Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

2 NAPLÓ 1961. OKTŐBEE 22. T Alkalom a józanságra... A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXII. kong­resszusán Nyikita Szcrgejc- vics Hruscsov szavai nyomán kirajzolódott a társadalmi ha­ladásért, az emberiség béké­jéért vívott harc világmé­retű freskója. Ebből a ha­talmas körképből a nyugati kommentátorok első látás­ra csupán két mozzanatot ragadtak ki: 1. Az SZKP első titkárának azt a kijelen­tését, hogyha a nyugati ha­talmak hajlandóságot mu­tatnak a német probléma ren­dezésére, akkor a békeszerző­dést nem kell okvetlenül 1961. december 31-ig aláírni; to­vábbá. hogy 2. az új szovjet nukleáris fegyverekkel vég­zett kísérletek előrelátható­lag október végéig befeje­ződnek, mégpedig valószínű­leg egy ötven millió tonna trotil robbanócrcjének meg­felelő hidrogénbomba kipró­bálásával. A nyugati kommentárok egyfelől megkönnyebbülés­sel mutatnak rá, hogy a sú­lyos időzavarral küzdő NA- TO-hatalmak némi haladékot kaptak soraik rendezésére, s arra, hogy felkészüljenek a német kérdés komoly, érde­mi megtárgyalására. Másfe­lől viszont hangoztatják, hogy dilemmájuk lényege mitsem vál tozott, S „fenyegetéslek” mi­nősítik, hogy Hruscsov nyo­matékosan emlékeztetett a Szovjetunió katonai hatal­mára. A legtöbb hírmagyarázó elismeri: Hruscsov kijelen­tése megkönnyíti a józanabb angolszász vezetőköröknek, hogy a tárgyalóteremben ke­ressenek kiutat a nyugati .erőpolitika” újabb zsákut­cájából. Nyílt és közvetett beismeréseket olvashatunk arról, hogy a Nyugat 1958 óta számtalan kedvező le­hetőséget elszalasztott a né­met kérdés kompromisszu­mos rendezésére, s hogy ez­úttal megintcsak a legma­kacsabb hidegháborús kö­rök hibájából került ne- - héz helyzeti»»!’' ' Akadnak viszont olyan saj- tóvéfemények és nyilatkoza- ! tok is, amelyek az ismételten kifejezésre juttatott szovjet megegyezési készségből azt a hibás és veszélyes követ­keztetést vonják le, hogy a „keményeknek”, a katonai fe- nyegétőzés bajnokainak volt igazuk. Mindenesetre az idők je­léinek kell tekinteni, hogy a legbefolyásosabb amerikai napilap, a New York Times — amely egyébként ugyan­csak kivette részét a német kérdéssel kapcsolatos hábo­rús hisztéria felszításában —, október 18-i számában, Hruscsov beszédének más­napján, a következőket írta: Elengedhetetlenül szük­séges, hogy (Nyugat)- Német­ország, realisztikusabb és készségesebb magatartást ta­núsítson a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokat il­letően. Megértésre kell jutnunk Moszkvával. Ez azt jelenti, hogy sem Moszkva, sem (Nyu­gat-) Németország, sem a nyugati szövetségesek nem várhatják, hogy minden pon­ton teljesülni fog kívánsá­guk: valamit — valamiért. Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök igy ekszik olyan megegyezést találni, amely nem áldozza fel alap­vető érdekeinket. Ami (Nyu­gat) Németországot illeti, nem engedheti meg _ magá­nak, hogy olyan szélsőséges álláspontra helyezkedjék, amely kockára veti az egész nyugati világ biztonságát. Franciaországgal pedig az a probléma, hogy egyáltalán nem hajlandó állástfoglalni a tárgyalásokkal kapcsolatban... Hruscsov miniszterelnök tegnapi beszédének Berlin­re és Németországra vonat­kozó kijelentései nyitva havvták az ajtót a tárgyalások előtt... Az idő minden va­lószínűség szerint a nyugati hatalmak ellen dolgozik a ne* met kérdésben, s nem pedig mellettünk. Az ügy megol­dása nem fog az égből alá- szálini; rendezésre törekedni kell. (Nyugat)-Németországn ak és Franciaországnak pedig kötelességük segíteni, hogy megtaláljuk a rendeízés út­ját.” A New York Times tehát elismeri; a nyugati hatalmak létérdekei megkövetelik, hogy megegyezésre jussanak a Szovjetunióval, sőt tűrhetet­lennek találja, hogy Bonn ir­reális kalandorpolitikája ki­számíthatatlan kockázatok vállalására kényszerítse a íöbbi NATO-hatalmat. Elismeri, hogy a szovjet ál­láspont nyitva hagyja a tár gyalások útját, s a nyugati hatalmakon múlik, rálép­nek-e erre az útra, vagy sem. S talán még ennél is fonto­sabb az a felismerés, hogy az idő nem a nyugati hatalmak javára dolgozik... E józan álláspont ellenére a New York Times — és hozzá hasonlóan a legtöbb nyugati propaganda orgánum el­lentmondást keres a német kérdésben megenyhült”, il­letve a nukleáris fegyverkí­sérletek kérdésében „ke­mény” szovjet álláspont kö­zött. Márpedig teljesen nyil­vánvaló, hogy nem ellent­mondásos álláspontról, ha­nem ugyanannak a létfontos­ságú kérdésnek — a világhá­ború elhárításának —, két egymástól elválaszthatatlan oldaláról van szó. A német kérdés békés ren­dezésének szovjet javaslatá­ra az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai fenyegetőzésekkel válaszol­tak. Nos. a szocialista ellen­lépések — a berlini övezetha­tár lezárása, a szocialista or­szágok védelmi intézkedései, köztük a szovjet nukleáris fegyverkísérletek felújítása —, megtették a hatásukat. Szeptember elején még a józanabb nyugati politiku­sok sem merték nyíltan el­ismerni, hogy számolni kell a két német állam létezésé­nek realitásával. Ma pedig a legmagasabb vezető körök­ben is többé-kevésbé nyíltan beszélnek róla, hogy fel kell adni az NDK bekebelezésé­nek bonni vágyálmát, s el­ír eVüíhctétl'mül fel kell ké­szülni a német Kérdés érdemi megvitatására és rendezésére. A szovjet diplomácia állha­tatos és türelmes békeoffen- zívája, a tárgyalásos rende­zés útjainak fáradhatatlan keresése szükségszerűen pá­rosul a szocialista világ ere­jének áUandó gyarapításával. Hruscsov a nemzetközi erő­viszonyok gondos mérlegelé­sével, tárgyilagos elemzésé­vel, az elmúlt öt esztendő tör­ténelmi bizonyítékainak fel­sorakoztatásával mutatta ki: a világháború száműzé­sének lehetőségéről szóló új marxista—leninista tétel fé­nyesen kiállta az élet próbá­ját. Nem szűnt meg ugyan az imperialista kalandorság veszélye, az imperializmus ta­laján keletkező háborúk le­hetősége, de bebizonyosodott, hogy a szocialista világ le­győzhetetlen ereje, a néptö­megek lankadatlan ébersé­ge és békeharca még a for­rófejű kalandorokra is rá­kényszerítheti a békét. A Szovjetunió Kommunis ta Pártjának első titkára le­nyűgöző erővel tett ismételten hitet a békés együttélés po­litikájának következetes foly­tatása mellett. Ámde, amikor a kongresszusi beszámoló magabiztosan megerősíti, hogy az új történelmi helyzetben nem elkerülhetetlen a hábo­rú — nem az imperialisták „megjavulásában” hanem a szocializmus, a béke erőinek fölényébe veti bizalmát. A Szovjetunió alig négy cs fél­évtized alatt már sok min­denre megtanította az impe­rialista hatalmakat. Am so­hasem táplált olyan illúziót, hogy az imperialistákat meg­taníthatja: „ne legyenek im­perialisták”! De jogosan számit rá, hogy még a bolond is megtanulja, ne nyúljon a tüzes kályhá­hoz, mert megégeti a kezét. A Szovjetunió most az erő­sek nyugalmával és türelmé­vel újabb tekintélymentő le­hetőséget adott a nyugati ha­talmaknak, hogy együttmű­ködjenek a nemzetközi konf­liktusok veszélyével terhes német és berlini kérdés meg­oldásában. Rajtuk a sor, hogy hallgassanak az értelem és az idők szavára! Hz SZKP XXII. kongresszusa tanácskozásának ötödik nap a (Folytatás az 1. oldalról.) majd emlékezetessé. „A többi szocialista ország is előrenyo­mul a kommunizmus felé” — jelentette ki Todor Zsivkov. A bolgár kommunisták saját pártjuk akcióprogramjának tekintik az SZKP program­ját, mivel a bolgár nép lét- fontosságú érdekeit és vá­gyait fejezi ki, — hangsúlyozta a szónok. Sikereink alapja a bolgár és a szovjet népek megbonthatat­lan, testvéri barátsága. A Bolgár Kommunista Párt és Központi Bizottsága hatá­rozottan elítéli az Albán Mun­kapárt vezetőségének téves politikai irányvonalát és ka­landor útirányát, jelentette ki Zsivkov, majd hozzátette, hogy az albán vezetők bűnös csele­kedetei Albániának a nem­zetközi kommunista mozga­lomtól való elszigetelésére ve­zetnek. „Georgi Dimitrov pártja minden körülmények között és minden helyzetben váll­vetve fog haladni önökkel, a nagy Lenin pártjával”-7 jelentette ki Zsivkov. Kim ír Szén: A világ népei a fényes kommunista jövőt látják a proi> ra m 1 er vezet ben Kim ír Szén, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának elnöke a párt üdvözletét tol­mácsolta az SZKP XXII. kongresszusának, s kijelen­tette, hogy az SZKP új prog­ramjának tervezete kiemelke­dő jelentőségű marxista—le­ninista okmány, amely világo­san kijelöli a Szovjetunióban folyó kommunista építés konk­rét útjait. Az SZKP programtervezete nem csupán a szovjet nép harcának céljait és felada­tait határozza meg, hanem az egész emberiség eszmé­nyeit és törekvéseit is kife­jezi- mondotta Kim ír Szén. Hozzátette, hogy „a világ né­pei a fényes kommunista jö­vőt látják a programtervezet­ben, s most még erősebben hisznek a szocializmus és a kommunizmus győzelmében”. Kim ír Szén megjegyezte, hogy a mai világiban a német békeszerződés megkötése a leghalasz/hatatlanabb problé­ma, s kijelentette: mi teljes egészében támo­gatjuk a szovjet kormány­nak az imperialista veszély láttán országa és az egész szocialista tábor biztonsága érdekében hozott intézkedé­seit- hangoztatta. Az amerikai csapatokat ki kell vonni Dél-Koreából, s a koreai problémát minden kül­ső beavatkozás nélkül magá­inak a koreai népnek kell meg­oldania — jelentette ki. Pártunk és népünk — mon­Cedenbal: dotta — tovább fog harcolni Korea békés egyesítéséért és a szocializmus koreai győzel­méért. A szocialista tábor egysége és összeforrottsága „bizto­sítja közös ügyünk győzel­mét” — jegyezte meg Kim ír Szén, majd kijelentette, hogy az SZKP a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ál­talánosan elismert élcsapata, s „az SZKP-vaJ való össze- forrottság erősítését minden kommunista tartsa kötelessé­gének”. „Pártjaink és népeink barát­sága örök és megbonthatat­lan” — jelentette ki Kim ír Szén. * Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának elnöke átadta a párt üdvözletét a XXII. kong­resszusnak. Beszámolt a vietnami nép­nek a gyarmatosítók eilen, a nemzeti és társadalmi felsza­badulásért vívott harcáról, majd megjegyezte, hogy Észok-Vietnam népe most minden erejét a szocializmus építésének szenteli. Felolvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának üdvöz­letét. Az SZKP új programja — mondja az üdvözlet — al- kotóan tovább fejleszti a marxizmus—leninizmust, új eszmékkel gyarapítja a tu­dományos kommunizmus kincsestárát. szerűbb dokumentumának egyik legfontosabb vonása. „A szocialista világközösség népeinek testvéri egysége és együttműködése megfelel min­den ország legfontosabb érde­keinek” — mondotta Jumzsa- gijn Cedenbal. — Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy az Albán Munkapárt vezetői­nek hibás irányvonala „kárt okoz ügyünknek és elsősor­ban Albánia népének”. A Szovjetunióban folyó kommunista építés perspektí­vái — folytatta a Mongol Né­pi Forradalmi * Párt küldött­ségének vezetője — még job­ban megszilárdítják vala­mennyi ország dolgozóinak a kommunizmus világméretű végső győzelmébe vetett hitét. Cedenbal a következőket mondta: az SZKP programja a népek eszmei fegyvere lesz a ra­gyogó jövőért vívott harcuk­ban. A Mongol Népköztársaság­nak a szocialista építésben ki­vívott sikereiről szólva. Ce­denbal hangsúlyozta, hogy is­mét tettekkel bizonyosodott be Lenin tanításának ereje és életképessége, hogy tudniillik lehetséges az elmaradott or­szágok közvetlen áttérése — a kapitalizmus kihagyásával — a szocializmusba. Büszkék vagyunk — mondta Cedenbal —. hogy a szovjet emberek minden nép előtt megnyitották az utat a szocia­lizmus felé és lerakják a kom­munizmus felé vezető utat is. „Az emberiség elkövetkező nemzedékei mindig tisztelet­tel fognak adózni önöknek, a kommunizmus úttörőinek” — jelentette ki Cedenbal üd­vözlő beszéde befejező részé­ben. * Az SZKP XXII. kongresszu­sának szombat délutáni ülése Szpiridonov elnökletével nyílt meg. Az első felszólaló Bias Roca, a kubai egyesült forra­dalmi szervezetek vezetőségé­nek tágja volt. A küldöttek és a vendégek nagy éljenzéssel fogadták, amikor a szónoki emelvényre lépett. Hruscsov e szavakkal üdvözölte: „Viva Kuba!”. Roca: A kubai forradalom legyőzhetetlen Az SZKP program ja a népek eszmei fegyvere lesz A délelőtti ülés végén fel­szólaló Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, az a hatalmas figyelem, amellyel a világ az SZKP XXII. kong­resszusának munkáját kiséri, azzal magyarázható, hogy a kongresszuson a legésszerűbb társadalmi berendezkedés, a kommunista társadalom kér­dését vitatják meg. Az SZKP új programja — mondta Cedenbal — egység­be foglalta a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom tapasztala­tait. Ez — tette hozzá — az SZKP programjának, a kor legnagy­Üdvözlő beszédében Bias Roca hangsúlyozta, hogy a ku­bai hazafias demokratikus és szocialista forradalom, vala­mint annak gyors és sikeres fejlődése gyakorlati megvaló­sulását jelenti az SZKP prog­ramtervezete tételének, amely szerint korunk tartalma az át­menet a kapitalizmusból a szocializmusba. A szónok kijelentette, hogy a kubai forradalom nyomán az ország népe a szocializ­mus építésének útjára lépett Kuba népe nemcsak azért tud­ta megvédeni nemrég kivívott szuverenitását és függetlensé­gét, kibontakoztatni forradal­mát, mert egységes volt har- OaOi.ni ft-,nem azv.ii ;s, mai'. a világ dolgozói, a szocialista or­szágok és mindenekelőtt a Szovjetunió együttéreznek ve­le, sőt testvéri, önzetlen se­gítséget nyújtottak neki. Bias Roca hálás köszönetét fejezte ki a szocialista orszá­gok nagylelkű és sokoldalú segítségéért. — A kubai forradalomra újabb megpróbáltatások vár­nak — jelentette ki a továb­biakban, — de Kuba népé- [ nek meggyőződése, hogy a j népek szolidaritásának se- I gítségével győzni fog. kiáll mindennemű megpróbálta­tást és tovább halad. A szónok az észak-amerikai imperializmust a kubai forra­dalom elsőszámú ellenségének nevezte. Az amerikai imperia­listák és ügynökeik — folytat­ta — újabb provokációkra ké­szülnek hazánk ellen. Az Egyesült Államok guan- tanamoi katonai támaszpont­járól szólva, Bias Roca kijelen­tette, hogy Kuba vissza fogja csatolni e területet, és az ame­rikaiaknak távezniok kell majd onnan. Ez azonban nem erőszak eredményeképpen, ha­nem a nemzetközi jog alapján történik majd meg. A megjelentek tapsától kí­sérve Bias Roca kijelentette: „Kuba népe megvédi forra­dalmát. Azt a népet, amely hajlandó meghalni jogos ügyéért, nem lehet legyőzni. Kuba fennmarad”. — Támaszkodunk az önök szolidaritására, szovjet elv­társak — mondotta a továb­biakban. — A kubai forra­dalom legyőzhetetlen. A szónok kifejtette, hogy a kubai nép lelkesedéssel fogad­ta az SZKP programterveze­tét. és erőt merít belőle har­cához. „Határozottan támogatjuk azt az álláspontot. amelyet Hruscsov juttatott kifejezésre az Albán Munkapárt vezetői­nek helytelen eljárásával kap­csolatban” — mondotta Bias Roca, majd a továbbiakban ki­fejezte szilárd meggyőződését, hogy a szovjet nép megvaló­sítja az új pártprogramot. Ezután megható percek kö­vetkeztek: a kubai küldöttség vezetője átnyújtotta a kong­resszus elnökségének a Kubai Köztársaság nemzett i zászlaját, A kongresszusi küldöttek és vendégek óriási lelkesedéssel ismételték Hruscsov felkiáltá­sait: „Éljen a forradalmi Ku­ba!” — „Éljen Kuba forradal­mi népe!” — Éljen Fidel CastT ro, a kubai forradalom vezé­re!” — „Éljen a kubai nép küldöttsége, élén Bias Roca elvtárssal!” * Indonézia kétmillió kommu­nistája és az indonéz munkás­(Folytatás a 3. oldalon.) Nagy gyakorlattal rendelkező épületlakatosokat, 4 fő T. HL K. lakatost, t fő esztergályost, fűtésszerelőket és villanyszerelőket felvesz az fim. Bm. Áll. Építőipari V. Pécs, Rákóczi a. 56. Munkaügyi osztály. valamint 66785 Őszi-téli szövetekben bő választék! n I w át vágok különböző szín ben! Kedves megrendelőink a legújabb divatlapokból vá­logathatnak részlegeinknél: KOSSUTH L. U. 35—37., PETŐFI UTCAI, KÖZÉPMESZESI ÜZLET HÁZAK. UJ-MECSEKALJA, KÖRÖSI CS. S. U. 1. 66 805

Next

/
Thumbnails
Contents