismét visz- sza; egészen újszerű gondolat László professzor teóriáját véleménye szerint alátámasztják a mezolitikumból származó lengyelországi leletek. Ahhoz, hogy a mi kutatásaink eredményével a magyar eredményeket összehasonlíthassuk javasolni fogom a Finn Tudományos Akadémiának, mielőbb fordítássá le finnre László professzor rendkívül érdekes könyvét. •— mondotta Vilié Ltd»» A Mecseken új turistaszállót építettek a volt Kakukkcsárda helyén. Az impozáns épületben 58 férőhely van. A teraszról szép kilátás nyílik a Mecsekre s a város keleti részére. A turistaszálló már elkészült s csupán az utolsó simításokat végzik rajta. Az épületet födő hónapban adják át a Turistaházakat Kezelő Vállalatnak. mezőgazdasági osztályán azonban mást is hallottunk: — A vetőmag után az első kötelesség a szerződés teljesítése — tájékoztat Szabó Zoltán osztályvezető. —• Ezt jogszabály írja elő. Kivétel csak akkor van alóla, ha a háztáji gazdaságokban sem termett burgonya. A termelőszövetkezetnek kötelessége lett volna minden egyes tagot egyenként megvizsgálni, hogy van-e burgonyája, vagy nincs, s csak annak adni a munkaegység után, akinek valóban szüksége van rá. Aki ugyanis termelt belőle, az a munkaegysége után járó burgonyát a szabadpiacon értékesíti, s ez mostanában nem kívánatos jelenség az ellátatlan lakosság szempontjából; — Igaz ugyan, — folytatja Szabó elvtárs, — hogy a tagoknak kiosztott burgonya kisméretű és nem alkalmas étkezésre. Ezt az érvet Scheich István főagronómus is megtoldja: — Valóban kicsi. Azonkívül nekünk azt ígérték, hogy ötven holdra kapunk vetőmagot* ezért kezdtük el osztani a tagoknak. Később az ígéretet, (pontos dátummal szólva szeptember 26-án) visszavonták. — Ha a visszavonás nem történik, mi teljesítünk a MÉK- nek is. De ekkor már megkezdtük a burgonyaosztást a tagoknak. Az É. M- felvásárlási kirendeltségénél azonban mást hallottuk: tudomásunkra hozták, hogy a vetőburgonya elosztását már előző évben tudják az illetékes szervek. Ilyen helytelen Ígéretet tehát csak felelőtlenül adhatott valaki, ha adott is. De nem elfogadható érv a burgonya kis mérete sem. — A MÉK központ minden ipari burgonyát átvesz — mondja Vámos Gyula termelési osztályvezető. — Akkora gondot fordítunk az ellátatlan lakosság élelmezésének biztosi tására, hogy még az ipari burgonya minden szállítmányát is átválogatják az embereink, I s kiszedik belőle az étkezésre ! alkalmasat. Az étkezési burgonya méretét is leszállítottuk 3 i centire. íme a viták a burgonya körülTudjuk, nem lehet sokat szál lítani onnét, ahol kevés van. De éppen ilyen esetben kellene nagyobb gondosság, s a jogszabályok pontosabb betartása. Nemde?! (Töldessfg i
