Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

4 NAPLŐ 1961. OKTÓBER 84. Lélektani kérdések az ifjúság nevelésében A családi otthon pedagógiai légköre Beszélgetés dr. Komlósi Sándor főiskolai docenssel az ifjúság nevelésével kapcsolatos tudományos kutatómunkáról Egy nagy levélborítékot hoz a postás. A Lipcsei Tudomány­egyetem Pedagógiai Kutató Központjából érkezett. Dr. Lothar Fischer, a Lipcsei Egye tem adjunktusa, a kutatóköz­pont titkára küldte dr. Kom­lósi Sándornak, a Pécsi Peda­gógiai Főiskola docensének. A nagyméretű boríték rend­kívül értékes tanulmányt ho­zott, amelynek címe: „A ta­nulók tanulási magatartása és a családi otthon pedagógiai légköre közötti összefüggés”. Dr. Komlósi Sándor elvtárs — miután látja, hogy érdek­lődéssel figyelem a külde­ményt, — elmondja, hogy nem ez az első ilyen dolgozat Lip­cséből, több is érkezett már. — Talán cikk- és tanulmány cseréről van szó? — Igen, szabályos tanul­ni ánycseréről. Júliusban és augusztusban többhetes tanul- mánv‘v<"*'-voltajn a Német De mokratikt— rrwztársaságban, pécsi tanártársaimmal. Alakult ugyanis Pécsett egy héttagú munkaközösség, a Tudomá­nyos Akadémia támogatásával s ez a munkaközösség azt ta­nulmányozza. hogy miképpen folyik a munkára nevelés a családban, ötödik osztályos kortól a nyolcadik osztályos korig vizsgáljuk a gyermekek nevelésének ezt az ágát, a ta­pasztalatokat pedig cikkekben, dolgozatokban adjuk közre a Köznevelés, a Magyar Pedagó­gia és a Pedagógiai Szemle cí­mű folyóiratokban. Hogy ez a munka megfelelő tudományos színvonalon follyék és nemzet­közi tapasztalatokra is támasz- kodhassék, kapcsolatba lép­tünk több ország egyetemé­vel és főiskoláival, pedagógu­sokkal. pszichológusokkal, a nevelés és oktatás kiváló szak­értőivel. — Mióta van meg ez a kap­csolat? — A hallei egyetemmel 1955 óta vagyok kapcsolatban. Tanártársaim közül többen korábban, mások pedig 1955 óta kerültek kapcsolatba kül­földiekkel a munka során. Jó­magam Rostockban; a Peda­gógiai Hetek keretében tartot­tam a nyáron előadást „Az osztályfőnök munkája a csa­ládban címmel; Rostockban már évek óta minden nyáron megrendezik a Pedagógiai He­teket. Ott elhangzott előadáso­mat pszichológusok és gyakor­ló pedagógusok hallgattak, akikkel munkatervet is cserél­tem s megállapodtam újabb dolgozatok kicserélésében. —■ Kik jártak külföldön a héttagú munkaközösség tagjai közül? — Dr. Huszti Sándomé. dr. Pakuts Béláné, dr. Komlósi Sándomé és én voltunk együtt, a munkaközösség többi tagja sajnos nem tudott velünk jön­ni, különféle okokból; ■— Milyen témakörben ku­tatnak külföldi kollégáik leg­inkább és milyen eredmény­nyel? — Greifswaldban egy Német Demokratikus Köztársaságbeli egyetemi tanár vezetésével működd munkaközösség kidol­gozott a családlátogatásokról egy tanulmányt. Ezt vitattuk meg. Potsdamban pedig, — ahol két évvel ezelőtt az egész pedagógiai tanszék részt vett a megbeszélésen — a családi nevelés kérdései kerültek szó­ba. Lipcsében a Testnevelési Főiskolán ugyancsak ilyen té­mát tárgyaltunk, ahol a pe­dagógiai tanszék vezetője írt doktori disszertációt a család és az iskola kapcsolatáról. Ezt a kollégánkat a családi neve­lés és a sport kapcsolatait fel­ölelő témakör érdekli, most ebben dolgozik. Velem szokta kicserélni a dolgozatait mert én hasonló témában is kutatok A kísérőlevélben arról értesít a Lipcsei Egyetem kutató köz­pontjának titkára, hogy az egyetem emlékkönyvében fog megjelenni ez a most küldött tanulmánya Ebben az emlék­könyvben az egyetem profesz- s zára inak működését örökítik meg. — További terveik? — Szép terveink vannak. Er­furtban találkoztunk két pszi­chológussal a nyáron, optimista emberekkel, kiváló képességű tudósokkal, akik az ifjúság ne­velésének lélektani vonatko­zásairól cserélték ki velünk gondolataikat. Hasonló kutatá­sokat folytató csehszlovák és lengyel tanárokkal szeretnénk megismerkedni a jövő nyáron. Prágában már vannak csere- partnereink, a varsói tudomá­nyos akadémián is lesznek — s ha a velük tervezett talál­kozóink megvalósulnak, Romá niába és Bulgáriába megyünk. A kutatások eredményeinek feldolgozása újra csak nagy mim ka lesz majd, de megéri a fáradságot. A nevelésnek más szocialista országokban tapasz­talt tényeiből a jövendő ma­gyar pedagógusnemzedék mai képzéséhez értékes tapasztala­tokat tudunk általánosítani. A tanulmányokban közreadott ta pasztalat általánosítása, mint elmélet, utat mutat a jövő te­vékenység: a gyakorlat számá­ra. Márpedig a fő cél az, hogy a gyakorlati oktató-nevelőmun ka során szilárd, elvhű, szo­cialista pedagógusokat adjunk, akik képesek a tanulók tudo­mányos megismerésére, logiku san gondolkodnak, ki tudják bontakoztatni a tanulók képes­ségeit és aktivitását — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr; Komlósi Sándor. Gyevi Károly Keményebb kézzel Nem éppen dicsérhető váro­sunkban Pécsett az utóbbi he­tekben elharapózott botrányos viselkedések. Itt a szüret és ezt számosán úgy értelmezik: inni kell az eszméletlenségig. Az ital hatására aztán — még azok is, akik józan állapotban rendes munkások, dolgozók — valóságos huligántempót vesznek fel és elfelejtik med­dig „szabad a vásár” és hói kell maguknak álljt paran­csolni. Ez a „szüreti hullám” és hozzá a „szokásos bűncse­lekmények” — amelyek a hu­ligánizmus határát súrolják — kissé felfelé irányítja a bűneseteket mutató statisztika vonalát. Ami a „szüreti hullá­mot” illeti, minden bizonnyal egy-két hét alatt elmúlik, be­fejeződnek a szüreti bálok, a dagály lassan apállyá válto­zik. A huligán MAGATARTÁS ELLEN — ami már nem függ össze a „szüreti hullámmal”, azonban erélyesebb intézkedésekre van szükség. Nem megengedhető az, ami ölet. 14-én, szombaton és 15-én, vasárnap éjjel volt a városban. Szinte negyed­óránként telefonáltak a rend­őrségre, segítséget kérve, vagy hívták a helyszínre a szolgá­— Holló/ Nincs hang a televízióban’ — Műszaki hiba. r— Akkor miért nem mondják be! latban lévő rendőröket. A rendőrségünket s azokat a be­csületes dolgozókat illeti a di­cséret, akik segítettek a ga- rázdálkodók megfékezésében. Egyetlen huligánkodónak sem sikerült meglépni. Vannak, akik minden külö­nösebb ok nélkül magáért a verekedésért verekednek. Va­sárnap este felé a Tettyén sé­tált Sz. Sándor s már hazafelé igyekezett, amikor többen megtámadták. A verekedni akaró „galeri” elöl csak futva tudott elmenekülni, de később megfigyelte, hogy merre men­nek és a szolgálatban lévő rendőrjárőrrel sikerült a ban­dát az Oázisban megtalálni. Az esetről szóló rendőri jegy­zőkönyvben a bandát alkotó nevek között található többek között Rolléder László, Pécs, Somogyi B. u. 13.), Zsoldos István kozármislenyi lakos, aki még az igazoltató rendőrt is sértegette. Az elmúlt szombat — októ­ber 14-i — eseteiből való a kö­vetkező példa is. A rendőri jegyzőkönyv szerint Nádasdi Lajos (Pécs, Alkotmány u. 55.) erősen ittas állapotban kétszer arcul ütötte az Ágos­ton téren az autóbuszra vára­kozó egyik fogorvost. Minden különösebb indító ok nélkül. Egymást soha nem ismerték. A jegyzőkönyv 6zerint Nádasdi ennek előtte felmászott a templom kerítésére és ott kia­bált. Lám a szesz mennyire el­veszi némelyik ember ítélő­képességét s utána olyant tesz, AMIT KÉSŐBB MAGA IS MEGBÁN. Az említett szombati „szá­mos” esemény közül feltétlen szólni kell arról a botrányról is, ami a Nádor előtt zajiott le. Egy 25 év körüli fiatal­ember „erősnek” érezte magát a Tettyén lehajtott több po­hár bortól s a Nádorban do­bálni kezdte a poharakat. A pincéreik és számos vendég természetesen nem nézte tét­lenül és „ki.tettéfc a szűrét”. A fiatalember erre még job­ban „erőre kapott’, s mint a cséphadaró, ütött, vágott ma­ga körül. Már valóságos tö­megverekedéssé fajult volna az ügy, de a rendőrök véget vetettek a zenebonának. A fiatalembert a rendőrségre ki­sérték s bűne nemcsak a bot­rányokozás, hanem hatósági közeg elleni erőszak is. Más­nap reggel, amikor kijózano­dott, az égvilágon nem emlé­kezett semmire. Még ő csodál­kozott, hogy a történteket fe­jére olvasták. S meg kell azt is mondani, hogy ez a fiatal­ember üzemében jól dolgozó munkás, legalább is munka­társai ezt állítják róla. Annak örömére rúgott be, hogy egy munkával két nappal a határ­idő előtt végeztek, s jutalmul két nap szabadságot kapott. A berúgásnak aztán ez lett a következménye. Na meg ter­mészetesen az a büntetés, amit majd a bíróság megitél... „ökölbe szorul az ember keze, ahogy ezek a huligánok viselkednek, s nem egyszer a rendőrrel is beszélnek” — így vélekedett a jegyzőkönyv sze­rint az egyik dolgozó, amikor a Mecsek cukrászda előtt állva hallotta annak a két fiatal­embernek a beszédét, akiket éppen a rendőr igazoltatott. Fónai Jenő pécsi lakosról van szó, — a Soplana Gépgyár­ban dolgozik. Testvérével a Mecsek cukrászda előtt sétált, amikor a cukrászdából fagy­lalttal a kezében kilépett K. L. segédmunkás. A jegyző­könyv szerint a két testvér ki­ütötte kezéből a fagylaltot és még pofon is vágták. Amikor a rendőr igazolásra szólította fel őket, Fónai Jenő még a rendőrt is megtámadta. Az eset tanúi közül — erre is számos nevet sorol fed a jegy­zőkönyv — nem is egy, figyel­meztették Fónai Jenőt, hogy miiként beszél a rendőrrel, be­széljen tisztességlesen. Később aztán természetesen — úgy gondolja, ez a legegyszerűbb — semmire sem emlékszik. Azt hiszi, illetve hiszik, hogy a „nem emlékszem, mert it­tam” ez a bűvös mondat min­dent elsimít. Pedig nagyon té­vednek. SEMMIVEL SEM LESZ KISEBB A BÜNTETÉS (sőt!) mintha emlékeznének a dolgokra. Több jegyzőkönyv van a rendőrségen, amiben a nők panaszkodnak. Ez azt bizo­nyítja, hogy kezd lábrakapni az úgynevezett „beszólás”. (Lám, már megfelelő szó is van rá.) Nők sétálnak az ut­cán, vagy munkából jönnek — s néhány szemtelen taknyos, ugyancsak nyomdafestéket, nem tűrő szavakkal szólítja meg őket. De a súlyosabb bűn­tények sem ritkák. Sz. Károly és társai — kiskorúak — él­ten a rendőrség éppen a na­pokban fejezte be a nyomo­zást. Sz. Károly és társai a je­lentés szerint „Gyárváros te­rületén több más fiatallal együtt egy nagyobb galerit képeznek, azonban esténként csak öten, hatan mennek együtt...” Két nőt támadtak meg, akik a Fekete Gyémánt moziba igyekeztek és földre tepertők őket... „Elég a kesztyűs kézből, ke­ményebben elbánná a botrány­okozókkal, a huligánokkal” — követelik mind többen. A íru társadalmunknak elsődleges feladata a nevelés a magukról megfeledkezetteknek a becsü­letes útra vezetése. Akinek pedig nem használ a szép szó, magára vessen, ha egy napon a rács mögött találja magát. A nevelés szempontjából min­den valószínűség szerint hasz­nos, ha a magukkal nem bíró­kat a nyilvánosság előtt szé- gyenítik meg. Ne csodálkozza-' nak majd egyesek, ha bot­rányokozásuk után a nevüket és fényképüket az újság ha­sábjain látják viszont,.. Garay Ferenc ÍGY 1LÄITÄM Ulaójotájaaot gr újat rejt a vendég számára, ez olvasható rajta: nem kell szap­panoznia magát, szíveskedjék ezen kis tasak tartalmát a kád­ba önteni és a szappanozás munkáját elvégzi ön helyett. A feltétlen hűvös időnek volt betudható, hogy úgy a szálloda, mint az étterem, mindezek ellenére majdnem üres volt. Ez a mélyen benyúló épület pedig Gma Lollobrigida, a hí­res filmszínésznő villája és kü­lönös sikket jelent ezen a kör­nyéken lakni, amely egyébként a római szerelmespárok igen azért nevezi így magát, mert az egyik szeme hiányzik és 6 mondja meg, hogy ki, meny­nyit fizet. A derék félszemű ezt honnan és miből állapítja meg, az teljesen egyéni, de, ha vala­ki nem akar fizetni, akkor azt kell mondani, hogy az ebéd, vagy a vacsora nem ízlett. A félszemű akkor semmi pénzt nem fogad el, de igen közvet­len szavakkal búcsúzik a ven­dégektől Nem keltett különösebb fel­tűnést a Piazza di Spagnán az a festő, aki hatalmas forgalom­kedvelt kiránduló- és sétahe­lye. A Róma felett épült Pin- coba pedig vasárnap gépkocsi­val feljutni igazán igen bonyo­lult és nehéz feladat. A gép­kocsik nagy része már lépésnél is lassabban hajthat csak, a ha­talmas tömeg között. Látja a Szent Péter Bazilika tornyát, annál magasabb épít­ményre a városi szenátus nem ad ki engedélyt. A Félszemü vendéglőjében még nem voltak — kér­dezte római ismerősünk, aki ban az út közepén festett és minden járművet kényszerűéit őt kikerülni. A strandbelPpöjegy 300 líra, mondották Ostiában, a Rómá­tól gyorsvasúton elérhető, úgynevezett Lidon, de ilyen vi­haros időben a fürdés kizáró­lag csak tengerész felügyelet mellett engedélyezhető, de kár­pótlásul 100 Ura bedobása elle­nében távcsővel megnézheti a tengeren kintiévá hajókat. KENEDY MIHÁLY Legjobb barát a 99 •• l televízió. Kapható 18 havi részletre a Baranya megyei Kiskereskedelmi VáJ italai mohácsi 210 sz., komlói 220 és a siklósi 212. sz. műszak boltjaiban; 66632 alatt is igen ismert és kedvelt volt. De kedvelték ezt már a múlt században is, ahogy az olaszok mondják, a költők, írók és festők, mind ebben a kis tengerparti városkában gyűjte­nek új benyomásokat, impresz- sziókat alkotásaikhoz. Ezen a helyen fulladt be a tengerbe a nagy angol költő, Shelley, de Goethe, Richard Wagner időzött itt. A Jolly Hotel, mely egy olasz vállalat tulajdona, az elmúlt években 40 ilyen új szállodát épített fel az olasz városokban. Valóban megközelíti azt, amit a vendéglátóipariak, modern, kényelmes szálloda alatt el­képzelnek, — természetesen itt is volt alkalmunk meggyő­ződni arról, hogy a szállodai árak a kontinensen, nálunk a legolcsóbbak. — Utószezon árakat fogunk számítani majd önöknek, mon­dotta a szobafőnök, — amikor megnyitotta előttünk a tenger­re néző szobát. Minden szoba légkondicio­nált, különös műanyagpadlóval ellátott, amely nemcsak díszíti, de hűvösiti is a szobát. Az új­szerű csapok és zuhanyozók a fürdőszobákban pedig valóban a szállodaiparnak új megoldá­sokat mutat meg. Egy Ízlésesen eühedyezett kis karton pedig (sintérek) ebben az időben váltságdíj nélkül engedték sza­badon, az ugyancsak szép számmal elfogott kóbor kutyá­kat és a városi szenátus pedig 20 q pacalt osztott szét a Co­losseum körül tanyázó hatal­mas macska-seregnek. ff ómai vasárnapi szórakozás a Via Appiára (Anticcán) való gyalog kirándulás, ahol helyenként az eredeti kövekkel van az út kirakva, amely a Consoláris Rómából vezetett Nápoly felé. Mint vendéglátóipariaknak feltétlen meg kell nézniök La Speziát, ez lesz rövid időn be­lül Európa egyik legszebb für­dőhelye. Már ma is nagyon kultivált és az új szállodáját igazán érdemes éppen önök­nek megtekinteni. Igazolták a tények mindezt, mert amikor estefelé elértük ezt a várost, valóban felejthe­tetlen szép kép tárult elénk. Pálmasorok, trópusi növények­kel szegélyezett villogóan fe­hér házsorok és a védett öböl valóban meseszép volt. TiMár 177-ben a rómaiak birtokba vették La Spe­ziát, ahol egy amphiteátrum romjai láthatók. Ez volt a hely, illetve pihenőhelye a hadbavo- miló római hadseregnek. De mint nyaraló már m rómaiak 1Y önnyebb feladatot adjon-**■ nekem, uram, — mon­dotta a formaruhás autóár Ve­lencében, amikor oda éppen vasárnap érkezvén, parkírozni szereltünk volna. De Velencébe nem mehetek be kocsival, hát mit csináljak, forduljak vissza? Honnan jöttek, kérdezte ki­csit összevont szemöldökkel, Ja. most látom a H.-betűt, ugye Magyarországot jelent? Várjon egy kicsit, rögtön csinálok én Magának helyet. Velence az álmok városa azonban ezen a vasárnapon in­kább a bécsi Práterhez, vagy a városligeti vurslihoz hasonlí­tott. vagy annak emlékét idéz­te. Millió kiránduló egymás hegyén-hátán. A város évszá­zadokon keresztül oly gyakran megénekelt szépségét és hangu­latát teljesen elrontották. Szerintem, ka valaha idegen- forgalmi gyárat kellene létesí­teni, elsősorban a vasárnapi Velencét kellene jól tanulmá­nyozni. Nem jut pacal a macskáknak —, mondja egy régi római köz­mondás. De október 1-én mégis jutott, mert szeptember 26-tól október 4-ig sorozatokban ün­nepelték Róma védőszentjének, Assisi Szent Ferencnek neve- hapját. A római kutyapcacrck

Next

/
Thumbnails
Contents