Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
2 N A PLÖ 1961. OKTÓBER 19. V. A kommunizmus építésének programja A kongresszusi palota látképe. (Folytatás az 1. oldalról) Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalának alapja. A Szovjetunió 20 év múlva csaknem kétszerannyi ipari terméket fog előállítani; mint amennyit ma az egész nem szocialista világ állít elő. Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkés ország élet- színvonalánál. Az épülő kommunizmus orCsak a kommunizmus anyagi-technikai bázisát felépítve nyerhetjük meg a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt, s tarthatjuk olyan színvonalon országunk védelmét, hogy megsemmisíthessünk bármilyen agresz- szort. ha kezet mer emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. Teljes joggal elmondhatjuk, hangsúlyozta, hogy bár a következő két évtizedre óriási népgazdasági beruházásokat, körülbelül 2 billió rubelt irányoztunk elő. ess ellentétben az iparosítás időszakával, nem okoz majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat. A húszéves népgazdaságfejlesztési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelő eszközök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlődési üteme. Mig 1929—1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 szá zalékkal múlta felül a fogyasz tási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1980 között csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov — mintha földtekén- ken még Öt olyan ipari, és még két olyan mezőgazdasági orszá got létesítenének, amilyen ma a Szovjetunió’^ Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nemszocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer annyi viL- lanyenergiát fog termelni, mint. jelenleg a világ összes többi országai együttvéve. » Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vizierőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerő művet kell megépíteni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. szagában lesz a világ legrövidebb munkanapja. Már egy évtizeden belül eltűnik a kiskeresetű munkások és alkalmazottak kategóriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes eltartását. A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást, s minden család ingyenesen jut hozzá az alapvető közszolgáltatásokhoz. Az 1961—1980. éveikben a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka termelékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4—4.2-szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosz tása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyagéi energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energi »termelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vizierő-készleték haszAz SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első Ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga élé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov, A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedése. A nemziti jövedelem évi összge 1960-tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nő. — A legközelebbi évtizedekben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov. — A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók főtömegei sKámára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó . számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a népjólét emelésére irányuló ^terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítaná. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá propaganda elismerve a program- tervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb „kihívást”, latja ebben a nyurga ti hatalmak, felé. nosítása alapján. Újabb nagy kohóipari bázisok létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa legyen — az Urak ban, Ukrajnában, Szibériában és Távol-Keleten, Kazahsztánban. továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein. Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének meg valósítását; a mezőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemestermény- termelést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemestermények mennyiségét pedig 7 milliárd pudTa kell emelni. — Ugyanakkor meghosszabbítjuk a munkások és alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az ellőttünk álló 20 év végére a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 százalékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes orvosi ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov, — hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban és ingyen kapja a fő közüliemi szolgáltatásokat. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást” — jegyezte meg Hruscsov. — Úgy gondoljuk — tette hozzá, — hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszün tetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egyharma- dát költik. A tervezés és a gazdaságvezetés kérdéseire kitérve IIúsz év alatt megteremtődnek a kommunizmus anyagi és technikai bázisai Olyan életszínvonalat ériink el, amely magasabb bármely tőkés országénál A kommunizmus építésének terveit csak a békében lehet megvalósítani Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, „nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a leg- obb náluk’. Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaság vezetésben. s hasonlíthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését. Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy olyan társadalom megteremtésének fenséges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi iszonyok igaz' ur, lesz. s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy „a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló osztálynélküli kommunista társadalom megteremtésének feladata”. Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. „Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton. amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba” — állapította meg Hruscsov. A Szovjetunió és á népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista— leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov. „Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állaim elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elvesztik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik feleslegessé az állam — s akkor majd el is hal —, amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus” ' — mondotta Hruscsov. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk csoportjainak' kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: ' — A demokrácia felvirágzása a szocialista országokban és az amúgyis megnyirbált demokrácia egyre nagyobb arányú leépítése a kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala. „Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is, hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék, mint a szocialista életforma példája minden nép számára”. A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot — mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevei ni a tömegeket a prolefáf- nemzetköziség és a szovjet, hazafiság szellemében. Telj« bolsevik kórlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csökevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. „A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk. Övjuk is. mint a szemünk fényét!” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus szellemében.” Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommundsta világnézet megerősítését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kulturális fejlődést. „A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibon,, lakozása.” .. . „ * A párt- »programjában -célul tűzi ki, hogy még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni a felsőbb fokú oktatás minden formáját. 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak száma nyolcmillióra emelkedik. (Számuk jelenleg 2 600 000.) A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov kijelentette: a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagyfontosságú területein már kivívott vezető pozíciókat és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudomás nyos életének minden fö ágában.” A kommunizmus az emberiség haladását jelenti Az SZKP programjának megvalósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világ- történelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentet-' te, hogy a Szovjetunió 1980-ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mező- gazdasági termelésben. A szocialista világrendszer rész aránya a világ ipari termelésében addigra körülbelül eléri majd a kétharmadot. A jelenkorban fejlettségi fokától függetlenül gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés. Hruscsov kijelentette: „a kommunizmus építése országunkban — része a szocialista Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé Vált: A világ 87 országában működik jelenleg Kommunista Párt, s e pártok mintegy negyven millió embert tömörítenék. „A világ forradalmának korszakát éli. Szocialista forradalmak. nemzeti felszabadító anti imperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendközösség ama alkotótevékenységének. amely a kommunista társadalom megteremtésére irányul. A szocialista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit arra, hogy többé-kevés- bé egyidőben, ugyanazon történelmi korszakban jussa nak el a szocialista országok a kommunizmushoz”. szerek ellen folytatott küzdelmei a nemzeti elnyomás eíüen indított általános demokratikus mozgalmak — mindez egységes világra szóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust.” Korunkban létrejöttek a forradalmi világmozgalom kedvezőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. Korunkban kedvezőbbek lettek a belső teltételei is., hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. ' (Folytatás a 3. oldaton) A kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált t x 1
