Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

NAPLÓ A jó előkészítés a búzatermelés alapja Ä búza vetésterület 44 százalékán nagy termőképességű búzákat vessünk! — Legolcsóbb a PC-géppel történő csávázás Az utóbbi érvekben nem tudtuk hazai termésből az or­szágot kenyérrel ellátni, és igen jelentős kenyérgabona be hozatalra szorultunk. Megyénk ben 1960 őszén a kenyérga­bona vetéstervet részben a csapadékos időjárás, részben az akkor még egyéni terme­lők tartózkodása miatt nem teljesítettük, az előirányzattól 10 000 holddal elmaradtunk. — Ebben az évben a búza me­gyei átlagtermése meghaladta a 10 mázsát, így ha teljesítet­tük volna a kenyérgabona ve­téstervet. már ebben az évben mgoldhattuk volna a kenyér­gabona-problémát; 1962-ben végképp meg kell oldanánk a kenyér­gabona-problémát! Ennek eléréséhez kettős fela­datot kell megvalósítani: mara déktalanul teljesíteni kell a jö­vő évre előírt kenyérgabona vetéstervet és tovább kell nö­velni a búza holdanként! ter­mésátlagát; A 30 százalékos kenyérgabo­na vetésterület üzemgazdász gilag és üzemszervezésileg is minden további nélkül tel jer* síthető, anélkül, hogy a tsz- ek kialakított vetési rendszere felborulna. Tehát az elfoga­dott kenyérgabona tervek a vetési sorrendben szakszerűen és jól elhelyezhetők; A búza termesztése •— amel­lett, hogy igen fontos népgaz­dasági érdeket képvisel — jö­vedelmező üzemágnak is tekint hető. Természetesen a 6—7 mázsás átlagterméssel nem; Egy kát. hold búza termelési költsége 1400—1500 forint; Ha azonban a tsz nem hét. hanem tizennégy mázsát, vagy amire lehetőség van háromszor 7 mázsa termést ér el, jelentős jövedelmezőségi ágnak számít a búza termesztése. Emellett minden munkája gépesíthető, így a holdankénti elérhető 2000 —3000 forint tiszta jövedelem a búzát a jól fizető növények közé emeli; Megyénk termé­szeti adottságai, az állandóan növekvő traktor- és munka- gépállomány. a mind nagyobb mennyiségű műtrágya és gyom irtószer, a betakarítás gépesí­tése, az intenzív búzák hasz­nálata új távlatokat nyit a kenyérgabona termésátlagok növeléséhez. A kenyérgabona termelésé­nek egyik alapvető eszköze aló vetőmag. Lehetőségünk van már az őszön arra. hogy az összes bú­zavetésünk 44 százalékán nagy termőképességű szovjet és olasz búzákat vessünk. Ennek az évnek a tapasztalatai bebizo­nyították, hogy azok a tsz-ek, amelyek betartották az inten­zív búzák termelési techniká­ját, 4—5 sőt ennél több má- zsával is magasabb termést takarítottak be; A csertői Kossuth Tsz-ben például Be- zosztájából 18 mázsás átlagter­mést. a villányi Alkotmány Tsz-ben San Pastoréból 20 má­zsás átlagtermést értek el. A szovjet búzákból a Bezosztája 4 és a Szkoroszpelka 3, az olasz búzákból elsősorban a San Pastore, a Produttore és az Autonómia vált be. Ezek mellett még jelentős mennyi­ségű Bezosztája 1 szovjet bú­zát is kapunk, amelynek ter­mőképessége még jobb mint a már bevált Bezosztája 4-é. Megdőlt az a hiedelem is, hogy az intenzív búzák mi­nősége rontja a liszt minősé­gét mert hiszen számtalan mé­rés eredménye bizonyította be, hogy ezek a búzák is elérik a 80—83 hl-súlyt. Nagy előnyük ezeknek a bú­záknak. hogy szilárd szalmá- júak és emiatt igen jól gépe- síthetők. A gépi aratás na­gyobb mérvű elterjesztésénél, illetőleg a gépek kihasználá­sánál az sem lehet közömbös, hogy az intenzív búzák általá­ban előbb érnek, mint a mi fajtáink, és ez a gépek ki­használásának fokát jelentő­ién növeli. Az intenzív búzák értékelése •lellett nem csökken azonban a vetőmagakció során kiosz­tásra kerülő Bánkuti és Fer- tődi 293-as búza értéke sem, amelyek megfelelő agrotechni­ka mellett extenzív viszonyok mellett is, biztos és magas terméseket adnak és nem egy tsz-ben elérték a 18—20 má" zsás átlagtermést; Ebben az évben Fertődd 293-as és intenzív búzákat központi készletből bocsátunk a tsz-ek rendelkezésére, azonban a ve­tőmagvak nagyobbik részét a tsz-ek által megtermelt búza­vetőmagvakból biztosítják. Az akcióban kiosztára kerülő ve- tőmagvakat tisztítva kapják a tsz-ek, azonban a saját mag" jukból történő vetéseknél nagy gondot kell fordítani a vető­mag tisztítására; Tisztítatlanul vétőméig elvetésre nem kerül­het. A nem kellően tisztított vetőmagvakkal történő vetés már az ősszel elgyomosodik. A vetőmag előkészítése so­rán fontos teendő a vetőmag­vak csávázása, A vetőmagcsávázás a korsze­rű növénytermesztés szerves része, mint akár a talajélőké- szítés, tápanyagutánpótlás stb. A vetőmag vegyszeres kezelé­sével, csávázásával a magot terjedő, a mag felületére ta­padt kórokozó csírákat, sőt bizonyos mértékig a magot és a csíranövényt a talajból fe­nyegető penészgombák ellen is védjük. A búzavetőmag csá- vázását mezőgazdaságunk fej­lődésének jelenlegi fokán kü­lönösen két tényező teszi elen­gedhetetlen kötelességgé. Az egyik a kombájnamatás nagy­arányú térhódítása, a másik a gabona utáni gabonatermesz­tés. A polyvagyűjtő nélkül já­ratott kombájnok az üszög­spórákat és puffancsokat a táblán szétszórják, ahol azok a következő évi vetésig fertőző- képesen megmaradnak. így igen nagy lehetősége van a talajfertőzésnek, amely ellen a vetőmagcsávázás már nem nyújt kellő védelmet. Ezért arra kell törekedni, hogy az üszögspóráknak ilyen elterjedését megakadályozzuk. Ehhez hatásos csávázószereb állnak rendelkezésünkre és már nagy teljesítményű, nagy­üzemi csávázógépeink is van­nak. A búza kőüszögje ellen higanytartalmú Ceresan, Ger- misan vagy Rodosan szerek­kel kell védekezni nedves vagy porcsávázás formájában. A Higosan már nincs forgalom­ban. A nedves csávázáshoz 1 kg szerrel 15 mázsa búza, míg a porcsávázás esetén 1 kg Ger- másannal 5 mázsa búza csáváz­ható. A nagyüzemi gépek meg­jelenéséig a Linhardt-féle ko­saras, nedves csávázás volt a legjobb csávázási módszer és ahova a gépek nem jutnak el, még most is ezt a módszert ajánljuk — azonban a nagy­üzemi gazdálkodás jelenlegi szintjén ez a módszer túl las­súnak bizonyul és 1000 hold búzákat termelő tsz-eknél ma már csaknem keresztülvi hetet- len. A Növényvédő Állomás már él van látva négy nagy telje­sítőképességű, nedvesítő csá­vázásira alkalmas „PC“ csávázógéppel. melyek óránkénti teljesítmé­nye 30 mázsa. A nedvesítő el­járás abból áll, hogy az em­lített nedves szerek 3 száza­lékos oldatából 3 litert perme­teznek egyenletesein a gépen keresztül haladó vetőmag 1 mázsájára, A vetőmag szárí­tás nélkül azonnal szállítható, tárolható vagy vethető. A szer ez esetben részben már a ke­zelés alatt is hat az üszög­spórákra, teljes ölőhatását azonban vetés után a talajban fejti ki A „PC”~géppél a csávázás olcsóbb is, mint kézzel végez­ve, amennyiben 1,40—2,40 fo­rintba kerül mázsánként a tsz- eknek. Fontos az, hogy a tsz 4—5 embert biztosítson ezek­hez a gépekhez, mert hiszen egy 10 órás múszakhan 300 mázsa búzát is le tudnak csá­vázni. A gépek jobb kihasz­nálása érdekében szükséges az, hogy a gépek éjjel is menje­nek és a tsz ez esetben is biz­tosítson megfelelő személyze­tet a csávázás zavartalan vég­zéséhez. Baracs József megyei főagromómus. Sertésfiaztató épül Somberekén Még dolgoznak az ácsok a sombe reki Béke Ore Termelőszövetkezet három 20—20 férőhelyes szerfás sertésftaztatófán. A sertésfiaztatók összesen mintegy 120 ezer forintos költséggel létesülnek és remél* ketőleg két hét alatt elkészülnek. MAGAS FÄK árnyékában, meghúzódó régi nemesi kú­riákra emlékeztető kastély előtt néhány húsz év körüli lány fogad Molvámyhídco. — Az igazgató bácsi t ke­resi? Mindjárt szólunk neki! Két férfi siet elő. A kék- melegftős fiatal a kezét nyújt­ja: Molnár Károly igazgató. A másik, Bizei János nevelő, őszhajú, a nyugdíjkorhatárnál járhat már. Szemüveg és fe­hér köpeny nagyon „doktoros” külsőt nyújt Türelmesen ma­gyarázza, hogy mit jelent a becilis, meg inbecilis szó. A súlyos inbecilis az idióta, a beciliseken segíteni lehet még. Csak egy súlyos inbe- rn'lis van nálunk, bár csodák- csodája! — még őt is sikerült megtanítani arra, hogy leírja a nevét, s olvasson valameny- nyicskét A többi gyógyítható. Égi utak vándorai Az emberi bölcsesség felha­tolt a csillagokig, s lám mégis dadogni kezd, mikor így ősz elején megkérdik tőle, hova is lett az a tilinkós sárgarigó ar­ról a terebélyes cseresznye- fáról. Azután mért nem jó az a dús, terített asztal, vidám lomberdő a vadgerlének, ör­vösgalambnak, búbosbanká' nak, a mező pacsirtájának, a nehézkes, rosszul repülő für- jecskének, és sok egyéb ked­ves madárismerősünknek? Szeptember, október, novem­ber hava a vándormadarak nagy őszi vonulásának idősza­ka. Próbálgatjuk magyarázni ezt a bámulatos jelenséget táplál­kozással, fészkeléssel, de mi­nél jobban belemélyedünk a megfigyelésbe, annál titokza­tosabb kérdés marad a madár­világ nagy tavaszi és őszi ván­dorlása. „Helyhez kötött”, állandó madarunk nagyon kevés van. Ilyenek a veréb, szarka, ten- gelic (stigldc), bölömbika. Sok a „kóborló” madárféle­ség; ezek a hideg évszakban vagy a párzás idején kívül „csavarognak” országszerte, keresve a mindennapi kenye­ret — anélkül, hogy kedve­zőbb éghajlatra vándorolná­nak (cinkék). A legnagyobb rész azonban az igazi „költö­ző” csoportba tartozik. ­Persze, a határok elmosódot- tak, egyes fajtákat mindhárom csoportban megtalálunk. Ilye­nek a seregély, vörös vércse, kis vöcsök, egyes bagolyfajták stb. A városi ember nagy része ezekről a dolgokról bizony leg­feljebb annyit tud, hogy a „fecske, gólya elköltözött”, vagy a „vadludak nagyon gá- gognak, hidegre fordul az idő”. De a természetjáró nagy töme­gek ismeretei sem terjednek sokkal messzebbre, nem ér­dektelen tehát, ha egy kis sé­tát teszünk városunk határá­ban. A péUércü halastavakon élénk, mozgalmas élet folyik. Itt vannak még a szürkegé­mek, bíborgémek, órákig el- ácsorogmak a kis vízben, mint­ha aludnának. Pedig éberen figyelnek s nehézkes sszárny- csapásokkai hamar kereket oldanak, ha a bővenmért biz­tonsági távolságot átlépjük. Rövidesen útnak indulnak egész rokonságukkal egyetem­ben. A tőkéskacsák ifjú nemze­déke is nagykorú lett. Nyári — a tojókkal egyforma — igénytelen ruhájukat kezdik felcserélni a gácsérok s rövi­desen „nászruhájukba” öltöz­nek, amit azután büszkén vi­selnek egész késő tavaszi ved- lésükig. ök általában nem hagynak el bennünket, legfel­jebb „pendliznék” kicsit, tél folyamán, a jégmenites vizeket keresve. Bezzeg a tarka, nagyszámú atyaiiság! Szedi előbb-utóbb a sátorfáját! A cigányrécék in­dulóban vannak, s velük tart a kanalas-kenderm-agos-, csör­gő-, barát-, nyílfarkú récék serege. A vonulás alatt még sok más — sokszor ritkaság- számba menő — rokonnal is találkozhatunk (kékcsőrű, kon­tyos, fütyülő réce stb.) Szárcsa, sirály, halászcsér, bakcső, a sokféle szalonka, partfutó, búbosvöcsök, a sok kedves vízimadár, amely nyáron be­népesíti tavainkat, mocsarain­kat, mind-mind utazik, vagy útra készül. Amott a nádas felett alacso­nyan, lomha számycsapások- kal sötét színű ragadozó im- bolyog. Legközönségesebb rab­lómadarunk, a barna réti héja, melynek néhány példánya üt­ött áttétel ugyan, legnagyobb részük azonban a napokban ugyancsak vándorútra kél. Tavasztól mostanig bőven ki­szedte a vámot a rét és nádas fészkelő lakóibóL A nyílt vizein szorgalmasan bukdácsol a kis vöcsök, gyűjti a kalóriát és nem csinál nagy gondot a költözésből. Egyik vízről a másikra csavarog s áttétel nálunk. Nagyobb roko­nai, a búbos vöcsök, fekete­nyakú vöcsök egy októberi éj­szakán szedi a sátorfáját és tavaszig jobb éghajlatra ván­dorol. A vetési lúd nemsokára tömegekben érkezik s egyes helyeken, mint például Hortobágyon egyedülálló va- dászéiiményt nyújt az őszi hú­zás. Elvétve még egy-egy sár­szalonkát is felriasztunk az iszapos, tocsogós széleken, zö­mük már útrakelt. A repülés mestered ők, a vadászok azt szokták mondani: ha a „cikk”- ben van, akkor a „cakk”-ba kell célozni, akkor esik le! Lassan bealkonyodott. Szi­szegő szárnycsapásokkal húz­nak a vadrécék. Itt-ott puska durran a tó körül. A jól ismert veszélyes helyeken, töltések, fasorok mentén magasra tor­násznak a kacsák, vigyáznak a bőrükre Csörgő csapat vá­gódik le, mint a villám, a ma­gasból a tó tükréig, majd újra fel, a magasba! Vadász a tal­pán, aki leemel egyet közü­lük! Aztán besötétül s hazafelé ballagva már csak a rejtélyes hangokat halljuk az égi or­szágúiról. Szeptember vége. A mada­rak nagy őszi vándorlása meg­indult. Hogy miért? Ki tudja? Brehm-et idézhetem: „Vo­nulnak, mert vonulniok kell!” Várady í Negyvennyolc lény él az intézetben. Átlagéletkor: húsz év körül. Tizenhat éves koru­kig a gyógypedagógián voltak, onnan kerültek ide. Azt mondják, egyedülálló intézet ez nemcsak Magyar- országon, hanem Közép-Euró- pában is. Angliában van ugyan egy hozzá hasonló, de súlyos összegeket kell fizetni a kezelésért Csak a gazda­gok gyerekei juthatnak be. Az ősz pedagógus a lányok fényképét mutatja. Mind a negyvennyolcat egymás után. Mindegyikről el tud mondani egy történetet. — Milyen értelmi színvona­lon vannak a lányok? — Harminc-negyven száza­lékuk analfabéta, ugyan­ennyi az általános iskola I— III. osztályának ezintjén. A többi a felső tagozat alsó osz­tályainál .. — És mi ennek az oka? — Különböző. Többnyire születési fogyatékosság. En­nek is többféle az eredője... Van olyan lányunk, akinek igen jófejű mérnök az édes­apja. s intelligens nő az édes­anyja. Mégis idekerült, mert édesanyja a háború idején volt terhes vele, és... Egy másik lánynál részeges, örök­ké ivott és verekedett az apa. A harmadiknál.. Negyvemnyolcféle történet. MOST az érzelmi életet boncolgatja a pedagógus. Azt mondja: minden embernél két­féle érzelmekről lehet beszél­ni: elsődlegesekről és másod­lagosakról. Elsődleges: meglá­tom. hogy szép. hamvas szil­va van a szomszéd fáján. Megkívánom, szeretnék szed­ni Másodlagos: eszembe jut, hogy a szilva a szomszédé. Lopni nem szabad ;. s *—■ Mi nem tépjük le a szil­vát — folytatja az őszhajú ne­velő — a lányok igen. Náluk a másodlagos érzelmek nin­csenek kifejlődve. Ez persze nemcsak olyan leegyszerűsí­tett példánál érezteti a hatá­sát mint a szilva, hanem az élet minden területén. Ezért oly fáradságos a munkánk, hi­szen a gátlások egész láncola­Többéves gyakorlattal rendelkező géplakatosokat, szerszámíakatosokat, központifűtés-szerelőt és vizsgázott kazánfűtőt felvesz a Pécsi Porcelán- gyár 55184 tát kell kifejlesztenünk a lá­nyokban; . 9 A nevelés legfőbb eszköze a munka; (Amellett, hogy min­den lány elvégzi az általános iskola nyolc osztályát!) Az in­tézet részben önellátó. Van ti­zenhárom hold földjük, jóné- hány hízójuk. A legalapvetőbb fogalmakat is meg kell magyarázni — folytatja a pedagógus; — Ve­gyünk például egy igen egy­szerű műveletet, a gombfel­varrást . 5. A következőképpen történik; Magam elé ültetem a lányokat, s megmagyarázom: leszakadt a köpenyem gombja, fel kell varmom. Ehhez tűre meg cérnára van szükségem. Egyik kezembe veszem a tűt. a másikba meg a cérnát. Elő­ször befűzöm a tű fokába. — És megtanulják? • De még mennyire! Meg­magyaráztuk néhányszor, s többé nem lehetett hiányzó gombot látni. Ugyanígy va­gyunk a kapálással meg a többi munkával i& Miután megtudták, hogy miért kell kapálni, vígan csinálják. így, szinte emberfeletti tü­relemmel egyengetik a lányok útját az életbe Rendkívül fá­radságos, de nem sziszifuszi munka. Még elesett állapotban is nagy az ember, még ekkor is akar és küzd. A tegnapi szel­lemi fogyatékosból csaknem olyan ember lesz, mint bárki más, s ha élete során em érik túlontúl nagy lelki megráz­kódtatások példás családanya, ápolónő válik belőle. Miközben beszélgetünk, nagy lárma kerekedik oda- künn. Megérkeztek a lányok. Izzadtak, porosak, de vidá­mak. dúdolgatva támasztják a falhoz kapájukat. Amikor fe­hérköpenyes nevelőjük beje­lenti, hogy a legjobb tizenket­tő dolgozni mehet a Szigetvá­ri Konzervgyárba, olyan él­jenzést, újjongást csapnak, hogy az öreg kastély falai megremegnek belé. é Testileg fejlettek. Arccsont­juk többnyire széles. Mosdani mennek. A kapu tárva nyitva. <— Nem szöknek meg? i— Senki! — mosolyog az igazgató. — Nem rossz ám az intézetben. Büszkék arra, hogy itt lehetnek. Ahogy mondom! A télen ... A szokásos évi szabadságra küldték a lányokat. Az egyik — még le sem járt a hónap — visszajött. Azt mondta: az in­tézetben minden tisztább. — Nem tud abba visszaszokni. Ebédelnek a lányok. Utána nótáznak majd táncraperdül- nek. A LEGÚJABB slágert dú­dolja a kórus. A nevelők mo­solyognak. Elégedettek. Jó a tánc. fejleszti az ember ritmi­kai érzékét. Kecses, nőies lesz az egykor darabos lányok mozgása. ' Magyar Lásafe Szellemi fogyatékosok intézetében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents