Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

VJLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KM a iSZKP XXI!. ';ontjress7usírál SVKANTUII NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIII ÉVFOLYAM, 254. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1961. OKTÓBER 27. PÉNTEK Ás SZKP XXIL kongresszusa egységesen egyetért as új lenini programmal A testvéri marxista—leninista pártok teljes helyesléssel fogadják az SZKP új programjának tételeit Kuuszinen, Seljepin, German Tyitov űrhajós és a testvérpártok küldötteinek felszólalásai a kongresszus csütörtöki tanácskozásán Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII, kongresszu­sának csütörtök délelőtti ülé­sén V. Ahundov elnökölt. Első­nek Camille Silvester, Marti­nique Kommunista Pártjának főtitkára emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy a marti- niquei kommunisták antikolo- nialista frontot igyekeznek lét­rehozni. „Tudjuk — mondotta Camil­le Silvester, — hogy harcunk győzelmesen ér véget, mert velünk vannak a demokratikus erők, köztük Franciaország de­mokratikus erői is”. A felszó­laló hangsúlyozta, hogy a ku­bai forradalom példát mutat a Karib-medence és Latin-Ame- rika' valamennyi országának. Az SZKP új programjának tervezetében és Nyikita Hrus­csov beszámolóiban választ kap tak a népek az őket legjobban foglalkoztató, legégetőbb kér­désre, a béke fenntartásának kérdésére, jelentette ki üdvöz­lő beszédében Szamuil Miku- nisz, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Mikunisz oroszul szó iáit fel, s felszólalásában hang­súlyozta az SZKP XXII, kong­resszusának valamennyi ország dolgozóira gyakorolt óriási er­kölcsi-politikai hatását. Mikunisz felháborodva elítél­te a nyugatnémet militaristák­kal kacérkodó izraeli vezető körök politikáját. „Népünk megmozdulásaival bebizonyítot ta, hogy sohasem áll a német militarizmus oldalára” jelentet­te ki a felszólaló. Fuad Nasszar, a Jordániái Kommunista Párt főtitkára az SZKP programját évszázadunk legfontosabb dokumentumának nevezte. Hangsúlyozta az SZKP XX. kongresszusának jelentőségét; azt mondta róla, hogy „forduló pont az egész emberiség béke- harcában, s a szocializmus és kommunizmus útján való előre haladásban”, majd kijelentette, hogy a Jordániái Kommunista Párt teljes mértékben támo­gatja „az SZKP lenini állás­pontját az Albán Munkapárt­tal szemben”. A jardániai terrorrendszer uralmáról szólva Fuad Nasszar kijelentette, hogy a jordániai nép tovább foly­tatja hősi harcát hazájának felszabadításáért az imperia­lizmus és a sötét reakció igája alól. Semmi sem olthatja ki az SZKP új programjának fé­nyét, — mondotta Georae Jackson, az U j-Zélandi Kommunista Párt Nemzeti Bizottságánál; elnöke. Jackson üdvözölte a XXII. kongresszust és hangsúlyozta: az emberek úgy fognak meg­emlékezni róla, „mint arrói r kongresszusról, amely kijelölte az embernek mindent megadó kommunista társadalom útját”. Tudjuk — mondotta —, nincs a Földön olyan hata­lom, amely megakadályoz­hatja, hogy a Szovjetunió egyre erősebbé váljon. Miután megállapította hogy a külföldi tőke egyre jobban befurakodik Uj-Zélandba, s hogy a válság súlyos teherként nehezedik a dolgozók váltadra, George Jackson így kiáltott fel: „Szüntelenül harcolni fo­gunk!” (Sok-sok évvel ezelőtt Uj-Zéland maori őslakossága ezzel a kiáltással fogadta az angol gyarmatosítókat). Woog, a Svájci Munkapárt főtitkára, orosz nyelven mon­dott beszédében megállapítot­ta, hogy az imperialisták vég­leg be akarják vonni Svájcot az agresszív NATO-tömbbe, majd a következőket mondot­ta: „Pártunk ilyen körülmé­nyek között az ország függet­lenségének megvédéséért küzd”, Elmondotta, hogy a kis Svájc, amelyet senki sem fe­nyeget, egész költségvetésének több mint 40 százalékát fordít­ja katonai célokra. „Mindent elkövetünk, ami erőnktől telik, hogy meghiúsítsuk a háborús gyújtogatok bűnös terveit és erőnkhöz mérten hozzájárul­junk a béke fenntartásához”, Rámutatott, hogy Svájcban a kommunistaellenes hisztéria groteszk formákat ölt, majd emlékeztetett David Ojsztrah szovjejt muzsikus vendégsze­replésének betiltására. „Hege­dűjátékát kommunista proga- gandának nyilvánítják”. Pártunk hangsúlyozni szeret- Tié, hogy még az önöktől leg­távolabb élő népek is rendkí­vül nagy figyelemmel kísérik, mit cselekszik a szovjet nép, mert az, ami a Szovjetunióban történik, — saját jövőnk ele­ven képe, — mondotta Pierre Justinf a Guandeloupei Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Irodájának tagja. A guandeloupei kommunis­Kádár János, az MSZMP első titkára és J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára a kongresszus szünetében. A Ghánái Népi Konvenció Párt küldöttsége a kongresszusi palotában. Rádiókép—MTI külföldi képszolgálat. ták hűek a kommunista és munkáspártok marxista-leni­nista alapon való egységének elveihez. A tudomány a tamuiizmasban tala ja meg hazáját — mondotta Szemjonov akadémikus Nyikolaj Szemjonov akadé­mikus, a politikai és tudomá­nyos ismereteket terjesztő or­szágos társaság vezetője be­szédében hangsúlyozta: a szov­jet tudósok boldogok és büsz­kék, hogy az SZKP új prog­ramja ilyen nagyra értékeli a tudomány szerepét a szovjet társadalom fejlődésében. „A tudomány a kommuniz­musban találja meg hazáját” — mondotta* A Nobel-díjas kiváló tudós biztosította a kongresszust, hogy a szovjet tudomány az ismeretek minden terén ki fog­ja vívni elsőségét, „A kommunizmus eszményei lelkesítenek bennünket”, Szemjonov akadémikus meg­állapította, hogy a széles töme­gek nagy érdeklődést tanúsíta­nak a tudományos ismeretek iránt. Ezt úgy értékelte, mint a szovjet rendszer egjík jelen­tős vívmányát. Hangsúlyozta, hogy fejlfeszteni kell a tömegek tudományos és tudományos- műszakj alkotó munkáját Az egész szovjet nép támogatja a XXII. kongresszus állásfoglalásait Az MTI különtu­dó sító ja jelenti Moszkvából: Tíz nappal ezelőtt kezdődtek meg a Kremlben a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXII. kong­resszusának tanács­kozásai s azóta a kongresszusi már­ványpalotára össz­pontosul nemcsak az egész szovjet nép, hanem az egész vi­lág közvéleményé­nek figyelme. Országszerte foly­nak a munkáskollek­tívák, katonák, kol­hoztagok és hivatali dolgozók gyűlései, amelyek támogatá­sukról biztosítják a kongresszust és a párt Központi Bizott­ságát- A párt Hrus­csov vezette Közpon­ti Bizottsága melletti egyöntetű állásfogla­lást bizonyítják a munkáskollektívák újabb és újabb ,<aján dékai”: a munkasi­kerekről szóló jelen­tései. Ezekben a na­pokban számos él­munkás kéri felvéte­lét a pártba és a Le­nini Komszomolba. Különösen lelkesek a kongresszusi ta­nácskozásoknak azok a percei, amikor a testvéri kommunista és munkáspártok ve­zetői, képviselői tart­ják üdvözlő beszédei­ket. A kongresszust az internacionaliz­A moszkvai Lovarda téren a kongresszus leg­frissebb híreit olvassák a lapokban. mus szelleme hatja át. Emlékezetes pilla­natok maradnak azok, amikor a kül­döttek Winstont, az Amerikai Kommu­nista Párt nagy har­cosát ünnepelték, aki a börtönben meg­vakult. — Szemem elvesz­tette látását, politi­kai éleslátásom azon­ban megmaradt.— je lentette ki Winston, s szavait nem lehet el­felejteni. Az élet és remény­ség dala — így jel­lemezte Dolores Ibár­ruri a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak programterveze­tét. A külföldi küldöt­tek felszólalásai a nemzetközi kommu­nista mozgalom egy­ségéről és erejéről tanúskodnak- Határo­zottan elítélik, meg­bélyegzik az Albán Munkapárt vezetői­nek a proletár inter­nacionalizmust meg­tagadó magatartását. A, kongresszust ba­ráti találkozók kísé­rik: a lestvérpártok küldöttségeinek veze­tői és tagjai talál­koznak a városok és falvak dolgozóival. A szovjet lapok kieme­lik, ' hogy különösen lelkes hangulatban zajlott le Kádár Já­nos elvtárs gorkiji, Gomulka elvtárs vla- gyimiri, Walter Ulb­richt elvtárs leningrá di látogatása. A szovjet sajtó és rádió figyelmének központjában tovább ra is a kongresszus áll. A Pravda teljes terjedelmében közöl minden kongresszusi beszédet és felszó­lalást a rádióállomá­sok újra meg újra ismertetik a hozzászó lások jelentősebb részleteit. A kulturális élet a kongresszus jegyében zajlik. A moszkvai mozik bemutatják „A kommunizmus építői­nek kongresszusa” című alkotást, amely a történelmi tanács­kozásról készített do­kumentumfilm har­madik része. A szovjet ország életének minden egyes napja arról tanúsko­dik, hogy a nép egyöntetűen támogat­ja a XXII■ kóngresz- szus állásfoglalásait és valóra váltja nagy célkitűzéseit. Az SZKP íj propramja büszkeségünkre és az egész szovjet nép nagy boldogságára szolgál — jelentette ki felszólalásában Ottó Kuuszinen, az SZKP Központi Bizottságának titkára Otto Kuuszinen foglalkozott aiz SZKP új programjának szá mos tételével, amelyek külö­nösen értékesek a marxista- leninista tanítás továbbfejlesz­tése szempontjából, A többi között ezekhez a tételekhez sorolta a következő kérdése­ket: a kommunizmus anyagi­műszaki alapja megteremtésé­nek útjai; a kolhozok, mint a kommunizmus iskolái a pa­rasztság számára; a társadal­mi tulajdon két formájának átnövése egységes kommunis­ta tulajdonná. A testvéri marxista-leninis­ta pártok — állapította meg Kuuszinen — teljes helyes­léssel fogadják az SZKP új programjának tételeit a különböző országok szocia­lizmusba való átmenetének kü lönféle útjairól, a mai kor jel­legéről, a függetlenségüket nemrégen kivívott országok nem-kapitalista fejlődésének lehetőségéről. Az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára megállapította, hogy a monopol-kapitalizmus áUammonopalista kapitalizmus sá nőtt át és hangsúlyozta, hogy az imperializmus most min­den eddiginél jobban veszé­lyezteti a világ békéjét. Hozzátette, hogy a háborús ve­szély fő forrása — az Ameri­kai Egyesült Államok. Kuuszinen megállapította, hogy a világuralomra törő ál- 1 ammojiopolista kapitalizmus az „anti-kommunizmus” zász­laja alatt ügyködik, majd hoz­zátette, hogy ez nem eredeti dolog, — a hitleri Németország is azt hirdette magáról* hogy a kommunizmustól menti meg a világot. Nemcsak a szocialista orszá­gok ellenében emelik fel az „antikommunizmus” fekete zász Iáját. Azzal leplezik a népek nemzeti szabadságharca elleni mesterkedéseket. A szónok hangsúlyozta, hogy az Észak-Atlanti Szövetség az amerikai imperializmus politi­kájának legkoncentráltabb megtestesülése. Az Egyesült Államok a NATO rendszeré­vel, mint faltörő kossal betör­te az európai kapitalista orszá gok kapuit, hogy az amerikai tőke oda behatolhasson. A nemzeti érdekek elárulásának nevezte, hogy a nyugati hatal­mak egész sora hozzájárult Nyugat-Németország felfegy­verzéséhez. Otto Kuuszinen teljesen egyetért azzal, hogy a kong­resszus szigorúan elítélte a frákciós pártellenes csoport tevékenységét. Megállapította, hogy a csoportnak semmi kö­zös platformja nem volt. Mo- lotovnak a pártellenes csoport­ban játszott szerepével kapcso­latban azt mondta, hogy „a pártnak nincs szükség ilyen megrögzött és rosszindulatú politikai spekulánsokra”. (Folytatás a 2. oldalon!. k

Next

/
Thumbnails
Contents