Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
2 NAPLÓ 1961. OKTŐBEE 22. T Alkalom a józanságra... A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán Nyikita Szcrgejc- vics Hruscsov szavai nyomán kirajzolódott a társadalmi haladásért, az emberiség békéjéért vívott harc világméretű freskója. Ebből a hatalmas körképből a nyugati kommentátorok első látásra csupán két mozzanatot ragadtak ki: 1. Az SZKP első titkárának azt a kijelentését, hogyha a nyugati hatalmak hajlandóságot mutatnak a német probléma rendezésére, akkor a békeszerződést nem kell okvetlenül 1961. december 31-ig aláírni; továbbá. hogy 2. az új szovjet nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek előreláthatólag október végéig befejeződnek, mégpedig valószínűleg egy ötven millió tonna trotil robbanócrcjének megfelelő hidrogénbomba kipróbálásával. A nyugati kommentárok egyfelől megkönnyebbüléssel mutatnak rá, hogy a súlyos időzavarral küzdő NA- TO-hatalmak némi haladékot kaptak soraik rendezésére, s arra, hogy felkészüljenek a német kérdés komoly, érdemi megtárgyalására. Másfelől viszont hangoztatják, hogy dilemmájuk lényege mitsem vál tozott, S „fenyegetéslek” minősítik, hogy Hruscsov nyomatékosan emlékeztetett a Szovjetunió katonai hatalmára. A legtöbb hírmagyarázó elismeri: Hruscsov kijelentése megkönnyíti a józanabb angolszász vezetőköröknek, hogy a tárgyalóteremben keressenek kiutat a nyugati .erőpolitika” újabb zsákutcájából. Nyílt és közvetett beismeréseket olvashatunk arról, hogy a Nyugat 1958 óta számtalan kedvező lehetőséget elszalasztott a német kérdés kompromisszumos rendezésére, s hogy ezúttal megintcsak a legmakacsabb hidegháborús körök hibájából került ne- - héz helyzeti»»!’' ' Akadnak viszont olyan saj- tóvéfemények és nyilatkoza- ! tok is, amelyek az ismételten kifejezésre juttatott szovjet megegyezési készségből azt a hibás és veszélyes következtetést vonják le, hogy a „keményeknek”, a katonai fe- nyegétőzés bajnokainak volt igazuk. Mindenesetre az idők jeléinek kell tekinteni, hogy a legbefolyásosabb amerikai napilap, a New York Times — amely egyébként ugyancsak kivette részét a német kérdéssel kapcsolatos háborús hisztéria felszításában —, október 18-i számában, Hruscsov beszédének másnapján, a következőket írta: Elengedhetetlenül szükséges, hogy (Nyugat)- Németország, realisztikusabb és készségesebb magatartást tanúsítson a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokat illetően. Megértésre kell jutnunk Moszkvával. Ez azt jelenti, hogy sem Moszkva, sem (Nyugat-) Németország, sem a nyugati szövetségesek nem várhatják, hogy minden ponton teljesülni fog kívánságuk: valamit — valamiért. Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök igy ekszik olyan megegyezést találni, amely nem áldozza fel alapvető érdekeinket. Ami (Nyugat) Németországot illeti, nem engedheti meg _ magának, hogy olyan szélsőséges álláspontra helyezkedjék, amely kockára veti az egész nyugati világ biztonságát. Franciaországgal pedig az a probléma, hogy egyáltalán nem hajlandó állástfoglalni a tárgyalásokkal kapcsolatban... Hruscsov miniszterelnök tegnapi beszédének Berlinre és Németországra vonatkozó kijelentései nyitva havvták az ajtót a tárgyalások előtt... Az idő minden valószínűség szerint a nyugati hatalmak ellen dolgozik a ne* met kérdésben, s nem pedig mellettünk. Az ügy megoldása nem fog az égből alá- szálini; rendezésre törekedni kell. (Nyugat)-Németországn ak és Franciaországnak pedig kötelességük segíteni, hogy megtaláljuk a rendeízés útját.” A New York Times tehát elismeri; a nyugati hatalmak létérdekei megkövetelik, hogy megegyezésre jussanak a Szovjetunióval, sőt tűrhetetlennek találja, hogy Bonn irreális kalandorpolitikája kiszámíthatatlan kockázatok vállalására kényszerítse a íöbbi NATO-hatalmat. Elismeri, hogy a szovjet álláspont nyitva hagyja a tár gyalások útját, s a nyugati hatalmakon múlik, rálépnek-e erre az útra, vagy sem. S talán még ennél is fontosabb az a felismerés, hogy az idő nem a nyugati hatalmak javára dolgozik... E józan álláspont ellenére a New York Times — és hozzá hasonlóan a legtöbb nyugati propaganda orgánum ellentmondást keres a német kérdésben megenyhült”, illetve a nukleáris fegyverkísérletek kérdésében „kemény” szovjet álláspont között. Márpedig teljesen nyilvánvaló, hogy nem ellentmondásos álláspontról, hanem ugyanannak a létfontosságú kérdésnek — a világháború elhárításának —, két egymástól elválaszthatatlan oldaláról van szó. A német kérdés békés rendezésének szovjet javaslatára az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai fenyegetőzésekkel válaszoltak. Nos. a szocialista ellenlépések — a berlini övezethatár lezárása, a szocialista országok védelmi intézkedései, köztük a szovjet nukleáris fegyverkísérletek felújítása —, megtették a hatásukat. Szeptember elején még a józanabb nyugati politikusok sem merték nyíltan elismerni, hogy számolni kell a két német állam létezésének realitásával. Ma pedig a legmagasabb vezető körökben is többé-kevésbé nyíltan beszélnek róla, hogy fel kell adni az NDK bekebelezésének bonni vágyálmát, s elír eVüíhctétl'mül fel kell készülni a német Kérdés érdemi megvitatására és rendezésére. A szovjet diplomácia állhatatos és türelmes békeoffen- zívája, a tárgyalásos rendezés útjainak fáradhatatlan keresése szükségszerűen párosul a szocialista világ erejének áUandó gyarapításával. Hruscsov a nemzetközi erőviszonyok gondos mérlegelésével, tárgyilagos elemzésével, az elmúlt öt esztendő történelmi bizonyítékainak felsorakoztatásával mutatta ki: a világháború száműzésének lehetőségéről szóló új marxista—leninista tétel fényesen kiállta az élet próbáját. Nem szűnt meg ugyan az imperialista kalandorság veszélye, az imperializmus talaján keletkező háborúk lehetősége, de bebizonyosodott, hogy a szocialista világ legyőzhetetlen ereje, a néptömegek lankadatlan ébersége és békeharca még a forrófejű kalandorokra is rákényszerítheti a békét. A Szovjetunió Kommunis ta Pártjának első titkára lenyűgöző erővel tett ismételten hitet a békés együttélés politikájának következetes folytatása mellett. Ámde, amikor a kongresszusi beszámoló magabiztosan megerősíti, hogy az új történelmi helyzetben nem elkerülhetetlen a háború — nem az imperialisták „megjavulásában” hanem a szocializmus, a béke erőinek fölényébe veti bizalmát. A Szovjetunió alig négy cs félévtized alatt már sok mindenre megtanította az imperialista hatalmakat. Am sohasem táplált olyan illúziót, hogy az imperialistákat megtaníthatja: „ne legyenek imperialisták”! De jogosan számit rá, hogy még a bolond is megtanulja, ne nyúljon a tüzes kályhához, mert megégeti a kezét. A Szovjetunió most az erősek nyugalmával és türelmével újabb tekintélymentő lehetőséget adott a nyugati hatalmaknak, hogy együttműködjenek a nemzetközi konfliktusok veszélyével terhes német és berlini kérdés megoldásában. Rajtuk a sor, hogy hallgassanak az értelem és az idők szavára! Hz SZKP XXII. kongresszusa tanácskozásának ötödik nap a (Folytatás az 1. oldalról.) majd emlékezetessé. „A többi szocialista ország is előrenyomul a kommunizmus felé” — jelentette ki Todor Zsivkov. A bolgár kommunisták saját pártjuk akcióprogramjának tekintik az SZKP programját, mivel a bolgár nép lét- fontosságú érdekeit és vágyait fejezi ki, — hangsúlyozta a szónok. Sikereink alapja a bolgár és a szovjet népek megbonthatatlan, testvéri barátsága. A Bolgár Kommunista Párt és Központi Bizottsága határozottan elítéli az Albán Munkapárt vezetőségének téves politikai irányvonalát és kalandor útirányát, jelentette ki Zsivkov, majd hozzátette, hogy az albán vezetők bűnös cselekedetei Albániának a nemzetközi kommunista mozgalomtól való elszigetelésére vezetnek. „Georgi Dimitrov pártja minden körülmények között és minden helyzetben vállvetve fog haladni önökkel, a nagy Lenin pártjával”-7 jelentette ki Zsivkov. Kim ír Szén: A világ népei a fényes kommunista jövőt látják a proi> ra m 1 er vezet ben Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke a párt üdvözletét tolmácsolta az SZKP XXII. kongresszusának, s kijelentette, hogy az SZKP új programjának tervezete kiemelkedő jelentőségű marxista—leninista okmány, amely világosan kijelöli a Szovjetunióban folyó kommunista építés konkrét útjait. Az SZKP programtervezete nem csupán a szovjet nép harcának céljait és feladatait határozza meg, hanem az egész emberiség eszményeit és törekvéseit is kifejezi- mondotta Kim ír Szén. Hozzátette, hogy „a világ népei a fényes kommunista jövőt látják a programtervezetben, s most még erősebben hisznek a szocializmus és a kommunizmus győzelmében”. Kim ír Szén megjegyezte, hogy a mai világiban a német békeszerződés megkötése a leghalasz/hatatlanabb probléma, s kijelentette: mi teljes egészében támogatjuk a szovjet kormánynak az imperialista veszély láttán országa és az egész szocialista tábor biztonsága érdekében hozott intézkedéseit- hangoztatta. Az amerikai csapatokat ki kell vonni Dél-Koreából, s a koreai problémát minden külső beavatkozás nélkül magáinak a koreai népnek kell megoldania — jelentette ki. Pártunk és népünk — monCedenbal: dotta — tovább fog harcolni Korea békés egyesítéséért és a szocializmus koreai győzelméért. A szocialista tábor egysége és összeforrottsága „biztosítja közös ügyünk győzelmét” — jegyezte meg Kim ír Szén, majd kijelentette, hogy az SZKP a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom általánosan elismert élcsapata, s „az SZKP-vaJ való össze- forrottság erősítését minden kommunista tartsa kötelességének”. „Pártjaink és népeink barátsága örök és megbonthatatlan” — jelentette ki Kim ír Szén. * Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnöke átadta a párt üdvözletét a XXII. kongresszusnak. Beszámolt a vietnami népnek a gyarmatosítók eilen, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harcáról, majd megjegyezte, hogy Észok-Vietnam népe most minden erejét a szocializmus építésének szenteli. Felolvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. Az SZKP új programja — mondja az üdvözlet — al- kotóan tovább fejleszti a marxizmus—leninizmust, új eszmékkel gyarapítja a tudományos kommunizmus kincsestárát. szerűbb dokumentumának egyik legfontosabb vonása. „A szocialista világközösség népeinek testvéri egysége és együttműködése megfelel minden ország legfontosabb érdekeinek” — mondotta Jumzsa- gijn Cedenbal. — Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Albán Munkapárt vezetőinek hibás irányvonala „kárt okoz ügyünknek és elsősorban Albánia népének”. A Szovjetunióban folyó kommunista építés perspektívái — folytatta a Mongol Népi Forradalmi * Párt küldöttségének vezetője — még jobban megszilárdítják valamennyi ország dolgozóinak a kommunizmus világméretű végső győzelmébe vetett hitét. Cedenbal a következőket mondta: az SZKP programja a népek eszmei fegyvere lesz a ragyogó jövőért vívott harcukban. A Mongol Népköztársaságnak a szocialista építésben kivívott sikereiről szólva. Cedenbal hangsúlyozta, hogy ismét tettekkel bizonyosodott be Lenin tanításának ereje és életképessége, hogy tudniillik lehetséges az elmaradott országok közvetlen áttérése — a kapitalizmus kihagyásával — a szocializmusba. Büszkék vagyunk — mondta Cedenbal —. hogy a szovjet emberek minden nép előtt megnyitották az utat a szocializmus felé és lerakják a kommunizmus felé vezető utat is. „Az emberiség elkövetkező nemzedékei mindig tisztelettel fognak adózni önöknek, a kommunizmus úttörőinek” — jelentette ki Cedenbal üdvözlő beszéde befejező részében. * Az SZKP XXII. kongresszusának szombat délutáni ülése Szpiridonov elnökletével nyílt meg. Az első felszólaló Bias Roca, a kubai egyesült forradalmi szervezetek vezetőségének tágja volt. A küldöttek és a vendégek nagy éljenzéssel fogadták, amikor a szónoki emelvényre lépett. Hruscsov e szavakkal üdvözölte: „Viva Kuba!”. Roca: A kubai forradalom legyőzhetetlen Az SZKP program ja a népek eszmei fegyvere lesz A délelőtti ülés végén felszólaló Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, az a hatalmas figyelem, amellyel a világ az SZKP XXII. kongresszusának munkáját kiséri, azzal magyarázható, hogy a kongresszuson a legésszerűbb társadalmi berendezkedés, a kommunista társadalom kérdését vitatják meg. Az SZKP új programja — mondta Cedenbal — egységbe foglalta a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalatait. Ez — tette hozzá — az SZKP programjának, a kor legnagyÜdvözlő beszédében Bias Roca hangsúlyozta, hogy a kubai hazafias demokratikus és szocialista forradalom, valamint annak gyors és sikeres fejlődése gyakorlati megvalósulását jelenti az SZKP programtervezete tételének, amely szerint korunk tartalma az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. A szónok kijelentette, hogy a kubai forradalom nyomán az ország népe a szocializmus építésének útjára lépett Kuba népe nemcsak azért tudta megvédeni nemrég kivívott szuverenitását és függetlenségét, kibontakoztatni forradalmát, mert egységes volt har- OaOi.ni ft-,nem azv.ii ;s, mai'. a világ dolgozói, a szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió együttéreznek vele, sőt testvéri, önzetlen segítséget nyújtottak neki. Bias Roca hálás köszönetét fejezte ki a szocialista országok nagylelkű és sokoldalú segítségéért. — A kubai forradalomra újabb megpróbáltatások várnak — jelentette ki a továbbiakban, — de Kuba népé- [ nek meggyőződése, hogy a j népek szolidaritásának se- I gítségével győzni fog. kiáll mindennemű megpróbáltatást és tovább halad. A szónok az észak-amerikai imperializmust a kubai forradalom elsőszámú ellenségének nevezte. Az amerikai imperialisták és ügynökeik — folytatta — újabb provokációkra készülnek hazánk ellen. Az Egyesült Államok guan- tanamoi katonai támaszpontjáról szólva, Bias Roca kijelentette, hogy Kuba vissza fogja csatolni e területet, és az amerikaiaknak távezniok kell majd onnan. Ez azonban nem erőszak eredményeképpen, hanem a nemzetközi jog alapján történik majd meg. A megjelentek tapsától kísérve Bias Roca kijelentette: „Kuba népe megvédi forradalmát. Azt a népet, amely hajlandó meghalni jogos ügyéért, nem lehet legyőzni. Kuba fennmarad”. — Támaszkodunk az önök szolidaritására, szovjet elvtársak — mondotta a továbbiakban. — A kubai forradalom legyőzhetetlen. A szónok kifejtette, hogy a kubai nép lelkesedéssel fogadta az SZKP programtervezetét. és erőt merít belőle harcához. „Határozottan támogatjuk azt az álláspontot. amelyet Hruscsov juttatott kifejezésre az Albán Munkapárt vezetőinek helytelen eljárásával kapcsolatban” — mondotta Bias Roca, majd a továbbiakban kifejezte szilárd meggyőződését, hogy a szovjet nép megvalósítja az új pártprogramot. Ezután megható percek következtek: a kubai küldöttség vezetője átnyújtotta a kongresszus elnökségének a Kubai Köztársaság nemzett i zászlaját, A kongresszusi küldöttek és vendégek óriási lelkesedéssel ismételték Hruscsov felkiáltásait: „Éljen a forradalmi Kuba!” — „Éljen Kuba forradalmi népe!” — Éljen Fidel CastT ro, a kubai forradalom vezére!” — „Éljen a kubai nép küldöttsége, élén Bias Roca elvtárssal!” * Indonézia kétmillió kommunistája és az indonéz munkás(Folytatás a 3. oldalon.) Nagy gyakorlattal rendelkező épületlakatosokat, 4 fő T. HL K. lakatost, t fő esztergályost, fűtésszerelőket és villanyszerelőket felvesz az fim. Bm. Áll. Építőipari V. Pécs, Rákóczi a. 56. Munkaügyi osztály. valamint 66785 Őszi-téli szövetekben bő választék! n I w át vágok különböző szín ben! Kedves megrendelőink a legújabb divatlapokból válogathatnak részlegeinknél: KOSSUTH L. U. 35—37., PETŐFI UTCAI, KÖZÉPMESZESI ÜZLET HÁZAK. UJ-MECSEKALJA, KÖRÖSI CS. S. U. 1. 66 805
