Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

mi. SZEPTEMBER 15. VAPtö 3 Tárgyalások helyett cselekvést! Egyre nagyobb gondot okoz a nagyharsányi kőbánya termékeinek elszállítása Ünnepélyes tanévnyitó a Pécsi Orvostudományi Egyetemen A nagyharsányi kőbánya méltán sorolható az ország legkorszerűbb és legnagyobb kapacitású kőbányái közé, s messze felette áll valameny- nyinek gazdaságosság tekinte­tében is. Ez az előnye elsősor­ban abban mutatkozik, hogy kőkincse felett nincs földtaka­ró, tehát felfedés, feltárás nél­kül is bányászható. Ennek tulajdonítható, hogy a legutóbbi években nagyon gyors fejlődésnek indult a bánya, amely az előnyös kőzetviszonyokat alapul véve, szinte korlátok nélkül tovább­fejleszthető. Csupán 1959-ben 22 millió forintot fordítottak termelő jellegű létesítmények­re, amelyek hallatlanul meg­növelték a termelési eredmé­nyeket. Olyannyira, hogy a 70—75 vagonos napi áteresztő- képességre berendezett nagy­harsányi vasútállomás csak komoly nehézségek árán és csak ideig-óráig biztosíthatja a szállítást. A rakodópálya 6zűk méretei s a mai követel­ményeknek kevésbé megfelelő alacsony (alig 16 tonna) ten­gelynyomású sínpárjai sürgős cserére szorulnak. Az egyre növekvő termelés, illetve szál­lítás korszerűbb rakodópályát és ezzel együtt gazdaságosabb szállítást követel. S ezen csak úgy segíthetnének, ha nem­csak az áEomáson, hanem hosszabb szakaszon kicserél­nék a síneket nagyobb ten­gelynyomású sínpárokkal. Ezzel kapcsolatban folytak is úgynevezett egyeztető tár­gyalások, amelyen az Országos Tervhivatal, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vala­mint az Építésügyi Miniszté­rium is képviseltette magát. A vállalat részétől itt került szóba egy esetleges harsány— beremendi felújított vasútvo­nal építése, amely 8—10 km-es szakasz felújításával véglege­sen megoldaná a problémát. Ezzel nemcsak a kőbánya ter- melvényeinek szállítását olda­nák meg, hanem Beremen d szállítási problémáit is (szén, nyersanyag stb.), arról nem is beszélve, hogy másfélszerte jobban megterhelhetnék a va­gonokat és az üres kocsi ellá­tás is összehasonlíthatatlanul gyorsabban menne. Igaz ugyan, hogy az 1959. évi 22 milliós beruházási összegben benne szerepelt kb. 6 millió forint költség a rakodópályaudvar felújítására, de ahogy a fentiek bői kiderül, vajmi keveset szolgálta volna a fentebb em­lített problémák végleges meg­oldását. Ugyanis a nagyhar­sányi állomást mindenképpen fel kell újítani, ha biztosítani akarják a felvevő és tovább­mozgató képességeket. De mit érnek vele, ha az út további szakaszán ezután is kisteher- birású síneken szállítják az anyagot. Mégis ezen a tárgyaláson olyan határozat született, amelyben csak a nagyharsányi állomás felújítását, bővítését engedélyezték a felsőbb szer­vek. Ugyanakkor az ÉM to­vábbi termelésnövekedést vár a bányától, amelynek a jövő évben nem kevesebb, mint 2500 tonna követ kell termel­nie naponta. És ez csak a jövő évre szóló követelmény, mert a következő években még töb­bet várnak a vállalattól. Kü­lönösen, ha az új sziklapart- kiképzés, illetve az észak-déli bányafalirány is megvalósul. És ehhez már meg is történ­tek az előkészületek. Felépült és üzemel már az új osztályo­zó és építik az új traíóházat is, amely elegendő energiát szolgáltat majd a termeléshez. De a fentebb elmondott előz­mények után azon sem kell csodálkozni, hogy e két utóbbi létesítménnyel is bajok van­nak. Az új osztályozó tavasz óta üzemel, de arra már nem gondoltak a terve­zésénél, hogy megoldást talál­janak az osztályozó okozta ha­talmas por lekötésére, amely lassacskán eltemeti a bánya lábánál elterülő községet. A községi tanács sürgető levelé­re jött ugyan válasz, hogy va­lamiképpen módját ejtik, egy locsolóberendezés felszerelésé­nek — de mikor? És a trafó- ház? Ott is bajok vannak az építkezéssel, vagy talán inkább az építések körüli ésszerűség­gel. Az előbb már elmondot­tuk, hogy mi célból épül. De nem korai ez még? Nem korai belefektetni körülbelül négy­millió forintot, amikor a régi trafó még vígan biztosítja a jelenlegi termelésnek megfe­lelő energiaellátást? Nem lett volna helyesebb ezt az össze­get inkább az állomás bővíté­sére, a szállítás meggyorsítá­sára felhasználni? Hiszen eb­ben az esetben az üzem nyu- godtabban tekinthetne a jövő Egy értekezleten vettem részt, amelynek egyaránt szín­tere volt a szigetvári járási művelődési ház, a botyka- peterdi és a hoboli határ. A járási művelődési házban a gépállomási főmérnökök és fő- agronómusok arról tárgyaltak, hogyan lehet megoldani az ap­rómag járvabetakarítását. Ez azt jelenti, hogy nem kell a magnak lekaszált lucernát, ló­herét, vörösherét összekötni, kocsira rakni és úgy hordani c gépre, hanem egyszerűen ügy, mint aratáskor az őszi árpát, vagy a búzát rendről szedi fel a kombájn. Hogy mennyire alkalmas e munkára a szovjet SZK 3-as kombájn, azt a szakemberek kint a helyszínen, a botyka- peterdi termelőszövetkezet lu- cemaföldjén is megláthatták. A szigetvári gépállomás lénye­gében rosta kicseréléssel át­alakított egy gépet erre a munkára, amely ott forgolódott a lucerna táblán. A gépállo másiak meg utána. Lehajoltak. Töreket markoltak fel. Az egyik azt mondta, maradt szem a gép után, a másik meg azt állította, hogy ez a szem már a rendre rakott lucerná­ból hullott ki. Feltúrták a rendeket és valóban ezek alatt is volt mag. Amikor leállt a behemót masina, akkor egy ember belemászott a gabona- tartályba és egy marok magot hozott ki ilyen felkiáltások közepette: „Aztán ne válogasd ám!” Kézről kézre járt ez a ma­évi bővített termelés elé. Szó­val bajok vannak a nagyhar­sányi kőbányában, olyan ba­jok, amelyekre kevés gyógyírt jelent ez a néhány sorban összefoglalt észrevétel. És anélkül, hogy az okoskodás bűnébe esnénk, mégis ajánl­hatnánk orvost erre a már krónikussá vált betegségre. Véleményünk szerint az Or­szágos Tervhivatal kötelezhet­né a KPM és az ÉM illetékes szerveit, hogy felelősségteljesebben vizsgálják felül a nagyharsányi — vagy úgy is lehetne mondani — az or­szág egyik legjelentősebb kőbá nyájának problémáit és mi­előbb segítsenek is rajtuk. Ez a segítség egyben a népgaz­daság megsegítése lenne. — sgy — rak mag. Volt, akinek a zsebé­ből még nagyító is előkerült,, hogy közelebbről lássa, meny­nyi a szemét, mennyi a törött szem. De még nagyítóval sem lehetett kifogást találná. Min­denki megállapította: „Bár ilyen tiszta lenne mindig a mag!” A hoboli határban is bizony nagyot néztek az emberek, amikor hosszú autókaraván állt meg a tsz egyik napra­forgótáblájának végén, ahol szintén a szigetvári gépállo­más kombájnja dolgozott. Itt is mindenki a kombájn után ment. Felszedték az elcsépelt tányérokat, vizsgálgatták. Volt, aki megjegyezte: „Elég sok tányér marad a földön”. „Azt beledobálják az asszonyok!” — volt rá a válasz. Kint volt Méhész elvtárs, a tsz elnöke is. Ö ezt mondta: „Talán soha sem végeznénk a száz hold napraforgóval gép nélkül.” Száz hold napraforgó bizony elég nagy gond. És szép a napraforgó. Baracs Jó­zsef megyei főagronómus sze­rint lesz rajta hét vagonnal. Szó, ami szó, itt is alaposan megnéztek mindent. A gép szétszórta a napraforgó tá­nyért. Baracs József mindjárt meg is jegyezte: „Jó lenne, ha a szalmagyűjtő kocsiba szór­ná. Így fel lehetne használni a napraforgó tányért a siló­nál. A javaslatot elfogadták. A termelőszövetkezetekben egyre több babot is termelnek. Van olyan termelőszövetkezet, Tegnap délelőtt 11 órakor a Pécsi Orvostudományi Egyete­men is megtartották az 1961' 1962-es tanév ünnepélyes meg­nyitóját. A Himnusz után dr. Cholnoky László, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem új rek­tora köszöntötte a megjelente­ket és megtartotta az ünnepi tanévnyitó beszédet. — Egyetemünk tanárainak és összes oktatójának legfőbb feladata, hogy a korszerű or­vosképzést összekapcsolják az ifjúság nevelésével — mon­dotta a többi között. — Ez nem csak az 1961/62-es tanév fela­data, hanem folyamatosan áll­hatatos munkát követel mind­addig, amig az egyének tuda­tában kialakul a kommunista erkölcs és ezzel megszűnik a társadalmi élet szabályozásá­nak adminisztratív szükséges­sége. Ezt a feladatunkat csak úgy tudjuk megoldani, ha ön­magunkban is megvívjuk a harcot a múlt erkölcsi csőkévé nyeinek leküzdésére. Kapcso­latainkat az ifjúsági szervezet­tel. a KISZ-szel a közös célok megvalósítása érdekében sze­retnénk még szorosabbra fűz­ni. Nem gyámkodni akarunk a KISZ felett, hanem az időseb­bek tapasztalatával kívánjuk segíteni és egyengetni a fiatal generáció útjait Ezután az Orvosegyetem rek tora a KISZ-fiatalok társa­dalmi munkában elért szép eredményeiről beszélt, majd befejezésül a következőket mondotta: — Egyetemünk évenkénti megújhodásához tartozik az új Kevés község van az ország­ban, ahol úgy ismerik és szá- montartják a múltat mint Szentkirályon. Mert Szentki­rály volt eredetileg, Szent Ist­ván alapítása óta. Aztán Zsig- mond adományozta a „szabad” előnevet. Zsigmond király, Sik !ós várából szökésben — így mesélik itt a faluban — meg­látta a pataknál mosó asszo­nyokat, akik üldözői elől — agy teknőbe bújtatták. így me­nekült mag. Mikor aztán újra elfoglalta trónját, nem feled­kezett meg az őt megmentő Katákról, Évákról (akik azóta vezetéknévként használják ős­ahol száz hold bab is van. Ezt pedig ősi módszerrel, csáp- hadaróval kiverni nem lehet Ezt is géppel kell elcsépelni. Bolyban erre is a kombájnokat alkalmazzák. Nagyárpádon gu­mival vonták be a dobkosarat és így csépeltek. Tíz-tizenöt százalékos a szemtörés, tehát nem tökéletes. Még vége sem volt a megbeszélésnek, amikor a szigetvári gépállomás egy embere jött. Babot vett elő a zsebéből. „Most csépeljük. Hat százalékos a szemtörés” — mondta. „Ez már jó” — álla­pították meg a szakemberel­és a marék bab egyik kézből a másikba került, örültek az eredménynek, örültek. Hogy­ne örültek volna, hisz a magok járvacséplésével egy új sza­kasz kezdődött el a mezőgaz­daságban. Üj szakasz, amely­ben egyre inkább a gépeké lesz a szó. A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztár­saság között műszaki-tudo­mányos együttműködési egyezmény értelmében az Egyiptomban két évvel ez­előtt alapított műszaki főis­kola az idén magyar előadók­kal egészíti ki tanári karát. Hat fiatal magyar, mérnök orvosjelöltek, az elsőéves hall­gatók megjelenése. Velük az őket közvetlenül érintő prob­lémákat Donhoffer Szilárd, oktatási rektorhelyettes elvtárs a délelőtt folyamán megbeszél­te, hogy ezzel segítséget nyújt­son az új helyzet kezdeti ne­hézségeinek leküzdésére. Sze­retettel köszöntőm elsőéves hallgatóinkat! önöket az a megtisztelés érte, hogy felsőbb tanulmányokat folytathatnak, majd ennek befejezése után a legnemesebb hivatást, ember társaik egészségének megóvá­sát és a betegek gyógyítását fogják ellátni. Ne felejtsék el, hogy „jó orvos, csak jó ember lehet” és ennek megfelelően szakképzettségük megszerzése mellett igyekezzenek önmaguk ban kiművelni azokat a ne­mes emberi tulajdonságokat, amelyek képessé teszik önöket anyjuk keresztnevét), nekik ne mességet, a falunak kutyabőrt adott, adót nem fizettek és a falu is előnevet kapott. így lett Szabadszentkirály. kihasználták előjogaikat Büszkék is voltak. Az 1800-as évek végén a dom­bóvári vasutat építve, a köz­ség nem engedte a határon ke­resztülvezetni a vonalat... Hisz a vonat feldarabolta vol­na a földeket. 1957 óta működik az Uj Élet Termelőszövetkezet Szabad­szentkirályon. Nagy a határ,' kevés a munkaerő. S hogy ezt felismerték, kezdődött meg az új élet. Azóta 4 saját traktor dolgozik a földeken s a nyolc­száz holdas gabonatáblából nyolcat sem arattak kézzel. Ki számították, és be is bizonyo­sodott. hogy a szentlőrinci gép­állomás olcsóbban . dolgozik, mint az emberi kar mozgatta kasza. Gyorsabban is. Augusz­tus 15-re készen volt az ara­tás, cséplés. S a termésátla­guk? Nagyüzemi szinten bi­zony közepesek, 10—11 mázsa holdanként, de ilyen termés­átlag a statisztika szerint egyé­ni gazdaságukban ritkán volt. Jól halad az őszi munka. A falu egyik fele — az asszonyok főleg — még a mának dolgo­zik. az idei termést takarítja be. a másik fele a jövőről gon­doskodik. Eddig az asszonyoké az elsőség. Betakarították a burgonyát, végeztek a cukorrépa szedés­sel, elcsépelték a borsót. Pár napig erőt gyűjtenek, hogy az­tán annál gondosabban lörhes­megy a Kairó közelében lé­vő Shibin el Kom nevű vá­rosba, ahol a főiskola van, hogy műszaki szakembereket képezzen ki az Egyesült Arab Köztársaság iparának. A magyar mérnökök két évig tanítanak majd az arab műszaki főiskolán. i hivatásuk betöltésére. Jó tanu­lást és szép eredményeket kí­vánok tanulmányaikhoz! — Abban a reményben, hogy vezetésem mellett egyetemünk jó hírnevét nemcsak megőriz* ni, hanem növelni fogjuk, jó egészséget és sikeres munkát kívánva a tanács tagjainak az egyetem oktatóinak hallgatói­nak és összes dolgozójának az 1961/62-es tanévet menyitom. Ezután dr. Donhoffer Szilárd rektorhelyettes felolvasta azok nak a hallgatóknak a nevét, akik népköztársasági ösztön­díjban részesülnek az új tan­évben és sok sikert kívánt munkájukhoz, majd az első­éves hallgatókkal mondatta el az ünnepélyes fogadalomtétel szövegét. A Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem tanévnyitó ün­nepsége az Intemacionáléval fejeződött be. (Bartó) >sék a kukoricát, s úgy Ígérik, nem lesz szemveszteség. A férfiak lesilóztak; éjjel nappal, két műszakban dolgoz­nak a traktorok, vetés alá szán, tanak. Az őszi árpát már vetik — többet, gondosabban mint tavaly — szeptember 20-ra be is akarják fejezni. Most készülnek a jövő évi tervek. S tervez az egész falu, nemcsak az elnök. Jövőre öt­szörösére bővül a kertészet te­rülete, s talán tízszeresére a hozama. Nem is csoda, az idén az uborka kh-ként csaknem 10 ezer forintot hozott. A dinnyét meg nem győzték behordani Pécsre. Pedig nem is volt ön­tözőberendezésük. Jövőre már az is lesz. Paprika, uborka, dinnye, hisz közel van a város és bevontatja a traktor a fris­sen szedett árut. Már az idén akartak barac­kost telepíteni. A kisbicsérdi faiskolától már megrendelték a 2800 db. barackcsemetét. 10 hold barackost telepít a szö­vetkezet, újabb gondok és újabb remények ... Most az eredmé nyel. re büszkék és a jövő lehetőségeire Elvesz­tették előjogaikat, de új életet nyertek. S ha megkérdezzük Obert Béla elnököt, ő biztosan az állattenyésztésre a legbüsz­kébb. Olyan hizlaldát építenek (lassan be is fejezik), hogy ke­vés olyan lesz a megyében. — Vízvezeték, villany van a ma­jorban, kisvasút szállítja a ta­karmányt az etetőhöz. A tag­ság építette. s evvel az egy lé­tesítménnyel eleget tettek a szövetkezeti alap ez évi befi­zetésének. 30 vagonos góré fe­jezi be a hizlaldát, így a szál" lítási költség is kevesebb lesz. De kell is az új hizlalda. Eb­ben az évben 570 hízott sertést adnak át az állatforgalminak. Sok még a gondja az Uj Élet tagságának. Az eredménye­kért is, a lehetőségekért is na­gyon meg kellett dolgozni. — Nem megy simán a régi büsz­keséget sem felcserélni az új­jal. Rossz a szarvasmarhák tej hozama, új raktárak, új gének kellenek. De az ezeréves falu sok nehézséget leküzdött, sok új problémát meeo1d'>H\ S a szabadszentkirályák rájöttek, hogy földadóval is szabadabb ma az élet, mint régen adó nélkül. (DombiA KÉSZÜL A KÖRHINTA Az új-mecsekaljai játszótérre készít körhintát társadalmi munkában a sörgyári Gagarin-brigád. Ez a második körhinta, amit a brigád készít, az elsőn már vidáman játszadoznak a gyerekek a mecseki mdámparkban. Egyre inkább a gépeké lesz a szó Lucernamagot, napraforgót, babot csépel a kombájn Új élet Szabadszentkirályon Hat magyar tanára fesz az EAK műszaki főisko ájanak

Next

/
Thumbnails
Contents