Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

mi. OKTÓBER 22. N API fl 9 Mindannyiunk közös ugye fe társadalmi tulajdon védelme. Abban a társadalmi rendszer­ben, ahol a dolgozók osztoz­kodnak a termelt javakon, ko­rántsem mindegy, hogy meny­nyi az a plusz, amit a nép ál­talános jólétének emelésére fordítunk Megyénkben legutóbb felmér ték a társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűnesete­ket, azoknak kárértékét. Megái lapítható, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az el­múlt évek folyamán fokozato­san csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók egyre jobban vigyáznak, óv iák a nép vagyo­nát. Így is van ez rendjén. A bűncs üekmények számá­nak csökkenése örvendetes tény, azonban azt is meg kell állapítani, hogy még koránt­sem lehetünk elégedettek. Vannak tényezők, amelyek azt mutatják: szükség van még az éberség további fokozására, a társadalmi tulajdont fosztoga­tók könyörtelen leleplezésére. Ha számszerűleg csökkent is a bűnesetek száma, a bűncselek­mények kárértéke ez évben az előző évihez képest azonban nőtt. Több, nagykárértékű bűn- cselekményt derítettek fel hi­vatalos szerveink ebben az év­ben, köztük például az Illeték­kiszabási Hivatalnál történt több mint 1 millió forintos sik­kasztást. A bűnösöket a bíró­ság példás büntetéssel sújtot­ta. A társadalmi tulajdon védel­mében ezekben az időkben egyik legfontosabb feladatunk a mezőgazdaság területén is óv ni, védeni a közös vagyont. Kü­lönösen a termelőszövetkezetek különböző segédüzemeinél (pá­linkafőző, téglaégető, italmé­rés), van még jócskán tenniva­lónk. Tapasztalat, hogy a tsz- ek vezetőségei sok esetben még nem rendelkeznek kellő gya­korlattal, hogy megelőzzék eze­ken a területeken is a bűnese­teket. Például ez évben Schött Gyula, a szederkényi „Karasi- ca Gyöngye” főkönyvelője 73 ezer forintot sikkasztott úgy, hogy a tsz komlói italmérőjétöl a bevételeket felvette, de azo­kat nem könyvelte el, hanem eltulajdonította. A berkesdi tsz főkönyvelője pedig nem ke­vesebb, mint 80 ezer forintot vágott zsebre úgy, hogy a tsz által égetett tégla eladási árát nem könyvelte el. Javul a társadalmi tulajdon védelme az állami gazdaságok­ban. Ezt bizonyítja, hogy míg 1959-ben közel 3 millió forint értékű termény semmisült meg, addig mind az elmúlt, mind ez évben ilyen dolgot nem tapasz­talt a vizsgálat. Ami az ipar területét .illeti: az elmúlt három év alatt folya­matosan és jelentősen csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma. Meg­nyugvásra azonban semmi ok. Az elmúlt évhez képest ez év­ben nőtt az okozott kár össze­ge. Ennek egyik oka az is, hogy az elmúlt évben nem for­dítottunk kellő figyelmet a ter­melés során elkövetett szabály­talanságra és fegyelmezetlen­ségre. Ez évben azonban már több ilyen jellegű ügyben kez­deményeztek eljárást. Ilyen volt például a Komlói Cement­ipari Vállalat közel félmillió forintos kárértékű ügye. A vizsgálat jó eredményekről számol be az építőipar terüle­téről. Ez részben annak is a folyománya, hogy az elmúlt évben több más megyeszékhe­lyű építőipari vállalat elvonult a megyénkből s ezek munka­helyeit a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalatok vették át s a társadalmi tulajdon védelmét jól megszervezték. Az építőanyagipar területén rosszabb a helyzet. Nemrég de­rült fény a technológiai fegye­lem be nem tartása miatt a Cementáruipari Vállalat kom­lói üzeménél történt közel fél­millió forintos kárra. Ugyan­csak hanyag kezelés miatt érte kár a nér nazdaságot a Bere- mendi Cementgyárban. A társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűncselekmé­nyek számos esetben azért for­dulhatnak elő, mert hiányos az ellenőrzés. A fejlődést kétségtelenül elő­segítette a Központi Bizottság titkársága 1958. április 11-i ha­tározata alapján tett intézke­dés. A határozat megjelenése után a gazdaságvezetők mind jobban „elszakadnak” attól a káros nézettől, hogy az ő fel­adatuk kizárólag a termelés me netének biztosítása és a társa­dalmi tulajdon védelme a rend őrség, ügyészség és a bíróságok feladata. De hozzájárul, hogy a dolgozók is éberebb szemmel néznek körül saját portájukon. A határozat megjelenése után sok gazdaságvezető kérte a rendőri és ügyészi szervek se­gítségét és határozottabban léptek fel a társadalmi tulaj­don fosztogatóival szemben. Feladat azonban az ellenőrzés fokozott szigorítása. Még min­dig gyakori, hogy egyesek ép­pen az ellenőrzés lazasága miatt huzamosabb ideig tudják fosztogatni a nép vagyonát. Fel adata a gazdaságvezetőknek az is, hogy jobban éljenek kisebb súlyú ügyekben a fegyelmi jog­körükkel, valamint a kártérítés lehetőségeivel: Csak közös erővel, összefo­gással lehet továbbra is csök­kenteni a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket.' Ez pedig mindannyiunk közös ér­deke, közös ügye — mindany- nyiunknak tehát kötelessége is a hibákat felderíteni. A több szem többet lát elv alapján üzemben, gyárban, hi­vatalban éberen vigyázzunk ffl társadalmi tulajdonra. Garay Ferenc Néhány tapasztalat az eddig lezajlott vezetőségválasztó taggyűléseinől öt napja folynak a pártve­zetőségeket újjáválasztó tag­gyűlések Baranya megyében. Még nem lehet általános kö­vetkeztetéseket levonni, de az eddig lezajlott taggyűlések ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a párttagok megértették, mi­lyen nagy jelentőségű az idei vezetőségválasztás, milyen nagy mértékben függ a párt- szervezetek további erősödése a sikeres taggyűlésektől. Milyenek voltak az eddig le­zajlott taggyűléseken a veze­tőségek beszámolói? Kevés kivétellel kollektív munka eredménye volt a be­számoló, a vezetőség minden tagja hozzáadta a maga terü­letének tapasztalatát, a saját munkájának önkritikus érté­kelését. Ezért jók voltak, al­kalmasak voltak arra, hogy kibontakozzék a vita és min­dig a legfontosabb kérdések domborodjanak ki a felszóla lásokban. A Drávaszabolcsi Kender­gyárban például a vezetőség beszámolója részletesen ele­mezte a termelés és a párt­Megyénkben as átlagkereset magasabb as orsságosnál Érdekes statisztikai adatok Megjelent a Központi Sta­tisztikai Hivatal Baranya me­gyei Igazgatóságának év­könyve. Az 1960-as népszám­lálás adataiban búvárkodva érdekes számokra bukkanha­tunk. Mindenek előtt: tavaly 1903 forint volt a munkások átlagkeresete a megye szo­cialista iparában, az 1957-es 1816 forinttal szemben. Nagy szám ez, hiszen az állami ipar átlagos munkás­keresete „csak” 1627 forint volt tavaly az országban. A megye munkásai tehát csaknem 300 forinttal töb­bet keresnek az országos átlagnál. Nyilván, ebben a megye ne­héziparának, elsősorban a bányászatnak van döntő je­lentősége. HATVAN CSALÁD Élelmezési és egyéb ADATAI A népszámlálás során ösz- szegyűjtötték városunk és me­gyénk hatvan munkás és al­kalmazott családjának ada­tait is. Az összegezett szá­mok nagyon érdekesek. Néz­zük meg hát, mire költi ez a hatvan család a fizetését? Élelmezési és élvezeti cik­kekre fordít 47,7 százalékot. Ebben az üzemi ebéd ven­déglői étel, ital, cigaretta stb. is beletartozik. Lakbérre, fű­tésre és világításra 6,8 szá­zalék ment el. Aránylag na­gyon csekély összeg, Az egészségügy, a szépség- ápolás részesedése 3,9, a ru­házkodásé 16,8, az oktatás­művelődésé 3 százalék. Az egyéb személyi kiadásokra — rádió- és televízió-előfizetés, gyermekjátékok stb. 6,1 szá­zalékot költenek. Érdemes kissé elidőzni ezeknél az adatoknál. A le­írtak alapján ugyanis köny- nyűszerrel megállapítható: még ma is, aránytalanul so­kat költünk élelmezési cik­kekre, s viszonylag keveset a művelődésre. FIATALJAINKNAK CSAKNEM FELE KÖZÉPISKOLÁBA JÁR Az 1957/58-as tanévben 33 ezer 742 gyerek járt a megye, s 11 ezer 442 a város általános iskoláiba. Tavaly 39109 volt a megye és 14 305 a pécsi ál­talános iskolások száma. A gyors növekedés miatt 87 új tantermet kellett építeni, il­letve átadni. A középiskolások száma is emelkedik. 1957/58-ban még csak ötezer, tavaly már csak­nem hatezer diák járt a vá­ros és megye középiskoláiba. Ugyanez időszak alatt a leve­lező és esti hallgatók száma 1730-ról 2283-ra nőtt. Az egyetemisták és főiskolások száma 1957/58-ban 1545, ta­valy pedig 1880 volt. Az általános iskolát el­végzett fiatalók 47 száza­léka folytatja középisko­lában tanulmányait. Ez nem a város, hanem Pécs és a megye összesített adata. Rohamosan nőtt a kultúr- otthonok száma. Az 1957-es 148-cal szemben tavaly már 228 kultúrotthon volt a vá­rosban és megyében — az üzemiek nélkül. A területi könyvtárak állománya — te­hát ismét az üzemiek nélkül — 1958—1960 között 100 ezer kötettel gyarapodott. Ugyan­ez idő alatt az olvasók száma 38 ezerről 46 ezerre, a köl­csönzött kötetek száma 718 ezerről 888 ezerre növekedett. Egy kölcsönző 19 kötetet ol­vas évente. Mindehhez még hozzá kell tenni az üzemi és iskolai könyvtárak adatait is! 16,30 FORINT TÉRÍTÉS MINDEN SZTK-RECEPT UTÁN Az egészségügyről lévén szó, nem bocsátkozunk an­nak részletes taglalásába, hogy mennyi a tízezer lakos­ra jutó orvosok száma. Már az előző évek adataiból is­mert, hogy a legtöbb nyuga­ti, ún. „kultúrállamot” meg­előztük ebben. Azóta még csak nőtt az előnyünk. A szűrővizsgálatok rend­kívül nagy száma azonban már feltétlenül részletezést kíván. Tavaly nem kevesebb, 117 ezer ember részesült tü­dőszűrésben Pécsett és a me­gyében. Ehhez jön még 18 ezer 400 rákszűrés és sok más egyéb. Javarészt a falun ke­rült sor rájuk, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel egyidőben. Nőtt a kórházi ágyak szá­ma, az SZTK-tagok száma a múlt év végén elérte a 164 ezret. A táppénzes napok száma a ledolgozott munka­napok 4,4 százalékát tette ki tavaly, tehát sok volt. Államunk 73 millió forin­tot fizetett ki 1960-ban táppénz fejében, 30 millió forint volt a városi és me­gyei gyógyszerjuttatások összege. Minden SZTK-recepthez 16 forint 30 fillérrel járult hoz­zá az állam. Ez az adat is magáért be­szél. — Magyar — építés feladatai mellett a párt­vezetőség által elkövetett hi­bák okait is. Ennek alapján bátor felszólalások hangzot­tak el. Bírálták a pártvezető­séget, mert a két év folyamán lezajlott taggyűléseken vérsze­gény, a vitára nem sok alapot adó beszámolókat tártak a tag ság elé, pedig tudtak volna olyat is, mint a mostani tag­gyűlés beszámolója volt. Érdekes volt és nagyon ta­nulságos a Szentegáti Állami Gazdaság pártszervezetében el hangzott beszámoló, mégpedig nem a jó oldala miatt, hanem éppen ellenkezőleg. Ott ugya­nis szintén kollektív munka volt a beszámoló, minden ve­zetőségi tag hozzájárult az el­készítéséhez, mégsem értékel­te eléggé az elvégzett munkát, nem volt eléggé előremutató, csak általánosságban foglal­kozott a gazdasági munkával és a politikai feladatokkal. Ez valószínűleg abból fakadt, hogy az egész vezetőség egyet­értett ezzel a szemlélettel. Jó volt, hogy a felszólalá­sokban a tagság bírálta ezt és a vezetőség belátta, hogy té­vedett. A Szigetvári Konzervgyár­ban sem volt elég konkrét a vezetőség beszámolója. Inkább csak az utolsó félév munká­jával foglalkozott, amióta új vezetés van az üzemben. Csak a problémákat sorolta fel, de nem mutatta meg, mit kell ten ni a kitűzött gazdasági, ter­melési és pártpolitikai felada­tok megoldása érdekében, A tömegszervezetek munkájáról is kevés szó esett a beszámo­lóban. Viszont igen helyes volt hogy a taggyűlés előtt röpgyű- lések voltak az üzemben, amelyeken a párttagok mellett a pártonkívüliek is elmondták, mit várnak az új pártveze­tőségtől és az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségét is hegyesen vitatták meg. A termelőszövetkezetekben lezajlott taggyűléseken bebi­zonyosodott, hogy a termelő­szövetkezeti parasztság rend­kívül nagy felelősséggel visel­tetik a termelőszövetkezetek erősítésével kapcsolatos tenni­valókkal szemben. Értik az öt­éves tervből rájuk eső felada­tok lényegét. A termelőszövet­kezeti pártvezet őségek beszá­molói reálisan és alaposan ér­tékelték a munkát. A legna­gyobb hiba e beszámolókban, amit talán szóvá lehet tenni, hogy nem elég bátran bírálták a gazdasági vezetők hibáit, ott sem, ahol erre nagy szükség lett volna. A somogyhárságyi termelő- szövetkezet párttaggyűlésén is ez történt. A határozati javaslatok vi­szont mindenütt kiválóan, ala­posan a tényleges helyzethez igazodva, arra építve javasol­tak feladatokat. Ezeket kisebb nagyobb módosításokkal meg is szavazták a taggyűlések; A vita mindenütt élénk volt, ami bizonyítja, hogy a leg­utóbbi vezetőségválasztások óta jelentősen fejlődött a párt­tagság politikai képzettsége^, műveltségi színvonala és fe­lelősségérzete is. Jó tapasztalat — és a párt­tagság politikai fejlettségének emelkedésére mutat —, hogy alig-alig akad olyan taggyű­lés, amelyen ne 95—100 száza­lékos megjelenés lett volna. A párttagok szinte mindenütt úgy dolgoztak, hogy elvégezték előre a munkájukat, ahol le­hetett, hogy pontosan megje­lenhessenek a taggyűlésen. — Ahol ez nem volt lehetséges, ott műszak cserével, helyette­sítéssel, vagy más módon, de megoldották, hogy részt tudja­nak venni a taggyűlésen. Ilyen szempontból dicséret­tel kell megemlékezni a szent­lőrinci gépállomásról, a Bük­köséi Állami Gazdaságról és a bükkösdi termelőszövetke­zeti község párttagságáról. A Pécsi Cementáruipari Vál­lalat pártszervezetének tag­gyűlésén a vitában felszólalók bírálták a gazdasági vezetést és a pártvezetőséget is. A gazda­sági vezetést azért, mert nem tájékoztatta rendszeresen a pártvezetőséget, nem kért se­gítséget a gazdasági feladatok­hoz, a pártvezetőséget pedig azért, mert nem is számoltatta be a gazdasági vezetőket. Nagy hiba volt, hogy a pártvezető­ség elfelejtette megemlíteni a beszámolóban a KISZ szerve­zetet, pedig a fiatalok figen eredményes munkát végeztek a politikai nevelésben és a ter­melőmunkában is. Uj dolog volt a pártélet gya­korlatában, hogy a kommunis­táknak erre a fontos tanács­kozására pártonkívülieket is meghívtak és a meghívottak is felszólaltak a beszámoló fe­letti vitában. Ezzel is erőseb­bé vált, kiszélesedett a párt és a pártonkívüliek kapcso­lata, amelynek hasznossága minden téren jelentkezni fog; Gyevi Károly AFTH Baranya megyei Fel­ügyelősége felvesz érettségi­zett, gyakorlattal rendelkező MŰSZAKI RAJZOLÓT. Jelentkezés: Pécs, Kulich Gy. u. 5. sz, Földszint 10. 304 RÓZSÁKAT: magastörzsű rózsafát, bo­korrózsát, futórózsát 30 különleges fajtában, gyönyörű színekben, őszi szállításra ajánl: Szálkái János rózsakertészete. Budapest, Dalszínház 10. sz. Szállítás postán utánvéttel. Kérjen díjmentes fajtajegy­zéket. 536 Szombathelyen, a Baranya megyei és a Vas megyei tanács, valamint a Jelenkor c. folyó­irat közös szervezésében, szom­baton este irodalmi estet ren­deztek. Az irodalmi estre a pé­csi írók közül Bertha Bulcsú, Bárdosi Németh János és Pá- kolitz István utazott el. Részt- vett az irodalmi esten Takáts Gyula Kaposvárt éilő József Attila-díjas költő is. h'ujó tcmma 4960 1965 { I960 Pécsi írók Szombathelyen Á második ötéves terv számaiból

Next

/
Thumbnails
Contents