Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

Í9«l, OKTÓBER 22, NAPLÓ 7 Vasárnap Is dolgoznak a gépek 5—15 mm csapadék esett megyénkben — Meg kell gyorsítani a búzaveiést Az elmúlt napokban végre megérKezett a várvavárt eső. Megyénkben 5—15 mm csapa­dék hullott másfél nap alatt. Ez a mennyiség elegendő ah­hoz, hogy megszántott terüle­ten a felszinj talajelőkészítési munkákat, tárcsázást, gyűrűs hengerezést, borouálást köny- nyebben elvégezzék. Mivel az idén a mag igen sok helyen meglehetősen sekély talajba került, a nedvesség már lehú­zódott odáig, s így a kelés biz­tosítottnak látszik. A talaj még nem ázott be nagyon, a gépek nem csúsz­nak, éppen azért fontos, hogy továbbra is rendszeresen dol­gozzanak a két műszakban. A gépállomásokon elrendelték a vasárnapi munkát, és jó lenne, ha a gépállomása traktorok mellett a határban ma ott zúg­nának a termelőszövetkezetek gépei is. • Az elmúlt hétéin meglehető­sen lassan haladt a munka me gyénkben. A vetőszántás csak 4 százalékkal emelkedett, míg ké. héttel ézelőtt 12 százalék volt az egyhetes előrehaladás. Jelenleg a termelőszövetkeze­tek a vetőszántás 62 százalékát végezték el. Az őszi árpának 72 -százaléka került a földbe. Jól halad a munka a mohácsi járásban, ahol az ősziórpa- ve*és közvetlen a befejezés előtt áll De kielégítő a vetés üteme a pécsi járásban is, ahol az őszi árpának több mint 90 százalékát mér a földben ta­lálta az eső. Meg kell gyorsí­tani a munkát a sellyei járás­ban, ahol az őszi árpának még csak 56 százalékát vetették el Az idén a tervezettnél lénye gesen több takarmányt kell vetni, mert takarményszűkös tél előtt állunk. Ennek a fon­tosságát elsősorban a sziget­vári járásban értették meg, ahol a termelőszövetkezetek nagy része már eddig is több takarmánykeveréket vetett a tervezettnél s így a járás 115 százalékra teljesítette a ter­vét. Lemaradás mutatkozik a sásdi járásiban, ahol mindössze 42 százalékát vetették el a ta­karmánykeverékeiknek . A kenyérgabona 29 százalé­kát vetették el eddig, ami azt mutatja, hogy a vetés megle­hetősen lassú ütemben halad. Aránylag kielégítő a búzavetés üteme a mohácsi járásban, ahol a kenyérgabona 40 száza­léka már a földben van. Meg­lehetősen gyengén halad a munka a pécsváradi járásiban, ahol a búzának csak 18 száza­tokét vetették eL Mivel a kukorica érett, min­den körülmény kedvező a sze­déséhez, meg kell gyorsítani a kukorica betakarítását. Me­gyénkben eddig csak a felét törték le a kukoricának. Leg­jobb a kukorica-betakarítás a sásdi járásban, ahol 72 száza­lékra állnak. Igen gyenge a sellyei járás eredménye, ahol a kukoricának még csak 37 százalékát szedték le. Az eső megkönnyítette a cukorrépa szedését, így ezt is lehet gyor­sítani, hiszen még 2500 hold szedettem Az elmúlt héten végzett mun ka értékelése alapján a járá­sok között az első helyre ismét a mohácsi járás került. Máso­dik a siklósi, harmadik a pécs- váradí járás, örvendetes, hogy Mohács város, amely eddig ál­talában az utolsók között volt. most a negyedik helyre tört fel. ötödik a sellyei, hatodik a szigetvári, hetedik a sásdi, a nyolcadik helyre pedig a pécsi járás került. A bányászok háromnegyedéves munka versenye a számok tükrében EMELKEDETT A GÉPPEL J (»VESZTETT SZÉN MENNYISÉGE — 38 EZER 400 TONNA SZENET ADTAK TERVEN FELÜL Az elmúlt héten a Pécsi Szénbányászati Trösztnél mű­szaki tanácskozáson beszélték meg a bányászok háromne­gyedévé» munkaversenyének állását. A harmadik negyedév legjobb bányakerületének já­ró címet a Vasas-bánya dol­gozói szerezték meg, övék lett a versenyzászló, amelyet az előző negyedévben a szabol­csiak őriztek. Érdekes számokat találha­tunk az értékelő táblázaton. Talán a leglényegesebb az, hogy a pécsi bányaüzemek dől gozói az elmúlt kilenc hónap alatt terven felül 33 ezer 4<X) tonna szenet termettek. Üze­menként vizsgálva; az élüzem Pécsbánya 9 ezer 680 tonnát, Szabolcsibánya 13 ezer 600 ton­nát, a vasasa bányaüzem pedig 5 ezer 860 tonnáit termelt ter­ven felül. Az összüzemá teljesítmény vizsgálata azt mutatja, hogy legszebb eredményt a vasasa bányászok produkálták, ami­kor a kilenc hónapos átlagban 105 százalékra teljesítették az összüzemi teljesítményüket, a pécsbányai üzem 104.1 száza­lékra, a szabolcsi bányaüzem pedig 103.6 százalékra teljesí­tette összüzemi teljesítmény- tervét. Ami a gépi jövesztést és a gépi felrakást illeti, igen szép eredményeket értek el az el­múlt kilenc hónap alatt. Va­sason a tervek szerint összesen 3450 tonna szenet kellett volna géppel jöveszteni, ezzel szem­ben közel ötezer tonna szenet jövesztett a szénfűrész, amely 139.5 százalékos eredménynek felel meg. Még ennél is szebb eredmények születtek a gépi felrakás területén. Tröszti vi­szonylatban a gépi felrakás tervét 114.5 százalékra teljesí­tették, vagyis 7931 tonnával több szenet raktak fel a gé­pekkel, mint az előirányzott. Érdekességként még csupán annyit, hogy az elmúlt kilenc hónap alatt 93 és fél kilométer bosszúságban építettek ki kor­szerűen biztosított vágatot a pécsi bányaüzemekben. I Pécsi ősz Foto Erb Ember nélküli front a föld alatt Jó eredményeket hozott a biztosítás nélküli gépi jövesztés Nem újkeletű dolog a vé­kony széntelepek lefejtése. Legtöbb esetben ott marad a föld alatt a jelentős szénva- gyon. Valamikor Németország­ban úgy oldották meg ezt a problémát, hogy a bányames­ter kiválogatta az apró terme­tű embereket s azok fejtették a szenet, az ilyen 60—80 om vastagságú telepekben. A pécsi széntröszt területén körülbelül 15—20 millió ton­na szénvagyon található vé­kony telepekben. Éppen ezért jelentős a vékony telepek gépi jövesztése. A na­pokban íelkerestük Sebestyén Béla bányamérnököt, aki a gé­pi jövesztés problémáival fog­lalkozik. Sebestyén elvtárs elmondotta, hogy a pécsi szén­medencében is régóta kísérle­teznek gépi jövesztéssel és az István-aknán beállítottak egy Rammgerätet. Vasas bányában pedig egy széníűrészt. A szén- iűrész igen egyszerű gép, kis test kötélen lóg a szénfal előtt, a meghajtó vitla pedig moz­gatja egyenletesen. A fűrész fogai belekapnak a szénbe és tépik. Igen olcsó és házilag is könnyen előállítható. Értéke még akkor is megtérül, ha minden egyes telepben benn- vész. Érdekes ennek az egész biz­tosítás nélküli jövesztésmek a problémája. Az első ízben beállított jő vesztőgépek biztosítással dol­goztak. Azonban így nem volt gazdaságos a szénjö- vesztés. Igen sok időt vett igénybe a biztosítás s a gép keveset üze­melt. A tények azt mutattak, hogy ha a gép egy műszakot üzemelt, akkor utána két mú­mozgalmában, és rengeteget tett a magyarság egységéért látszólag rideg külseje meleg­szívű, jókedélyű, szeretedre méltó embert, egyszóval: igaz forradalmárt takart...” A Franciaországi Kommu­nista Párt magyar nyelvű pártsaervezetének lapja, a Sza­bad Szó — amelynek Tarr Imre egy évtizedig a szer­kesztője volt — halála után megrendítő sorokban búcsú­zott tőle. A barátai, a harcos­társai azt írták és mondták róla, hogy kemény, fegyelme­zett, lelkiismeretes és szigorú ember volt, rettenthetetlen harcos. Kommunista. Az élete? Kemény, hányatott férfiélet volt. Az első világháború utolsó éveiben a pécsi vasúti szer­tárban dolgozott, majd később, mint vörösikatona részt vett a proletárhatalom védelmében. Ma is élnek Pécsett néhányan azok közül, akikkel együtt volt a proletárhadseregben. A Ta­nácsköztársaság titán bekap­csolódott a KMP illegális munkájába. Egy ideig Bécs és Budapest között a párt fu­tárja is volt — Nagy Sándor álnéven. 1922-ben letartóztatták. Két évig ült a győri börtönben, és 1924 szép* emberében alig ko­pogott be a Mezőszél utcai szü­lői házba -— néhány nap múl­va a fővárosban ..újratárgyal­ták” az ügyét. A két évhez még két évet kapott. Barátai, élvtánsaj. a tárgyalás után KEVESEN TUDJAK, hogy a század első évében Pécsett szüleiett, a Mezőszél utcában gyér ékeskedett, és a testvérei még ma is itt élnek — a Me­csek alatt. Hős volt. Kár, hogy nem ismerhettük életében, és nem hallgathatjuk ma. A krónikás — ha nyomá­ba szegődik a magas, nyúlánk, Szemüveges politikai biztosnak, aki egész életében a munkás­mozgalomnak ólt, és Huescánál a forradalmi zászlóval a kezé­ben esett el — mit tehet? Meghallgatja és feljegyzi a testvérek, a harcostársak em­lékeit, összegyűjti a forgácso­kat, a töredékéke!:, hogy sze­rény emléket állítson a hős­nek. . 1937. június tizenötödikén — halála után három nappal — ezt írta róla a magyar forra­dalmi zászlóalj Előre című új­ságja: „Fegyverrel a kézben, roham közben esett, cl a ma­gyar zászlóalj komisszárja, Tarr Imre elvtárs. Tarr Imre « tizenkét év harcain keresztül vezető szerepet játszott a fran- z'aorszögi magyarok wutnk&x­Imrének. — Imre vigyázz! Menekülj, mert köröznek! Az utolsó pillanatban mene­kült el Csemkutág gyalog ment, ott ült fel a pesti vonatra. Egy délután a védőügyvédje bújtatta a lakásán, de — ka­landos körülmények között — onnan is menekülnie kellett. Győr és Bécs között a detek­tívek a nyomára akadták, Tarr Imre a robogó vonat ablakén ugrott ki. Nyolc napiig bujkált a tanyák között, két hét múlva érkezett Becsbe. 1925-BEN már Párizsban volt. Előbb kéményseprő, majd kárpitos, és hamarosan a franciaországi maigyar mun­kások élére állt. Akkordban Pécsről sok bányász ment Bel­giumba „szerencsét próbálni”, de közülük sokan Franciaor­szágban ragadtak. Tarr Imre az élükre állt. Később IVanciaoirezáigban is letartóztatták. Minden iratát, igazolványát elvették tőle, és megfenyegették: ha egy hóna­pon belül nem pótolja — ha­za toloncolj ák M agyarországra Itthon a börtön és a szenve­dés várta, ö Franciaországban volt. Az apja, a testvérei se­gítettek Tarr Imrének, és még ma is egy kicsit, csodálatos a rokonság előtt — hogyan is tudtak mindent elintézni egyet­len hónap alatt? A spanyol polgárháború alatt jelentkezett a nemzetkö­zi brigádba. Nem jött többé vissza. Az utolsó nap a barátok, harcostársaik emieKezereijeui maradit meg. 1937. június 12. Nemrégen szervezték át a zászlóaljat. Pedro Fernandez — valódi nevén Gséby Lajos — a korábbi parancsnok a törzs­höz került, ß. zászlóalj új pa­rancsnokot kapott — Hevesi Ákost. A politikai biztos pedig egy kcskenyképü, pödrött ba­juszt!, szemüveges férfi, alkita franciaországi magyar mun­kások, harcosok nagyon jól is­mertek és szerettek: Tarr Im­re. A franciaországi Szabad Szó szerkesztője a madridi harcolt óta közkatonából zászlóalj segédtisztté, majd korniszámrá lépett elő. Zalka Máté előző napon halt meg, és az árulás fenyegető árnyéka borult Huescénál a forradalmi csapatokra. Árulás, árulás, árulás. .. ezt érezte mindenki. A forradalmi had­sereg repülői, a gloriosák harc nélkül kikerülték a fasiszta gépeket, a fasiszta ütegek pon­tosan -bemérték és lőtték a forradalmi ütegeket, a hírösz- szeköttetés megszakadt — mintha a huescai fasiszta ve­zérkari főnök előtt a forradal­mi támadás egy példánya fe­küdt volna. Pokol volt. Az egész .harcmezőt a bom­bák fekete füstje borította be, és ott állirt a zászlóalj Hevesi Ákossal és Tarr Imrével az élen. Tarr Imre a roham előtt mindig ezt kiáltotta a kato­náknak: „Viva le Republika! Venceremost" Most szomorú volt. Tudott már Zalka Máté haláláról, amelyet a katonák előtt e ne­héz helyzetben eltitkoltak, és azit is tudita, hogy a forradal­mi csapataikat itt Huescánál elárulták. Tudta, hogy Huescát aligha foglalhatják el — de azt is tudta, hogy az árulók és a fasiszták reszketnek majd, ha meglátják — a forradalom katonái mily hősiesen viselik el a csapásokat Déli egy óra volt, amikor a magyar zászlóalj — 164 ein­te — kilépett a futóárkokból, és a derékig érő gabonában Chimaüias faillu felé törtek. Tarr Imre vitte a zászlóalj lo­bogóját — a barátai mondják, hogy karját kinyújtva a ma­gasba tartotta. A falu szélén, a drótakadály­nál, a néhány nappal koráb­ban, sebtében épített vasbeton erődök előtt érte a halálos aknaitalálat. Ott msikadt le, kezében a forradaümá zászlóval, a zászlóalj parancsnokkal együtt. Chimallasban temették e!L * ILYEN EMBER VOLT Tarr Imre. A teurelli, a malagai és a oordobai harcokban hányszor és hányszor kiáltotta halált- megvető bátorsággal: „Viva la Republika! Venceremos! — Él­jen a Köztársaság! Győzünk! Hős volt. Kommunista volt. Ember volt. Pécsett született, életében is az ősi város legjobb fiai kö­zül való volt. És ugye nem szerénytelen a javaslat? — a Mezőszél utca, amelyben a szüleivel lakott: megérdemelné a nevét, és a ház, amelyben élt — egy em­léktáblát. Ennyivel alighanem tarto­zunk az emlékének. Hiszen egy kicsit elfelejtette a város. THIERY ÁRPÁD szakot kellett biztosítással töl­teni. A ki jövesztett szén ön­költsége sem volt kisebb, mint a hagyományos módszerekkel történő fejtésekben. Ekkor született meg az elha­tározás, hogy biztosítás nélkül kell megpróbálni a vékony te­lepeken történő gépi jövesz­tést. Ez év júniusának a vé­gén Vasason a Petőfi-akna nyolcadik szintjén szénfűrész- szel kezdődött el a biztosítás nélküli jövesztés. Június ve­gétől október elsejéig lefejtet­tek egy telepet. összesen 4814 tonna szenet jövesztettek. A teljesítmény műszakonként 3.37 tonna volt, ami nem mondható rossznak, hiszen a többi fejtésekben ha­gyományos módszerekkel mű­szakonként 3 tonna szenet jö­vesztettek. A kitermelt szén önköltsége 27 forinttal keve­sebb volt, mint más fejtések­ben. Ha csupán ennyi eltérés lenne a két szén jö vesztési módszer között, akkor is meg­érné. De figyelembe kell ven­ni, hogy a szénfűrész a rendelkezésre álló 75 műszakból mind­össze 20 műszakot üzemelt. Jóval nagyobb és szebb eredményekre lenne képes, ha folyamatosan üzemelne. Miért nem üzemelt folyama­tosan? Nem volt megfelelő a meghajtó vitla. Az a két da­rab, ami jelenleg ott van, na­ponta meghibásodik, régi al­kotmány már akkor sem volt valami tökéletes, amikor hat évvel ezelőtt készítették. Ez a probléma november 1-re meg­oldódik, mert a műhelyben ké­szítik az újakat. A széníűrészt is saját műhelyükben készítik el s a jövesztő test előállítási költsége nem több 5—10 ezer forintnál. Ami a biztosítás nélküli gé­pi jövesztés jövőjét illeti, Se­bestyén Béla elmondta, sokat várnak tőle és komoly tervek vannak arra nézve, hogy mi­nél több telepet lefejtsenek. Az üzemvezetőség a geológiá­val karöltve felméri a telepe­ket, sőt a felmérések nagy ré­szével készen is vannak. Legfontosabb feladat az, hogy a jövesztőgép ne áll­jon, hanem a rendelkezésre álló műszakok nagy részé­ben üzemeltessék. Rendszeres üzemelés mellett igen nagy teljesítményt lehet elérni, s a tonnánkénti önkölt­séget legalább 40—50 forinttal csökkenteni lehet a régi fej­tési módszerekkel szemben. AUTÓSZERELŐKET, lakatosokat, kőműveseké hálózati villanyszerelőt ( fűtő segédmunkásokat k< rés felvételre a 21. s AKÖV. Jelentkezés: Péc Rét u. 43, 2!

Next

/
Thumbnails
Contents