Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

r SML SZEPTEMBER VI, NAPLŐ 5 Á határsértő nem menekül — Jó, a családba tartoznak ők is — mondja Jakab Lajos, a drávaszabolcsi tanács elnö" ke, amikor arról kérdezem, milyen a falu lakosságának kapcsolata a határőrséggel. A jó kapcsolat külsőleges felté- tele adott, a határőrség lakta­nyája ott magasodik a falu vé­gén. Ami pedig a kapcsolat másik, mélyebb részét illeti, szintén „kézenfekvő”: a határ- sértés megakadályozása; A határőrség parancsnoká­val. a politikai tiszttel és a tanácselnökkel járjuk a ha­tárt. Nem messze a laktanyától a Dráva partján magasodik a figyelőtorony. A toronyban te­repszínű ruhában őrködik a határőr, távcsővel pásztázza a környéket, a kanyargós, se­besfolyású Dráva partját. A Dráva másik oldalán csaknem szemben a magyar figyelőto­ronnyal — áll a jugoszláv ha­tárőrség figyelőhelye, benne szabad szemmel is jól látni a szomszédos ország határőrét. A két tiszt és a tanácselnök szinte naponta találkoznak egy mással s ha néha csak egy röpke érdeklődésben nyilvá­nul is meg a kapcsolat tartá­sa, azért mindenről tudnak, am: a környéken történik. — Ebben az évben nyolc ha­társértőt fogtunk el — mond­ja a parancsnok, de mindjárt azt is hozzáteszi: „Valamennyit a iakosság segítségével” S így igaz. A drávaszabolcsiak jól ismerik egymást, s ha idegent látnak a községben, azonnal megszólítják. A határsértőnek — akár kifelé indul, akár be­felé akar jönni — nemcsak az éber határőreikkel kell szá­molnia. hanem a határmenti közsések lakóival is. — Nálunk még a gyerekek is segítenek A minap is két falubeli gyerek szaladt hoz­zánk. hogy két idegent láttak az erdőben. Végigpásztáztuk az erdőt, találtunk is két embert, igaz idegenek voltak, de nem határsértők — mondja a pp- litikai tiszt nevetve. Elmondják hogy a határsér­tők többsége a fiatalabb kor­osztályhoz tartozik s annak is a komolytalanabb részéhez. — Tavasszal például 3 gyerek akart átmenni a határon, mert >— féltek a bizonyítványosztás napjától. Voltak olyan fiatalok is, akik' cukrászdákba, presszókba törtek be s elfogatásuk elől akartak meglépni. Persze vanak „komolyabb esetek” is. Még régebben történt, hogy az idős Korpás bácsi, az er­dőőr segítségével sikerült egy határsértőt elfogni. Sétált az öreg az erdőben, egyszercsak a bokrok közül elébe állt egv ember s érdeklődött, hogy mi­lyen falu az ott s Drávasza- bolc's irányába mutatott. Aztán azt kérdezte hogyan juthat el oda legközelebb. Korpás bácsi pedig alaposan megmagya­rázta neki azt az útvonalat, ahol — biztosan belefut a ha­tárőrök kezébe. így is tör­tént. — Amikor behoztuk az őrsre a szobába léoés pillanatában foelvunk valamit hirtelen a szájába tett és lenyelte. Ter­mészetesen azonnal gyomor­mosást kapott. Később el­mondta. hogy csak egy ampul­lát sikerült lenyelnie, de ha a másikat is be tudja venni, tókor már nem segít a gyo- fhonnosás, —• Az elmúlt évben három határsórtőt Korpás bácsi beje­lentése alapján sikerült elfog­ná — mondja a parancsnok. Júliusban a gordisaiak je­lentették, hogy két idegen kó­szál a környéken. Azonnal ria­dót rendeltek el s lezárták a környéket. Itt is segített a la­kosság. Egy határőr, egv ön­kéntes — így cirkáltak páro­sával. Sikerült is az idegenek elfogása. Két pesti ember, Né­meth Zsolt és Varga Baláas akart Jugoszláviába menni. Később kiderült, hogy nem is voltak ezek csak „egyszerű” határsértők. Varga Balázs 1958-ban szabadult a börtön­ből, ahol államellenes szer­vezkedésért ült. Tagja volt az úgynevezett Maiéter szervezet­nek . Néha egész „komolyan" fel­készülnek a „távozni” akarók. Egy pincér akart Jugoszlávián keresztül — mint mondotta — Olaszországba menni. A követ­kező felszerelést hozta magá­val: benzint, hogy ha kutyá­val üldöznék, a benzint vala­hol kiöntse s így a kutya el­veszíts^ nyomát, luftballont, hogy a derekára kösse, ha a Drávát át kellene úsznia, fém­fűrészt. ha csónakot talál a csórtak lakatját elfűrészelhes­3© ; . a Mindennel számolt csak egy- gyel nem: a határőrök éber­ségével. • — Mint az az ember, aki úpv akarta megtéveszteni a határőrt, hogy amikor talál­kozott vele menet közben „mé­lyen belemerült” egy könyv olvasásába — meséli nevetve a parancsnok. — Azt hitte, hogy „átolvassa magát” a ha­táron. ;.. Mi tagadás, akad akinek si­kerül kijátszani a határőröket. De a jugoszlávokkal történt közös megegyezés alapján — innen is. onnan is vissza tol on- colják s az illető a bíróság elé kerül; A határőrök és a lakosság kapcsolata mind erősebbé vá­lik. A község tsz-ének vezetői, tagjai például rendszeresen el­látogatnak a határőrökhöz s el mondják a katonáknak — akik jobbára falusi gyerekek, — hogyan dolgoznak, milyen ered ményeket értek el. A kender- gyár dolgozóival is jó a kap­csolatuk. Az őrs KlSZ-szer- vezete pedig a község úttörői­vel készül találkozóra s meg­szervezik a határőrök ifjú ba­ráti „mozgalmát”; >— Van diafilmünk, az őrs- gyűléseken majd vetítünk is az úttörőknek — mondja a politikai tiszt. Valóban, mint egy nagy csa­lád, úgy élnek s úgy fognak össze egymással a határőrök és a község lakói. Ennek a jó vi­szonynak további erősítéséért nemrég a határőrök és a köz­ség lakói közül azok. akik a határőrségnél teljesítettek ka­tonai szolgálatot találkozóra jöttek össze s baráti hangu­latban beszélgettek el a kö­zös feladatokról; Amikor eljövünk, éppen in­dul a járőrpár a váltásra. Terepszínű ruhájukat csak­hamar elnyeli a bokros, bozó­tos Drávapart. Garay Ferenc FEL A FEJJEL! Ifigyelj, add tovább! Ságvári Endre vezeti-*• az akciót! A megbeszélt időben ponto­san legyél ott! — súgták egymásnak az inas­iskolában az iparostanoncok. — A nyilasok megint merényletet követ­tek el a szakszervezet ellen. Beverték a Va­sas-székház ablakait, megverték a vezetőket. — Visszaadjuk — mondták az angyalföldi, ferencvárosi meg a nyolcadik' kerületi ifjú­munkások. ... 1937. május elseje. A szociáldemokrata ifjúmunkások a hűvösvölgyi nagyrétet díszí­tették az ünnepségre. Hirtelen nyilasok tá­madtak rájuk, szétrombolták az ünnepi dí­szítést, de az ifjúmunkások elkergették őket. Ekkor érkeztek a kommunista ifjúság küldöt­tei, akikkel közösen szervezték a májusi ün­nepélyt. Közös erővel elkergették a nyilaso­kat. Erre azok rájuk lőttek. — Megsebesült a Sanyi! — kiáltottak töb­ben is, és a kis csapat gyorsan kórházba vit­te a sebesültet. ... 1937. július 28. Kispesten kommunista és szociáldemokrata munkások háborúellenes, antifasiszta tüntetést rendeztek. Az előző években augusztus elsején tartották mindig, de most előbbre hozták a tüntetés napját, mert megtudták, hogy a nyilas bandák szét akarják verni őket. Ezt a gyűlést is megtámadták a fegyveres nyilasok. Augusztusban újabb összecsapások. Fasisz­ta támadások a szakszervezetek helyiségei el­len. A munkások összejöveteleit megzavarják. Megtámadják a túrákról kis csoportokban ha­zatérő munkásfiatalokat. ■— Nem várunk tovább, visszaütünk! — ad­ta ki a jelszót Ságvári Endre, az Országos If­júsági Bizottság támogatásával. ... 1937. szeptember 17. A nyilasok gyüle­keznek Budapesten a Tompa utcai nyilasház­ban. Nagy beszámolót mond a „vezér” a fa­sizmus előretöréséről. Követeli, hogy Szálast legyen a kormányfő. Amikor ideér, nagy üvöltve előadott beszé­dében, a nyilasház minden ablaka egyszerre hullik be, csörömpölve, nagy robajjal. Kő­zápor zúdúl a terembe, sokan megsebesül­nek. A fasiszták egymást taposva menekül­nek kifelé. Fejvesztett ség. zűrzavar, riada­lom. A mentők négy autóval vonulnak ki, többször fordulnak, mire a sebesült nyilaso­kat mind elszállítják. A „Tompa utcai csata” az ifjúmunkások győzelmével véaződött. Az államügyész paprikavörösen üvöltötte: — Doktor Ságvári Endre! ön jogász! Őre disszertációt írt a sajtótörvény és a katonai büntető törvénykönyv címmel! ön jól tudja, hogy milyen bűnöket követett el, amikor eiere állt ennek a kommunista bandának! Szégyen! Szégyen! Börtönt követelek önre, a legsúlyo­sabbat, amit ezért ki lehet szabni! Nyolc hónapra ítélték. S amikor kiszaba­dult, újra elhangzott a titkos „lánc-közle­ményi" az ifjúmunkások közölt: — Ságvári újra dolgozik! Fel a fejjel!- X ­Emlékezzünk a hős ifjúmunkásokra, akik népük védelmében hősi harcra, helytállásra készen, éberen figyelték a fasizmus készülő­déseit. Ma is tanulhatunk tőlük! GYEV1 KAROLY AUGUSZTUS elsején érte­kezletet tartottak a kultúrte­remben. A trösztigazgató a feltárások meggyorsításáról beszélt. A III-as aknaiak egymás­melle tt ültek. Soós Mihály vá­jár és Jázbinsek Vilmos fő­mérnök figyelmesen hallgatta az igazgatót. Horváth János csapatvezető vájár nem tudta széles vállait közéjük ékelni, rákönyökölt a térdére és szá­molgatott magában. Láthatat­lan partnerrel vitatkozott. — Nem fog menni? Miért? Én emlékszem rá, hogy 1958- ban az ötödik szinti kettes ke­letin pontosan 95 métert ha­he csak a píwztzd é Levél egy tsz-elnökh5z Kedves Barátom! Sokszor összeültünk, sok­szor törtük a fejünket, még többet gondolkodtunk kii- lön-külön is, hogy azokon a „gazdagondokon”, amelyek sok vezetőnek álmatlan éj­szakákat okoznak, segítsünk. Én most levélben a nyilvá­nosság előtt szeretnélek kér­ni az alábbiakra. Ne panaszkodj soha töb­bet, hogy nem kaptok ele­gendő pénzt, hiszen a nagy­üzemi gazdálkodás sikeres vagy eredménytelen volta elsősorban jó szakemberek, gyakorlott szervezők és csak másodsorban pénz kérdése. Nem elég a termelési költ­ségek készpénzkiadásokban mutatkozó részét figyelembe venni. Számításba kell ven­ni azokat az üzemi kiadá­sokat, amelyek nem pénz­ben, hanem anyagban, ter­mékekben, erjedési veszte­ségekben, fogatok, gépek el­osztásában, emberi munka helyes vagy helytelen meg­szervezésében jutnak kife­jezésre. Takarékoskodtok a pénz­zel, ellenben azokkal a té­nyezőkkel, amelyek a terme­lési költségek nagy részét teszik ki, mint például: az istállótrágya, a takarmányok felhasználása stb. esetleg a pazarlásig gondatlanul bán­tok. Hol történik a legtöbb pazarlás? Az istállótrágyá­nál. Ha azt gondatlanul ke­zelitek, a drága nitrogén 70 százaléka elillan a levegőbe, ha pedig azonnal nem szánt­játok alá, akkor a maradék is elszökik, Ne panaszkod­jatok, hogy kevés a tsz ál­latállománya, amikor enge­ditek ' az istállótrágyában meglévő értékes hatóanya­gokat tönkremenni és azokat drága műtrágyával kell pó­További anyagpazarlás a takármánytermesztés meg­szervezése és főleg megőr­zése terén történik. Az a cé­lunk, hogy a takarmány mi­nél olcsóbban kerüljön az állat szájához, ez jó szerve­zés kérdése, ‘hogy melyek lesznek a legolcsóbb takar­mányok a gazdaság viszo­nyaihoz képest. Itt egy cél legyen szemed előtt: a szük­séges takarmány-tápértékét szolgáltató növényeket a maguk helyén, inkább kom­bináltan, mint egyoldalúan termeszteni. Az olcsón ter­melt takarmánnyal kisebb területen meg tudjuk ter­melni szükségletünket és így ugyanakkora területen több állatot tarthatunk. Még na­gyobb az anyagpazarlás a megtermelt takarmányok minél kisebb veszteséggel való megőrzésénél. Tudod, hogy a szénakészítésnél 25— 50 százalék, a répánál 30— 40 százalék, a kukoricaszár­nál 30—60 százalék is lehet a veszteség, a zöldnél pedig úgyszólván semmi, ezért cél­szerű a zöldszalag megszer­vezésén kívül minél több silót készíteni, ahol a vesz­teség csak néhány százalék. Készíttess minél több silót, még a szénakészítés ro jósá­ra is, s akkor nem lesz soha takarmánygondod. Hívd fel a többi tsz-vezető figyehnét is erre, és addig ne panasz­kodjanak, hogy kevés a ta­karmány, amíg hihetetlen nagy mennyiségek mennek veszendőbe. Vétkes pazarlást láttam több helyen a takarmány megőrzésénél. A tavaszi szalma, amely jó TI. rendű szénának felel meg, nincsen megbecsülve, de tok helyen még a széna sem. Szép ren­desen rakott tavaszi szalma-, szénalcazlakat láttam az Al­földön, őszi szalmával bete­tejezve, szalmakötéllel le­kötve, utánaigazítva, hogy be ne ázzon. Pelyva priz­mába rakva, szalmával ta­karva. Ezt minden tsz meg­tehetné nálunk is. „Mutasd . a szérüslcertedet, megmon­dom milyen gazda vagy" — mondás nem hazudik. Pa­zarlás folyik továbbá a gaz­daság drága gépeivel, eszkö­zeivel, ha azok a szabad ég alatt rozsdásodnak. Tudom, kényelmes dolog duskálkodni az iga- és gép­erőben, azért vigyázz, itt se ess a pazarlás hibájába, mert ha ezek a szükséglettel ésszerűen összehangolva és felhasználva nincsenek, az évvégi zárszámadásnál igen kellemetlen meglepetést okozhatnak. Igyekeztem figyelmedet felhívni a legfontosabb üzemszervezési kérdésekre azzal, hogy egy tsz se pa­naszkodjon, amíg a pazarlás hibájába esik, ne sírjon, amíg tönkre hagyja menni azt, amije van, tehát ne csak pénzzel gazdálkodjatok, ha­nem az anyagi javakkal’is, hiszen a helyes anyaggazdál­kodás hozza meg a pénzbeli eredményeket és ezzel • tsz boldogulását. A sok hibából, amire rá­mutattam, itt is, ott is akad néhány, én csak összefoglal­tam azokat azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai megszívlel­jék tanácsaimat és a lehető­ségek szerint igyekezzenek a hibákat kijavítani. További jó munkát kíván­va, köszönt: Dr. Nyéki-Takács Ferenc városi főáltatarvo«, Mohács. ladtunik előre egy hónap alatt. Támos TH-val az igaz, dehát a Molnár Pista, ha jól emlék­szem, négy éve kerek száz métert hajtott ki; — Más volt az öregem, — ellenkezett a láthatatlan. — Az való igaz, hogy támos TH-val kisebb volt a terület, fával, meg ahogy Molnárék dolgoztak, csak 5,8 négyzetmé­ter ... Kell ennek is menni. — Kíváncsi vagyok rá, hogy 3500-as TH-val hogyan sike­rül száz métert kihajtani? — zárta le a vitát a láthatatlan partner. Már a hozzászólásoknál tar­tottak. Az Anna-aknai vájá­rok hatvan méter körül be­széltek. Jázbinsek Vilmos oda­súgta Horváth Jánosnak: — Próbálják meg a nyolcvan métert! Horváth nem szólt semmit, csak figyelt előre és feltartotta a kezét. — Ha minden műszaki felté­telt megadnak — kezdte Hor­váth felszólalását, akkor a mi csapatunk azt vállalja, hogy száz métert kihajt ebben a hónapban;.; Meg azután is. Erre a bejelentésre felzúg­tak az emberek, Soós is oda­szólt: — Nem mondtál te sokat. János? Ez lehetetlen. Nem fog menni. A főmérnök is meglepődött a száz méteren, de Horváth el­intézte annyival, hogv majd meglátjuk a hónap végén. MÁSNAP még a negyedik szinten dolgoztak bővítettek a Váradi csapat fejtése fölött. Műszak után együtt mentek az első szintre a főmérnök­kel. Mindent alaposan meg­néztek és megbeszéltek majd előadták kívánságaikat. Nem kértek semmi kivételezést, csak megtették észrevételei­ket és kérték, hogy például a UTÁNFUTÓ, új, nyitott, kétkerekű. 1200 kg teher­bírású eűadó. Érdeklődni: Bm. Kiskereskedelmi Váll. Pécs, Bem n. 22. beruházó. 55 561 váltót ők hogyan kívánják el­helyezni s legyen elegendő jó szerszám és így tovább. A műszak igazán mindent teljesített. Adtak megfelelő gépeket a csapat kívánságá­nak megfelelően a sűrített le­vegő vezetéket 100 mm-esre szerelték, lett tartalékszerszám is és az anyagellátást is meg­szervezték. Augusztus 3-án a tizenöt fős csapat — egy-egy harmadban öten — nekilátott a 320 m-es keresztvágat kihajtásának. A ciklusgrafikon szerint naponta 3,60 nrt kellett előrehaladni. Az igaz, hogy a grafikon sze­rint csak nyolcvan méter volt a havi előirányzat és éppen ezért azt a tervet a csapat tag­jai nem vették komolyan. Olyannyira nem, hogy har­madnap pontosan a dupláját teljesítették, 7,20 métert. Lenn a föld alatt hangosan kattog a Böhler 21-es. Nagyon jó fúrógép, bírja a kemény kő­zetet. Kíváncsian nézem a csa­pat tagjait és keresek valami újat a munkájukban. A mű­szak szinte óramű precizitás­sal telik. Három csillét meg­töltöttek a PNL 5-ös rakodó­géppel. aztán kiszedték az el­lenívet, bevasaltak, befúrtak, robbantottak és kezdték élői­ről. Feltöltés, ellenívkiszedés, vasalás;;. Minden percet ki­használnak. A műszaki felté­telek is biztosítva vannak min den területen. Vita nélkül megállapítják: nem dolgozzák agyon magu­kat, bár műszak végén fárad­tak. S ők tették fel nekem a kérdést, hogy mondjak olyan mesterséget, amelyikben nem így van. A CSAPAT terveiről röviden beszéltek, de igen lényeges dolgot említett meg Horváth János. Elmondta, hogyha ké­szen lesznek ezzel a 320 méte­res keresztvágattál, akkor a koncentráció kialakításához szénben hajtanak csapásvága­tokat. Szénben átlagosan 40— 45 méter a havi előrehaladás. Horváth határozottan kijelen­tette: — Akkor csinálunk igazi országos rekordot. Megpróbál­juk elérni a havi 250 méteres kihajtást a 3000-es TH-val. Olyan még nem volt az or­szágban. Társai nem szólnak semmit, de nem is csóválták a fejü­ket Valószínű sikerülni fog az is. Ahogy augusztusban a 100- rrres vállalásból 120 lett, úgy a 250 is meglehet szénben. Amikor feljegyeztem a jegy­zetfüzetembe a múlt havi re­kord eredményt, 120 métert, azt mondták, hogy akkor menjek el hozzájuk, ha a szén­ben újabb országos rekordot teljesítenek. Remélem talál­kozni fogunk; Gazdagít Istváft i Zongorák, PIANINÓK* HARMÖNTÜMOK hangolását, javítását, felújí­tását vállalja vidéken is » PÉCSI VASAS KTSZ HANGSZERJAVÍTÖ RÉSZLEGE Pécs, Hadai Nagy A. a. 18. TeL: 42-46. 430 A határőrség parancsnoka, a községi tanács elnöke és a ha­tárőrség politikai tisztje meg beszéli a feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents